Somogyi Néplap, 1974. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
Ünnepélyes kürtszó, fények válodznak a pályaudvaron. Az irányító állomás mikrofonjába -Abtkl kedves kedélyesen u9*.«dja a szöveget: »Szeretetüdvözöljük első utasainkat ; Volán nemzetközi járatán. K -ll*sn.es utazástí« A panoráma írja** kigördül a nemzetközivé tett kaposvári autóbuszwnyaudvarról ötszáznegyven kilométer áll előtte, s csaknem tizenhárom órás éjszakai utalás A kormánynál tapasztalt vezető, Bakonyi Dániel ül, mellette a mindössze huszonnégy éves, biztos kezű váltó Kiss László. Az Ikarus ötös nyeli a kilométereket. Nun... Sok utas, még válogat•V >« lehet az ülőhelyekben. A •iáguai kitűnő. Tóth Dezső, a volán Utazási Iroda vezetője kényelemről, útbaigazításról, kedélyről is gondoskodik. A magyarországi megállóknál még nem várja senki a járatot, — új, ismeretlen, hiszen ez az első út az Adriához. A barcsi határátkelőhelyen azonban már számítanak ránk, s odaát, Jugoszláviában minden autóbuszpályaudvaron fogadják, köszöntik az első utasokat. Az újszerűség varázsa? A kíváncsiság? A jó hangú Kaposvár-V rsar *, 13 óra Nemzetközi járattal az Isztrián lat? Ki tudja, mi az oka, de senki sem áll mos, senki sem tart az éjszakai utazás fáradalmaitól. Különben is rövidek a kora nyári éjszakák. Zágráb Bjelovár. még ! sötét, de három óra tájban már látjuk a tájat, s Rijeka kikötője csodás napfényben fürdik, amikor a húszperces várakozás után először találkozunk a tengerrel Az út legszebb szakasza következik, Opatija, s azután tatlanul belátcakanyargós úton szeljük át az Isztriát. Hegycsúcsokra épült, várszerű falvak tövén suhanunk el, mély katlanokba ereszkedünk, s a kocsi magabiztosan kapaszkodik föl a kopár emelkedőkre. Élmény az utazás. Porec, az Adria egyik gyöngyszeme, s a végállomás, Vrsar, a kék vizű öbölre tekintő, dombra épült falu következik. Megérkeztünk. Senki sem nézi az órát, nem keres ágyat, fekhelyet. A szikrázó napfényben a fölfedezés örömével ostromoljuk meg a tengerpart szépségeit. Itt már igazi nyár van. Hajók, csónakok, vitorlások forgolódnak az öbölben, s a fügefák tövében autók parkolnak, utasaik az óriás köveken ülve, feküdve fordítják arcukat nap felé. A Volán Utazási Iroda jugoszláviai partnere, Riviéra Vállalat vendégei vagyunk.Ez a második legnagyobb hotelturista vállalat az Adria pratján, s a Lim-fjordtól a Laters hogy Vrsar lélekszáma is megtízszereződik ilyenkor. Azt tartják, Casanova gyakran járt erre, s itt írta meg emlékiratait. A környék férfijai — mihelyt megkezdődik a főszezon — méltó utódainak tartják magukat. Tavaly egyébként a turisták 1 237 000 vendégéjszakát töltöttek el a Riviéra minden kényelemmel fölszerelt szálláshelyein. Végigsétáljuk a parkokat, megnézzük a természetes, erdei környezetbe épült szállodákat, a szórakozás, a sportolás legkülönbözőbb létesítményeit, s egyórás hajóút után »meghódítjuk« a Lim-fjordot is, ahol a Motel szakácsa a halkülönlegességek specialistája- És — nem titkolom — kedvet kapunk egy kis tengerparti pihenésre. Este nyolckor újra elindult 540 kilométeres útjára a nemzetközi járat — hazafelé. Számunkra csak bemutató utázás A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vidéki