Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

tanfolyam I vadgazdálkodásról edik a hasznos m­­adarakat K kép nem sokkal a meg­­írás után készült Marcali­­n, az ifjúsági ház magya­­r, egyedi tölgyfabú­torokkal rendezett vadászklubjá­­n. A MAVOSZ megyei m­- 50 bizottságának kezdemé­­ezésére a marcali járás­­ vadásztársasága, a Mar­si Városi Tanács és a KISZ­­ által adott pénzből ké­k vették a bútort. A búto­­megvannak ugyan, a nb .is tevékenykedik, ám akikor arról érdeklődöm Smeth József titkártól és xrrdás Ferennctől, a MA­DSZ megyei intéző bizott­­jának propagandistájától­. »1 találjuk a klubot, így itaszolnak: — Hol ott, hol ott, ahol igen hely van... Ez arra utal egyben, hogy Járni kis hiba van az 1977 zen megalakított vadász­­ok munkájában, helyeséb­en a tevékenységéhez elem­­­zhetetlenül fontos, állandó dyiség biztosításában. Me­­g az érdeklődés nagy volt : induláskor. Egy-egy va­­jszattal vagy a fácánneve­ssel kapcsolatos előadásra, Imvetítésre hatvanan-het­­ven jöttek el, s több en­rn nézték meg a trófeakiál­tást is. • Nemcsak azok jártak lub rendezvényeire, akik a­z utászat szenvedélyének hő­­ólnak, hanem olyanok is, —­öztuk 60—70 éves emberek, italános iskolások —, aki­ét elsősorban a természet­­ eredete, a környezet védel­me, a kirándulás, a termé­sel járás érdekelt Kétéves tevékenységük egyik eredménye, hogy több mar­cali iskolában alakítottak — tanáraik vezetésével — kör­nyezetvédelmi-természetba­rát­­ szakkört. (Elmentek ki­rándulni például Nagyberek­­be, Keszthelyre, s ott az ap­róvadak tenyésztésével, ne­velésével ismerkedtek meg.­­Bejárták a járás szép erdeit, megtekintették a Somogy— simonyi erdőbe tavaly tele­pített dámszarvasokat Ismereteik gyarapításán kívü­l hasznos gyakorlati munkát is végeznek : az ős­­szel több mázsányi vadgesz­tenyét gyűjtöttek a vadak téli etetéséhez, aztán ma­dáretetőket készítettek, állí­tottak föl a város parkjai­ban. Etetik és védelmezik a madarakat, rendszeres őrjá­ratokat tartanak. A magyar vadászsport je­lentős eseményre, centená­ VEGE riumi ünnnepségre készül. Ka­posváron nagyszabású kiállí­tás lesz, s az esemény méltó köszöntésére készülnek Mar­caliban is. Elsősorban az a törekvésük, hogy a vadász­klub —, amely tulajdonkép­pen a környezetvédelmi klub nevet kapta — egyesítse mindazokat a városlakókat, s a járásban élőket, akik a vadászat, a horgászat, a ter­mészet, a turisztika szépsé­gei iránt érdeklődnek, s ké­szek tenni a környezet vé­delméért. Szorosabban együtt kíván­nak működni a társadalmi és a tömegszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, KISZ-szel,­­s abban is segí­­­teni akarnak, hogy a körze­tükben lévő vadásztársasá­gok jobban együttműködje­nek az apróvad nevelésében, a vadkárok csökkentésében. Él és működik — állandó hely hiányában is — a mar­cali vadászklub — ezt jelzi például, hogy az általuk szer­vezett és irányított tízhóna­­pos alapfokú vadgazdálkodá­si tanfolyamot ötvenen vé­gezték el, s többen már a szakmában dolgoznak. So­kan viszont csupán ismere­teik bővítésesre végezték el a tanfolyamot. Talán többen jelentkeznek, ha