Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E­G­Y­E­S­Ü­L­J­ET­E­K ! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM, 1970. OKTÓBER 27., KEDD Fock Jenő fogítdta Xuan Thuy államminisztert Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn hivatalá­ban fogadta Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titká­rát, államminisztert, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság Párizsban tárgyaló kül­döttségének vezetőjét, aki a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. A látogatáson je­len volt Péter János külügy­miniszter és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. (MTI) Kormány­elnökünk fog­adta Xuan Thuy államminisztert, a Vietnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának titkárát. Őszi munkák a somogyi állami gazdaságokban 14 300 hold búzát vetettek Amikor arról beszélünk, hogy az idei időjárás a tava­lyitól eltérő — és kedvezőtle­nebb helyzetet teremtett a mezőgazdaságban —, nemcsak a termelőszövetkezetekre, ha­nem a megyében gazdálkodó állami gazdaságokra is gondo­lunk. Ha csupán egyetlen ada­tot ragadunk ki: azt, hogy az idei őszön 17 800 hold búzát vetnek megyénknek ezek a mezőgazdasági üzemei, máris utaltunk jelentőségükre, s az itt folyó munkák üzemi és népgazdasági fontosságára. Az id­őszerű tennivalókról, azok pillanatnyi helyzetéről beszélgettünk tegnap Szabados Dezsővel, az Állami Gazdasá­gok Országos Központja So­mogy megyei főosztályának igazgatójával és Gregus Lász­lóval, a főosztály főagronómu­­sával. E tájékoztatásból meg­tudtuk mindenekelőtt azt, hogy az egyes időszerű munkák el­húzódása megnövelte az idei gondokat; az időjárás most a kukorica érési folyamatába is beleszólt, és fokozta a betaka­rítással kapcsolatos feladato­kat. Kenyérgabonát a tavalyihoz hasonló nagyságú területen, de jobb minőségű földbe vetnek. A már említett 17 800 hold búzán belül az arány az ét­kezési búza javára tolódott el. Eddig 14 300 holdon került földbe a mag. A legtöbbet a Lábodi Állami Gazdaságban vetik, több mint 4100 holdra szól a tervük. Most 87 száza­léknál tartanak. A böhönyeiek a búzavetésre előirányzott te­rületnek 93, a kutasiak 87, az öreglakiak pedig 72 százalékán végeztek ezzel a fontos tenni­valóval. Egyaránt 66 százalék­ra áll a balatonújhelyi, a bako­tonnagybereki, a bárdibükki és a kaposvári gazdaság. Ha ez­ után is kedvez az időjárás, ok­tóber végére a búzavetésnek mintegy 95 százalékával vé­geznek a somogyi állami gaz­daságok. A hátramaradó öt százalék már a kukoricabeta­­karítás függvényévé válik. Már szóltunk a kukoricáról, s most újra megemlítjük mint a vetést jelentősen befolyásoló tényezőt. Mintegy kétezer hol­don folyik a magágykészítés; itt az üzemre nagy hatással van a táblák megüresedése. Kereken 13 000 hold kukoricát kell betakarítaniuk — ebből 800 holdra tehető a silónak ve­tett­ területből ab­rak takarj­mánynak meghagyott kukori­ca —, most közelednek a fel­adatok teljesítésének a felé­hez: 6000 holdról már betakarították. Nagy munkát jelent a ter­mények összegyűjtése, szállí­tása megyénk valamennyi ál­lami gazdaságában. A kukori­cát nem számítva 1100 hold a cukorrépa, a burgonya és a napraforgó vetésterülete, s ezek­ből a tavaszi kapásokból a burgonya szedését befejezték, s alig van kint cukorrépa és napraforgó. Ebből is látszik, hogy a továbbiakban milyen sok múlik a kukorica csőter­­mésének és szárának a letaka­­rításán, a vető- és mélyszán­tás, illetőleg a vetés szempont­jából. Kukoricát a legnagyobb te­rületen — 2775 holdon — a balatonmagyberekiek termesz­tenek, s ők eddig már 1900 hol­don végeztek. A terület nagy­ságát­­ tekintve a kaposváriak következnek utánuk 2640 hold­jukkal. Itt viszont még csak 680 holdnál tartanak. Ez a tel­jesítés azonban csak azokat hökkenti meg, akik nem­ tud­ják, hogy a Kaposvári Álla­mi Gazdaság 426 holdon ter­mel cukorrépát. A cukorrépa betakarításával — szedésével és szállításával — járó nagy feladatok számottevő gépi erőt kötnek le. Eddig 727 vagon répát szál­lítottak le a földekről a kapos­váriak, s hátravan