Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Kutatók a világ tetején A Szovjetunió közép-ázsiai vidékének délkeleti részén terül el Tádzsikisztán, amely Kínával, Afganisztánnal határos és Pakisztántól is csak egy 30 km-es afgán folyosó választja el. Fővárosa: Dusambe. Táidzsikok, üzbégek, tatárok, kirgizek élnek ezen a vidéken. Tádzsikisztán területének mindössze 7 százaléka a síkság, illetve a tengerszint felett 1000 méter alatti terület, ahol földművelést lehet folytatni. A többi részt a Pamír hegység foglalja el. Kelet- Pamírban vannak a Szovjetúnió legmagasabb hegycsúcsai, a Kommunizmus csúcs (7495 m) és a Lenin csúcs (7134 m), a Nurektől keletre húzódnak Pamír-hegységnek, vagy ahogyan nevezik: a „világ tetejének” magasabban fekvő vidékei. A 4—5 ezer méter magasságban lévő fennsíkok, gleccserek már nem a turisták, hanem az alpinisták, tudósok birodalmát jelentik. Tádzsikisztánban a völgyekben gyapotot, kukoricát, dinnyét, gyümölcsöt termesztenek, míg a hegyekre a félnomád juhtenyésztés jellemző. Szén, cementipar, villamosenergia-ipar, arany- és polimetallikus fémbányászat jellemzi még a Pamír-hegység vidékeit. Jelentős itt fémfeldolgozó ipar is. A Paamir további gazdag és ma még feltáratlan ásványi kincseket rejt magában. A világ tetejének platóit nem könnyű megközelíteni, de a helikopter jó közlekedési eszköznek bizonyul e magashegységben. Képünk egy légiúton szállított szovjet geológus mutat, akik további csoportos ásványi kincseket kutatnak a „világ tetején”. Meleget őrző ruházat A korszerű élettan megfogalmazásában az öltözködés célja az, hogy a környezet változó hőmérséklete közepette segítse megőrizni szervezetünk belsejének állandó, egyenletes melegét. Ez nem kis feladat, hiszen a levegő hőmérséklete nyáron elérheti a 35—40 fokot, télen pedig 25—30 fokkal is a fagypont alá süllyedhet. Szervezetünk, belső szerveink, sejtjeink, azonban csak bizonyos határok között ingadozó szűk hőmérséklet esetén működhetnek zavartalanul Az élő szervezet sejtjeinek működése állandó hőtermeléssel jár. A fölösleget a szervezet — mint valami élő radiátor — folyamatosan, egyidejűleg többféle módon is leadja, ilyen például a közteten hővezetés. Amikor a környezet hőmérséklete 20 C fok alá száll, akkor a helyesen megválasztott ruházatnak kell megteremtenie testünk egészséges mikroklímáját! Egy kutató 10 fok hőmérsékleten megmérte az egyes ruharétegek között levegő hőmérsékletét, található hogy megállapítsa: e rétegek mennyire őrzik meg a test melegét. Úgy találta, hogy a bőr és a gyapjúing között 32,7 C fokos a levegő. Ha föléje egy leninget húz, az még megtart 25,7 C fokot. A lening és a mellény között 24,4, a mellény és a zakó között 23,1, közvetlenül a zakó fölött 21,8 C fokos a hőmérséklet. A mérések azt is megállapították, hogy az a ruhaanyag őrzi meg legjobban a test melegét, amelyben legtöbb a rossz hővezető levegő. Ilyen például a gyapjúflanell. Az élettani ismeretek birtokában a korszerű textil- és műanyagipar a hagyományos gyapjú-, gyapot- és lenszálak, valamint a szintetikus szálak kombinációiból minden évszakra igyekszik megteremteni a célnak leginkább megfelelő, könnyű, tartós, könnyen tisztítható, egészséges ruházatot. Különösen fontos igény ez a szabadban végzett fizikai munka esetén, mint például a képen látható hídépítésnél. Kiváló minőségű bányakavics január—február hónapokban történő szállításra rendelhető. Ára: vasúti kocsiba, gépjárműre rakva 55,— Ft, nv. Kavicsbánya Vállalat üzeme, Gyékényes (43957) A MAHART BALATONI HAJÓZÁSI ÜZEMIGAZGATÓSÁG felvesz kárpitos szakmunkást, valamint úszómunkagépre