Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
Virágok az úttörőtáborba Ilyenkor még komorak • balatoni táborok: kihaltak , árvák az épületek. Nehéz elképzelni itt a nyári pezsgést Az új fonyódligeti gyermekbirodalom területén például javában építkeznek. A faházak és a kőépületek között még hidegen süvít a szél, a somogyi úttörők azonban egyre nagyobb izgalommal várják nyitás napját, június 21-ét. A a befejezésig bőven van munka, de a megye minden részéről jönnek ide felnőttek, fiatalok , hogy segítsenek. A társadalmi munkában a boglárlellei Kertészeti Szakközépiskola és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet diákjai járnak az élen. Sándor Lajos, az iskola tanára és párttitkára büszkén szól diákjairól: — Hagyomány nálunk, hogy a tanulóik részt vesznek a környezet szépítésében. Bogláron parkosítanak, dolgoztak a part és természetesen feltöltésénél, az iskola meg a kollégium környékének is a gazdái. Az idős embereknek is segítenek, tavalytól pedig a ligeti táborban is. Márciusban a kommunista szombaton mind 192 tanuló dolgozott: egy réa szük facsemetét ültetett a táborban, mások a boglári bölcsőde építéséhez mentek. Az iskolai KISZ-bizottság nyolcszáz társadalmi munkaórát ajánlott föl az idén. Leveli Tamás, a KISZ-bizottság titkára érettségi előtt áll, az utóbbi években sokféle társadalmi munkában vett részt . A tábor építése és befejezése sürgős feladat. Úgy gondoltuk, hogy mivel a szakmáinkhoz kapcsolódó munkák is vannak, itt hasznosan általában tevékenykedhetünk, alapszervezetenként megyünk ki dolgozni, ilyenkor a tanárok is velünk jönnek, és segítenek. Ültettünk már fát és cserjét, most a virágok ültetése a dolgunk. Az év elején egyénenként tesznek vállalást a diákok, s úgy szervezzük a munkát, hogy mindenki teljesíthesse. — Az elsősök még a szakma alapfogásait tanulják. Ők miben tudnak segíteni? — A KISZ-szervezetek vertikális rendszerűek, tehát minden évfolyam megtalálható egy alapszervezetben, így a negyedikesek és természetesen az oktatók mutatják meg nekik, hogy mit hogyan kell csinálniuk. Senki sem húzza ki magát, az ilyen munkából Azért is szívesen megyünk, mert nagyon vidámak ezek a délutánok. Most kaptunk a tanácstól egy oklevelet a kiváló társadalmi munkáért. Az építőtáborokba is mindig sok a jelentkező. Az idén jutalomból ketten Jugoszláviában, ketten Lengyelországban fognak táborozni, az év végén pedig jutalomkönyveket adunk a legjobban dolgozóknak. A tábor parkolójában egyre gyakrabban állnak meg hivatalos gépkocsik. A táborvezetőnek, Teremi Józsefnek gyakran vannak vendégei» javítások, tárgyalások, átadás ... Sürget az idő, mert nemsokára itt a nyár. — Gyermekparadicsom lem ez, ha megnyílik. Turnusonként 840 gyereket fogadunk. Lesz őrsvezető- és rajtitkárképző-, illetve a felnőtt-vezetőképzőtábor. Minden járás szervez társadalmi munkát: a felnőttek közül külön említem a szőlősgyöröki Béis ke Tsz Ságvári szocialista brigádját. Ezenkívül sokat segítenek a kaposvári 512-es ipari szakmunkásképző tanulói, ők festik a faházakat. A boglári kertészeti iskolát pedig ezer helyen kellett volna említenem: ők parkosítanak. — Milyen értékű munkát végeztek eddig? — Mintegy negyvenezer forint értékű a munkájuk. Dicséret illeti őket. A nevelőkttől, a szakoktatóktól és a kertészektől sok támogatást kaptunk. — Mivel viszonozzák ezt a diákoknak? — A kertészünk egyik most érettségiző tanulójuk lesz, és a tanulóknak nyáron szünidei munkát biztosítunk, természetesen munkabérért: a nyári szezonon kívül helyet adunk a rendezvényeiknek is. Az ő kezük munkájának eredménye, hogy júniusban szép környezetben fogadhatjuk az első táborozókat. I. Ê. Hozzászólás cikkünkhöz Mit énekeljenek a bölcsődések Kodály Zoltán és tanítványai által megteremtett magyar énekoktatás, mely a magyar népzenére épül, egyike hazánk világhírű eredményeinek. Ezt a szellemi értéket megóvni, gazdagítani