Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

Négyszáz év divatja Shakespeare-től napjainkig Hogy milyen volt a módi tíz-húsz évvel ezelőtt, azt még nagyjából őrzi emléke­zetünk. A harminc—negyven év előtti divatról anyáink, nagyanyáink ruhatára me­sél. De hogy száz-kétszáz éve mit hordtak a nők, azt már csak kosztümös tűznek, regények, festmények sejte­tik. Az angliai Bath-ban — a római fürdők, vízvezetékek és virágf­üzéres utcák váro­sában — található Doris Langley Moore asszony kosz­tümmúzeuma. Ez a világhírű gyűjtemény 400 év divatját tárja elénk. A 18. századi épületben (eredetileg amolyan városi kaszinónak épült) óriási ter­mekben, élőképekben eleve­nedik meg az elmúlt divatja. De nemcsak a korok ru­hák, a cipők, a fejrevalók régiek. A hajdani viseletét hordó bábuk hol berende­zett szobarészletnek, hol utcai jelenetnek a részesei. Hímzett ing, kézelő, elegáns, köpe­nyes, parókás úr — alig 300 éves divat szerint. hegyes, masnis, zoknija Cipője na­rancs színű. Királyok, ki­rálynők, udvaroncok toalett­je. Múlt századi fürdőszoba — Icáddal, vízmelegítő dé­zsával, szemérmesen elfor­duló hálósapkás Uszályos szoknyák, leánnyal, csipkés blúzok, kis, kerek kalapok — a hölgyek a múlt század végi utcán a fiúker sietnek. Alkalmi, estélyi után­ru­hák — a akár ma is századfordulóról, viselhetnénk a csipkeujjas, földig érő se­lyemruhát. Strand­jelenet — térdig érő, nyakig gombolt für­dődresszek, a pocakos úr is igen illedelmesen hosszú szárú, mellet takaró fürdő­ruhát visel. A gyűjtemény tulajdonosa sok pénzzel és türelemmel szedte össze a Shakespeare korától napjainkig viselt öl­tözékeket. Divattörténeti mú­zeuma világhírű. A vitrinekben ülnek, áll­nak, sétapálcára támaszkod­nak, családi sétára indulnak, ernyő alá bújnak a bábuk. Minden év divatja szerint legalább egy baba. Az 1881- es évszámmal jelölt hölgy például hosszú, uszályos csipkével szegett ruhát vi­sel, masnis mandzsettával, hímzett gallérral. Az U182-es modell pici álló galléros ka­bátkája a szoros fűzőt követ­ve erősen sveifolt. Az uszály eltűnt, illetve hátul magasra fogottan, rajzoltan jelenik meg. 1910 után rövidül szoknya, 16-ban már félláb­­a szárig ér. A gazdagon húzott szoknya az eltűnt krinolint idézi. És az utolsó évtizedek hol komikusak, hol nagyon diva­tosnak tűnő ruhái. Aztán már nem is csodál­kozunk, hogy az angliai ut­cákon, ahol nemrég a minit kitalálták, már nem látni csak földig érő szoknyás fia­tal lányokat. K. M. 1860 I­I Y> 1893 1861 18­9 S­ 1880 1887 1900 1902 OTTHON ÉS CSALÁD JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Az ügyész és ügyvéd szerepe a polgári eljárásban Az ügyész és az ügyvéd büntető eljárásban betöltött szerepe széles körben ismert, kevésbé köztudott — de tár­sadalmi jelentőségében azo­nos — a polgári eljárás so­rán kifejtett tevékenységük. A bírósági eljárásban való ügyészi részvétel a törvé­nyesség védelmét, a jogsza­bályok megtartását szolgál­ja. ügyész akkor vesz részt a polgári eljárásban, ha erre fontos állami vagy társadalmi érdekből szükség van, vagy ha a jogosult bár­mely oknál nem képes jo­gainak érvényesítésére. A polgári eljárásban való részvétel két fő formája, az ügyészi keresetindítás és a polgári perben való fellépés. A jogi szabályozás az ügyész számára általános kereset­­indítási jogot biztosít, de meghatározza azt is, hogy nem indíthat az ügyész olyan jog iránt keresetet, amelyet meghatározott sze­mély vagy szerv érvényesít­het. A mások által