Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-10 / 107. szám
Jubilál az Országos Mentőszolgálat Huszonöt éves az Országos Mentőszolgálat, amelynek jogelődje — a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület — 1887-ben alakult Budapesten, Európában másodikként. A dr. Kresz Géza belvárosi tiszti főorvos által alapított szolgálat adakozásból, jótékony gyűjtésből és szállítási díjakból tartotta fenn magát. A BÖME csak a főváros területén látta el a betegeket és a sérülteket. Mintájára hamarosan más városokban is mentőegyesületek alakultak, majd 1926-ban létrejött a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesülete, vidéki működési területtel, azonban csak a betegek szállítására vállalkozott, helyszíni ellátást nem biztosított. A második világháború után, az újjáépítéskor született meg az a gondolat — egyébként már a Tanácsköztársaság idején is felvetődött —, hogy olyan mentőintézményre van szükség, amelyben a mentés megszervezése egységes és korszerű az egész ország területén. Ennek szellemében alakult meg 1948. május 10-én az Országos Mentőszolgálat. A szolgálat fejlődésének érzékeltetésére néhány adat: az első évben 76 mentőállomás dolgozott az országban, ma 158 működik. A személyzet létszáma 1948-ban 399 volt, most 4500-an vannak. Már kezdetben olyan mentőállomáshálózat kialakítását tűzték ki célul, amelyben minden állomás hasonló nagyságú területet lát el. Azaz, biztosítani kell, hogy az egész ország területén a beteg fél órán belül mentőhöz, egy órán belül pedig kórházba jusson szükség. Időközben megindult a mentőtisztképzés is. Továbbá az alapító rendelkezés a mentőszolgálat kötelességévé tette, hogy közreműködjék az elemi csapások, természeti katasztrófák, járványok esetén, s szakvéleménnyel, tanácsadással segítse a hatóságokat. így napjainkra az Országos Mentőszolgálat az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző, szervezési-módszertani és tudományos intézménye lett, mely a betegek ellátását tekintve országos hatáskörrel rendelkezik. Budapesten és még hét városban van rohamkocsi-szolgálat, 1954-ben alakult. A rohamkocsi olyan speciális mentőgépkocsi, amelyben minden életmentő beavatkozást a helyszínen el lehet végezni. Jelentős dátum a szolgálat huszonöt éves történetében a mentőkórház felállítása Budapesten, 1956-ban. Ez lehetőséget ad arra, hogy az orvos a beteget később is figyelemmel kísérhesse. Tizenöt éve, 1958-ban alakult meg a légi betegszállító csoport — repülőn gyorsabban, biztonságosabban lehet szállítani a súlyos sérülteket, az utazás így rázkódásmentes. Ma már minden mentőállomást és kocsit URH rádiótelefonnal szereltek föl, hogy szükség esetén a kocsikat haladéktalanul a bajba jutottak mentésére küldhessék. A szolgálat tervei a jövőben: legfontosabb, hogy a mentők minden dolgozója legmagasabb színvonalon tudja az életmentő eszközöket kezelni, ennek érdekében állandó és rendszeres továbbképzéseket tartanak. Fokozni szeret Ez azt jelenti, hogy körülbelül nék a műszerezettséget és bő 30 kilométerenként kell lennie egy-egy mentőállomásnak. Ma már majdnem teljes a hálózat. A másik feladat: meg kellett oldani a mentőszakember- képzést, szakápolókra volt víteni a rohamkocsi-szolgálatot. A cél az, hogy 100 ezer lakosra körülbelül nyolc, állandó készenlétben levő mentőkocsi jusson. J. E. Könyv Csokonai Vitéz Mihályról Nyomdában van Berták László új műve , r lgy segíti a tsz az óvodát Szövetkezeti „gyártmányok“ Werner Zsuzsiék környezetében Perlők László, a Somogyból elszármazott költő, prózai tóként mutatkozik be nemsokára Csokonairól írott művével. Erről érdeklődtünk a Pécsen élő alkotótól. — Könyvem a Móra Kiadó 1972-ben indult »Így élt. ..