és vele jól sáfárkodni felelősség és megtisztelő kötelesség. Féltett kincsünk elsősorban a magyar nyelv és zene. Történelmünk során mindkettőt érték különböző hatások, de szerkezetében változatlanok maradtak. Ebből kell kiindulni, amikor azt a kérdést tesszük fel hogy mit énekeljünk, mit tanítsunk a legkisebbeknek, vagy a felsőbb korosztálynak. Azt az ősi magyar népzenét, amely évszázadokig a magyar nép életéből fakadt és megőrizte tisztaságát melyet értő kezek még idejében megmentettek. Azokat a hangterjedelme, ötfokú dallamai, egyszerű és mégis oly valtozó formavilága, a magyar nyelv dallamosságából fakadó nyelvi (egyedem-begyedem, zeneisége rece-fice, dirib-darab, csendüljönpendüljön) szabadon élnek, « oly közel állnak e korosztályhoz — azokat szabad csak a legkisebbeknek énekelni. Minél kisebb gyermeknek énekelünk, annál többet kell kapnia a saját népzenéjéből. Ez jut kifejezésre zenei nevelésünk irányelveiben is: „Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományból kell kiindulnia. A kis zenei formákon keresztül kell elérkezni a világirodalom remekeihez Csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga. A zenei nevelést már a születéstől kell kezdeni.” Tananyagunkból nem hiányozhatnak más népek dalai játékai sem, de ezek is művészi értékűek, könnyen megtanulhatók legyenek. Nagyobb hangterjedelmű dalok nehézséget okoznak e korosztálynak, csak jó hallású gyermeknek sikerülhet ezeket tisztán énekelni. A fárasztó és hamis éneklés pedig megfosztja a játszva dalolás örömétől. A hétfokúság csak jól ötfokú zenében megalapozott, való jártasság után következhet. Nem felelnek meg az említett követelményeknek azok a dalok, amelyeket a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete „nem kívánatos dallamok” közé sorolt. Dallamfordulatai nem a magyar ötfokúságra (pentaton) zenére épülnek, mint pl. „A gazda rétre megy” kezdetű játék. Hangterjedelmük magas, ritmusuk nem a magyar gyermekdalok egyszerűségét követi. Idegenből átvett, rosszul fordított játékdalok, amelyeknek irodalmi értéke vitatható. 1828-ban Brunswick Teréz Angyalkertjében még németül énekeltek a gyermekek. 1840-ben jelent meg az első magyar kottás könyv: „Flóri könyve” Bezerédj Amáliától, amelyben négy dal már kapcsolatban van a magyar népzenével. Sorolni lehetne a később megjelent kiadványokat, amelyek jó szándékkal íródtak ugyan, de tele voltak idegen, nehéz dallamokkal, vagy új, gyáros műdallal. népszerű maEzek nyomai sajnos még ma is kísértenek. Az utóbbi években olyan gyűjtemények kerültek a nevelők kezébe, amelyekben gyermekdalainkból, magyar szerzők műveiből és más népek dalaiból válogatták ki a legszebbeket. Pl. Forrai Katalin: Ének az óvodákban. Jár a baba, jár. Kodály Zoltán: Kis emberek dalai Bolsai—Kovács: Cinege, cinege kismadár. Ezeket már nagyon sok szülő meg is vásárolta és használja. Nem szégyen, ha valaki nem ismeri az „új” gyermekdalainkat, nem tilos énekelni a „Nyuszi ül a fűben.” kezdetű dalt sem, mint ahogyan az „Akácos út” című magyar nótát is nőttek, de énekelhetik a felengedjük helyes mederben folyni a zenei nevelést. A szülők munkáját segíthetik a bölcsődék és óvodák azzal, hogy a „nem kívánatos dalok” jegyzéke mellett olyan mények címét dalok, gyűjtőis felírnak, melyeket szívesen énekeltetnek. Kerekedné Potel Anna ének-zene tanár (Tökéletesen egyetértünk olvasónk álláspontjával, népzenénk iránti elkötelezettségével. Vele együtt azt tartjuk helyesebbnek, ha a »nem kívánatos« dallamok helyett a »kívánatos« gyermekdalokat, népdalokat, zenés játékokat írják ki a falitáblára. A nemes cél ellenére beláthatjuk, hogy a »Nyuszi ül a fűben, alva, szundikálva« című dalocska »irodalmi« szövege legalább olyan értelmes és felfogható, mint az »Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber, az erdőbe.