azt Marca­liban tartják, s nem a nehe­zebben megközelíthető sző­­csénypusztai szakiskolában. A klub rendezvényeire na­gyon sokan járnak be a já­rásból. S bizonyára még többen mennének, ha lenne biztos, állandó helyük. Sz. fc. utalom a produkcióért­­ delfin a legtanulékonyabb A cirkuszban elképesztő t­eljesítményekre képesek gyes állatok, vajjon hogyan ehetséges az egyébként ke­­éssé értelmes állatokat lyan pompás mutatványok­­a beidomítani? Óriási türe­­lm, kitartás kell természe­­tsen ehhez, és az állatok­­hoz való nagy hozzáértés. Az domarok olyan fogásokat is használnak, amelyeket­­ az ál­­at idegrendszerének, ideg- Jettarának a kutatói a ref­ex-tevékenységek tanulmá­nyozása során felismertek." A társítás módszerét Pav­­ov munkája óta ismerjük : egy inger társul valamilyen más ingerrel Pavlov például aires kutyakísérleteiben­­ a táplálék hatására meginduló nyálés választás reakcióját társította cserig rV/jóval vagy egyéb ingérről Leya c ■ ■ jI» a társításon alapszik a tanu­lásnak­ az a másik gyakori fonná­ja, amelyet amerikai kutatók tanulmányoztak na­gyon részletesen Egy ■ ehr kutya szűkebb­ ketrecében is sokféle tevékenységet v ser szaladgál, szaglász’1 tarkát csová­lá Ha kiválása tünk egy tevékenysé­get, például egyik hátsó lába felemelését, jutalmazzuk egy falat táplálékkal. Ha a ju­talmazások sűrűn követik egymást, és mindig a láb­­emelés után, a kutya egyre gyakrabban, fogja a lábát emelgetni. Egy-két óra után a kutya szinte állandóan fel­emelve tartja a lábát jelen­létünkben. A legtöbb cirkuszi állat­szeli­dítő ezzel a módszerrel tanítja be állatait. Ha egy fókának labdát adunk, az ra­gadozó, játékos állat lévén, gyakran görgeti a labdát vagy dobálja a fejével. Ha mindig ugyanabban a pilla­natban jutalmazzuk, amikor az orra hegyén van a labda, egyre gyakrabban igyekszik megteremteni ezt a helyze­tet. Mivrá killinó egy­­ isuiy­­pi zeke van. sut ú ui Almazav ■­ál azt is elérhetjük,­ hogy a labda mozdulatlanul álljon a az orra hegyen — s ez mar, cirkuszi mutatvány. Megfi­gyelhető, hogy az alLatszeli­­dítő a mutatvány végén mindig odacsem­pészi a gya­­orlás során megszokott ju­­talmat a mutatványt vesző al­ látQák- Cso­portos ugrás egy delfináriumban. ) Sílesiklás télen, nyáron A műanyag borítású sípá­lyák lehetővé teszik, hogy a sísport kedvelői bármely év­szakban hódolhassanak szen­vedélyüknek. Vannak, akik­nek csupán kedvtelés,­­a ver­senyzőknek azonban elen­gedhetetlen feltétel az, hogy az évnek ne csak a téli hó­napjaiban síelhessenek. A probléma tehát mindenütt megoldható lenne, ha nem volnának olyan drágák az eddig ismert műanyagokból készíthető sípályák. A nyugatnémet BASF cég szakemberei szerint az álta­luk újabban gyártott, polie­tilénből készült sípálya már jóval kevesebbe kerül, mint elődei. Mindamellett keve­sebb karbantartást igényel, élettartama pedig jóval hosz­szabb, mint a régebbieké volt. E műanyag sípályák az időjárás viszontagságait és a nagy hidegeket is jól bírják. Maga a pálya 25x25 cen­timéteres fröccsöntött koc­kákból áll, s egy reteszes zármegoldással fogják­ össze