Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

TibzJtrll ! Marcaliban, a Berzsenyi lakótelepen a költségvetési üzem által épített KISZ-lakások egyikének boldog tulajdo­nosai vagyunk. Örömünket számtalan bosszúság — kivi­telezési hiányosságok — keseríti meg. Ezek és a felelőtlen ígérgetések adták az ötletet, hogy a Tisztelt Szerkesztő­séghez fordultak. A KISZ-lakásépítési akció első ütemében elkészített épületek műszaki átadása 1971 decemberének utolsó nap­jaiban volt. Az akkori hiányosságokat a költségvetési üzem megszüntette, azonban az átadást követő egy évben még sok kivitelezési hiányosságot találtunk. A garanciális felül­vizsgálatot a kivitelező 1972. december 18-án végezte. Jegy­zőkönyv készült a hibákról, azoknak azonban csak egy részét javították ki. A garanciális munkák elvégzésének határideje az idén május 1-én lejárt. Félünk az esős ősz­től, a téltől, mert drága pénzért lelkiismeretlenül elkészített lakást kaptunk, és ismét esőcsíkokban gyönyörködhetünk a beázások miatt. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek segí­teni, hogy törvényes jogunknak érvényt szerezhessünk. Tisztelettel: épamu­ki Cixjnue, a Marcali, Berzsenyi u. 69. VIII. Kisz-lakás megbízottja Tisztelt Szerkesztőség! Évek óta előfizetője vagyok a Somogyi Néplapnak. Szeretem ezt az újságot, és mivel nyugdíjas vagyok, sok a szabad időm, örülnék, ha már délelőtt hozzájuthatnék és elolvashatnám. Egy hónap óta azonban új újságkihordónk van, és azóta úgyszólván »fényűzés«, ha délelőtt 11-re új­ságot kapunk. Ma például délután 4 órakor írom ezt a le­velet, a Somogyi Néplap azonban még nem érkezett meg. Úgy gondolom, jogos az a kívánságom a marcali postával szemben, hogy ha új embereket alkalmaz, azzal is törőd­jön, hogy becsülettel és időben lássák el feladatukat. Nem szeretném az­által megkímélni magam a naponta ismétlő­dő bosszúságoktól, hogy lemondjam az előfizetést. Nem va­gyok egyedül a problémámmal, gondolom Önöknek se mindegy, hogy az újság időben eljut-e az olvasóhoz. Ezért kérem a szerkesztőség segítségét. Tisztelettel: Q­mmjj, Qéuwi Marcali, Berzsenyi u. 1. (Panaszával egyetértünk. Kérjük türelmét addig, amíg — remél­hetően — a posta hathatósan intézkedik. Szerk. Tisztelt Szerkesztőség! Vasárnap a Kalinyin városrészben levő ABC-áruház­­ban tapasztaltam: olyan figyelemre méltó számolási kész­séggel rendelkeznek a hentesek, hogy talán a híres fejszá­moló művészen, Patakin is túltennének. Kiválasztottam egy frissen vágott csirkét. Egy hölgy szépen becsomagolta, és átadta a hentesnek, aki messziről a mérlegre dobta, és ab­ban a pillanatban közölte a hölggyel: 39 forint 80 fillér. Fi­zettem a pénztárnál, és rögtön az ellenőrző mérleghez lép­tem, hogy meggyőződjem a »fejszámoló művész« képes­ségeiről. Megdöbbenve vettem észre, hogy a mérleg 2 de­kával előre állt. Gondoltam, ezt a súlyt majd levonom a végén. Súlyt azonban nem találtam a mérleg körül, s ami­kor érdeklődtem iránta, egy fiatal lány közölte: nem szok­ták kérni. Megkérdeztem a pénztárnál ülő hölgytől is, hogy hol találok súlyt az ellenőrző mérleghez. Nem tudja — vá­laszolta, majd hozzátette: nem is volt soha, így kénytelen voltam a megvásárolt csirkét otthon lemérni, kiszámítani az árát. A csirke 1 kg 8 dkg volt. Ezért fizettem 39,80 fo­rintot. Szégyellem magam, hogy így becsaptak. Kérdésem most már csak annyi lehet: mikor lesz jó a mérleg? Mikor lesz súly a mérleg mellett? Mikor mérnek és számolnak tisztességesen? Tisztelettel: Szakáiy. JHászJLó-Kaposvár, Füredi u. 136. Tisztelt Szerkesztőség! Megvallom, nem vagyok híve az effajta segítségké­­résnek, hiszen ha valami jogos és indokolt, azt orvosolni kellene a sajtó segítsége nélkül is. Helyzetünk azonban megköveteli, hogy Önökhöz forduljunk. 