« Szerk.) fontos a minőség védelme „Rákaptunk” a fagyasztottra A hűtőipar termékei bő választékban megtalálhatók a boltokban. A gyorsfagyasztott málna, meggy, só, zöldbab, paprika zöldbormellett ott vannak a mirelit tészták, mint amilyen például a szilvasgombóc, a rétes. Élelmiszeriparunk egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a hűtőipar, s szinte észre sem vettük, hogy hazánkban az egy lakosra jutó fogyasztás a gyorsfagyasztott ételekből 75 százalékkal nőtt az utóbbi tíz évben. Hovatovább természetesnek tartjuk, hogy jó néhány étket, amely nyári vagy őszi ,,sláger”, télen és tavasszal is fogyaszthatunk. A növekvő kereslet itthon és külföldön is ama sarkallja az érdekelt hogy kutassák szakembereket,ket, amelyekkel a módszeres hűtőipari termelés technológiai és higiéniai körülményei javíthatók — az exportkövetelményeknek és agyasztók igényeinek hazai főmegfelelően. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület a jövő héten rendez tanácskozást a székházában Magyar Hűtőipar ezzel a céllal Mi kerül „terítékre” ezen az országos szakmai összejövetelen? Mindenekelőtt az, ami bennünket, fogyasztókat leginkább érdekel: a hűtőipari termékek minőségének a javítása. Egészségügyi miniszteri rendelet mikrobiológiai szempontból előírja például a szalmonellamentességet, megállapítja az egyes gyártóiányokban a különféle mikrobák megengedhető mennyiségét, s a vizsgálati módszereket külön tározzák meg. szabványok haA hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a hűtőipari termelés két alapvető fázisában, a sötétsza^yasztásban ma hűtótárolásban rendelkezése állnak és rendeltetésszerűen működnek a szükséges technológiák, berendezések. A további uton azonban igencsak van lehetőség a javításra; a késztermékek szállításánál, a kereskedelmi forgalomban és nálunk, a fogyasztóknál. A mirelit árut mindig azonos alacsony hőfokon kell tartani; ha a hűtőlánc akár csak rövid időre is megszakad, már elég az áru megromlásához vagy legalábbis ahhoz, hogy ne legyen megfelelő a minősége. Jó, ha tudjuk, hogy nem mindegy milyen, hőmérsékleti viszonyok között, mennyi időt szánunk a gyorsfagyasztott áru felengedtetésére, és arra is ügyelni kell, hogy a részben vagy teljesen fölengedett árut káros — sőt: veszélyes! — újra fagyasztani. H. F. Hideg tavasz a tóparton KATI NÉNI BIRODALMA Szakad az eső, tombol szél, tarajosak a hullámok. A szokásos parti séta is elmarad ma: nem lehet a víz mellett megállni, elvisz a szél. Istenem, hiszen lassan már nyár lesz, de most plusz kéthárom fok ha van, hát sose lesz már igazi tavasz? Még szerencse, hogy az üdülőben kellemes meleget árasztanak a fűtőtestek. A földszinti társalgó tele érkező és távozó vendégekkel. A portán is van munka bőven. Majdnem kétszázan laknak jelenleg az üdülőben, pedig még csak április végén járunk... Kati néni a konyhán tüsténkedik. Hű, de jó meleg van itt! A legkellemesebb tartózkodási hely, nem is beszélve a fenséges illatokról. Máj,gombócleves, sértéssül, párolt káposzta készül, aztán aranygaluska ... _ Főzünk még töltött káposztát is — mondja Kati néni. — A külföldiek szeretik a magyar ízeket. Sokan vannak, konferenciára jöttek Villangó József, a siófoki 43. számú Állami Építőipari Vállalat, üdülőjének igazgatóhelyettese azon kevesek közé tartozik, akik képesek rá hogy egy időben több helyen tartózkodjon. Ugyanis hívják ide, hívják oda, távozik küldöttség: Villangó úr, jója jön búcsúztatni ; Józsikám, itt vannak a köjálosok, gyere már; Jóska, telefon!... — Így megy ez egész évben — mondja. — Nyáron csaknem kétezer embert üdülhetünk , családokat, akár két-három gyerekkel is jöhetnek. ősztől tavaszig a Siotour szervezésében érkeznek a vendégek, illetve nagyobb értekezletek színhelye az üdülő. Ha benéz a társalgókba, mindenütt elmélyült tanácskozást lát: most ülésezik a Gáz- és Olajszállító Vállalat siófoki igazgatósága. Az első szinten a Danuvia gyár vezetői értekeznek; az egyik teremben