Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

Virágok az úttörőtáborba Ilyenkor még komorak • balatoni táborok: kihaltak , árvák az épületek. Nehéz el­képzelni itt a nyári pezsgést Az új fonyódligeti gyermekbi­­rodalom területén például ja­vában építkeznek. A faházak és a kőépületek között még hidegen süvít a szél, a somo­gyi úttörők azonban egyre na­gyobb izgalommal várják nyitás napját, június 21-ét. A a befejezésig bőven van mun­ka, de a megye minden ré­széről jönnek ide felnőttek, fiatalok , hogy segítsenek. A társadalmi munkában a boglárlellei Kertészeti Szak­középiskola és Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet diákjai járnak az élen. Sán­dor Lajos, az iskola tanára és párttitkára büszkén szól diákjairól: — Hagyomány nálunk, hogy a tanulóik részt vesznek a környezet szépítésében. Bogláron parkosítanak, dol­goztak a part és természetesen feltöltésénél, az iskola meg a kollégium környéké­nek is a gazdái. Az idős em­bereknek is segítenek, ta­valytól pedig a ligeti tábor­ban is. Márciusban a kom­munista szombaton mind 192 tanuló dolgozott: egy ré­a szük facsemetét ültetett a tá­borban, mások a boglári böl­csőde építéséhez mentek. Az iskolai KISZ-bizottság nyolc­száz társadalmi munkaórát ajánlott föl az idén. Leveli Tamás, a KISZ-bi­zottság titkára érettségi előtt áll, az utóbbi években sok­féle társadalmi munkában vett részt . A tábor építése és befe­jezése sürgős feladat. Úgy gondoltuk, hogy mivel a szakmáinkhoz kapcsolódó munkák is vannak, itt hasz­nosan általában tevékenykedhetünk, alapszervezeten­ként megyünk ki dolgozni, ilyenkor a tanárok is velünk jönnek, és segítenek. Ültet­tünk már fát és cserjét, most a virágok ültetése a dolgunk. Az év elején egyénenként teszn­ek vállalást a diákok, s úgy szervezzük a munkát, hogy mindenki teljesíthesse. — Az elsősök még a szak­ma alapfogásait tanulják. Ők miben tudnak segíteni? — A KISZ-szervezetek ver­tikális rendszerűek, tehát minden évfolyam megtalál­ható egy alapszervezetben, így a negyedikesek és termé­szetesen az oktatók mutatják meg nekik, hogy mit hogyan kell csinálniuk. Senki sem húzza ki magát, az ilyen munkából Azért is szívesen megyünk, mert nagyon vidá­mak ezek a délutánok. Most kaptunk a tanácstól egy ok­levelet a kiváló társadalmi munkáért. Az építőtáborok­ba is mindig sok a jelentke­ző. Az idén jutalomból ket­ten Jugoszláviában, ketten L­engyelországban fognak tá­borozni, az év végén pedig jutalomkönyveket adunk a legjobban dolgozóknak. A tábor parkolójában egy­re gyakrabban állnak meg hivatalos gépkocsik. A tábor­vezetőnek, Teremi Józsefnek gyakran vannak vendégei» javítások, tárgyalások, át­adás ... Sürget az idő, mert nemsokára itt a nyár. — Gyermekparadicsom lem ez, ha megnyílik. Turnuson­ként 840 gyereket fogadunk. Lesz őrsvezető- és rajtitkár­képző-, illetve a felnőtt-veze­­tőképzőtábor. Minden járás szervez társadalmi munkát: a felnőttek közül külön említem a szőlősgyöröki Bé­is ke Tsz Ságvári szocialista brigádját. Ezenkívül sokat segítenek a kaposvári 512-es ipari szakmunkásképző tanu­lói, ők festik a faházakat. A boglári kertészeti iskolát pe­dig ezer helyen kellett volna