Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
Üzemi balesetek i• Legtöbb a haláleset a munkaidő elején és végén Az üzemi balesetek alakulásáról és ezzel kapcsolatban a kiesett munkanapokról tájékoztatta tegnap a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának munkavédelmi bizottságát Győr László munkavédelmi felügyelő. A testület elemezte a halálos és a csonkulásos balesetek okait, s ezek alapján megelőző intézkedéseket javasolt. Mindenfajta összegezés, amellett, hogy múltbeli tapasztalatokat, tényeket gyűjt csokorba , előre is mutat: feladatokat szab avégből, hogy a hibák a jövőben ne ismétlődjenek meg. Az az összegezés, amely tegnap az SZMT munkavédelmi bizottsága elé került, igencsak megszívlelendő megállapításokat tartalmaz, hiszen a legnagyobb értéket, a dolgozó embert ért munkahelyi sérülésekkel, az üzemi balesetekkel és az azokat előidéző okokkal foglalkozott, öt évre szóló visszatekintéssel. Álljon itt mindjárt, megdöbbentő adat:1976 egy és 1980 között Somogyban negyvenhatan szenvedtek halálos kimenetelű üzemi balesetet! Figyelmeztető, hogy a tavalyi tíz halálos üzemi baleset közül hét közlekedéssel, illetve gépjáraművel függött össze ... öt év alatt csaknem nyolcvanan szenvedtek olyan üzemi balesetet, amely egy-egy végtag elvesztésével, Azúgyis csonkolással járt. A szomorú rekordot az 1977-es év tartja a 27 csonkolásos üzemi balesettel. Ezek a sérülések eltérő súlyosságúak voltak, tavaly például a 16 ilyen baleset közül ötnél került sor kéz, láb, illetve kéthárom ujj amputálására ... Okkal merülhet fel a kérdés, hogy általában kik és a munkaidő mely szakaszában szenvednek balesetet, hiszen az erre vonatkozó elemzés sok tekintetben megszabja a tennivalókat is. A halálos kimenetelű balesetek fele 20—30 év közötti fiatalokkal történt, s ebből a korosztályból kerül ki csonkulásos balesetet szenvedettek 40 százaléka. vezethetők vissza ezek Mire az arányok? Egyebek mellett a megfelelő fegyelem hiányára, de következtethetünk gyakorlatlanságra, a korosztály munkavédelmi oktatásának fogyatékosságaira is. A vizsgálódásból kitűnt, hogy a dolgozók figyelme meglehetősen csökken a munkaidő második—harmadik órájában. Ezen pihenőidő beiktatásával, munkahelyi testneveléssel és más módon kellene segíteni, ugyanis a tapasztalatok számos intő tanulsággal szolgálnak. A halálos kimenetelű üzemi balesetek például a munkaidő első és utolsó negyedére esnek, a csonkulásos balesetek fele pedig a második—harmadik órában történik. Nem azok Érdemes megemlímegnyugtatására, akik a balesetek legfőbb eredőjét a túlmunkában vélik magtalálni: a Somogyban tavaly előfordult halálos és csonkulásos balesetek közül egy sem a túlórázás követ*"" kezménye. Levonhatunk-e olyan egyértelmű következtetést, hogy a legsúlyosabb üzemi balesetek hozzá nem értésből, szakmai adódnak? tájékozatlanságból Az értékelésből ítélve: nem! A halálos balesetek fele ugyanis gépkocsivezetőt, illetve gépkocsirakodót ért, a csonkulásos balesetet szenvedettek között pedig egyenlő arányban vannak a szakmunkások, a betanított munkások és a segédmunkások. Az esetek okai között föllelhető ugyan — még szakmunkásoknál is — a szakmai ismeretek hiánya, de ugyanúgy kimutatható a munkavédelmi tudnivalók hiánya és a fegyelmezetlen magatartás is. A halálos balesetek okai között a közlekedési szabályok megsértése áll az első helyen, a csonkulásos balesetek közül legtöbbet — hatot — a technológiai