Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

)<­Ö­A,' •o Jj ▼ ItAg PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! ára* 80 fillér Semmi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXVII. évfolyam, 13. szám 1971. január 16., szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Májusban összeül a szakszervezeti kongresszus Titkári beszámoló az árszínvonalról, a bérezésről, a munkaversenyről Pénteken az SZOSZ szék­házban ülést tartott a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Ne­meslaki Tivadar, a SZOT­­ tit­kára tartott beszámolót a IV. ötéves terv és az 1971. évi nép­­gazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti fel­adatokról. Rámutatott, hogy a következő évek legfőbb gaz­daságpolitikai feladata a ter­melés hatékonyságának növe­lése, s ezzel a lakosság nyeinek jobb kielégítése, igé­­n­nek segítése a szakszervezetek­től is jobb munkát, korsze­rűbb munkastílust igényel. A szakszervezetek közreműköd­ték: a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésében, a mai viszonyoknak jobban megfelelő szabályozás nyomán .várható,­­hogy a vállalatok ter­melése jobban igazodik az igé­nyekhez, sokoldalúbban ki tudja szolgálni a bel- és kül­kereskedelmet. A SZOT titkára az életszín­vonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi kö­zött elmondotta, hogy az ár­színvonal növekedése az el­múlt években az évi 1—2 szá­zalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti el a szak­­szervezetei­ figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetés­ből élő családok az árak alaku­lásával foglalkoznak a legtöb­bet. — A dolgozók érzékenyeb­ben reagálnak az árak alaku­lására — mondotta —, mint ahogy azt az árváltozások va­lójában indokolnák. Ezért fo­kozottan ügyelni kell arra, hogy az árak társadalmi cél­jainkkal, életszínvonal-politi­­­kánkkal összhangban alakulja­nak. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és tár­sadalmi ellenőrzését. A szak­­szervezetek­ helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szerve­zetet kíván kiépíteni, ez alkal­mas lesz arra, hogy a kormányt és az intézkedésre hivatott más szerveket tájékoztassa az ár­színvonal alakulásáról. A szak­­szervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az állás­pontjával, hogy gazdasági vis­­­szaélések, harácsolás, árdrágí­tás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntetőeljárást indítsa­nak. Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztók védelmében a ha­szon mértékét, kulcsát állami normatívákkal hatékonyabban szabályozzák, és az árképzést is hatóságilag rendszeresen el­lenőrizzék. A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a fele­lősség, a szakképzettség, és­ a munkakörülmények szerinti különbségeket. A kérdés le­egyszerűsítése, ha valaki bér­­differenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bér­­különbségét érti. Mindeneset­re gondosabban kell megfogal­mazni a bérek differenciálásá­nak elveit. A továbbiakban az előadó a munkakörülmények javítására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy igen sok dolgozó a maga­sabb bérnél is többre becsüli a jó üzemi légkört, a jól szerve­zett munkát, az emberséges hangot, a dolgozók jogos igé­nyei iránti figyelmet. Végül a szocialista munkaverseny­­ mozgalomról szólt — A munkaverseny — mon­dotta — a dolgozók kezdemé­nyezéseinek szervezése, ma már nem választható külön a munka szervezésétől, ezért fel­tétlenül változtatni kell azon a szemlélet­en, hogy a munka­­verseny irányítása és szervezé­se csalás a társadalmi szervek, s ezen belül főként a szakszer­vezetek feladata. A munkaver­seny szervezése vállalati fel­adat is. A szakszervezetek mindenekelőtt a versenyszer­vezés nevelési oldalát erősítik, ugyanakkor kezdeményezések­re ösztönzik a dolgozókat és ellenőrzik, hogy e kezdemé­nyezéseket hogyan hasznosít­ják a vállalatok. A SZOT el­nökségének véleménye szerint tovább kell fejleszteni a ver­senyben kitűnő kollektívát­ és egyének erkölcsi és anyagi el­ismerését. A SZOT az elnökség beszá­molóját egyhangúlag elfogadta. A második napirendi pont­ként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette az elnök­ség javaslatát a szakszerveze­tek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésé­nek módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva hatá­rozatot hozott arról, hogy magyar szakszervezetek XXII. a kongresszusát 1971. május 4-e és 8-a között tartsák. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a számvizs­gáló bizottság megválasztása A XXII. kongresszus és az egész előkészítő munka alap­­gondolata, fő célja a szakszer­vezetek szocialista jellegének munkájuk hatékonyságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszervezeti tagság nö­vekvő igényeinek. Ezután Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be SZOT legutóbbi ülése óta vég­­­zett elnökségi munkáról, vagy­is a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásának ed­digi tapasztalatairól, a nem­zetközi kapcsolatok továbbfej­lesztéséről, a SZOT elnökségé­nek fontosabb határozatairól és intézkedéseiről. (MTI) Mago-francia vegyesvállalat Az EURCO, a tavaly ősszel alakult magyar—francia ve­gyesvállalat igazgatósága csü­törtökön este fogadást adott Párizsban, amelyen megjelent Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete, valamint a fran­cia­ gazdasági és pénzügyi élet számos vezető személyisége. A fogadáson Francois Bezel, Banque de Paris et des Pay­­a Bas igazgatója, az EURCO igazgató tanácsának elnöke, a következőket mondotta az MTI párizsi tudósítójának: “ Az EURCO mos­t kapta meg a párizsi cégbélyegzést és ezzel hivatalosan megkezdheti működését, amelynek célja a Franciaország és Magyaror­szág közötti ipari, műszaki és kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztése. Az EURCO létrehozása lehetővé teszi majd ennek az együttműködésnek jelentős fejlesztését és kiszéle­sítését­­ Nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, ha­­­nem más országok tekinteté­ben is. A magyar jószolgálati küldöttség Bagdaia átázott Pója Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese és az ál­tala vezetett magyar jószolgá­lati küldöttség megbeszélése­ket folytatott Bejrútban Khalil Abu Hamasz libanoni külügy­miniszterrel, valamint Moha­mad Sabra politikai és gazda­sági főigazgatóval a két kapcsolatainak erősítéséről. A küldöttség pénteken este tovább utazott Bagdadba, ahol ötnapos látogatása során meg­beszéléseket folytat az illeté­kes iraki vezetőkkel a két or­szág kapcsolatainak fejleszté­séről. (MTI) IA szovjet—arab barátság igazi szimbóluma Gátavatás Asszuánban Anvar Szadat, egyiptomi elnök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke pén­teken reggel ünnepélyesen felavatta az asszuáni gátat. A két elnök egyidejűleg Ga­mal Abdel Nasszer elhunyt egyiptomi elnök emlékét meg­örökítő táblát leplezett le. A Szovjetunió párt- és álla­mi vezetői üdvözlő táviratot küldtek az Egyesült Arab Köztársaság vezetőihez: Anvar Szadathoz és Mahmud Favzi­­hoz az asszuáni gázrendszer üzembehelyezése alkalmából. »Az asszuáni hidroenergeti­­kai óriás az arab—szovjet ba­rátság igazi szimbóluma, meg­győző bizonyítéka annak, hogy milyen hatékony és gyümöl­csöző a fiatal, fejlődő államok együttműködése a szocialista ál­lamokkalk — írják üzenetük­ben a szovjet vezetők, és új sikereket kívánnak az Egye­sült Arab Köztársaságnak a társadalmi, gazdasági lésért, az imperialista fejlesz­izraeli agresszió ellen, az igazságos­ság és a szabadság eszméinek diadaláért, a közel-keleti béke megteremtéséért vívott harcá­ban. Pénteken délután Asszuán­ban aláírták a szovjet—egyip­tomi deklarációt az asszuáni hidroenergetikai rendszer épí­tésének sikeres befejezéséről és üzembehelyezéséről. A deklaráció többek­ között hangsúlyozza, hogy az asszuá­ni gát és a vele összefüggő ob­jektumok építése során még jobban megszilárdultak a ba­ráti kapcsolatok a Szovjet­unió és az EAK népei között. Az asszuáni hidroenergetikai rendszer mindenkor a meg­bonthatatlan szovjet—arab ba­rátság jelképe lesz. A deklarációt ünnepi kere­tek között írta alá Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke. (MTI) Izrael