1973 júliusában a kaposvári csecsemőotthon előtti út­szakaszt (Dimitrov u. 26.) a gázvezetékek lefektetése miatt mindkét oldalon fölásták. Többszöri érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy gyorsan befejezik a munkát (legké­sőbb augusztus 20-ig). Ma már októbert írunk, s az intézet előtt — korlátok nélkül — kétméteres gödrök tátonganak. Emiatt be kellett szüntetnünk a gyermekek utcai sétáltatását, és gondot okoz intézetünk üzemeltetése is: a napi élelmiszerszállítás, a fe­hérnemű elszállítása a Patyolathoz stb. Intézetünkben száz gyereket gondozunk. Feladatunk az ő ellátásuk, de a gázszerelés, illetve annak elhúzódása miatt kötelességünknek nem tudunk megfelelően eleget tenni. Az őszi esőzések beálltával intézetünk szinte megoldhatatlan nehézségek elé néz, ezért fordulunk Önökhöz, és kérjük szíves segítségüket. Tisztelettel: t'Pét.tr iffjpäripp, a csecsemőotthon gazdasági vezetője Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi Néplap szeptember 8-án közölte Gutman Lajos személyes problémáját. Tájékoztatása azonban nem volt pontos. Az üzemegységben dolgozó fiatalok közül töb­ben is részt vesznek gépjárművezetői tanfolyamon az MHSZ keretében. Mindig adunk a számukra szabadnapot, illetve távollétüket igazoltnak tekintjük. Jó kapcsolatot alakítot­tunk ki az MHSZ siófoki vezetőségével. Ez üzemegységünk fontos érdeke, hiszen képzett gépkocsivezetőkre van szük­ségünk, és részben az utánpótlást is az MHSZ-től bizto­sítjuk. A műszaki osztályvezető nem az üzemegységtől való kilépésre szólította föl Gutman Lajost, hanem kérte, hogy a tanfolyam befejezése után legyen gépkocsivezető, mert most arra van szükségünk. Úgy érezzük, emiatt semmiféle ellentét nem keletkezhetett a dolgozó és a műszaki osz­tályvezető között. Továbbra is biztosítjuk Gutman Lajosnak és a többi fiatalnak, hogy részt vegyen a honvédelmi előképzésen, de elvárjuk, hogy a foglalkozásokon pontosan jelenjen meg, és ezt megfelelően igazolja. Tisztelettel: DCejQjyi 3tibí, a Volán 13. sz. Vállalat üzemegység-igazgatója m m ffíiu­m AZ MSZMP SOMOGY M­E­G­YE­I D­I­X­O­TTS­A­G­A M­AH ». AP­J­A XXIX. évfolyam, 233. mám. Péntek, 1973. október 5. Ügyeletes riporterünk jelenti: a huszonnegyedik napról Füstölögve magasodik az épületek és a napfényben csillogó fémtornyok fölé a cu­korgyár piros csíkos kéménye. A gyárkapun belül markolók dolgoznak, teherautók dübö­rögnek üresen vagy répasze­lettel megrakottan. Az öreg kis mozdony békésen pöfög. 80—100 éve járja már a síne­ket, három éve itt a gyárban. Vezetője elégedett vele: — Nincs ennek kérem sem­mi baja. Nagyon fürge kis gép. Bent a gyárépületben teljes intenzitással folyik a munka. Az idegent először a sokféle szag csapja meg. Ahogy kö­veti a gyártási folyamatot, úgy változnak az orrát érő inge­rek, mígnem eljut a forró cu­korig. A gyár labirintusában Ker­ner Tibort, a termelési osz­tály vezetőjét keresem. Vízben úszó, és nagyon meleg mun­kahelyeken megyek át. Az emberek háta fényes az izzad­ságtól. Időnként a vizesüve­gek köré gyűlnek. A hatalmas tartályokban fortyog a forró lé. A gőz sípolva szabadul a szelepeken, néhol ettől nem hallatszik más zaj. — Hogy telt az