Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
tábor a gólyáknak ismerkedés munka közben Vasárnap kezdődött a Pécsi iárképző Főiskola első éveszámára7 szervezett építőár Balatonbogláron. Reggel ,, ott érkeztem az egyik csonttal, engem is főiskolásnak ztek. Az állomáson egy térautó várt rájuk, arra rakik fel a bőröndöket. Mi gyalg indultunk el. — Mit gondolsz, milyen ász? — ért utól egy hosszú,zőke hajú lány. — Miért, te mit vársz — kérdeztem. — Még soha nem voltam építőtáborban, szeretnék sátorban lakni. Csalódnia kellett, Kállai Éva önkéntes mert a ifjúsági építőtáborban, fűthető szobákban kaptak szállást. — Én annak örülök ■— szólt közbe egy másik —, hogy megismerem leendő évfolyamtársaimat. y Somogyi vagyok, Pécsen nincs ismerősöm, nagyon félek az idegen várostól. Remélem, itt már sikerül néhány barátot szereznem, nem leszek nagyon egyedül. Mikor megérkeztünk, az előcsarnokban nagy kavarodás támadt. Szakcsoportonként kellett szétválogatni a hallgatókat. A nagy lárma után a beosztott felsőbb évfolyamosok segítségével megtalálta csoportját mindenki és a szobát, ahol egy hétig lakik majd. Koltai Dezső, a főiskola KISZ-bizottságának titkárhelyettese, a tábor vezetője a következőket mondta: “ Ez az első ilyen jellegű táborunk. Azon túl, hogy dolgoznak a hallgatók, cél az, hogy megismerjék egymást, és a hét végén meg tudják választani az ideiglenes KISZ- vezetőséget. Ezenkívül megismerjék a főiskola párt-, és állami vezetőit, akik meglátogatják őket a táborban. Márt Bertalan főigazgató tájékoztatja az első éveseket a főiskola életéről, a hallgatók jogairól és kötelességeiről. Félóránként újra meg újra megélénkült az előcsarnok. Újabb főiskolás csoportok érkeztek az ismerkedési táborba az ország minden részéből. L I. NOTESZLAP Egy néző a hátunk mögött Ismerik ugye? Ő az, aki legtöbbször mögénk ül le a moziban. Ez még nem volna baj, talán az sem, hogy a híradó alatt cukroszacskóját zizegteti, gyömöszöli. Koránnak, majd gurulni kezdenek a cukorszemek az első leejtett sorok felé. A baj akkor kezdődik, amikor vetíteni kezdik a nagyfilmet. Akkor véli elérkezettnek az ő idejét. Kronológiai sorrendben a következők történnek: Opus 1. A feliratoknál örömmel sorolja az ismertebb színészek nevét. Feltehetően a szomszédjának, aki ezek szerint rácáfol arra a közismert tényre, hogy hazánkban az analfabétizmust felszámoltuk, magyarázat következik Röpke arról, hogy B. színészt melyik filmekben láthattuk eddig, és C. színésznőnek ki a soros férje. Opus 2. Szó szerint idézve, a hangerőt és a hangszínt leszámítva: »Aha, az ott, látod, az ott a H. De cuki a ruhája! Azzal a kis mandzsettával. És az a kalap. Nézd csak, ott a ház előtt, az a B. Vajon hol forgathatták ezt a jelenetet? A Boráros téren vagy Csikóstöttösön? Ez az indok Zs., hogy leselkedik utána, oda nézz! Juj, de izgi! Elhiszed, hogy a Zs. leüti? Jaj, most. Mégsem. Nézd azt az édes kis anyagot a H.-n. Leütötte. Na, mit mondtam?« Opus 3. Hangok a sötét nézőtérről: »Vezessék ki! Ki maga? A Vitray, hogy közvetíti a filmet?« Opus 4. Felháborodottan »súgja« a szomszédjának, akarom mondani az előtte ülő sornak: »Micsoda népség! Juj, a méreg! Láttam, hogy mérget kevert! Nem. Csak az ebédet főzi. De édes a B. kutyája! Meg kell rabolni azt a kis dögöt! Most... most! Megfojtja. Nem. Csak csókolja. Te! Én már tudom, ki a gyilkos. Olvastam a Képes Filméletben. H. a gyilkos. Az az angyal ...« Opus 5. Egy néző az előtte lévő sorból: »Nem, asszonyom, nem a H. a gyilkos! Én vagyok a gyilkos!« A türelmetlen nézőt lefogják. Kivezetik. Ismétlés onnan, hogy »Juj, de izgi. Elhiszed, hogy Zs. leüti?