említenem: ők parkosítanak. — Milyen értékű munkát végeztek eddig? — Mintegy negyvenezer fo­rint értékű a munkájuk. Di­cséret illeti őket. A nevelők­­ttől, a szakoktatóktól és a kertészektől sok támogatást kaptunk. — Mivel viszonozzák ezt a diákoknak? — A kertészünk egyik most érettségiző tanulójuk lesz, és a tanulóknak nyáron szünidei munkát biztosítunk, természetesen munkabérért: a nyári szezonon kívül helyet adunk a rendezvényeiknek is. Az ő kezük munkájának eredménye, hogy júniusban szép környezetben fogadhat­juk az első táborozókat. I. Ê. Hozzászólás cikkünkhöz Mit énekeljenek a bölcsődések Kodály Zoltán és tanítvá­nyai által megteremtett ma­gyar énekoktatás, mely a ma­gyar népzenére épül, egyike hazánk világhírű eredmé­nyeinek. Ezt a szellemi ér­téket megóvni, gazdagítani és vele jól sáfárkodni felelősség és megtisztelő kötelesség. Féltett kincsünk elsősorban a magyar nyelv és zene. Tör­ténelmünk során mindkettőt érték különböző hatások, de szerkezetében változatlanok maradtak. Ebből kell kiindulni, ami­kor azt a kérdést tesszük fel hogy mit énekeljünk, mit ta­nítsunk a legkisebbeknek, vagy a felsőbb korosztály­nak. Azt az ősi magyar nép­zenét, amely évszázadokig a magyar nép életéből fakadt és megőrizte tisztaságát melyet értő kezek még idejé­ben megmentettek. Azokat a hangterjedelme, ötfokú dal­lamai, egyszerű és mégis oly va­ltozó formavilága, a ma­gyar nyelv dallamosságából fakadó nyelvi (egyedem-begyedem, zeneisége rece-fi­­ce, dirib-darab, csendüljön­­pendüljön) szabadon élnek, « oly közel állnak e korosz­tályhoz — azokat szabad csak a legkisebbeknek éne­kelni. Minél kisebb gyermek­nek énekelünk, annál többet kell kapnia a saját népzené­jéből. Ez jut kifejezésre ze­nei nevelésünk irányelvei­ben is: „Minden nép zenei nevelésének a saját népha­­gyományból kell kiindulnia. A kis zenei formákon ke­resztül kell elérkezni a vi­lágirodalom remekeihez Csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga. A zenei nevelést már a szüle­téstől kell kezdeni.” Tan­anyagunkból nem hiányoz­hatnak más népek dalai já­tékai sem, de ezek is művészi értékűek, könnyen megta­nulhatók legyenek. Nagyobb hangter­jedelmű dalok ne­hézséget okoznak e korosz­tálynak, csak jó hallású gyermeknek sikerülhet eze­ket tisztán énekelni. A fá­rasztó és hamis éneklés pe­dig megfosztja a játszva da­lolás örömétől. A hétfokú­­ság csak jól ötfokú zenében megalapozott, való jártas­ság után következhet. Nem felelnek meg az em­lített követelményeknek azok a dalok, amelyeket a Bölcső­dék Országos Módszertani Intézete „nem kívánatos dal­lamok” közé sorolt. Dallam­­fordulatai nem a magyar öt­­fokúságra (pentaton) zenére épülnek, mint pl. „A gazda rétre megy” kezdetű játék. Hangterjedelmük magas, rit­musuk nem a magyar gyer­mekdalok egyszerűségét kö­veti. Idegenből átvett, ros­­­szul fordított játékdalok, amelyeknek irodalmi értéke vitatható. 1828-ban Brunswick Teréz Angyalkertjében még néme­tül énekeltek a gyermekek. 