Somogyi Néplap, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
•*AÜAO oIoYit Külpolitikánk alapvető feladatai közé tartozik a leszerelésért folytatott harc (Folytatás az 1. oldalról) )e dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Távirati Iroda tudósítójának egyebek között a következő nyilatkozatot adta: — A genfi leszerelési bizottság eredetileg 1961-ben szovjet—amerikai megállapodás alapján és az ENSZ közgyűlés támogatásával, mint tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság jött létre. Először éppen tíz évvel ezelőtt, 1962. március 14-én ült össze Genfben. 1969-ben bővült a bizottság. Először Japán és Mongólia, majd néhány héttel később — augusztus 17-én — Argentína, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, Marokkó és Pakisztán kapcsolódott be a bizottság munkájába. A magyar küldöttség vezetője hazánk delegációjának szerepéről a következőket mondotta: — Külpolitikánknak legalapvetőbb feladatai közé tartozott, és tartozik ma is, a leszerelésért folytatott harc. Abban a szellemben dolgozunk, amelyet pártunk X. kongresszusa jelölt meg: vetkezetesen folytatni kell kéa harcot a leszerelésért, támogatva minden olyan kezdeményezést, amely csökkenti a háború veszélyét, segíti a béke ügyét. Magyarország éppen ezért az elsők között írta alá a moszkvai atomcsendszerződést 1963-ban, az atomsorompó-szerződést 1968-ban. A Magyar Népköztársaság még 1966-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetében kezdeményezője volt a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazását elítélő határozatnak. 1969-ben a szocialista országok a vegyi- és baktériumfegyverek gyártásának tilalmára és a tömegpusztító fegyverek meglévő megsemmisítésére készleteinek vonatkozó szerződéstervezetet terjesztettek az ENSZ közgyűlése elé. 1971-ben a leszerelési bizottság kidolgozta a baktériumfegyverek gyártásának betiltására és e fegyverek megsemmisítésére vonatkozó szerződéstervezetet, amelyet az ENSZ közgyűlés tagjainak túlnyomó többsége támogatott — fejezte be nyilatkozatát dr. Kőmíves Imre nagykövet, a genfi leszerelési bizottság munkájában részt vevő magyar delegáció vezetője. CSEHSZLOVÁK—BOLGÁR TÁRGYALÁSOK A kép baloldalán: Torod Zsivkov, a BKP KB első titkára, államelnök, a bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője. Szemben az asztalnál: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Lubomir Strougal miniszterelnök és a csehszlovák delegáció más tagjai. CTelefotó: BTA—MTI—KS) RÖVIDEN MOSZKVÁBA érkezett a szovjet kormány meghívására — hivatalos baráti látogatásra Abdul Zaher, Afganisztán miniszterelnöke. ALÁÍRTÁK Pekingben az 1972. évi kínai—magyar árucsere-forgalmi és fizetési egyezményt. PEKINGBEN megnyitotta kapuit — több mint húsz évvel azután, hogy Nagy-Britannia diplomáciailag elismerte a Kínai Népköztársaságot az első angol nagykövetség ÁTNYÚJTOTTA Makariosz válaszát Ciprus athéni nagykövete kedden délelőtt Papadopulosz görög miniszterelnöknek az athéni junta február 11-i ultimátumára. A válasz tartalmát még nem hozták nyilvánosságra. NEM ENGEDÉLYEZTÉK a francia hatóságok, hogy Bernadette Devlin (aki a brit parlamentben Észak-Írországot képviseli, és az észak-írországi polgárjogi mozgalom egyik vezetője) francia földön tartózkodjék. ECHEVERRIA mexikói elnök befejezte japáni — sikeresnek mondott — látogatását. Kairói tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) amelyben felszólította Izraelt: tegyen előzetes ígéretet az 1967-ben megszállt arab területek kiürítésére. (Az ENSZ- közgyűlés — mint emlékezetes — megerősítette Jarring memorandumát!) Tovább bonyolítja a helyzetet Nagy-Britannia azzal, hogy az Egyesült Államok oldalán részt akar venni Izrael felfegyverzésében. Szidki miniszterelnök hétfői asszuáni beszédében hangsúlyozta: az egyiptomi fegyveres erők képesek az eléjük állított követelmények teljesítésére, a mélységben végrehajtott izraeli támadások visszaverésére. — A kormány elsődleges feladata az — mondotta —, hogy felkészítse a népet a felszabadító harcra, amely nincs már messze, és a hátországot a katonai front szerves kiegészítőjévé formálja át. Tizenegy államban Indira Gandhi pártjáé az abszolút többség Az indiai törvényhozási választásokról hétfő estig beérkezett adatok szerint a Nemzeti Kongresszus Párt 2340 mandátumból 1665-öt szerzett meg. A második helyen továbbra is a Dzsan Szangh Párt áll 100 mandátummal. Az ellenzéki Kongresszus Párt 67, az Indiai Kommunista Párt pedig 79 mandátumot kapott. Annyi máris bizonyos, hogy a 16 szövetségi államból — ennyiben tartottak szavazást a múlt héten — 11-ben Indira Gandhi pártja kapta meg az abszolút többséget, és