Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ' ' * '*£ [UNK] . I' Ára’ 80 fillér Semmi Néplap OCY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXVI. évfolyam, 277. szám 1970. november 26., csütörtök Folytatta munkáját a X. pártkongresszus A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg. Bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. BISZKU BÉLA: A közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Küldött Elvtársak! A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett jelentése sokoldalúan foglalkoztak a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia főségével, helyzetével és jelentovábbfejlesztésének val. Teljes mértékben feladataiegyetértve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez. A demokratizmus ngy szocialista jellegű helyes továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia valamennyien osztálytartalmát egységesen, marxista—leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelentése, a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztálypolitikánknak megfelelően, szocialista demokrácia fő célja az, hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály hatalma, az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőpontból szükséges nünk a demokratizmus megítélminden problémáját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a szocialista demokráciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Helytelen volna, ha a pártdemokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk, illetve nánk a szocializmus elválasztóépítésért -"Ló ’— feltételeitől és ttin» ínyeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály zető pártjai, így tehát a nemi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meghatározóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, valósítását. Hazánkban a megkibékíthetetlen osztályellentétek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek. Az előadó ezután arról beszélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így folytatta: — Mint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra mechanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem mindenben könnyíti meg, hanem bizonyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunknak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irányát, kezdeményeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy ellenőrizze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellentmondásokat, és helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkiióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára és annak segítségével az egész ország közvéleményére, általánosítja a tanulságokat, és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, teljesebben a vezetéshez, érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésében. Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyilag népszerűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésben az igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. Ugyanakkor megoldásra váró feladatunk, hogy tanult, közéleti tapasztalattal felvértezett munkásokat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető testületekbe. Hasonlóan gondot okoz a vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társadalmi posztokon, méghozzá oly módon, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó vezető közéleti megbecsülése is megmaradjon. A vezetők cseréjének többsége — ha jól dolgozunk — nem lehet elsősorban csak leváltás. A cserének az egyén fejlődését is kell szolgálnia. S további külön megbecsülést érdemelnek azok, akik életkoruk, egészségi állapotuk miatt válnak meg munkakörüktől. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az a jól dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgában egyenrangú vezetők nevelődnek. Talán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazán eredményesen, akik megteremtik önmaguk pótolhatóságának feltételeit. Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politikai kérdés. A vezetés feladatai annyira bonyolulttá váltak, hogy már nem elegendő egyetlen helyettest kijelölni. Minden vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy bármi történjék is vele, a munka zökkenő nélkül folyjék tovább. A szocialista építőmunka egyetlen területének sorsa sem függhet egyetlen ember előléptetésétől, felmentésétől. Erről azért is beszélni kell, mert még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitatkozni is merészel velük, vagy ellentmond nekik. Fontos tanulság, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez olyan rátermett vezetőkre van szükség, akik jól képviselik a mun(Folytatás a 2. oldalon) A hatalom no hanem az ok: Tisztelt Kongresszus! Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelményeket támaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és történelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő követelményeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kiteljesítésével is növeljük szervezeteink cselekvőképességét, gyarapítsuk alkotóerejét. Ennek a folyamatnak fontos állomása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Kóz m személyeké ürályé, a nép onti Bizottságot, elméletileg kutassuk a fejlesztésének új pártdemokrácia lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka követeli a munkásosztály, megpárt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika Podgornij Prágában A Ludvik Svoboda 75. születésnapjával kapcsolatos ünnepségre Prágába érkezett Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (Képtávírón érk. — CTK—MTI—KS) A portugál agresszió áldozata Guinea segítségért kiált Sekou Touré guineai köztársasági elnök, 12.45 órakor rádiófelhívást intézett „az afrikai országokon kívül minden baráti országhoz”, hogy a lehető leghamarabb minden lehető segítséget adjanak meg Guineának. Addisz Abebában hivatalosan bejelentették, hogy Guinea ügyében december 9-re összehívták az Afrikai Egységszervezet rendkívüli miniszteri tanácsát. Hivatalosan közölték, hogy a tanács Lagosban ül össze Guinea ügyében. A conakryi * * » rádió közölte, hogy a guineai főváros ellen a szerdára virradó éjszaka több támadást is megkíséreltek az agresszorok, de kísérletük kudarccal végződött. A rádió felhívta a főváros lakosságát, folytassa a harcot a Conakryért folyó csatában. Szerdán délelőtt Dakarba érkezett a Biztonsági Tanács öttagú ténymegállapító bizottsága, s délután Conakryba utazott, hogy a helyszínen vizsgája ki Guineának Portugália ellen emelt panaszát. A nepáli küldött által vezetett bizottság egy hét múlva tesz jelentést a Biztonsági Tanácsnak. * * A Szenegál folyam menti országok szervezetének (OERS) miniszteri tanácsa Conakryban rendkívüli ülésen vitatta meg a guineai helyzetet és a Guinea ellen elkövetett agressziót. A rendkívüli ülés után kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy Guinea portugál agresszió áldozatává vált. A miniszteri tanács úgy döntött, hogy teljes támogatásban részesíti Guineát. Asszad és Husszein Kairóba látogat Hafez Asszad tábornok, Szíria miniszterelnöke csütörtökön, Husszein jordániai király pedig december 2-án érkezik Kairóba, hogy az egyiptomi vezetőkkel tárgyaljon. Szadat egyiptomi köztársasági elnök a két testvérország kapcsolatainak megszilárdításáról, együttműködésének elmélyítéséről« folytat majd eszmecserét a damaszkuszi vendéggel. Az Al Ahram szerint Husszein király is elsősorban a keleti front helyzetéről tárgyal majd Kairóban. Az egyiptomi vezetőkkel folytatandó megbeszélésein megvizsgálják még a jordániai hatóságok és a Palesztinai gerillák viszonyát, s a kapcsolatok normalizálásának menetét. Husszein Kairóból Washingtonba, majd — a tervek szerint — Párizsba, Bonnba és Londonba látogat. Az Al Ahram szerint az uralkodó legkésőbb december 11-én hagyja el az Egyesült Államokat, mert akkor érkezik oda Dajan izraeli hadügyminiszter. Indokínai hazafias erők kezében az ellenőrzés Laird „vallomása* PHNOM PENH Kambodzsában a hazafias erők továbbra is szilárdan tartják kezükben az ellenőrzést Puok közigazgatási székhely fölött, amelyet kedden foglaltak el. SAIGON A saigoni kormánycsapatok szóvivője a dél-vietnami szárazföldi harcokról szólva beszámolt arról, hogy a Mekongdelta térségében fekvő két tartományban és az északi fronton Quang Ngai tartományban zajlott le említésre méltó összecsapás. Szerdára virradóan a hazafiak tüzérsége több rakéta- és aknatámadást hajtott végre Dél-Vietnam területén. Egy amerikai szóvivő közlése szerint a támadás célpontjai nem amerikai állások vagy berendezések voltak. WASHINGTON Laird amerikai h_,_w,mniszter vallomást tett a szenátus külügyi bizottsága előtt a VDK elleni amerikai bombatámadásról,és a Hanoi közelét a bizottság előtt ben végrehajtott kommandóakcióról. Laird a kérdéseket megkerülve, ismételten a kommandóakció »sikereit« hangoztatta. Fulbright szenátor kérdéseire érdemben csupán ennyit válaszolt : A Nixon-kormány vietnami politikájának két oldala van: a párizsi tárgyalások és azoknak kiegésztője, a »vietnamizálás«. Ez utóbbi a tárgyalások eredménytelensége esetén a tárgyalások alternatívája. Symington szenátor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kommandóakció dramatizálásával a kormány elködösíti a fő kérdést, Észak-Vietnam bombázásának felújítását. Válaszában Laird tagadta, hogy a múlt hét végi bombatámadás a VDK elleni légiháború általános felújítása felé mutatna, de nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy hasonló »védő visszavágó« akciókra a jövőben is sor kerülhet. Hasonlóképpen nyomatékos célzásokat tett arra, hogy »indokolt esetben« megismétlik a kommandóakciót is.