munkahelyre fölvesz építőipari segédmunkásokat kubikosbrigádokat MINDEN HÉTEN SZABAD SZOMBAT! Bérezés: a kollektív szerződés szerint imfHimHHmpiimimfiiniMRniHiRiffliiiHimnmimiüiimiifliiiimpiiKiiiiiHiiinmHiiiHim Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 18. «. alatt, az építésiem Övezeténél. (91462) aa-félszigetig S5 kilométeres volt, az üdülők, pihenők szászakaszon fogadja a vendégemára azonban kitűnő lehetőség két. Restovic Mate, a területi igazgató szíves szóval mutatja meg legszebb szállodáikat, üdülőhelyeiket, ahol a Volán vendégei is szállást, ellátást kaphatnak. Tizenkét modern szállodájukban 7200 vendéget tudnak fogadni egyszerre, 8800 kempinglakót, s magánházaknál, a fizetővendég-szolgálat keretében 900 turistát. Jellemző, hogy Porec 5000 lakója a nyári szezonban 50 000-re nő, s az Isztria »meghódítására«. A Volán nemzetközi járata szeptember 29-ig minden szombaton este elindul Kaposvárról, s menetrend szerint viszi a somogyi, a tolnai, a zalai, a baranyai üdülőket a jugoszláv tengerpartra. Ahogy hallottam, rendkívül nagy az érdeklődés, s ahogy láttam, maradandó élményt ígér ez az utazás. J. B: Hajnalban a hegerő között. Vrsar * dombra épült falu. A Hotel Rubin minden szobája a tengerre nő*. j Válass cikkünkre ! Jogosan járt el a tsz-vezetőségr MÁJUS 19-ÉN jelent meg egy cikk a Somogyi Néplapban, Az indulat rossz tanácsadó címmel. Szükségesnek tartom közölni a véleményemet néhány dologról. A kisgyaláni Egyesült Erő Termelőszövetkezet az illetékes felügyeleti hatóság által jóváhagyott, jelenleg is érvényben levő alapszabály szerint működik. A szövetkezet vezetősége az alapszabály szerint járt el Kelemen Géza tsz-tag ügyében is, azaz ő jogosult — fegyelmi eljárás során — a tag kizárására. Vitatható azonban, hogy ez a büntetés arányban van-e az elkövetett vétséggel. A cikkben ezt olvashattuk: »A vezetőség tekintélyét védve sürgősen összeült és Kelemen Gézát kizárta a tsz-ből.« Igaz az a megállapítás, hogy a tsz vezetősége az üzemegységvezető hatáskörébe utalva akarta lebonyolítani a fegyelmi eljárást. Ebben Kelemen Géza, vagy azonban inkább édesapja magatartása akadályozta meg őket. Ezután a vezetőség saját hatáskörében november 27-én hozta meg a döntést. Tehát nem sürgősen, és nem tekintélyét védve. Az esemény november 7-én, reggeli órákban történt, a vezetőségi ülés pedig november 27-én volt, tehát három hét múlva éppen ideje volt dönteni az ügyben. A tsz vezetősége május 27-én, más ügyben összehívott ülésén [ ... a cikk nyomán — a járási hivatal elnökhelyettesének jelenlétében — újból foglalkozott Kelemen Géza ügyével. A vezetőség sértőnek tartja, nem fogadja el a cikknek azt a megállapítását, mely szerint ... nem állt hivatása magaslatán, amikor elhamarkodottan, törvénysértően döntött az elnök személyes indítéktól is fűtött javaslatára.