megindított perben azonban az ügyész a törvényesség érdekében felléphet. Az ügyészt a polgári per­ben megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelességek, amelyek feleket illetik, illetőleg ter­­­helik. Bizonyítási indítvá­nyokat tehet, kérdést intéz­het a felekhez, tanúhoz, szakértőhöz, de be kell tartania a bíróság részéről adott határidőket, eleget kell tennie a bíróság felhívásai­nak. Vannak olyan perek, ame­lyeket kizárólag az ügyész indíthat meg. Ezek az ál­lam javára való maraszta­lás, tiltott ügylet vagy alap­talan gazdagodás kapcsán, valamint az ügyészi általá­nos felügyeleti óvást eluta­sító államigazgatási és dön­tőbizottsági határozat esetén való keresetindítás. Az ügyész tevékenysége nem befolyásolja a bírói függetlenséget, minden eset­ben a törvényeknek bírósá­gok részéről történő helyes alkalmazását és a törvényes­séget segíti elő. Ilyen módon az ügyész sohasem valame­lyik peres fél képviselője. A polgári eljárásban az egyik képviseleti forma az ügyvédi képviselet. Az ügy­védek feladata, hogy a bíró­ságok jogszolgáltatási tevé­kenységét elősegítve az ügy­feleknek jogi segítséget nyújtsanak és a szocialista törvényesség érdekében lel­kiismeretes munkával tá­mogassák az ügyfelek jogai­nak érvényesülését. A pol­gári eljárásban az ügyvéd részvétele nem kötelező, ügyvédet mindenki szabadon választhat. A per vitelére az ügyvédi megbízást a mun­kaközösségnek kell adni és ha az ügyfél nem kéri, hogy kifejezetten valamelyik ügy­véd lássa el ügyét, az ügy­ben eljáró ügyvédet a mun­kaközösség vezetője rende­li ki. Az ügyvéd a meghatalma­zás alapján a polgári eljárás során a meghatalmazó he­lyett és nevében jognyilat­kozatokat tehet és elfogad­hat, a fél részére keresetle­velet és egyéb perbeli irato­kat készít és a képviselet ellátása mindaddig köteles­sége, amíg a megbízása meg nem szűnik. Az ügyvéd tevékenységéért megállapított munkadíjat az ügyvédi számíthatja fel.díjszabásban Az ügyvéd bírósági vagy államigazgatási határozat alapján kirendelő köteles ellátni az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ügyei vi­telében akadályozott sze­mély, illetve kiskorú gyer­mek képviseletét is. A polgári eljárásban lehe­tőség van arra is, hogy amennyiben a fél költség­mentességben részesül, és az ügy bonyolult, a bíróság fél kérelmére az ügy díjta­­­lan vitelére a bíróság szék­helyén működő, ügyvédek közül pártfogó ügyvédet ren­deljen ki. Az ügyész és az ügyvéd munkájában közös, hogy te­vékenységük segíti a bírósá­got az objektív igazság ki­derítésében. Dr. Sebestény Tamás Tanuljunk meg­­ fonódni Érvényes közlekedési elő­írásaink szerint a csupán ön­célú előnyszerzést szem előtt tartó sokszori sáv­változta­tás — az úgynevezett szlalomo­zás — a párhuzamos közle­kedésben tilos. Már csak azért is, mert a hirtelen be­vágások indokolatlan fékezé­seket kívánnak meg, baleset­­veszélyeket idézvén elő. Lé­nyegében arról van szó, hogy a mellettünk, előttünk és mögöttünk áramló műfolyamat közepette gépjár­úgy kell az egyik forgalmi nyom­ból a másikba — viszonylag szűk helyre is — átsorolni, hogy ezzel a forgalmat ne akadályozzuk, a körülöttünk haladó kocsikat durva féke­zésre ne kényszerítsük. A szomszédos forgalmi sávban haladó két kocsi kö­zé kockázatmentesen csak úgy fonódhatunk be, ha művelet végrehajtása közben a gyorsabb, a besorolás után pedig teljesen azonos a ko­csink sebessége az igénybe vett forgalmi sávban haladó­kéval. Ehhez bizony jó érzék és