Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ' ' * '*£ [UNK] . I' Ára’ 80 fillér Semmi Néplap OCY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXVI. évfolyam, 277. szám 1970. november 26., csütörtök Folytatta munkáját a X. pártkongresszus A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szer­dán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kár­páti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg. Bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar Szo­cialista Mu­nkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Párt­ja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kommunisták Egye­sült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa köz­ben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvöz­leteiért. Ezután Biszku Béla, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. BISZKU BÉLA: A közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia Tisztelt Kongresszus! Tisz­telt Küldött Elvtársak! A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett jelentése sokoldalúan foglal­koztak a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia főségével, helyzetével és jelen­to­vábbfejlesztésének val. Teljes mértékben feladatai­egyet­értve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez. A demokratizmus ngy szocialista jellegű helyes to­vábbfejlesztésének fontos kö­vetelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia valamennyien osztálytartalmát egységesen, marxista—leninista módon ér­telmezzük. Közismert, hogy osztályok­tól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A de­mokratizmus eredeti jelentése, a népuralom — hadd emlé­keztessünk — csak a szocia­lizmusban, a mi társadal­munkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztály­politikánknak megfelelően, szocialista demokrácia fő cél­­­ja az, hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály hatal­ma, az egész dolgozó nép ér­dekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkásosz­tály és pártjának vezető sze­repe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövet­ségeseinek termékeny kapcso­lata, növekedjék a pártot tá­mogató dolgozó tömegek köz­életi aktivitása. Ebből a néző­pontból szükséges nünk a demokratizmus megítél­min­den problémáját. Társadal­munk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelent­kező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódja­nak meg. Az ezért folyó küz­delmet csak a párt tudja ve­zetni, amely ösztönzője, fej­lesztője, szervezője a szocia­lista demokráciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődé­sének biztosítéka a pártde­mokrácia. Ebből kell kiindul­nunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének lehetőségeit és felada­tait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szük­ség. Annál erősebb a rendsze­rünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározá­sában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Helytelen volna, ha a párt­demokrácia erősítését kizáró­lag a párt belső ügyének te­kintenénk, illetve nánk a szocializmus elválasztó­építésé­rt -"Ló ’— feltételeitől­­ és tt­in» ínyei­től. Különösen fontos felismerés ez a hatal­mon levő munkásosztály zető pártjai, így tehát a ne­mi pártunk számára is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasz­talatai szerint a demokratiz­mus fejlettsége meghatáro­zóan befolyásolja a párt poli­tikájának kidolgozását, valósítását. Hazánkban a meg­ki­békíthetetlen osztályellenté­tek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek követ­keztében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, vala­mint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbsé­gek. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így folytatta: — Mint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fej­lődés, hogy a proletárdiktatú­ra mechanizmusa az egypárt­­rendszer viszonyai között mű­ködik. Ez a helyzet korántsem mindenben könnyíti meg, ha­nem bizonyos fokig bonyolul­tabbá teszi a vezetés munká­ját. Pártunknak be kell tölte­nie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom hala­dásának irányát, kezdemé­nyeznie és ösztönöznie kell a szocialista építőmunkát. Az is a pártra hárul, hogy ellenőriz­ze a végrehajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellent­mondásokat, és helyes választ adjon a problémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkiióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom ta­pasztalataira támaszkodik, ál­landóan fi­gyel tagságára és an­nak segítségével az egész or­szág közvéleményére, általáno­sítja a tanulságokat, és gon­doskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősor­ban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, teljesebben a vezetéshez, érvényesítéséről, a politika vé­delméről és továbbfejlesztésé­ről. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kivá­lasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szelle­mében az utóbbi másfél évti­zedben hasznosítani töreked­tünk fontos történelmi tapasz­talatokat a vezetők kiválasz­tásában és nevelésében. Fontos vonása ennek a nyíltság a tö­megekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyilag népsze­rűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésben az igazi érdekeiket kell képvisel­nünk. Számoljunk tehát véle­ményükkel, legyünk türelme­sek, mert a hatalom nem sze­mélyeké, hanem az osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatár­sai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ez­rei nevelődtek ki és dolgoznak eredményesen az élet külön­böző területein. Ugyanakkor megoldásra vá­ró feladatunk, hogy tanult, közéleti tapasztalattal felvérte­zett munkásokat, dolgozó pa­rasztembereket, párttagokat még következetesebben von­junk be a kollektív vezető tes­tületekbe. Hasonlóan gondot okoz a vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társadalmi posztokon, méghozzá oly módon, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csor­bát, s a jól dolgozó vezető köz­életi megbecsülése is megma­radjon. A vezetők cseréjének többsége — ha jól dolgozunk — nem lehet elsősorban csak leváltás. A cserének az egyén fejlődését is kell szolgálnia. S további külön megbecsülést ér­demelnek azok, akik életko­ruk, egészségi állapotuk miatt válnak meg munkakörüktől. A tapasztalatok azt is bizo­nyítják, hogy az a jól dolgo­zó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgá­ban egyenrangú vezetők neve­lődnek. Talán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazán ered­ményesen, akik megteremtik önmaguk pótolhatóságának fel­tételeit. Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politikai kérdés. A vezetés feladatai annyira bonyolulttá váltak, hogy már nem elegendő egyet­len helyettest kijelölni. Minden vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy bármi történjék is vele, a munka zökkenő nélkül folyjék tovább. A szocialista építőmunka egyetlen területé­nek sorsa sem függhet egyet­len ember előléptetésétől, fel­mentésétől. Erről azért is be­szélni kell, mert még ma is ta­lálunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitatkozni is merészel velük, vagy ellentmond nekik. Fon­tos tanulság, hogy a szocializ­mus teljes felépítéséhez olyan rátermett vezetőkre van szük­ség, akik jól képviselik a mun­(Folytatás a 2. oldalon) A hatalom no hanem az ok: Tisztelt Kongresszus! Központi Bizottságunk min­denkor nagy figyelmet fordí­tott a pártdemokrácia fejlesz­tésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelmé­nyeket támaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait és tör­ténelmileg új viszonyok között folytatjuk a szocialista építő­munkát. Hogy a párt megfelel­hessen a növekvő követelmé­nyeknek, szükségképpen arra kellett és kell törekednünk, hogy a pártdemokrácia kitel­jesítésével is növeljük szerve­zeteink cselekvőképességét, gyarapítsuk alkotóerejét. En­nek a folyamatnak fontos állo­mása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Kóz­ m személyeké­ ürályé, a nép­­ ­onti Bizottságot, elméletileg kutassuk a fejlesztésének új pártdemokrácia lehetőségeit, és ennek eredményeit formál­juk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Köz­ponti Bizottság 1969 novembe­rében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati ta­pasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy a nép szolgálata,­ a szocialista építőmunka követeli a munkásosztály, meg­párt vezető szerepének erősí­­­tését, a vezetés hatékonyságá­nak javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika Podgornij Prágában A Ludvik Svoboda 75. születésnapjával kapcsolatos