« Vadászidény a Pilisben Megkezdődött az új vadászidény a Pilisben. Gazdag vadászatra számítanak. Több mint 1000 nagyvad — szarvasbika, tehén, muflon és vaddisznó vár — elejtésre. Megérkeztek az első külföldi — nyugatnémet, svájci, belga és osztrák — vadászok is. A festői környezetben fekvő, kényelmesen berendezett vadászházakban helyezték, illetve helyezik el őket — olyan vadászt is várnak, aki 10 bika kilövésére jelentette be az igényét. A terítékre került állatok közül, több mint 40 éremesélyes. Új iskola Marcaliban • Új iskolában kezdik a tanévet a marcali diákok. A kétmillió forintos beruházással épült tanintézetben tíz tanterem van. Az általános iskola felső tagozata hat, a szakmunkásképző intézet négy tantermet kap. XXVI. évfolyam, 205. szám, Szerda, 1910. szeptember 2. AZ MSZMP SOMOGY MIOYt • IZOTTA CAMA ELAfJA Főszereplő a négy Csordás-iker Az első forgatási nap Szokatlanul nagy volt a sürgés-forgás tegnap délelőtt Kaposváron a Fegyveres Erők Klubjában. Szülők, testvérek, ismerősök búcsúztatták fiaikat, akik kétéves katonai szolgálatra vonultak be ezen a napon. Nemcsak ez volt az egyik legnagyobb izgalom a fiatalok körében. A MAFILM katonai stúdiójának stábja is teljes létszámmal megjelent, hogy a Csordás-ikrek bevonulásáról filmet készítsen. Négy egyforma, göndör hajú fiatal. Igaz, most csak egyikük, Csordás László válik meg a csaláidtól, testvéreitől, a többiek februárban öltik magukra az egyenruhát A forgatócsoport — Borsodi Ervin rendező, Simon György operatőr és Molnár László dramaturg — ezen a napon kezdte meg a film forgatását. S két év múlva, amikor a fiatalok újból visszatérnek a szülői házhoz, fejeződik be a film. Hogy mi késztette az alkotókat, hogy ilyen filmet készítsenek? — Olyan állomáshoz érkeztek ezek a fiatalok — mondta Borsodi Ervin rendező —, amely számukra törést jelent az életükben. Olyan törést amely elszakítja a fiúkat az anyától, a szülői háztól, attól a közösségtől, amelyben éltek, nevelkedtek. S bekerülnek egy tágabb, nagyobb közösségbe, a hadsereg kötelékébe. A fiatalok életét, apróbb mozzanatait akarják követni a film alkotói, nyomon hogy képet adjanak az első percektől kezdve, amikor magukra veszik az egyenruhát, egészen a leszerelésig. A fiatalokról készült néhány dokumentum is szerepel a filmben: az a filmriport, mely születésük után pár perccel készült, s a kis erdészház, ahol gyermekkorukat élték. Halk zümmögéssel forog film a kamerában. Rögzíti a a képeket, megörökíti az utókornak. Gy. h. Orvos a vádlottak padján Felelőtlensége a halál szövetségese Bűnös az asszony. A sötétség, amelyben élt. A testvér, a rokonok és az ismerősök, akik segítettek neki. S legfőképp az orvos, aki felelőtlenségével az életben maradás utolsó lehetőségétől is megfosztotta a primitív asszonyt. P. Ferencné négy gyermeket hozott a világra. Az idén ismét terhes lett. Nem kérte a bizottság segítségét, a maga módszerét alkalmazta. Félelem nélkül, hiszen az utóbbi nyolctíz évben legalább hatszor szakította meg önkezével a terhességét. Mályvagyökérrel, fémtárgyakkal szurkálta szét mazgatát. Április elején is ezt tette. Aztán szólt a testvérének, K Jánosnénak, hogy hozza össze azzal az ismerős nőgyógyásszal. Dr. Cserteg Sándor szülésznőgyógyászra gondolt. Az első vizsgálat K.-né kaposvári lakásán volt. Cserteg négyhónapos terhességet és várható vetélést állapított meg. P. Ferencné panaszkodott az epéjére és trombózisos lábára is. Cserteg azt mondta, a kezelésre nem megfelelő a hely, a szükséges orvosi eszközök sem állnak rendelkezésére, gyógyíttassa magát a kórházban. P.né kijelentette, hogy inkább meghal. Ezer forintot ígért az orvosnak, ha vállalja... Cserteg másnap kivitte a két asszonyt, balatonszemesi rendelőjébe. P.-né vetélése megindult, Nospa, Demalgonis és Penicillin injekciót kapott. Nem javult az állapota, csak másnap, április 12-én visszautazni Kaposvárra, tudott illetve vidéki lakására. A 13-áról 14-re virradó éjszaka nagyon rosszul lett. A szomszédasszony megmérte a lázát, a higanyszál 39,5-en állt meg. A szomszéd ki akarta hívni a körzeti orvost, de P.