első huszon­három nap? — kérdeztem a termelési osztály vezetőjét. — Most már közel a maxi­mális teljesítményhez dolgo­zunk. Naponta 230 vagon cu­korrépát, dolgozunk fel, a kez­déstől összesen 4876 vagonnál végeztünk. Ebből legyártot­tunk 535 vagon cukrot, ennek 25—26 százaléka finomítvány. — Milyen a répa cukorfoka? — Tapasztalatunk szerint legalább egy százalékkal ma­gasabb, mint tavaly volt. Ezt az is bizonyítja, hogy az idén eddig 64 vagonnal több cukrot gyártottunk, mint a múlt év hasonló időszakában. Jelentős változás ebben az évben, hogy automatizáltuk a nyersléfolya­­mat szabályozását, egészen a sűrű lé nyeréséig. Ez a gyártást egyenletesebbé és csendesebbé tette. M. A. >5 Vetik” a halat a Balatonba A Balaton Halgazdaság meg­kezdte tavaiban az őszi lehalá­szást: a kövérre hízott pon­tyok a piacra kerülnek, a két­­nyaras ivadékok viszont a Ba­latonba. Az állomány gyarapí­tására a tavakban — védetten — nevelik a pontyokat és a növényevő fehér busát. Ami­kor már megerősödnek, akkor kerülnek a nyílt vízbe. A ha­lászok ilyenkor »vetik« a ha­lakat. A tenyészállomány telepíté­se is megkezdődött. A gazda­ság központjában kapott infor­máció szerint eddig mázsa fehér busát és kétszáz négy­száz mázsa tenyészpontyot te­lepítettek a Balatonba. Ezen az őszön várhatóan még hatszáz mázsa ponty és száz mázsa bu­sa kerül a halastavakból a mély vízbe. A jövő hétfőn megkezdődik a Balatonon is az őszi nagy­halászat. A terveknek megfe­lelően a Budapesti Konzerv­gyár részére keszeget és gaz­dát fognak a halászok. Ebből készül majd a sokak által ked­velt olajos hal. Mozgalom a környezet védelmére A kazincbarcikai Borsodi Vegyi kombinátban — a távla­ti fejlesztési terveket figye­lembe véve — valóságos moz­galom indult a környezet vé­delmére. Erre a célra évente több millió forintot használ­nak fel. Különböző tisztítóbe­rendezéseiket vásárolnak s fo­kozott gondot fordítanak a bio­lógiai védekezésre. Az idei őszön nagy arányú fásításhoz kezdenek. A gyár belső terüle­tén és környékén több ezer gyorsan növő nyárfát, vala­mint cser- és tölgyfát ültetnek el. Néhány év múlva a vegyi­kombinátot ligetes erdőcskék fonják majd körül. Érdekessé­ge a m­unkának, hogy a leendő pvc III. gyár tereprendezése során az ott lévő egészségies, dús lombú fákat nem vágják ki, hanem átültetik a gyár be­járatához. ff Pecsétes papírt adott a szélhámos ügynök A harminchét éves kaposvá­ri Piezil Jánosra nem lehetett ráfogni, hogy különösebben törte magát a munkáért. Ép­pen ezért a büntetett előéletű férfi igen megörült, amikor egy rózsakertész üzletszerzői állást kínált föl neki. Az volt a dolga, hogy a kertész pecsé­tes papírjával a megyét járja és rózsatöveket áruljon. Meg­egyezésük értelmében Piezil a neki járó jutalékot előlegként fölvehette. Egy papírt a meg­rendelőnél hagyott, a másola­­­­tot pedig elküldte a kertész­nek. Nem sokáig ment tisztessé­gesen az üzlet, Piezil igen gyorsan rájött, hogy a saját zsebére is dolgozhat. Tavaly novemberben a kertész levelet írt, s abban felsorolta, mi mindenre ne vegyen föl meg­rendelést, mert kifogyott készlet. Piezil azonban nyakra- a főre vette föl a megrendelése­ket szőlőoltványokra, gyü­mölcsfacsemetékre és palán­tákra. A megrendelők nem gyanakodtak, mert Piezil ke­zükbe nyomta a kertész pecsé­tes papírját. A szélhámos üz­letszerző ezután zsebre vágta az előleget, s odébbállt. Külö­nösen Kaposváron, Batéban, Zimányban, Somogygesztiben, Somogyszilben és dán csapott be