megfelelő vezetési gyakor­lat kell, no meg olyan meg­felelő teljesítményű, jól be­állított kocsi, amely sogunk szerint gyorsul.kíván­Le kell szögeznünk, hogy fonódásra alkalmas közleke­dési helyzetről csak akkor beszélhetünk, ha a szomszé­dos sávban valóban van annyi hely két autó között, ahová nyugodt lelkiismeret­tel beállhatunk. Ez bizony — a városi forgalom mai zsú­foltsága mellett — sokszor a fékútként meghagyott biz­tonságos távolság határain is belül eshet. Elítélendő egyes gépjárművezetők magatartá­sa, akik nem­­­­esek eltűr­ni, ha valaki c­­sak sorol Egyre inkább bebizonyoso­dik, hogy napjaink autóára­datában már csak udvarias­sággal és előzékenységgel könnyíthetünk egymás hely­zetén, remélhetünk gyorsabb előrehaladást és célhoz érést. Az igazán körültekintő autó­vezető a fonódási kísérletek láttán lassítással, intéssel in­kább segítse a manőver vég­rehajtóját, mintsem gázadás­sal szorosan felzárkózni igye­kezzék az előtte haladó kocsi mögé, hogy a sávot változ­tatni szándékozó ne férjen be oda. A fonódást fokozott óva­tossággal kell végrehajtani nyálkás, csúszós úton, s ak­kor, ha az ablakokat, a tük­röket borító vízcseppek vagy páraréteg miatt nincs meg­felelő kilátási lehetőségünk a gépkocsiból. ; f f Az elhízás társadalmi háttere Korunk szaporodó betegsé­geinek létrejöttében és meg­előzésében a­­ dohányzás, a mértéktelen szeszesitalfo­gyasztás és elhízás jelentik a legnagyobb problémát. Mind­három kialakulása a környe­zet és társadalom hagyomá­nyos és aktuális hatásainak vetületét tükrözi. Így a túl­­táplálkozás és a kövérség is a megváltozott környezeti, családi, társadalmi és gazda­sági hatásokra alakul ki, még akkor is, ha létrejöttében a veleszületett hajlamnak is szerepe van. Fontos azonban leszögezni, hogy az elhízást okozó falánkság nem velünk születik, hanem belénk neve­lődik. Az elhízás elleni küzdelmet mindig meggátolta, hogy a kövér ember volt a siker, a jólét, a szépség és az egészség jelképe. Pedig ma, már ettől messze vagyunk. Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a kövér­ség az egyik legnagyobb be­tegség és a mai népbetegsé­gek (cukor- és zsíranyagcsere zavarok, szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú da­ganatok, kőbetegségek, ízületi bántalmak) kialakulásában alapvető szerepet játszik. A kövér ember előbb öregszik és rokkan meg, 15—20 évvel rövidebb ideig él, de még ma­radék élete is nehezebb. Az iparilag fejlett országok­ban — hazánkban is —­a la­kosságnak már 20—40 szá­zaléka elhízott. Az egyik nyu­gatnémet szaklapban már olyan szélsőséges adat is ol­vasható, hogy náluk csak minden kétszázadik ember ideális testsúlyú. Tény, hogy az elhízottak aránya a felnőtt férfiak között már az 55 szá­zalékot, a felnőtt nők között pedig a 75 százalékot is eléri. Az izomtevékenység, fizikai munka fokozódásával, csök­kent. A lakáshelyzet javulásá­val nőtt a testsúly. Az Egye­sült Államokban ma már mind a férfiak, mind a nők között a magasabb társadal­mi rétegek­ben legkisebb az elhízottak aránya. A karcsú ember és a karcsú nő lett az ideál és ezek minden olyan társadalmi helyzetben —, el­­helyezkedés, házasság — ami álapotukban javulást okoz­ni, előnyben vannak. A né­ger férfiak ritkábban híznak el, mint a fehérek, a néger nők viszont gyakrabban. A családi állapotban az észak-amerikai bevándorolt szülők elhízott gyermekeinek 70 százaléka egyke, több mint a fele pedig nem­ kívánt gyer­mek. Ezekben az esetekben a szülők elutasító