még mint­egy húsz vagonnyi. Itt most gyorsul majd a kukorica beta­karításának az üteme, amint a­­ felszabaduló gépi kapacitás erre módot ad, s a hét végére már elérhetik az 1100 holdat A kukoricaföldek nagyobb részéről gépek takarítják be a termést. Zmaj csőtörők, ZSKN, illetőleg FK és BRAUD adapterek dolgoznak az állami gazdaságok kukoricatábláin a kézi erő mellett. S folyik a fennmaradó szár gépi letaka­­rítása is. A főosztály vezetői — ismerve az üzemek felada­tait és a megoldáshoz rendel­kezésre álló erőt — úgy szá­molnak, hogy a kukorica beta­karításával kedvező idő esetén november közepe táján végez­hetnek a somogyi állami gaz­daságok. H. F. Megkezdte munkáját a DIVSZ VIli. kongresszusa Losonczi Pál üzenete a tanácskozás részvevőihez Tegnap az Építők Rózsa Fe­renc székházának ünnepi díszt­öltött nagytermében megkezd­te tanácskozását a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa. A száz or­szág 2­50 ifjúsági szervezetének csaknem 700 küldöttét Szűts Pál, a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsának elnöke üdvö­zölte. Köszöntötte a kongres­­­szuson megjelent magyar ven­dégeket — dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagját, a kormány el­nökhelyettesét, valamint Sar­lóst Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét­­, s a külföldi rész­vevőket, köztük Jevgenyij Mi­­hajlovics Tyazselnyikovot, a lenini Komszomol központi bi­zottságának első titkárát a szovjet delegáció vezetőjét és Anatolij Vasziljevics Filip­­csenko űrhajóspilótát, a Szov­jetunió Hősét, aki a szovjet de­legáció tagjaként érkezett a kongresszusra. Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsár­nak elnöke üzenetet intézett a tanácskozáshoz. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza: — Bizalommal és remény­séggel tekintünk az önök ta­nácskozása elé. Tudjuk, hogy bár a küldöttek különböző vi­lágrészekből és országokból jöttek, sokféle nyelven beszél­nek, mégis az egység, az egy­behangolt cselekvés készségé­nek szelleme hatja át őket. A haladó és demokratikus fiatalok , ha­ szorosabbra zárják soraikat, igen sokat te­hetnek az antiimperialista harc végső győzelmének kiví­vásáért. Losonczi Pál üzenetét hos­­­szan tartó taps fogadta, majd dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott ünnepi beszé­det. Egyebek között hangsú­lyozta: " A DIVSZ negyedszázados fennállása alatt az ifjúság an­tifasiszta egységének jegyében a­­ haladó fiatalok egyre széle­sebb, mind jelentősebb fóru­mává fejlődött. Az elmúlt 25 esztendő alatt elért eredmé­nyek biztosítékai annak, hogy a szövetség sikeresen teljesíti majd azokat az új feladatokat is, amelyek napjainkban adódnak. A DÍVSZ végrehajtó bi­zottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnöke mondott megnyitó beszédet Hangsúlyozta: — Ez a kongresszus fontos politikai esemény a DÍVSZ életében, és nem túlzás­­ azt mondani, hogy most a buda­pesti tanácskozás felé fordul öt földrész fiataljainak figyel­me. A DIVSZ a nemzetközi demokratikus ifjúsági mozga­lom legszélesebb, elveihez mindig következetesen ragasz­kodó szervezete. Antifasiszta múltja, antiimperialista jele­ne a világnak azokkal az erői­vel kapcsolják össze, amelyek a népek szabadságáért, a bé­kéért küzdenek. Ezután a küldöttek megvá­lasztották a kongreszus 35 ta­gú­­ elnökségét, amelynek a magyar fiatalok képviseleté­ben dr. Horváth István, a KISZ’ kb első titkára is tagja lett. Majd elfogadták a ta­(Folytatás a 2. oldalon) A SZOT elnökségének tanácskozása A szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jo­gok érvényesülésének tapasz­talatairól és a szakszervezeti taggyűlések helyzetéről, to­vábbfejlesztéséről tárgyaltak. A SZOT elnöksége határo­zottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyű­lést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell te­kinteni. A választott vezető testületeknek e tanácskozásán kell a szervezett dolgozók vé­leményét kicserélni és a ko­rábbi határozatok végrehajtá­sáról beszámolni. Indokolt azonban, hogy a szakszervezeti taggyűlések kötelező