tovább taktikázik Megbeszélések a közel-keleti problémáról El íajjat, az Egyesült ArUb Köztársaság megbízottja, New Yorkban külön-külön megbe­széléseket folytatott Gunnar Jarringgal és U Thant ENSZ- főtitkárral A tanácskozásokról nem ad­tak­ ki közleményt. Jól értesült körük úgy tudják, hogy El Zaj­jal nem adott hivatalos választ a közelmúltban Jarringnak át­adott újabb izraeli elgondolá­sokra, de a tanácskozásokon vázolta Egyiptom álláspontját. — Az EAK megbízottja — ________­____________________ hangoztatják a­­ jól értesült kö­rökben —■ kifejtette, Egyiptom ragaszkodik az hogy iz­raeli csapatok teljes kivonásá­hoz, és "helyeselné, ha a közel­­keleti határokat a négy nagy­hatalom szavatolná. A Gunnar Jarringnak Iz­raelben átadott javaslatokról kevés konkrétum szivárgott ki. A DPA úgy tudja, hogy Izrael hajlandó lenne hozzájárulni a részleges csapatkivonásokhoz, ha Egyiptom és Jordánia előző­leg »precízen megfogalmazott és mindkét félre kötelező ér­­*__________ vényű békeszerződést ír out Iz­raellel«. Golda Meir izraeli minisz­terelnök nyilatkozott a CBS amerikai televíziótársaságnak. A megfigyelők hangoztatják: az izraeli miniszterelnök-as­­­szony nyilatkozata csupa »ne­­mek-x-ből állt. Például vissza­utasította azt a javaslatot is, hogy a négy nagyhatalom sza­vatolja a közel-keleti államok határait. Azt mondotta, hogy Izrael­­ maga is elég erős ah­hoz, hogy megvédelmezze ha­tárait­«. Muskie, Harriman, Schröder Diplomáciul „nagyüzem a szovjet fővárosban Fontos eszmecseréi: színhe­lye a szovjet főváros. Egyszer­re három magas rangú nyugati politikus tartózkodik Moszkvá­ban: Muskie, az amerikai je­lölt­je, Harriman,­ korábbi moszkvai USA-nagykövet, a Párizsban folytatott vietnami tárgyalások amerikai küldött­ségének egykori vezetője és Gerhard Schröder, az NSZK mokrata párt esélyes elnökje- ellenzékének, a CDU-nak ------" ■’ -----------egyik kimagasló személyisége. Gromiko már fogadta Har­­rim­ant és Muskie-t. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben ta­lálkozott Muskie amerikai sze­nátorral és Averell Horrmiasi­­nal, az ismert demokrata párti­személyiséggel, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövetével. Moszkvából azt jelentik, hogy a nem hivatalos beszél­getés során érintették a nem­zetközi helyzet és a szovjet —amerikai kapcsolatok számos időszerű kérdését. (MTI) •• Heath felszólalása a nemzetközösségi értekezleten Ijesztegetés vagy uszítás ? Sugár András, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti Singa­­pore-ból: A brit nemzetközösségi or­szágok csúcsértekezlete zárt ajtók mögött folytatja munká­ját. A péntek délelőtti ülésen hangzott el, Heath brit kor­mányfő , hogy­­ érdeklődéssel várt felszólalása, am­elynek nagy részét a Szovjetunió elle­ni támadások töltötték ki. Heath egyetlen szóval sem utalt a dél-afrikai szállítások kérdésére, fegyver­­e csak azt fejtegette, hogy Anglia lét­érdeke a tengeri utak bizton­sága, míg Anglia és az Egye­sült Államok hadiflottája a vi­lágóceán minden részén jelen van. Heath azzal is ijesztgette kollégáit, hogy a szovjet flotta földközi-tengeri jelenléte va­lamiféle fenyegetést jelent szá­mukra, sőt olyan képet festett, mintha­­ az Indiai-óceán zsegne a szovjet hajóktól.Sem­Heath beszéde egyáltalán nem elégítette ki az afrikai és ázsiai kormányfőket. Egy rikai küldött kijelentette az­az MTI tudósítójának, hogy Heath beszéde „kegyes szavakkal lep­lezett megrögzöttséget mutat“. Képünkön (balról jobbra): Edward Heath brit, Errol Barrow barbadosi és John Gor­don ausztráliai miniszterelnök a tárgyalóasztalnál. (Telefotó: AP—MTI—KS) A VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: VÖRÖS MÁRTA: ft sarszdm előadások (3. oldal) CSUPOR TIBOR: Amikor a téliesítésről csak az időjárás gondoskodik (4. oldal) HORÁNYI BARNA: Hányan jutnak be az egyetem kapuján (5. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Tovább emelkedett a „fekete grafikon“ vonala (6. oldal) TRÖSZT TIBOR: Visszájára fordult jóakarat (7. oldal) DÉRY TIBOR: A MŰÍTÉSZ KARÁCSONYA (8. oldal)

Next