előírások megszegése okozott. Szólni kell arról is, hogy nem mindig az a vétkes, aki balesetet szenved! Tavaly például a tíz halálos baleset közül ötnél az elhunytak vétlenek voltak a baleset bekövetkezésében, a tragédiában más személy mulasztása játszott szerepet — ugyanez a helyzet a csonkulásos balesetek 35 százalékánál is! Milyen intézkedések követték a baleseteket a munkahelyeken? A Kaposvári Főiskolai Tangazdaságnál például kivonták a forgalomból a balesetet okozó berendezéseket. Rendkívüli oktatásokkal, műszaki intézkedésekkel, munkavédelmi újítások bevezetésével és fokozott ellenőrzéssel igyekeznek elejét venni a balesetek ismétlődésének. A vétkességtől függően sérülteket, munkahelyi vezetőket, munkatársakat vontak felelősségre. A halálos kimenetelű balesetet szenvedettek hozzátartozói kártérítést, illetve segélyt kaptak részben a munkáltatótól, részben pedig — a közlekedési balesetek kapcsán, — az Állami nyolc esetben Biztosítótól. Voltak vállalatok, amelyek annak ellenére is fizettek, hogy a tragédiában vétlenek voltak: a Kaposvári Cukorgyár 15 ezer, illetve 20 ezer, a Gelka 15 ezer forintot juttatott így a hozzátartozóknak. H. F. Lámpák — kevert fénnyel Az Egyesült Izzóban az idén mintegy másfél millió úgynevezett kevert fényű lámpát gyártanak. A hagyományos izzólámpa és a higanygőzlámpa egy testbe építve kellemes fényt ad, a hagyományoshoz képest kétszeres a fényhasznosítása. A budapesti fényforrásgyár a kevert fényű lámpák mintegy 91 százalékát exportálja Sertés a műtőasztalon A műtőben bekapcsolják a reflektorokat, a sebészek bemosakodva várják, hogy az asszisztensek fölhelyezzék a műtőasztalra az elkábított „beteget”. Az előkészületek a szokásosak, csupán a páciens „személye” meglepő: egy körülbelül negyedmázsás sertés. Dr. Rozsos István a memegyei kórház sebészfőorvosa és kutatócsoportja többféle műtéti technika továbbfejlesztésén dolgozik a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a megyei kórház közös állatházában. Arra kíváncsiak, hogy melyik műtéti megoldás a legalkalmasabb az emberi szervezet gyógyítására. — Honnan jött az ötlet? — A betegágy mellett és a sebészeti műtőben számtalan olyan problémával találja magát szembe a sebészorvos, amely sok új kérdést, megoldásra váró feladatot vet föl — mondja a főorvos. — Hazánkban csaknem háromszáz ■— gyomorműtéten átesett — beteget helyeznek végleges betegállományba, vagy százalék ólnak le, mivel az operáció után különféle szövődmények lépnek föl náluk. Emberen nem lehet kísérleteket végezni, hiszen ott a legbiztosabb és legcélravezetőbb módszerhez kell folyamodnunk, hogy elősegítsük a mielőbbi gyógyulást. A sertés kiválóan alkalmas kísérleti célokra, mivel emésztőrendszere nagyon hasonlít az emberéhez. Tehát az ott szerzett tapasztalatok alkalmasak arra, hogy a humán gyógyászatban is hasznosíthatók legyenek. Évekkel ezelőtt, ha egy kaposvári orvos kutatni akart, legközelebb a szomszédos megyében, Baranyában jutott megfelelő helyiségekhez, kísérleti állatokhoz, fölszereléshez. A főiskolán a közelmúltban közös beruházással létrehozott kísérleti állati ház most kitűnő lehetőséget ad a kutatómunkához." A megyei kórház és a főiskola között létrejött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, hogy az orvosok, a mezőgazdasági mérnökök, az állatorvosok és a főiskola tanárai összehangolt, közös kutatásokat végezzenek, és az ott szerzett tapasztalatokat kölcsönösen "hasznosítsák. Dr. Jolmas Károly főigazgató-helyettes így beszélt erről: — Mióta a nagyüzemi módon sertéseket tenyésztik, szinte hihetetlenül nagy számban fordul elő az állatoknál egy bizonyos fajta krónikus gyomorfekély, melynek hasonló a természete ahhoz, embereken amit az tapasztaltak. Gyomor- és bélbetegségek következtében rengeteg a selejt és a kényszervágás. népgazdasági amely szinten száz mil |l||top liós károkat okoz. ■ ily * ■ [UNK] [UNK] Kutatócsoportunk jelenleg a különböző módon * nedvesített és élesztősített takarmányok hasznosítását vizsgálja. A kísérletek «» során megnézzük azt, hogy az eltérő etetési módok miként jelentkeznek a sertések súlyszaporodásában, a vágóértékben és a hús minőségében. A sertésekkel veszett kísérletek első szakasza lezárult. Az értékelhető eredményekre körülbelül fél év múlva számítanak a kutatók. A több évre tervezett komplex program azonban változatlanul folytatódik. A sebészeken kívül szülészorvosok, gyermekgyógyászok is végeznek a közeljövőben kutatómunkát a saját szakterületük tisztázatlan kérdéseinek megoldására. L. J. Portugál testvérpártunk hatvanéves Hatvan évvel ezelőtt, 1921. március 6-án alakult meg a Portugál Kommunista Párt. Az Ibériai-félsziget kisebbik országának kommunistái csak igen rövid ideig dolgozhattak legális körülmények között: a Salazar-féle fasiszta diktatúra 1926-ban föld ala szorította a pártot. A portugál kommunisták majd fél évszázadig a legszigorúbb illegalitás körülményei között végezték forradalmi munkájukat. A párttagságért eleve börtönbüntetés járt, a kommunistákat üldözte a rezsim titkosrendőrsége, a PIDE, sokukat száműzték, több forradalmi harcost külföldön gyilkoltak meg. A földalatti harc azonban nem törte meg a pártot: a PKP a küzdelemben megedződve az egész diktatúraellenes, felszabadító harc élcsapata lett. A párt kivívta a szakszerezeti mozgalom viszonylagos szabadságát, szervezte a munkásmozgalmat, a sztrájkokat, a föld nélküli agrárproletárok harcát. A kommunisták tevékeny segítséget nyújtottak a portugál gyarmatokon működő nemzeti felszabadító mozgalomnak. Ezek vezetőinek, kádereinek jelentős része a párt soraiban szerzett marxista tudást, a PKP nevelte őket. A diktatúra utolsó éveiben a Portugál KP jelentős befolyást szerzett a fegyveres erőknél is. A baloldali katonatisztek, akik 1975 áprilisában végrehajtották a szegfűk forradalmat, f a kommunista pártot az új portugál népi demokrácia fontos erejeként kezelték. Az 1915-ös fordulat jelentős változásokat hozott Portugáliában: felszámolták a nagybirtokrendszert, a latifundiumok helyén szövetkezetek alakultak. Nemzeti tulajdonba kerültek a bankok és biztosítótársaságok, a legnagyobb iparvállalatok. Az alkotmány (egy NATO-országban!) rögzítette: Portugália a kizsákmányolásmentes társadalom, a szocializmus felé halad. Az áprilisi forradalom vívmányainak megvédése, a portugál demokrácia megóvása — ez ma a PKP elsőrendű harci feladata. A burzsoázia ellentámadásra indult, a jobboldal fel akarja számolni a parasztok szövetkezeteit, vissza akarja adni a monopóliumoknak a gyárakat, a pénzintézeteket. A küzdelem nehéz; akadályt jelent a szocialisták széthúzó taktikája, a fékevesztett kommunistaellenes kormánypropaganda. A PKP mindezek ellenére, erősíti sorait, szágban, befolyása nő az ártekintélye mind nagyobb a nemzetközi munkásmozgalomban. Hatvanadik születésnapján szívből köszöntjük a portugál kommunisták harcos pártját! A