darukezelői vizsgával rendelkező, úszni tudó férfit darukezelőnek Jelentkezni lehet, személyesen a MAHART munkaügyi és szociálpolitikai csoportnál. Cím: Siófok, Krúdy sétány 8610 (146687) Á Világítás az üzemben Egy új gyár építésénél a technológiai követelmények figyelembevétele mellett nagy súllyal jelentkeznek a munkaegészségügyi igények is. A legelemibb feladat, hogy a munkahelyiségeket úgy világítsák meg, hogy ott a látási viszonyok megfelelőek legyenek. Mivel a termelés az üzemek legnagyobb részében több műszakos, a természetes és mesterséges megvilágításnak egyaránt kielégítőnek kell lennie. A megvilágítás erősségének jó megválasztása a világítástervezés legfontosabb részlete, de a tervezését mindig figyelembe kell venni speciális követelményeket is. A tárgyak láthatóságát ugyanis fényvisszaverési tényezőjük, a környezethez viszonyított kontraszthatásuk, kiterjedésük és mozgási sebességük szabja meg. Minél kisebb a visszaverési tényező, a kontraszthatásbeli különbség, a kiterjedés, és minél nagyobb a mozgás sebessége, annál erősebb világításra valt szükség. A mesterséges világítás árnyékhatásánál az víz előnyös, ha megközelíti a természetes világítás árnyékhatásait. Munkahely világítás céljára legtöbb esetben a lágy árnyékot adó vagy teljesen árnyékmentes világítás a legmegfelelőbb, bár egyes munkahelyeken, például a vásnöki munkánál az éles árnyékképződés fontos követelmény. Tantermekben úgy kell a lámpatesteket hogy a fény balról elhelyezni, essék a munkafelületekre. Nagyon zavarhatja a munkahelyen a látást a káprázás. Ezt a látótérben lévő olyan fényforrás idézheti elő, amelynek felületi fényessége nagyobb egy bizonyos határértéknél. A munkaterem megvilágításának fontos követelménye még a térbeli egyenletesség, amelyet helyes lámpa elosztással, megfelelő, lámpatestek kivilágításával, helyes felfüggesztési magassággal és környezet reflexiójának a helyes kialakításával érhetünk el. A munkahelyek korszerű kialakítása ma már megköveteli, hogy a mesterséges világítási berendezések is feleljenek meg az egyszerű esztétikai feltételeknek, i Képünkön: egyszerű, de jó térbeli egyenletességet biztosító világítási rendszer egy munkacsarnokban. A borotválkozás története , A szakáll és a borotvált arc az évezredek során váltakozva kerültek divatba. Az első borotválkozási eszköz, az obszidiánból hasított kőkés 8000 éves múltra tekint vissza. Asszírok és babilóniaiak, meg Mezopotámia lakói hajukat is leborotválták, de Egyiptomban is ismeretes volt a kőkés, amíg a későbbi időkben a bronzból készült szerszám fel nem váltotta azt. Amikor az egyiptomi első dinasztia idejében elterjedt a borotvált áll, a fáraó — mint Bélley Pál írta — az ünnepségeken álszakállat hordott, hogy emlékeztesse alattvalóit a szakáll-hagyományokra. Az asszír férfiak csigákban hordták hajukat, a zsidóknál a tekintély jele volt a hosszú és jól ápolt körszakáll. A görögöknél Nagy Sándor (i. e. 4. század) higiéniai okokból elrendelte, hogy katonái rendszeresen borotválkozzanak. Szirakuza uralkodója, a feljegyzések szerint, nem szerette borbélyának — nyilván fájdalmat és kellemetlenséget okozó — tevékenységét, ezért leányával pörköltette le szakállát borotválkozás helyett. Az ókorban Rómában elterjedt a borotvált áll és számon tartották a jól dolgozó borbélyokat. Martialis még költeményben is megemlékezett egyikükről. A szakáll vagy borotvált arc időnként változott de divatja mindig visszatért. A gátlóknál, később a franciáknál a mellig érő szakáll, később a kecskeszakáll volt divatos. XIII. Lajos francia király 1610-ben elrendelte, hogy katonái borotválkozzanak. Nagy