« sorozatában jelenik meg, sorozatban a kiadó olyan történelmi, irodalmi stb. alakok életrajzát publikálja, akik szerepelnek az általános iskolások tankönyvében, vagy közel állnak érdeklődésükhöz. Vagyis a sorozat általános iskolásoknak készül, szem előtt tartva az olvasók korát, tudását, érdeklődését. Ez elsősorban az előadásmódot, a szerkezetet határozza meg, s nem jelenti azt, hogy az életrajzból bármi is kimarad. Sok-sok dokumen Csurgón jártam gimnáziumba, s éppen akkor, húsz ével ezelőtt ünnepeltük a költő-tanár születésének 180. évfordulóját. A Csurgón mindig eleven Csokonai-kultusz, az 1953-as ünnepségek élménye, s a költőt ébresztő magyarórák jegyeztek el a témával. Olyan volt a hangulat akkoriban a gimnáziumban, hogy bármely pillanatban beléphetett Csokonai, hogy megtartsa volna az órát »A magyar vércsinálásról közönségesen«. Tudvalevőleg az ilyen című tanulmányát — mindenkit megelőzve — Csurgón írta meg 1799-ben, amikor a szokásos tantárgyak mellett magyar verstant kezdett tanítani. Magyar verstant, amit Magyarországon akkor sehol sem tanítottak. Nem kis büsztüm: levelek, naplórészletek. bőséggel jegyezte föl egyik takortársi megnyilatkozások felhasználásával készülnek a kötetek, s nagyon sok korabeli képet tartalmaznak. Eddig Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője, Hegedűs Géza: Így élt Dózsa György és Erdődy János: Így élt Gutenberg című műve került a boltokba. Inítványa a költő szavait: »Deák prosodiát akárhol tanulhattok, de magyart nem.« — Miként mélyült el Csokonai világában? — Csurgó, a diákköri élmény, a Csokonai járta somogyi szülőföld csak az érdeklődést keltette föl, csak az inspirációt adta. A könyvhöz készülődvén sokat forgattam a költő műveit, megismerkedtem levelezésével, a róla szóló irodalommal. Leveleit utoljára 1922-ben adták ki, pedig az igazi Csokonai-képhez nélkülözhetetlenek. Egyértelműen bizonyítják, hogy a költő 1795 után sem változtatta meg nézeteit, nem vesztette el a felvilágosodás győzelmébe vetett hitét, csupán taktikát változtatott. Azt tette a fiumból való kicsapása kollé: után, s amit Kazinczy hat évvel később, a börtönből szabadulva. ■ A levelek kiválóan alkalmasak az anekdotákban élő egyoldalú Csokonai-kép kiegészítésére, megváltoztatására is. Sokat idéztem belőlük. — Volt-e jelenkori szaki irodalom, amelyet fel tudott használni? — A Csokonaihoz írt leveleket kitűnő jegyzetapparátussal Vargha Balázsnak, a legjelentősebb mai Csokonai-kutatónak Csokonai emlékek című összeállítása tartalmazza. Természetes, hogy el kellett olvasnom a költőről szóló korábbi műveket is — Domby Márton 1817-ben kiadott első életrajzától Tótfalusi István nak 1966-ban megjelent munkájáig. Csokonai két somogyi esztendejének megírásához sok segítséget nyújtottak Takáts Gyula tanulmányai. Mindenféle korai élmény ellenére most, az Így élt Csokonai Vitéz Mihály című könyv írása közben ismerkedtem meg igavelője, Czink Györgyné szeresen is »otthon van« két beszélgetésünk témájában. Egyrészt azért, mert beosztásánál fogva jól ismeri, miben segít ön a költővel. Petőfi tulaj tett és segíthet a gazdaság a donképpen keveset emlegette elődjét, de Csokonai nélkül ma már őt sem tudom elképzelni, annyi mindent tanulhatott tőle. Gondolatai, pedagógiai elvei annyira időszerűek, hogy tanítani kellene őket a legkorszerűbb módszertani törekvések példájaként. — Mint költőt »reflektorfényben« látja-e manapság a helyi óvodának és a napközinek, másrészt pedig mint édesanya — kisfia általános iskolás, kislánya óvodás — tagja az óvoda szülői munkaközösségének, s így azt is tudja, mire van szükségük a gyerekeknek. — Termelőszövetkezetünk anyagi erejéhez