« Arra a kérdésre, hogy törvénysértő volt-e a határozat, a felügyeleti hatóság nemmel válaszolt. És nem volt elhamarkodott sem, hiszen 20 nap telt el a cselekménytől a vezetőségi ülésig. Indulatoktól fűtött elsősorban Kelemen Pál volt akkor is, amikor fiát »hazavitte«, meg most is, amikor gátolja a megegyezést, és irreális követelésekkel lép fel. »Nem a tsz-től«, hanem mint azt a cikkíró is hangsúlyozza — a tsz elnökétől személyesen követel kártérítést. Mindezt annak ellenére, hogy fia újból a tsz-ben dolgozik, s hogy a tsz-vezetőség szerintem is reális — háromhavi átlagbérnek megfelelő — kártérítést ajánlott fel. A vezetőségi üléseken általában az elnök javaslatára szoktak dönteni — kivétel, ha az ügy előadója egy másik tisztségviselő. Hozzáteszem, hogy a tsz vezetősége helyesen járt el, amikor nem engedte meg Kelemen Pálnak, hogy a fia helyett beleavatkozzon a tsz ügyeibe, hiszen Kelemen Pál sem munkaviszonyban, sem tagsági viszonyban nincs a tsz-szel. Ha a fián sérelem esett, megvan a törvényes jogorvoslat lehetősége. Megjegyzem, hogy a tsz vezetősége ennél az ügynél nehezebb helyzetben is a hivatása magaslatán állva döntött. Még egy kérdésre szeretnék utalni, arra, hogy a »hajdani kenyeres pajtások«, a »hajdani testi-lelki jóbarátok« hogyan kerültek szembe egymással. 1959 tavaszán Büssü községben is megalakult a termelőszövetkezet. Kelemen Pál aktív ellenzője volt a megalakulásnak, ő maga be sem lépett, hanem édesapja, idős Kelemen Pál lett a tsz tagja Az első munkanapokban azonban ifj. Kelemen ment munkába, természetesen mindent kifogásolva Hamarosan megjöttek a bajok, amikor a bevételi kötelezettség alá eső állatokat kellett beadni a közösbe. Ifj. Kelemen Pál gyorsan Várda községbe ment nővéréhez, hogy »ezzel a vezetőséggel nem lehet kijönni«, majd ott belép a tsz-be. Terméészetes, hogy az állatok egy részét magával vitte, és nem ** ta be a közösbe. Az állatok«« az akkori tsz-elnök, idős .Mitesz Pál rendőri segédlettel hozta vissza a szövetkezete* Nádorfalvi Nándor, a jch*legi tsz-elnök ekkor még ét*tési brigádvezetőként doki» zott a tsz-ben, és tagja volt * választott vezetőségnek. Kittlemen Pál haragja arra tered, hogy Nádorfalvi Narxban 1959 tavaszán nem volt hejlandó a tsz-vezetőséget és «_ tsz akkori elnökét rágalmazó ívet aláírni, és megmontta erről a véleményét Kelemért Pálnak. Kelemen ment a muga útján, a tsz-tagok is tették a dolgukat, de egyre többen tették szóvá a 60-as évek közepén Kelemen Pál törvénytelen földhasználatát. A TSZ-ELNÖK birtokháborítás címén az első fokú hatósághoz fordult. A határozatot Kelemen Pál nem volt hajlandó végrehajtani, így került az ügy a bírósághoz, mely Kelemen Pált 9600 forint kár térítésre kötelezte. Ez az alapja a két ember ellenséggé válásának. Hogy fiát mégis fölvette a tsz-vezetőség, és pont az elnök javaslatára, azt hiszem világosan bizonyítja, hogy sem az elnök, sem a vezetőség nem tart haragot. Kelemen Gézát az újságcikk megjelenése előtt visszavették a tsz-be dolgozni, azóta elégedettek a munkájával, hajlandók reális kártérítést fizetni. Megvallom, hogy az ügyben a kisgyaláni tszvezetőség oldalán állok. Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára |FEKETE KRÓNIKA A „spanyol" 1918. szeptember 1-től december 12-ig aratott a spanyol halál. Bar-pusztái’ól elinduló spanyolnátha járvány 28 fiatal áldozatot szedett. 