1840-ben jelent meg az első magyar kottás könyv: „Flóri könyve” Bezerédj Amáliától, amelyben négy dal már kap­csolatban van a magyar nép­zenével. Sorolni lehetne a később megjelent kiadványo­kat, amelyek jó szándékkal íródtak ugyan, de tele vol­tak idegen, nehéz dallamok­kal, vagy új, gyáros műdallal. népszerű ma­Ezek nyo­mai sajnos még ma is kísér­tenek. Az utóbbi években olyan gyűjtemények kerültek a ne­velők kezébe, amelyekben gyermekdalainkból, magyar szerzők műveiből és más né­pek dalaiból válogatták ki a legszebbeket. Pl. Forrai Ka­talin: Ének az óvodákban. Jár a baba, jár. Kodály Zol­tán: Kis emberek dalai Bolsai—Kovács: Cinege, ci­nege kismadár. Ezeket már nagyon sok szülő meg is vá­sárolta és használja. Nem szégyen, ha valaki nem ismeri az „új” gyermek­dalainkat, nem tilos énekelni a „Nyuszi ül a fűben.” kezde­tű dalt sem, mint ahogyan az „Akácos út” című magyar nótát is nőttek, de énekelhetik a fel­engedjük helyes mederben folyni a zenei ne­velést. A szülők munkáját segíthetik a bölcsődék és óvodák azzal, hogy a „nem kívánatos dalok” jegyzéke mellett olyan mények címét dalok, gyűjtő­is felírnak, melyeket szívesen énekeltet­nek. Kerekedné P­otel Anna ének-zene tanár (Tökéletesen egyetértünk olvasónk álláspontjával, nép­zenénk iránti elkötelezettsé­gével. Vele együtt azt tart­juk helyesebbnek, ha a »nem kívánatos« dallamok helyett a »kívánatos« gyermekdalo­kat, népdalokat, zenés játé­kokat írják ki a falitáblára. A nemes cél ellenére belát­hatjuk, hogy a »Nyuszi ül a fűben, alva, szundikálva« cí­mű dalocska »irodalmi« szö­vege legalább olyan értelmes és felfogható, mint az »In­­gyom-bingyom táliber, tutá­­liber, máliber, az erdőbe.« Szerk.) fontos a minőség védelme „Rákaptunk” a fagyasztottra A hűtőipar termékei bő választékban megtalálhatók a boltokban. A gyorsfagy­asz­tott málna, meggy, só, zöldbab, paprika zöldbor­mellett ott vannak a mirelit tészták, mint amilyen például a szil­­vasgombóc, a rétes. Élelmi­szeriparunk egyik legdinami­kusabban fejlődő ágazata a hűtőipar, s szinte észre sem vettük, hogy hazánkban az egy lakosra jutó fogyasztás a gyorsfagyasztott ételekből 75 százalékkal nőtt az utóbbi tíz évben. Hovatovább ter­mészetesnek tartjuk, hogy jó néhány étket, amely nyári vagy őszi ,,sláger”, télen és tavasszal is fogyaszthatunk. A növekvő kereslet itthon és külföldön is ama sarkallja az érdekelt hogy kutassák szakembereket,­ket, amelyekkel a módszere­s hűtőipari termelés technológiai és hi­giéniai körülményei javít­hatók — az exportkövetel­­ményeknek és a­gyasztók igényeinek hazai fő­megfe­lelően. A Magyar Élelmezés­­ipari Tudományos Egyesület a jövő héten rendez tanács­kozást a székházában Magyar Hűtőipar ezzel a céllal Mi kerül „terítékre” ezen az országos szakmai összejöve­telen? Mindenekelőtt az, ami bennünket, fogyasztókat leg­inkább érdekel: a hűtőipari termékek minőségének a ja­vítása. Egészségügyi minisz­teri rendelet mikrobiológiai szempontból előírja például a szalmonellamentességet, megállapítja az egyes gyárt­­­óiányokban a különféle mik­robák megengedhető mennyi­ségét, s a vizsgálati módsze­reket külön tározzák meg. szabványok ha­A hazai ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a hűtőipari termelés két alapvető fázisában, a sötétsza^yasztásban m­a hű­tótárolásban rendelkezése állnak és rendeltetésszerűen működnek