nagy előnnyel vezet Kasmírban, valamint Nyugat-Bengáliában is. A helyi választások előtt az érintett 16 államból mindössze 9-ben volt fölényben a Nemzeti Kongresszus Párt r r Észak-Írországban újrai Elszabadult a pokol »NEM MARAD MÁS HÁTRA, CSAK A TOTÁLIS HÁBORÚ« Újra elszabadult a pokol Észak-Írországban az Ír Köztársasági Hadsereg ideiglenes szárnya által meghirdetett háromnapos tűzszünet lejárta után: a keddre virradó éjszaka három városban két órán belül több mint tíz bomba robbant. Egy autóban elrejtett rendkívüli erejű pokolgép Lisburn-ben, az angol hadsereg északírországi főhadiszállásának épülete közelében több üzletet lerombolt; egy angol katonát súlyosan, kettőt könnyebben megsebesített. A robbanássorozat után Londonderryben tűzharc tört ki az IRA tagjai és az angol katonák között. A katonák két férfit lelőttek, de hárman közülük is megsebesültek. Nem sokkal a tűzszünet lejárta előtt Belfastban — valószínűleg protestáns szélsőségesek — lelőttek egy katolikus fiatalembert. Ugyancsak még a fegyvernyugvás idején súlyosan megsebesítettek egy angol katonát. Az IRA egyik észak-írországi helyi szervezetének vezetője a tűzszünet lejárta után kijelentette, hogy mivel a brit kormány nem élt a fegyvernyugvás nyújtotta lehetőséggel és ez idő alatt nem tett semmilyen lépést a politikai megoldás felé, nem maradt más hátra, mint a »totális háború«. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1972. március 15. A Petőfi Emlékbizottság felhívása „Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón!“ Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a »népek hazája népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, »Petőfi nemzedékét«, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését; aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullámzásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében, következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában, és következetesség a forradalmi demokratizmus programjának nemzetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Petőfi — »világot — alkotnak az ember elé«, a költészet ezért »olyan épület, — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — mindenkinek, ki imádkozni vágy, — szóval: szentegyház, ahová belépni — bocskorban, sőt mezítláb is szabad.« Ezért a költői parancs: »előre hát mind, aki költő, — a néppel tűzön-vizen át!« Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, patópáljait, és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelő költészet eszménye és gyakorlata Petőf számára az élet gazdaságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népet megtestesítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas réteg szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állanak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmányolóikkal. A nép Petőfi számára a falu és a város szegényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségieket, honoráciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a nápfiak, a János vitézek és a maradi nemes patópálok együtt menetelhetnének a népi és nemzeti felszabadulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vitézek és Szilveszterek csak a patópálokkal szembefordulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy az elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a népszabadság ügye — vállalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón! Ne csak a nevét, hanem a szellemét idézzük meg ezen, az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, anyi úri Petőfihamisítás után —• a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva — most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzdelem, s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban, — Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírája. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el minél többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyarországot, akik megszüntettek minden osztályelnyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a bankároktól, s mindezt a nép tulajdonává tették. Azok ünnepük most Petőfit, akik megküzdöttek az úri osztályok ellenállásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, parasztok, értelmiségiek milliói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az irodalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vágott zakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük nőtt Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva, a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megálmodta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan költőjére. Budapest, 1972. március 15. I