Péter orosz cár is megbüntette a szakállas bojárokat. Magyarországon a jobbágyság hosszú, befont hajat hordott, de 1848-ban a honvédség szolgálati szabályzata már előírta a félhosszú, ápolt haj viselését. A hajvágást úgy végezték, hogy a fejre edényt tettek és ennek kerek alsó pereme alatt levágták a feleslegesnek tartott hajat. A politikai állásfoglalásnak mégis jelképe maradt a magánéletben a szakáll. Így vált divatossá a Kossuth-, Petőfiszakáll is. Érdekes, hogy a hosszú életű, véreskezű császár, I. Ferenc József szakállát is sokan utánozták. Nagykőrös vasútállomásán még századunk 20-as éveiben is olyan állomásfőnök teljesített szolgálatot, aki Ferenc József- szakállal járt és megszólalásig hasonlított az uralkodóra és ezt felhasználva, köszöntötte az átutazókat... A több ezer éves kőkések után bronzból készítettek késeket, de ezek formája nagyban eltért a maitól: sarlóvagy vésőalakjuk volt. A szappanozást, mely az arcbőr puhítását és a szőrszálak megtámasztását szolgálja, csak a 18. században találták fel. A múlt század végén King C. Gilette amerikai kereskedő új borotválkozó eszközt szabadalmaztatott, a mostanihoz hasonló formájú önborotvát. A benne elhelyezett vékony, a lemezzel gyorsan vágást végző lehetett szőrt eltávolítani. A Gilette- a gyár gyorsan növekedett és 1901-ben már Európában is elterjedtek készülékei. Népszerűvé vált, mert a pengéket többször is lehetett használni és mert gyorsan és könnyen lehetett borotválkozni. A „zsilett”-pengék és -készülékek nagy sikere elindította a versenyt és sorra alakultak meg a többi gyárak is, melyek mind új megoldással könnyítették a borotválkozást. Divatba jöttek napjainkban a kész szappanhabok, a kétféle élű pengét tartalmazó készülékek, sőt teflonnal bevont pengékkel növelték ezek tartósságát, biztosították többszöri használatukat. A legújabb divat a villanyborotva, motorikus meghajtású, belső forgólemezükkel vagy lapjukkal végzik a szőr eltávolítását, mely még kényelmesebbé teszi a borotválkozást. Hátrányuk viszont az, hogy az arcbőr nem válik teljesen simává. Különösen a Brown-, Philips-márkák vezetnek a férfiak kegyeiért vívott nagy versenyben. A borotválkozás sok ezer éves múltra tekint vissza és bár időnként a divat háttérbe szorítja, mégis mindig visszatér. Sehol sem szeretik, ha valaki borostásan megy, munkahelyére vagy randevúra ... R. J. A Párizs—Lyon gyorsvonat 1981-től az ún. TGV-expresszvonat (rendkívül nagy sebességű expressz) biztosítja majd a vasúti összeköttetést Párizs—Lyon között. A 260 km óra sebességgel haladó expresszvonat 8 szerelvényből áll és 384 utast szállíthat. Az utasok közül 276 fő másodosztályon, a többi elsőn utazhat. A TGV-vonatot villamos mozdony vontatja. Franciaországban két évtized óta kísérleteznek nagy sebességű vonatokkal a belföldi forgalom lebonyolítása érdekében. Hosszú éveken át nagy reményeket fűztek Bertin-féle légpárnás vasútához. Ez rendkívül biztos és gyors jármű, de viszonylag zajos, és újabban a környezetvédelmi szakemberek ellenzik azt, hogy több vonalon ilyen szerelvények biztosítsák a városok közötti gyors közlekedést. A TGV-expresszvonat mellett több érv szól, mindenekelőtt az, hogy az elektromotor kevésbé zajos, mint a dízel, vagy az Aerotrain, a légpárnás szerelvény. A TGV- szerelvények kerekeit védő köpeny nagymértékben csökkenti a sínen gördülő kerekek zaját. A francia közvélemény örömmel vette tudomásul Francia Nemzeti Vasúti Tárasaság (SNCF) közlését, amely szerint a TGV-expresszvonatokat a párizsi lyoni üzemelés után más villamosított vonalakon is indítani fogják a nyolcvanas évtizedekben.