ünnep­­­­ségre Prágába érkezett Podgornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (Képtávírón érk. — CTK—MTI—KS) A portugál agresszió áldozata Guinea segítségért kiált Sekou Touré guineai köz­­társasági elnök, 12.45 órakor rádiófelhívást intézett „az afrikai országokon kívül minden baráti országhoz”, hogy a lehető leghamarabb minden lehető segítséget ad­janak meg Guineának. Addisz Abebában hivatalo­san bejelentették, hogy Gui­nea ügyében december 9-re összehívták az Afrikai Egy­ség­szervezet rendkívüli mi­niszteri tanácsát. Hivatalosan közölték, hogy a tanács Lagos­­ban ül össze Guinea ügyében. A conakryi * * » rádió közölte, hogy a guineai főváros ellen a szerdára virradó éjszaka több támadást is megkíséreltek az agresszorok, de kísérletük ku­darccal végződött. A rádió fel­hívta a főváros lakosságát, folytassa a harcot a Conak­­ryért folyó csatában. Szerdán délelőtt Dakarba ér­kezett a Biztonsági Tanács öt­tagú ténymegállapító bizottsá­ga, s délután Conakryba uta­­­­zott, hogy a helyszínen vizsgáj­­a ki Guineának Portugália el­len emelt panaszát. A nepáli küldött által veze­tett bizottság egy hét múlva tesz jelentést a Biztonsági Ta­nácsnak. *­­ * A Szenegál folyam menti or­szágok szervezetének (OERS) miniszteri tanácsa Conakryban rendkívüli ülésen vitatta meg a guineai helyzetet és a Gui­nea ellen elkövetett agressziót. A rendkívüli ülés után kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy Guinea portugál agresszió ál­dozatává vált. A miniszteri ta­nács úgy döntött, hogy teljes támogatásban részesíti Gui­neát. Asszad és Husszein Kairóba látogat Hafez Asszad tábornok, Szíria miniszterelnöke csütör­tökön, Husszein jordániai ki­rály pedig december 2-án ér­kezik Kairóba, hogy az egyip­tomi vezetőkkel tárgyaljon. Szadat egyiptomi köztársa­sági elnök­­ a két testvérország kapcsolatainak megszilárdítá­sáról, együttműködésének el­mélyítéséről« folytat majd esz­mecserét a damaszkuszi ven­déggel. Az Al Ahram szerint Hus­­­szein király is elsősorban a keleti front helyzetéről tár­gyal majd Kairóban. Az egyiptomi vezetőkkel folyta­tandó megbeszélésein meg­vizsgálják még a jordániai ha­tóságok és a Palesztinai geril­lák viszonyát, s a kapcsolatok normalizálásának menetét. Husszein Kairóból Washing­tonba, majd — a tervek sze­rint — Párizsba, Bonnba és Londonba látogat. Az Al Ah­ram szerint az uralkodó legké­sőbb december 11-én hagyja el az Egyesült Államokat, mert akkor érkezik oda Dajan izrae­li hadügyminiszter. Indokína­­i hazafias erők kezében az ellenőrzés Laird „vallomása* PHNOM PENH Kambodzsában a hazafias erők továbbra is szilárdan tartják kezükben az ellenőrzést Puok közigazgatási székhely fölött, amelyet kedden foglal­tak el. SAIGON A saigoni kormánycsapatok szóvivője a dél-vietnami szá­razföldi harcokról szólva be­számolt arról, hogy a Mekong­delta térségében fekvő két tar­tományban és az északi fron­ton Quang Ngai tartományban zajlott le említésre méltó ös­­­szecsapás. Szerdára virradóan a haza­fiak tüzérsége több rakéta- és aknatámadást hajtott végre Dél-Vietnam területén. Egy amerikai szóvivő közlése sze­rint a támadás célpontjai nem amerikai állások vagy beren­dezések voltak. WASHINGTON Laird amerikai h_,_w,m­­­­­niszter vallomást tett a szená­tus külügyi bizottsága előtt a VDK elleni amerikai bombatá­­­­madásról,és a Hanoi közelé­t a bizottság előtt­ ben végrehajtott kommandó­­akcióról. Laird a kérdéseket megke­rülve, ismételten a kommandó­akció »sikereit« hangoztatta. Fulbright szenátor kérdései­re érdemben csupán ennyit vá­laszolt : A Nixon-kormány vietnami politikájának két oldala van: a párizsi tárgyalások és azok­nak kiegésztője, a »vietnami­­zálás«. Ez utóbbi a tárgyalá­sok eredménytelensége esetén a tárgyalások alternatívája. Symington szenátor aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy a kommandóakció dramatizá­­lásával a kormány elködösíti a fő kérdést, Észak-Vietnam bombázásának felújítását. Válaszában Laird tagadta, hogy a múlt hét végi bombatá­madás a VDK elleni légihábo­rú általános felújítása felé mu­tatna, de nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy hasonló »vé­dő visszavágó« akciókra a jö­vőben is sor kerülhet. Hason­lóképpen nyomatékos célzáso­kat tett arra, hogy »indokolt esetben« megismétlik a kom­mandóakciót is.

Next