nagy, összefüggő lapokká. Gondoskodtak arról is, hogy a pálya alatt újra­éledő nö­vényzet a sípálya simaságát ne befolyásolja. Három sor­ban 22 milliméteres csúszó­tűk rögzítik az egyes dara­bokat a földhöz, s megfele­lően védekeznek az ellen is, hogy ezek a szögek a mű­anyagot át ne üssék. Az egyes darabok lerakása előtt természetesen gondosan el kell hordani a pályáról a na­gyobb köveket, az ágakat, rönkdarabokat, nehogy azok a lesiklás biztonságát zavar­ják. A pálya egyébként bár­mely hagyományos síléccel használható, de száraz idő­ben egy speciális szerrel be kell­ kenni a lécek siklófelü­letét, hogy a csúszóképesség megfelelő legyen. A hegyes síbot felsérthetné a mű­anyagpályát, éppen ezért a botokon gumi végződést al­kalmaznak. Ezt a pályafenn­­tartó boc­sátja a síelők ren­delkezésére. Képünkön, használat közben láthatjuk a polietilén építőelemekből összeállított sípályát, ame­lyen ugyanúgy lehet lesikla­­ni, mint a rendes hófedte hegyi pályákon, vagyis sem­miféle új technika elsajátí­tására nincs szükség Állatnyomok a hóban Fehér ruhába öltözött­­ erdő, a hó mert­­ megroppan csizmám talpa alatt. A fa­­ár­akon mintha ezer apró­szárnyú lepke ülne, csillog a zúzmara, s csak akkor hull le rezgő, lassú röpüléssel, amikor egy madár száll rá. Élvezettel szívom be az éles levegőt, fújom a fehér pára­felhőket. Kutatom a hófehér tájat, nyomokat keresek, olvasni akarok a­ természet könyvéből. Kint vagyok már az erdőszélen, a nyáron jól ismert tájjal most újból is- Egyszerre megpillantom egy füles nyomát. Lassan bandukolt a kelme, senki sem zavarta sétáját. Helyet ke­­reshetett magának az éles szél ellen a szederbokrok alatti száraz fűben. Aztán meggondolta a dolgot, siető­­sebbre fogta a lépést, métee­res ugrásokkal vágott neki a domboldalnak­. Mi zavarhat­ta meg nyugalmát? Már ér­tem.­ A nyúl négyes nyomd mellett megfia Hantok egy­­­gyeset, a róka nyomát. Hosszan együtt megy a két nyom, kerülgetve a bokro­kat. A róka kitartó volt, na­gyon éhes lehetett. Bundás fe— kn hr.grn­nt rzd.ntott a ho­­baa ti & nehezítette­­ uta­sai: <5v*i­ra.a&­! dolgában kü­lönben *«m versenyezhetett dombnak felfelé a nyállal Hirtelen elhagyta a nyál nyomát és irányt viráozta­­tott. Megunta az üldözést'.’ Nem, megmagyarázza az el­térést az a kettős nyom köz­vetlen az övé mellett, a ku­tya nyoma, és ő jobbvau­­ látta kitérni a párbaj előtt. A pataknak vette útját, nyomában üldözője. A hit­len lejtőkön éles fordula­tokat vett, hogy a kutya egyensúlyát veszítse. Ragasz­­kodott, szépen lesétált a jég­re, lassan követte a patak folyását. Óvatosan kikerülte a források fölötti vékony je­get, aztán átugrott a túlsó partra és meghúzta magáét egy bokorban. Onnan néz­hette, hogyan szaladgál, to­­porzékol mérgében a kutya, és mint fürdik meg a hideg vízben, amikor nehéz teste alatt l­eszakadt a jég. Nem pihent, sokáig. Oldó. - te, hajszolta az éhség.­­ A bo­kor alján össze-vissza tépte a havat, hogy megkaparint­son egy kis egeret, aztán to­vább inait. Követtem nyomát a ropogó Havon. Ment, ment lassan fölfelé a domboldalon Bi­zol­y nem láthatott te­hol **.