sok Somogyjá­­embert, körülbelüli tizenötezer forintot gyűjtött össze pár hónap alatt. Később nemcsak ezért, ha­nem egyebekért is felelnie kel­lett, ugyanis a nyomozók lő­szert találtak a lakásán. A Kaposvári Járásbíróság Szilvási Zoltánná dr. tanácsa Piezil Jánost visszaesőként el­követett csalás, lőszerrel való visszaélés és egyéb bűncselek­mények miatt kétévi börtönre ítélte, és három évre eltiltot­ta a közügyektől. A bíróság elrendelte, hogy Piezil egy ta­valy próbaidőre felfüggesztett hathavi szabadságvesztését is töltse le. Modern gépek — több köszörűkő A Finomkerámia-ipari Művek Gránit Csszolókorong és Kő­edény Gyára készíti az iparnak szük^K-es csiszolókorongo­kat. A vállalat már 1971-ben saját erő­' elkezdte a régi, el­avult gépek kicserélését és korszerűsí­t­s­ék a gyártási tech­nológiát. Képünkön: Nagy teljesítményű, modern présen ké­szülnek a köszörűkövek. Késői haszon­­ Waterlooból A Waterlooi csatagyőztes Wellington herceg leszárma­zottai még ma is hasznot húz­nak abból, hogy csük belga földön legyőzze Napóleon sere­gét. Wellington leszármazottai­­nak jelentős földbirtok­ai van­nak Belgiumban, a többi kö­zött mintegy 1000 hektár erdő van a tulajdonukban. A belga­­ kincstár mindmáig évi járadé­kot fizet utódainak, jelenleg évente mintegy 81 ezer belga frankot. Egyébként a herceg utódai éppen a közelmúltban jelentették ki: elégedetlenek azzal, hogy Waterlooban az üz­letek elsősorban Napóleon-em­lékeket árusítanak a turisták­nak — elvégre a csatamezőn nem a császár győzött. t­arm COROk Kritika Az ifjú menyasszonya karikaturista a nyáron két hétig Párizsban volt. Amikor visszajött, vőlegé­nye kérdezgette: — Mondd, szívem, lát­tad a Louvre-ban a képe­ket? — Természetesen! — És hogy tetszettek? — Elég szépek, de unal­masak ! — Hogy mondhatsz ilyet?! — Na hallod! Egyik alatt sincs ott a vicc! Fogyókúrázóknak jó:Orvos a pácienst oktat­— Biztos hatású fogyó­kúrát csak egyet ajánlha­tok. Evés előtt sétáljon egy óra hosszat a friss le­vegőn, és utána ne egyen semmit. Leánykérés — Drágám, szeretem, le­gyen a feleségem! — Nem tud okosabbat? — Tudok. Csak az nem akar a feleségem lenni. Találós kérdés — Mi a különbség a bűvészet és a csoda kö­zött? — Ha egy férj belenyúl a kalapjába, és kihúz be­lőle egy fehér nyulat, ak­kor az bűvészet. Ha az as­­­szony belenyúl a retiküljé­­be és azonnal megtalálja a lakáskulcsát, akkor az cso­da. Ami jár, az jár A mosodában egy férfi kiáltozik: — Micsoda? Elvesztik az ingemet, s még azt akar­ják, hogy fizessem ki a mosást? A kiszolgáló kisasszony bájos mosollyal válaszolja: — Természetesen, hiszen előbb kimostuk, és csak azután veszett el. Öntudat Egy részeg férfit meg­szólít az újságíró: — Mondja, ki vagy mi kényszeríti magát arra, hogy igyon? — Senki és semmi, ké­rem. Én önkéntes alkoho­lista vagyok. Bölcsesség Az öreg bácsit megkér­dezik: mikor jobb megnő­sülni, fiatalon vagy idős korban? — Határozottan jobb idős korban. — És miért? — Kevesebb van hátra. omogyi Néplap 4.7 Sionjok­ megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BEL* Szerkesztőség: Kaposvár, Latinc­ Sándor u. 2 Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefonf íl­ 510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor Utca 2 Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11­ 516. Felelős kiadó: Dom­ján Sándor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ft­ Index: 25 567 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next