megtar­tásában több­ szabad kezet kap­janak az alapszervezetek. Le­hetővé kell tenni, hogy éven­te ne négyszer, hanem kétszer legyen kötelező a taggyűlés, azzal a fenntartással, hogy minden esetben, amikor döntésre kerülő téma indokol­a­ja, össze lehessen hívni a tag­­­gyűlést. Ezt a javaslatot majd magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa elé ter­jesztik. Az új Munka Törvényköny­vében rögzített szakszervezeti jogok hatályba lépése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vál­lalati kollektívák megelége­déssel fogadták a kibővített szakszervezeti jogokat, s élnek velük, gyakorolják azokat A SZOT elnöksége megálla­pította, hogy a szakszervezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, csak a meglévőket kell határo­zottabban alkalmazni. A­ fel­sőbb szintű szakszervezeti tes­tületek az eddiginél hatéko­nyabb nevelő és irányító mun­kával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszerveze­ti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen olyan fontos részének tekint­sék az ellenőrzési és a véle­ményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatás­kört. A SZOT­ elnöksége meghall­gatta az elnökség két ülése kö­zött végzett szakszervezeti munkáról és a lakosság élet­viszonyait érintő, időközben megjelent kormányintézkedé­sekről szóló beszámolót. Szovjet — lengyel tervegyeztetés Vasárnap Varsóba érkezett Vlagyimir Kirillin, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő tudományos és mű­szaki állami bizottság elnöke, miniszterelnök-helyettes. Lá­togatásának célja: összeegyez­tetni a két ország 1971—75-re szóló tudományos és műszaki együttműködési tervét A bolgár ipar fejlődése A bolgár minisztertanács mellett működő tájékoztatási hivatal közzétette az 1970. háromnegyed évi tervteljesítés adatait. E szerint a bolgár ipar a kilenc hónap folyamán 9 milliárd 404 millió leva ér­téket termelt, ami 8,8 száza­lékkal haladja meg 1969 azo­nos időszakát. Magasabb a terv által előirányzott ütem­nél is. A munkatermelékenység 7 százalékkal nőtt, s 80 száza­lékban fedezte az ipari terme­­­­lés növekedését. Mahmud Riad a közel-keleti helyzetről Hétfőn este az ENSZ-köz­­gyűlés ülésszaka megkezdte a közel-keleti helyzet vitáját. A kérdés felvetése egyiptomi kezdeményezésre történt. A közel-keleti vita első fel­szólalója az EAK külügymi­nisztere volt- Riad hangsúlyoz­ta: országának szilárd eltö­kéltsége, hogy egy talpalatnyi területet sem hagy a megszál­lók kezén. Mivel minden ed­digi béketörekvés eredményte­len maradt, az egyiptomi kor­mány úgy határozott, hogy a kérdést ismét felveti a világ­szervezet közgyűlése előtt Tel Aviv ugyanis a kilencven na­pos tűzszüneti megállapodás elfogadásának pillanatától kezdve a Jarring-misszió meg­torpedózására törekedett. A Közel-Kelet térsége ismét veszélyes helyzetbe került, s ez a tény tevékenyebb szere­pet követel az Egyesült Nem­zetek Szervezetétől — hangsú­­lyozta Rind. Az EAK külügyminiszteré­nek felszólalása után a köz­­gyűlés elnapolta közel-keleti vitáját. (MTI) Schiller gazdaságügyi miniszter Budapesten Magyar — nyugatnémet tárgyalások kezdődtek Vasárnap este Budapestre érkezett dr. Karl Schiller, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi minisztere, hogy viszonozza dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszternek ez év márciusában az NS­ZK-ban tett látogatását, és aláírja a két ország öt évre szóló áru­csere-forgalmi, gazdasági és műszaki együttműködési meg­állapodását. Dr. Karl Schil­lert elkísérte magyarországi útjára az NSZK gazdasági éle­tének több vezető személyisé­ge.A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Vályi Péter pénz­ügyminiszter fogadta, aki dr. Bíró József megbetegedése miatt a tárgyalásokat vezeti. Tegnap a Pénzügyminiszté­riumban magyar—nyugatné­met gazdasági tárgyalások kezdődtek, amelyeket Vályi Péter pénzügyminiszter és dr. Karl Schiller, a Német Szö­vetségi Köztársaság gazdaság­­ügyi minisztere vezet. Vályi Péter pénzügyminiszter a Ferihegyi repülőtéren üd­vözli dr. Karl Schillert (jobboldalon).

Next