­i-i.-aiónak valót A réti szél feléje vágott és ragasz mo­dott meghúzta magát a hó­ban, úgy, hogy csak az orra hegye látszott ki. Hiába várt, nem­ jött semmi. Újra meg­indult a bokros, bozótos árokpart felé. Lopakodva kö­­zelítette meg a fogolycsapa­tot, hatalmas ugrással a bo­kor mellett termett. Elkapta meglepett áldozatát — ezt a tollból látom —, egy tojót egy pár perc alatt már csak pihéket hagyott mutatóba. Most már nyugodt léptek­kel indult el erdei rejtekhe­lye felé, útközben még — csupán ijesztésből — a csa­­lib­an álló őzek közé ugrott, aztán eltűnt a süniben. Lassú szél kerekedik, pi­rosra csípi az arcot, egy ág­ról zúzmara hull a­­ nya­kamba és apró pelyhekben megered a hó. A természet lakóinak életet, soha sem árulja el segi mi olyan lep­lezetlenül­ nem­ a tiszta, le­het hó Ilyenkor kitárja lap­jait. .csak olvasni kell tudni belőle Lomha, fehér kód ereszke­dik a tájra, esteledik. A tá­volban megkondul egy ha­reng Lassan ballagok ház feli, L­ GVSM löíseí Sportbélyegek Tél, olimpia, történelem A motívumgyűjtés a fila­­téliának talán a legelterjed­tebb ága. Ezen belül is a leg­kedveltebbek közé tartozik a sportfilatélia. Művelői a motívumgyűjtő szakosztályokban külön cso­portot alkotnak, sőt az adott ország szövetsége köré tö­­m­örülve gyakran külön egyesülést is. Rendszerint még a sporton belül is sza­kosítják magukat egy-en­i szűkebb területre: olimpiai vagy vii­lágba­j­noki kiadások­ra, országokra vagy valame­lyik sportágra. A cirill hónapban ismét egy sportsoroza­ttal és egy blokkal örvendeztettek meg a gyűjtők népes táborát a Ma­gyar Posta abból az alka­lomból, hogy nemsokára megrendezik Lake Placidban a XIII. téli olimpiát. ránk szinte már »úttörő« Pos­a téli motívumok kiadásában, hiszen az első, 1­925-ben ki­bocsátott sportsorozatban már megjelent a téli spor­tok két szimbóluma: az ak­kori 200 koronás értékén a síelő, a 300 koronáson pedig a korcsolyázó. A felszabadulás után ki­adott sporttémával foglalko­zó első bélyeget 1955-ben egy 8 értékű sorozat képviselte, amelyen sz­inte az összes ad­dig kiadott­ motívum szere­pelt. A budapesti műkorcso­lya és jégtánc Európa-baj­­nokság alkalmából bocsátot­ták ki. a­ viiI. téli­ olimpiai játékok alkalmából kibocsá­tott 7 értékből álló, 1960. február 29-én megjelent sor egy forint felárral jelent meg. Ezt a Magyar Posta a sportolás céljaira fordította. Ezt követte az egyik leg­szebb , téli sportsorozat és blokk, melyet 1963. február 5-i kezdettel Budapesten megtartott műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság al­kalmából nyomtattak. 1976-ban ismét Innsbruck adott otthont a téli olimpiá­nak. Az eseményről a Ma­­gyar­ Posta — szokásához hí­ven — egy 7 értékből álló sorozattal emlékezett meg’. A sorozatnak és b blokknak ez­úttal kísérője volt a már ko­rábban ismertetett­ innsbruc­ki embléma. S végül zárjuk a sort a XIII. téli n­­mbiai játékok alkalmából kiadott 1979. de­cember­­ 15-én megjelent értékből, illetve egy 20 fo­­­rintos névértékből (képün­kön) álló blokkal, K. 7a, wmpA wmm 20 XIII. TÉLI OLIMPIA LAKE PLACID 1980 t

Next