-né valami régebbi nézeteltérésre hivatkozva azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja, ha belép a lakásba. Délután értesítették Cserteget. Fél hat körül K.-néval együtt megérkezett a görcsben fetrengő asszonyhoz. Cserteg hozzáfogott a vetélés levezetéséhez. K.-né és egy másik asszony segített neki. Egy óra után eltávozott az élettelen magzat. Cserteg egy nylonzacskóba csomagolva konyhai tűzhelyben égette el... Injekciókat adott az elcsendesült P. Ferencnének, aztán hazautazott. P. Ferencné arca reggelre átszíneződött, feldagadt. Görcsoldóért könyörgött. Az egyik szomszéd végre kihívta a körzeti orvost! Az rögtön fölismerte a vérmérgezés tüneteit, s telefonált a mentőkért. A kórházban elkezdődött a harc az asszony életéért, megműtötték, injekciózták. De nem segíthettek vel • tizenegy óraaDr. Cserteg Sándort letartóztatták, bár nem végzett tiltott műtétet; legkésőbb a második vizsgálat után haladéktalanul kórházba kellett volna küldenie az asszonyt. Cserteg ráadásul olyan gyógyszert adott, amely csupán a lappangási időt hosszabbította. Mikorra a betegséget fölfedezték, már nem tudták gyógyítani. Cserteg múltját számos folt ékteleníti, több fegyelmi büntetést, figyelmeztetést kapott. 1970 februárjáig Balatonszemesen dolgozott, majd Kaposvárra helyezték helyettesítő körzeti orvosnak. Tudták, hogy iszik, rendszertelenül él, ezért a járás szeretett volna megszabadulni tőle. Elgondolkodtató, amit a bíróság megfogalmaz az ítéletben: Cserteg főnöke azért adott beosztottjáról kedvező véleményt egy megpályázott állás betöltéséhez, hogy ne a járásiaknak okozzon gondot a renitens orvos... . Az eljárás során Cserteg doktor szakmai felkészültségét alapjában véve senki sem vitatta. Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt a Kaposvári Járásbíróság dr. Mózes Gábor tanácsa egyévi és hathónapi szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától. Pintér Dezső T0RKA (OSOIC - ~ ~ ~ i| | |— |---------—‘ Esküvő ■— Papa, miért kell esküvőhöz két tanú is?az — Mert nélkülük később senki sem hinné el, hogy a férfi valamikor ennyire szamár volt__ Meghatározás — Pontosan olyan testrészeid vannak — mondja a férj —, mint Brigitte Bardotnak. Csak nem egészen ugyanazokon a helyeken. Bíróságon Az egyik kancsal szemű bíró előtt három vádlott áll. Megkérdi az elsőtől: — Magát hogy hívják? A második így felel: — Kiss János vagyok. A bíró szigorú arccal így szól: — Nem magát kérdeztem! Erre a harmadik vádlott ugrik fel. — Én nem is szóltam semmit, bíró úr! Rablók Magányos, idős néni az egyik éjjel arra riad fel, hogy valaki járkál a szobában. Amint megmoccan, pisztoly szorul a hátához. — Maradjon nyugodtan — suttogja egy férfihang — ha okosan viselkedik, ígérem, nem fogok góval erőszakoskodni!ma— Gondoltam — felelte lehangolva az idős néni. Kifogás A nagypapa így szól az unokájához: — Szaladj p. trafikba, gyermekem és vegyél nekem dohányt! — De nagypapa, nekem tanulnom kell... — Akkor is megteheted, legföljebb öt perccel később lesz belőled mérnök. A kutyafáját — Hová, hová ilyen sietve, szomszéd ? — A kutyámat sem, valahol eltűnt. KereHa elveszett, agyonütöm a bestiát. Kérdés Nagyné megkérdi a férjét: — Szívem — mit tennél akkor, ha meghalnék? — Ejnye, ejnye — gügyögi a férj —s hogy lehet ilyet kérdezni? Ugyanazt tenném, mint te, fordított esetben. Nagyné felhorkan: — Nem szégyelled magad?Te, erkölcstelen fráter! Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, ll-Sll, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Demján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Semmi NévtáP Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József