a szükséges tech­nológiák, berendezések. A további uton azonban igen­csak van lehetőség a javítás­ra; a késztermékek szállítá­sánál, a kereskedelmi forga­lomban és nálunk, a fogyasz­tóknál. A mirelit árut mindig azonos alacsony hőfokon kell tartani; ha a hűtőlánc akár csak rövid időre is megsza­kad, már elég az áru meg­romlásához vagy legalábbis ahhoz, hogy ne legyen meg­felelő a minősége. Jó, ha tudjuk, hogy nem mindegy milyen, hőmérsékleti viszo­nyok között, mennyi időt szánunk a gyorsfagyasztott áru felengedtetésére, és arra is ügyelni kell, hogy a rész­ben vagy teljesen fölengedett árut káros — sőt: veszélyes! — újra fagyasztani. H. F. Hideg tavasz a tóparton KATI NÉNI BIRODALMA Szakad az eső, tombol szél, tarajosak a hullámok. A­­ szokásos parti séta is elma­rad ma: nem lehet a víz mel­lett megállni, elvisz a szél. Istenem, hiszen lassan már nyár lesz, de most plusz két­­három­ fok ha van, hát sose lesz már igazi tavasz? Még szerencse, hogy az üdülőben kellemes meleget árasztanak a fűtőtestek. A földszinti társalgó tele érkező és távozó vendégek­kel. A portán is van munka bőven. Majdnem kétszázan laknak jelenleg az üdülőben, pedig még csak április végén járunk­... Kati néni a konyhán tüs­ténkedik. Hű, de jó meleg van itt! A legkellemesebb tartózkodási hely, nem is be­szélve a fenséges illatokról. Máj,gombócleves, sértéssül, párolt káposzta készül, aztán aranygaluska ... _ Főzünk még töltött ká­posztát is — mondja Kati néni. — A külföldiek szere­tik­ a magyar ízeket. Sokan vannak, konferenciára jöttek V­illan­gó József, a siófoki 43. számú Állami Építőipari Vállalat, üdülőjének igazgató­­helyettese azon kevesek közé tartozik, akik képesek rá hogy egy időben több helyen tartózkodjon. Ugyanis hívják ide, hívják oda, távozik küldöttség: Villangó úr, jój­a jön búcsúztatni ; Józsikám, itt vannak a köjálosok, gyere már; Jóska, telefon!... — Így megy ez egész év­ben — mondja. — Nyáron csaknem kétezer embert üdülhetünk , családokat, akár két-három gyerekkel is jö­hetnek. ősztől tavaszig a Sio­­tour szervezésében­ érkeznek a vendégek, illetve nagyobb értekezletek színhelye az üdülő. Ha benéz a társalgók­ba, mindenütt elmélyült ta­nácskozást lát: most ülésezik a Gáz- és Olajszállító Válla­lat siófoki igazgatósága. Az első szinten a Danuvia gyár vezetői értekeznek; az egyik teremben a KGST-or­­szágok hajótulajdonos és ha­jóépítő vállalatainak küldöt­tei tartják évi rendes konfe­renciájukat, először Ma­gyarországon. Azt mondják, jól érzik magukat — különös tekintetei a kosztra. Ha spor­tolók érkeznek, panaszkod­nak, hogy ők edzeni jöttek, és nem hízókúrára. — Elhatároztuk, hogy nyártól kezdve kalóriatáblá­­­­zatot adunk az egyes menük mellé. Legyenek csak kuka­­belűek, ha ellenállnak ezek­nek a fiataloknak! Ez az üdü­lő azért készült, hogy majd­nem luxus szinten, de gyor­san — és negyedosztályú árakkal — biztosítsa egyé­neknek és családoknak a za­vartalan pihenést. Kifejezet­ten a nagycsaládosokra gon­doltak a tervezők, amikor 12 ötágyas szobát helyeztek el az emeleteken ... Most vi­szonylag kevesen vannak, úgy látszik, megijedtek a rossz időtől. Pedig ki sem kell lépni a