mérten és a maga módján támogatja az óvodát, a napközit. A helybeliek tudják, hogy ez a gazda-Éle jelentőségének megfele- sag nem tartozik a »tehetőben a köztudatban Csoko- j sebbek« közé, így pénzt eddig mi? nemigen adhattunk, mert ebből magunk is szűkében vaellenére, jgyünk — hallottuk a főkönyintézmén velő tájékoztatását. — Ehe— Sajnos, annak hogy utcák, tereknyék viselik Csokonai nevét, hogy művei könyvtárakban, boltokban kaphatók, nem jelentőségének megfelelően és köztudatban. Pedig a kortársi a értetlenség közepette a XX. vagy a XXI. században reménykedett. Abban, hogy »boldogabb maradék« megériti, megbecsüli majd. Hiszek benne, hogy születésének 200. évfordulója az idén újra ráirányítja a figyelmet, sokakkal megszeretteti, hisz minden új nemzedéknek föl kell fedeznie őket. Bertók László könyve a nyomda ígérete szerint szeptemberben, tanévkezdetre jelenik meg. L. L. — Hogyan »jegyezte magát a témával? el« — Magam nem véletlenül választottam éppen Csokonait. A karádi Termelőszövetkezet Búzakalász ilyett műhelyünk dolgozói hintőkönyv mas játékokat készítettek és szereltek föl az óvoda udvarán, s a ugyancsak az általuk termekben virágtartók, falipolcok, gyártott tárgyak találhatók. Ahol játékjavításra volt szükség, megcsinálták. Korábban a saját homokbányánkból homokot hordtunk az udvarra a gyerekeknek, de most már nem adhatunk, mert lezártuk a bányát. Mindezt ingyen tettük, segítségképpen adtuk. Sok szövetkezeti tagunk gyermeke részesül ellátásban, féltő gondozásban ott, érthető, hogy a tsz a tőle telhető támogatásban részesíti az óvodát. Az udvaron nagy a sürgésforgás. Pöttömnyi emberkék buzgólkodnak, épül a homokvár. Tschepen Györgyné óvónő gondoskodik róla, hogy mindenkinek jusson a játékokból. Bent a teremben nagy komolysággal dolgozik a »fodrásznő« : Werner Zsuzsi új frizurát készít kis pajtásának, s amíg a másik »kedves vendég«, Maksa Adélka sorra kerül, a képeskönyv lapozgatása nyújt jó szórakozást. A gyerekek körül számos olyan tárgy van, melyet a termelőszövetkezet műhelyében készítettek: a »búza« és a falipolc éppúgy onnan került ki, mint a fali és az álló virágtartó. Pál Márta vezető óvónő mondta: — Több mint nyolcvan gyerek jár az óvodánkba, ennek fele a termelőszövetkezeti tagok gyereke. Igaza van Czinknének sokat segít a tsz. Én még megemlíteném, hogy a gyerekek szülei is készítenek ezt-azt, például szemléltető eszközöket. Legutóbb a termelőszövetkezet járműve hozta el az óvodának vásárolt bútort Budapestről, s ezért sem számoltak föl díjat. Ha valakit külön is megdicsérnék, akkor Kustos Lajos az, a tsz műhelyének vezetője, aki különösen sokat tett azért, hogy a gyerekek szebb környezetben tölthessék el a napot. — A legfőbb célunk most az, hogy új épületet kapjunk — folytatta a vezető óvónő. — Ez azonban gondokkal is jár. Ugyanis a tanácsi terv szerint csak 1976 77-re valósulna meg, pedig már előbb is indokolt lenne egy új óvoda. Ez az épület egészségtelen és itt-ott életveszélyes is. Tehát mielőbb megfelelőbb helyre kellene vinni a gyerekeket. De az új óvoda sokba kerül. Egyelőre a helyi áfész 50 ezer forintot ajánlott fel, s jóllehet ez nagyon szép elhatározás, de kevés az induláshoz. A tsz az új óvoda építéséhez még nem ajánlott fel pénzt, mert nem állnak úgy anyagilag, hogy ezt megtehetnék. De a munkában biztosan segítenének, fuvareszközöket adnának, nagyon sokat jelentene,és ez is Ebből adódik tehát a válasz arra a kérdésre, hogy miben lehetne a tsz az óvoda segítségére a továbbiakban? Valószínű, hogy ezt sem tagadják meg, hiszen érdekük fűződik a megvalósuláshoz: az új létesítménnyel a tsz-tagok gyermekei is szebb és egészségesebb környezetbe kerülnének. H. F. ‘ ‘ i 'r* & .J Épül a homokvár. Büntetőjogi világkongresszus lesz 1974-ben Budapesten A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság 1974. szeptember 9— 14 között Budapesten tartja XI. kongresszusát. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke — aki egyben a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöki tisztét is betölti, nyilatkozott erről. Elmondta: a jövő évi kongelés, a bűncselekmény sértettjének nyújtandó kártalanítás és a légikalózkodás. Mind a négy témával kapcsolatban úgynevezett előkészítő tanácskozásokat rendez Freiburgban, Szalonikiben, Várnában az ottani nemzeti csoport. A kongresszus iránt — amelyre ezúttal először resszus napirendjén négy té- sor szocialista országban kerül — ma kerül megtárgyalásra, máris nagy érdeklődés mutat Ezek: a büntetőjog eszközeinek o közik. A tanácskozáson mintás módszereinek fejlődése, a egy 600 külföldi részvételére kábítószerekkel való vissza számítanak. Ismerjük meg városunk környékét A Nádasdi-erdő A VÁROSTÓL keletre eső erdőterület régóta ismert kirándulóhelye a kaposváriaknak. A hosszú, mély völgy, a szép állományú lombos erdő, a patak, a forrás, az erdei út ide vonzza a városból mészetet szerető embert.a térInduljunk el sétánkra Gorkij utca elején levő, a Kanpos főcsatornán átívelő hídtól. Délre tekintve a lapályos részen különböző célokat szolgáló üzemi, vállalati épületeket látunk. Ezelőtt 30—40 évvel ez volt a híres Császárrét. Délre a messzire benyúlt Zselic végződésével, a Rámaheggyel találkozunk. A Csalogány, a Munkácsy Mihály utca környéke gyönyörű teleppé változott az évek lakófolyamán. Nem hiába mondják az itt lakók — ha kérdik lakásuk címét —, hogy ők a kertvárosban, a kaposvári »Budán« laknak. A kanyargós Gorkij utcán elérjük az Ivánfa-hegy alját. Egész kis utca épült azon a helyen, ahol valaha szép, nyári aöld vendéglő, pihenőhely volt (Balázs-kert). A sárga jelzés kelet felé mutat, mikor elhagyjuk a szőlőket. Elértük a Széna-völgy nevű erdőrészt. Ma már csak maradványát látjuk, völgybe visz utunk, majd Mély fel a dombra, s máris a Som-hegyen vagyunk, előttünk terül el a Nádasdi-erdő nyugati része. Dél felé hosszan nyúlik el ez a szép erdő. A város felé eső részről közelítjük meg az 1919-es kaposvári mártíroknak a Nádasdi-patak völgyében levő emlékművét. Aki mostanában látogatja ezt a környéket, talán elgondolkodik, hogyan került ide a fekete márvány temetői obeliszk a modern anyagból, a betonból készült emlékfal Akik régebb óta járják ezt elé vidéket, azok emlékeznek arara, hogy vasráccsal kerített kis temetőkert állt itt, benne a márvány oibeliszkiket, hirdetvén, hogy városunk népe már az ötvenes években lerótta háláját a mártírok letett kivégzési helyén.feltéteGyönyörű ez , ahol az emlékmű áll. völgyrész: Mintha gótikus épületben lennénk, úgy vesznek körül a hatalmas szálfák. A bújikáló napfény a nap minden szakában más színbe öltözteti ezt a csendes völgyet, próbára téve a fotósokat, hogy milyen gépbeállítással készítsenek fölvételt. TOVÁBB HALADUNK, hosszan elnyúló völgybe érünk. A Nádasdy-patak keskeny vízfolyás, de milyen szép ez a hosszú völgy, melynek négykilométeres hosszából az erdők közötti része több két kilométernél. Játékra alkalmas a völgy egész területe, de legtöbben mégis a völgyerdővel lezárt déli végét szeretik, mert talán itt mutatja meg legjobban szép oldalát ez az A völgy végén, a nyugati erdőoldalon, egy kis ösvény mellett erdei forrást is találunk, melynek jéghideg vize a szomjat oltja. Ugyancsak van forrás a völgy nyugati részén levő erdőnek a város felé eső végén is, melyet Somlait néven ismernek. Beticze József, a »Kapos« Turista Sportegyesület