1918. szeptember elején elterjedt a hír, hogy nemsokára vé► ge lesz a háborúnak, jönnek haza a katonák. Bár még csak szökve, de ► csakugyan jött haza egyíkettő. Örültek az itthoniak, ► hogy talán már nem lesz több ► halottjuk. Nem tudták még,ehogy itthon is harcolni kell. Olyan láthatatlan ellenséggel álltak szemben, amelyik még négy hónap alatt annyi áldozatot követelt, mint a világháború négy év alatt. Csak a küzdelem kint a lövészárkokban folyt, itthon pedig az ágyakéban. Az egész falut rémületben tartó ellenség a spanyolnátha volt. A halál aratása Bar-pusztán ► kezdődött. Szeptember 6-án Sifter János [48 éves pásztor búcsúzott el a családjától örökre. Még el se n ^temették, a siratókhoz másnap újabb jajveszékelők csatlakoztak. A hároméves Sáfár Jóska görcsökben fetrengve dermedt halálra. Két nap múlva a sírás már az eget ostromolta. A húszéves Csajbi Annus rimánkodott vízért nagy, örök útra induló forróságában. El is ment hirtelen. Senki és semmi nem tudta visszatartani, még a szülői hangos fájdalom sem. Csimáék már a doktort hívták két lányukhoz. — Tüdőgyulladás — állapította meg az orvos. Azon újabb két sírt ástak egyszerre a temetőben két szép hajadonnak: a tizenkilenc éves Csima Karolának és a huszonegy éves Emmának. A bari major a vigasztalhatatlan szomorúság és a fekete tükrök gyászos háza lett. A halál útja Battyánon át vezetett a falu felé. A tizennégy éves Molnár Ferkó — már dolgos cselédgyerek — halálakor már mindenki tudta, hogy a »spanyol« van itt. Csak a doktor tartott ki — ki tudja miért? — végig a tüdőgyulladásos halálok mellett. A seregélyek erősen dézsmálják a szőlőt, nincs őrző. Ki törődik most ezzel? A falusiak megdöbbentek. Imádkoztak, füstöltek, fokhagymát ettek. Régi hagyomány ez. Az öreg Rozi néni szerint a fokhagyma azt mondta az embernek: »Ments meg engem sótú, paprikámú, én megmentelek hetvenhét-féle nyavalátú.« Csak akkor ijedtek meg igazán, amikor szeptember 21-én a 24 éves Darvas Mari, Bakos Feri felesége is meghalt. Nincs menekvés. Minden házon végigmegy a járvány. Ki tudja, kit hagy meg és kit visz el? Mindenki segít mindenkinek, és mindenki fél mindenkitől. Se isten, se ember nem tud segíteni. Végszükségben még a gonoszhoz is esdekel néhány öregasszony. Válogatós a spanyol halál. Az öregek nem kellenek neki. A kisharang szép hangja szomorúságot és fájdalmat szór a szívekre. A szentmihály lovának nincs nagy pihenése. A tillér csak keresztet meg koporsót csinál. Egyes családoknak többször is kijut a végzetből. Október elején Kattneréknál négynaponként búcsúztatnak egy-egy gyereket. A nyolcéves Ilonkát, a kilencéves Gizit és a hatéves Sanyikát. Október 14- én Simony Györgyéknél egyszerre hunyja le örökre szemét a huszonhat éves Márta, meg a tizenkilenc éves Ilka. Egy hét múlva a Hurka kanász is egyszerre ásat sírt a tizenegy éves Karola és a tizennyolc éves Anna lányának. Közben jönnek haza a katonák, tetvesen, csöndesen, élni akarón. December elején Rigó Paliéknál kopogtat kétnaponként, háromszor a könyörtelen kaszás. A tizennégy éves Pistát, a tizennyolc éves Linót és a nyolcéves Juliskát ragadta el lesújtott szüleitől. Pali bácsi eszelősen térdel a hideg amerikás kereszt alá, de nem tudja, hogy imádkozzon-e vagy káromkodjon. Osváth Kálmán falábbal biceg feléje: — Pali bátyám, ezt a háborút mi igen-igen elvesztettük! (Folytatjuk) Simon József I 1