kapun ahhoz, hogy nyugodtan pihenjenek, szóra­k­ozza­n­a­k. Játékan­torn­a­­ták, pingpongasztalok, film­vetítések, színes televíziók várják a gyerekeket, és a fel­nőtteket, meg a kötetes könyvtár. háromezer Szerződé­sünk van az Állami Bábszín­házzal, s kéthetente jönnek előad­ást tartani ... — Az épület előtt park készül társadalmi munkában. Odébb már építik a 150 fős családosaid ülőt. Hamarosan elkészül. A Balaton-part ta­lán legszebb részén fogadja majd a beutaltakat. A A A porond jubileuma Sok élményt őrzök a gye­rekkoromból, tágul, színese­dik a temérdek emlék, ezek között említhetem a cirkusz világát is. Kis falunkban gyakran megfordultak külön­böző vándortársulatok, s büszkén beszélek gyerme­keimnek arról, hogy kisko­romban meglovagoltam a hí­res Aidát, a magyar cirkusz­világ ismert elefántját, „aki" filmfőszerepet is kapott La­­tabár Kálmán oldalán. Pet­róleumlámpás falusi kocsma a színhelye az emlékeknek, amelyek közé nagyanyám el­beszéléseiből mesés képek rajzolódnak szájáról, a félel­metesen erős emberről... Felnőttként is szeretem a cirkuszt. De most már lá­nyaim oldalán, az ő meg­­megremegő kezüket fogva, mikor megborzonganak a fé­lelemtől. Asztalomon a Ma­gyar Cirkusz- és Varieté Vállalat jubileumi nya Negyedszázados kiadvá­évfor­dulóhoz érkezett az intézmé­­sített cirkuszvállalat, s eb­ből az alkalomból Szekeres József és Szilágyi György ér­tékes dokumentumgyűjte­ményt állított össze a cir­­kuszművészet történetéről — a távoli évezredektől szinte napjainkig. A cirkusz ko­runkban is milliók érdeklő­désére tart számot: sok em­bert érdekel e játékok múlt­ja, eredete és fejlődése. A jubileumi kiadvány szerzői­nek a munkáját azért is ér­demes megbecsülnünk, mert hazánkban eddig sem könyv sem átfogó ismertetés nem látott napvilágot e témáról. Testi játékokat ábrázoló óegyiptomi, kínai, indiai asszír, babiloni, domborművek, rajzok, valamint papírusztö­­redékek vallanak e művé­szeti ág őskoráról. Labdával zsonglőrködő asszonyokat lát­hatunk a Béni—Hassan mel­lett föltárt sziklasír már­ványreliefjén az időszámítá­sunk előtti 1900-as évekből A világ legelső ismert bőré­szének a nevét a londoni Bri­tish Múzeumban őrzik, a pa­­pirusztekercsen Th­atsha­­enland­ illuzionista neve ol­vasható. „Egy levágott állati főt visszahelyezett a helyére, oly módon, hogy az állat a mutatvány után még jobb kedvvel ropogtatta az illatos szénát, mint annak előtte."" A magyar cirkuszművészet mindig is híres volt, világ­szerte ismerték és elismerték a magyar „porondbajnoko­­kat”. A Piccard magyar lo­vas csoportot egy külföldi lap — egy kis túlzással — a­ „vi­lág csodájának" nevezte. A török Le Journal d’Oriant így lelkesedett a magyarok mű­soráról: A nép tolong, mert a cirkusz az mindig cirkusz marad, nagynak és kicsinek. És milyen boldogok a szülők, amikor gyerekeiket boldog­nak, jókedvűeknek látják. A negyedszázados vállalat teremtette meg annak a le­hetőségét, hogy a budapesti Városligetben a régi cirkusz helyén fölépítsék a minden igényt kielégítő, épületet, s újabb és impozáns újabb csodák várnak ránk, a cir­kusz szerelmeseire. H. B. Archív felvétel a magyar cirkusz hőskorából.

Next