magatartásu­kat éppen túlzott gondosko­dással és túltáplálással igye­keztek kiküszöbölni. Dán adatok szerint a gyermek el­hízása elsősorban a szülők és a család táplálkozási szoká­saival és túltáplálkozásával áll összefüggésben. A nők el­hízását az angolok és svédek is sokkal inkább a férjezettek, mint a hajadonok és egyedül­­élők között látták és az egye­dül élő nők inkább az 50 éves kor felett híznak el. A fiata­lok között a lányok általában mindenütt kövérebbek mint a fiúk. A kövér gyermekek csa­ládjában többnyire kevesebb a gyermek és az egykék két­szer gyakrabban híznak el. Szoros összefüggés van a há­zastársak, gyermek és testvé­rek elhízása között. Kövér férfinak általában kövér a felesége, sovány férfinak pe­dig sovány felesége van. A 4 város és falu közötti különb­ség abban nyilvánul meg, hogy falun a nők túlsúlyával több az elhízott mint város­ban. Összefoglalva elmondható, hogy az elhízás gyakoriságát és mértékét a szociális formá­ló erők (életfeltételek, lakó­hely, családi viszonyok) befo­lyásolják. A nyugati civilizált országokban általában a ma­gasabb jövedelmű, iskolázot­tabb ember ma már sová­nyabb és egészségesebben él, és a szegény népekkel ellen­tétben a karcsúság lett a szép­ségideál. A férjezett és gyer­mekes asszonyok túltápláltsá­­ga azonban még ma is az anyaság szimbóluma, az egy­­kés és legkisebb gyermekek elhízása pedig a „gyermekem­nek semmiben sem legyen hiánya” felfogás következté­ben jön létre. Az elhízás lét­rejötte tehát anyagcsere és magatartásbeli összetevőkre vezethető vissza, az elhízottak étvágya pedig a környezeti hatások befolyása alatt áll. A kövérséget kizárólag örökle­tes tényezőkre visszavezetni pedig az elhízottak azért sze­retik, mert így saját felelős­ségük és túltáplálkozásuk alól felmentve érzik magukat. Dr. Angel Is­­i­án Vaszary művei Vízszintes. 2. Esztendőt. 6. Kutyája. 9. A papír mérték­­egysége. 11. Éjszaka lep meg. 13. Zamat. 14. Megfejtendő. 17. Vigyázója. ]3. Ugat egyne­mű betűi. 19. Kettős mással­hangzó. 20. Lutter Tibor. 21. Évszak. 23. Ezt is bányásszák. 25. Mezőgazdasági eszköz. 27. Kiront. 30. Féltve vigyázó. 32. Lakat. 33. Megfejtendő. 36. Te és a többiek. 38. Erősen moz­gattok. 39. Szemlél. 40. Jegy­zetelő. 41. Számukra. Függőleges: 1. Kinek a sze­mélyétől. 3. Szabdal. 4. Gázok keveréke. 5. Finom sütemé­nyek. 7. Megfejtendő. 8. Nem a másikat. 10. Ütlegelte. 12. Pumpál középső betűi. 15. Til­tás. 16. Névelő. 21. Kacag. 22 Ételköretet készítenek belőle 24. Strázsa. 26. Megfejtendő 28. Tamási Áron. 29. Könyör­gi. 31. Régi. 34. Éjszakai mu­lató. 35. Dísze. 37. Zamat. 39 Lám. K. J. Beküldési határidő: 1980. a június 9., hétfő. Kérjük, hogy megfejtést levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: „Gyermekkeresztrejtvény”! Május 21-én megjelent rejt­vényünk helyes megfejtése: Derain, Adam, Bolgár, Kaff­ka, Sarte. Bálint Ágnes: Az elvará­zsolt egérkisasszony című könyvét nyerte: Molnár Emő­ke (Balatonkiliti), Krisztina (Vörs), Ritecz Bende Ibo­lya (Gyékényes), Kondor Ág­nes (Buzsák). Május 25-én megjelent rejt­vényük helyes megfejtése : Já­róka, Mese, Takáts, Játék, Könyv. A Delfin sorozatból A Sós sziklák völgye című könyvet nyerte: Nagy Ilona (Ságvár), Veszner Ádám (Barcs), Somo­gyi Estilla és Kovács István (Kaposvár). ei.A könyveket postán küldjük 1 a 2­4 SSG 7 H 9 10mn 12a 13 14 15110 R 17a 18a 19a 20­­m 21 22m 23 24­a 25 2ba 27 128 29a 30 31m 32a CM CM CM R • 35­ a 36 37 38 1­1a 39 40a 41a

Next