a KGST-országok hajótulajdonos és hajóépítő vállalatainak küldöttei tartják évi rendes konferenciájukat, először Magyarországon. Azt mondják, jól érzik magukat — különös tekintetei a kosztra. Ha sportolók érkeznek, panaszkodnak, hogy ők edzeni jöttek, és nem hízókúrára. — Elhatároztuk, hogy nyártól kezdve kalóriatáblázatot adunk az egyes menük mellé. Legyenek csak kukabelűek, ha ellenállnak ezeknek a fiataloknak! Ez az üdülő azért készült, hogy majdnem luxus szinten, de gyorsan — és negyedosztályú árakkal — biztosítsa egyéneknek és családoknak a zavartalan pihenést. Kifejezetten a nagycsaládosokra gondoltak a tervezők, amikor 12 ötágyas szobát helyeztek el az emeleteken ... Most viszonylag kevesen vannak, úgy látszik, megijedtek a rossz időtől. Pedig ki sem kell lépni a kapun ahhoz, hogy nyugodtan pihenjenek, szórakozzanak. Játékantornaták, pingpongasztalok, filmvetítések, színes televíziók várják a gyerekeket, és a felnőtteket, meg a kötetes könyvtár. háromezer Szerződésünk van az Állami Bábszínházzal, s kéthetente jönnek előadást tartani ... — Az épület előtt park készül társadalmi munkában. Odébb már építik a 150 fős családosaid ülőt. Hamarosan elkészül. A Balaton-part talán legszebb részén fogadja majd a beutaltakat. A A A porond jubileuma Sok élményt őrzök a gyerekkoromból, tágul, színesedik a temérdek emlék, ezek között említhetem a cirkusz világát is. Kis falunkban gyakran megfordultak különböző vándortársulatok, s büszkén beszélek gyermekeimnek arról, hogy kiskoromban meglovagoltam a híres Aidát, a magyar cirkuszvilág ismert elefántját, „aki" filmfőszerepet is kapott Latabár Kálmán oldalán. Petróleumlámpás falusi kocsma a színhelye az emlékeknek, amelyek közé nagyanyám elbeszéléseiből mesés képek rajzolódnak szájáról, a félelmetesen erős emberről... Felnőttként is szeretem a cirkuszt. De most már lányaim oldalán, az ő megmegremegő kezüket fogva, mikor megborzonganak a félelemtől. Asztalomon a Magyar Cirkusz- és Varieté Vállalat jubileumi nya Negyedszázados kiadváévfordulóhoz érkezett az intézmésített cirkuszvállalat, s ebből az alkalomból Szekeres József és Szilágyi György értékes dokumentumgyűjteményt állított össze a cirkuszművészet történetéről — a távoli évezredektől szinte napjainkig. A cirkusz korunkban is milliók érdeklődésére tart számot: sok embert érdekel e játékok múltja, eredete és fejlődése. A jubileumi kiadvány szerzőinek a munkáját azért is érdemes megbecsülnünk, mert hazánkban eddig sem könyv sem átfogó ismertetés nem látott napvilágot e témáról. Testi játékokat ábrázoló óegyiptomi, kínai, indiai asszír, babiloni, domborművek, rajzok, valamint papírusztöredékek vallanak e művészeti ág őskoráról. Labdával zsonglőrködő asszonyokat láthatunk a Béni—Hassan mellett föltárt sziklasír márványreliefjén az időszámításunk előtti 1900-as évekből A világ legelső ismert bőrészének a nevét a londoni British Múzeumban őrzik, a papirusztekercsen Thatshaenland illuzionista neve olvasható. „Egy levágott állati főt visszahelyezett a helyére, oly módon, hogy az állat a mutatvány után még jobb kedvvel ropogtatta az illatos szénát, mint annak előtte."" A magyar cirkuszművészet mindig is híres volt, világszerte ismerték és elismerték a magyar „porondbajnokokat”. A Piccard magyar lovas csoportot egy külföldi lap — egy kis túlzással — a „világ csodájának" nevezte. A török Le Journal d’Oriant így lelkesedett a magyarok műsoráról: A nép tolong, mert a cirkusz az mindig cirkusz marad, nagynak és kicsinek. És milyen boldogok a szülők, amikor gyerekeiket boldognak, jókedvűeknek látják. A negyedszázados vállalat teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a budapesti Városligetben a régi cirkusz helyén fölépítsék a minden igényt kielégítő, épületet, s újabb és impozáns újabb csodák várnak ránk, a cirkusz szerelmeseire. H. B. Archív felvétel a magyar cirkusz hőskorából.