Vöröskereszt a cigány lakosságért A beilleszkedés megkönnyítését szolgálják A Vöröskereszt megyei vezetősége februárban megtárgyalta a cigány lakosság egészséges életmódra nevelésének eredményeit, gondjait és további feladatait. Megállapították: emelkedett az állandó munkaviszonyban lévő munkaképes cigány férfiak és nők száma; jelenleg a munkaképes korúak mindössze 4,4 százaléka nem dolgozik. (Ebben a számban benne vannak azok a fiatalok is, akik már elérték munkaképes korhatárt, azonban még iskolába járnak.) A cigány lakosság egészségügyi, kulturális szintjét legjobban a lakásviszonyaikkal lehet jellemezni. Ebben is nagy a változás az utóbbi öt évben. Kunyhókban, puffikban csupán 3,3 százalékuk él. Általánosságban elmondható, hogy akik rendszeresen munkát vállalnak, azoknak lehetőségük van jobb lakáskörülmények megteremtésére. A megyei vezetőség alapvetően ebben látja a felemelkedés útját és ebben határozza meg a további feladatokat, haviszony Az állandó munkedvezőbb ugyanis nemcsak anyagi feltételeket, rendszeres jövedelmet jelent a cigányoknak; a közösség formáló ereje nagyban befolyásolhatja az életszemléletüket, rendszerességre, tervszerűségre szoktathatja a ma még elszigetelten, saját belső törvényeik, szokásaik szerint élő személyeket, családokat vagy nagyobb közösségeket. A Vöröskereszt aktíváinak ma még számtalan gátat, akadályt kell legyőzniük, hogy hatékony munkát tudjanak végezni a cigány lakosság körében. Egészségre nevelő módszerük alapja, hogy együttműködésre késztessék őket, tehát ne csak meghallgassák a felvilágosító előadásokat, hanem kérdezzenek, elmondják véleményüket is. Fontosnak tartják, hogy a hallgatóság ne érezze azt, mintha kioktató hangnemben beszélnének velük, ellenkezőleg: érezzék a segítő szándékot és a megbecsülést. Ennek népszerű és célravezető formái az egészségnevelési ankétok. Nagybajomban, Csurgón és Büssüben már rendeztek ilyet, és az ottani tapasztalatok szerint érdemes máshol is megtartani. Néha a hiúságukra hatva próbálnak eredményt elérni. „Tk>zl* udvari, rendes ház" feliratú tábla gyakran több eredményt hoz a szomszédos cigánycsaládoknál, mint megannyi előadás, ankét. A családvédelmi feladatokkal megbízott aktivisták, védőnők beszámoltak arról, hogy a fiatal anyák nagyrészt már legyőzték félelmüket a védőoltások iránt, s mind nagyobb számban vesznek részt a gyermekvédelmi tanácsadáson, a csecsemőápolási tanfolyamokon, és egyre többen védekeznek a nem kívánt terhesség ellen. Kedvezőtlen tapasztalat; annak ellenére, hogy a cigány anyák is szívesen táplálják anyatejjel a csecsemőjüket, a rossz táplálkozás miatt tejük hamar elapad, így a csecsemők nem fejlődnek egyenletesen. A kedvező változásokhoz itt még további hatékony felvilágosító munkára van szükség. A további feladatok meghatározásánál a testület kiemelte, hogy a már beilleszkedett réteggel kapcsolatban külön tennivalókra nincs szükség, mert ez ahelyett, hogy segítené, inkább sérti önérzetüket. Az elmaradott rétegeknél továbbra is fő cél az elkülönülésük megszüntetése, a beilleszkedés segítése. Ezért az egészsége nevelési módszereknek az „elzárt cigányakcióktól” a közös akciók felé kell haladniuk. Olyan alkalmakat kell megragadni, amelyeknél együttes tevékenységre van lehetőség. Ennek egyik formája, hogy a cigánygyerekek szüleit jobban bevonják az iskola szülői munkaközösségébe, amint, ezt számos helyen már sikerrel teszik. L. .1. > SOMOGYI NÉPLAP