Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

hét ►VÉGE Öreg udvarház méhese A Balaton végétől (vagy elejétől, mert hiszen az ország közepétől távolabb eső végén folyik a tóba fő táplálója, a Zala), nyugat felé dombvonulatok és völgyek váltakoznak. Az első nagyobb völgyiben maga a folyó tart északról dél felé,hogy aztán egy nagy kanyarral ismét északkeletre fordulva érje el a Kis- Balatonnom keresztül a nagy tavait). A Balatontól Zalaegerszegre tartó új út a folynának ezt az észak-déli völgyét elérve keresztezi a megyeszékhely és a tó közötti régi utat. Nem messze onnan, a Zala völgyének nyugati szélét hosszan-hosszan szegélyezi egy nagy község — nevét egyfelől a folyó adta, másfelől a területén emelkedő tekintélyes temp— Az öthektáros park jellemzője a tiszafenyő, s egyáltalán a fenyőfélék, így a tuja is — mondja. — Ez utóbbiakból egy páratlan, 19 méter magas, több mint két és fél méter , körméretű tujafánk is van! Egyébként park az iskola célját szolgálja, ezért ez utóbbiról is elmondanék annyit, hogy az iskolát vállalatunk, Hungaronektár tartja fenn. A szakmunkásképzés — 18 éven felülieknek — levelező formában folyik, évente kétszer tíznapos bentlakásos konzultációval, illetve vizsgaelőkészítő tanfolyammal. Ezenkívül 3—5 napos, ugyancsak bentlakásos tanfolyamokon képezünk tovább egy - egy busára való méhészt, évente két, két és fél ezer, az áfészek keretében működő szakcsoporttagotra hasonlító kínai ecetfa, a kínai édesfa, amelyikből kilószám termelik a magok a méhészeknek. A fák alatt meg ciklámen virágzik. A hársaik után a Zalában honos Sizelidgesztenyék következnek. Egy kertrészben békési mályva zöldell, amott dísznövények. fitt-ofd képtárak sorakoznak, méhek ingáznak szorgosan köztük és a növények között. Ezek az iskolát szolgálják, de termelnek is. Tervszerűen csak méhanyákat nevelnek s értékesítenek (az idén például tizenegyezret), de azonkívül lépesmézet, méhmérget s más gyógyászati anyagot is exportáltam s a vele összeépült hajdani szerzetesház. Zalaapáti voltaképpen egyetlen, de több mint négy kilométer hosszú utca. — Igaz, igaz, bocsánat, ne szidjanak érte az apátiak, túloztam, hogy községük érdekes jellegét érzékeltetem! — Újabban már szélesedik is ez a falu, azonkívül több Míg mindezt elmondja Szőnyi János, járjuk a zsongó ősi parkot, meg-megállunk egy-egy növénynél. Ugyanis itt méhészeti növénymegfigyelés folyik azzal a céllal, ajánlásokkal hogy parkosítási szolgálják a méhlegelők fejlesztését, olyan érdekességeket is megfigyelnek, mint a bálványfahelyütt kis keresztutca ágazik ki e hosszú főutcából. Habár a keresztutcáik inkább közök, nyílások a földek felé — vagy épp a templom bejáratához. Kivéve azt az utcát, amelyiken rendszerint érintjük Apátit (s észre sem vesszük, milyen nagy): régi keszthely—zalaegerszegi a út ugyanis valóban keresztutca. Ha ennek a kereszteződéséből indulunk északra, úgy a falu derekán tűnik elő bal oldalon a templom. A szentély felöli végével néz az utcába (s azon túl keletre, a Zala völgye, a Balaton felé), a bejáratához meg kell kerülni. Félig zárt, tágas udvar hangulatú térségre jutunk, amelyet a ma szociális otthoninak használt bencés rendházzal egybeépült templom, gazdasági épületek, öreg fák fognak körül. A jellegzetes barokk épületegyüttes 1777 és 1784 között készült, illetve épült újjá. Ugyanis annak a századnak a közepén települt át Zalavárról a bencés apátság, amelynek az épületet emelték. De húsz évvel később leégett a rendház és a templom, s ezt követően újították meg, új, nagyobb templomot építve hozzá. Együtt harmonikus együttest alkotnak. Ha tovább megyünk hosszú utcán, a falu végéhez a közeledve, ugyancsak bal felől megpillantunk egy kiterjedt parkot, aztán előtérben, közel az úthoz egy régi udvarházat is. Ez a Szentkirályi kastély két évtizeddel fiatalabb a templominál. Parkjába lépve mindjárt feltűnik a természetvédelmi területet jelző tábla, s így érdeklődésünk előbb e környezet felé fordul. Jó kalauz adódik, a ház s a kert gazdája, pontosabban a gazda — e „jogi személy” — képviselője: Szőnyi János. Ő vezeti az ország egyetlen méhészeti szakiskoláját, mely itt működik, nak. Besétálunk az udvarházba. Alagsorában műhely, laboratórium. Éppen lépesmézet csomagolnak exportra. Fönt az iskola tanterme. Az öreg ablakokból gyönyörű kilátás nyílik a Zala szélesen szétterülő völgyére, kelet felé! N. F. Házivizsga KRESZ-ből Hegyen-völgyön két keréken A „toronyház” előtt péntekenként olyan a hangulat, mint egy szervizben, vagy depóban. Kicsik és nagyok mossák, olajozzák a biciklijüket, gumit cserélnek, készülődnek a hétvégi kirándulásra. A „garázsmester”, a túrák lelkes szervezője egy magas bajuszos fiatalember, Major Ottó, három gyerek édesapja. Foglalkozására nézve mechanikai műszerész. — Még srác koromban, amikor szüleimmel Budapesten laktunk, jegyeztem el magam a Egyesületben kerékpározással, versenyszerűen is sportoltam, de sajnos a családi körülményeim úgy alakultak, hogy nem folytathattam szeretett sportágamat. Viszont megmaradt a kirándulás, a biciklizés öröme. •*— Hogy jött az ötlet, hogy ennyi gyereket gyűjt maga köré, s értük nem kis felelősséget vállalva kirándulni viszi őket? — Nem kellett különösebben törni a fejem az ötleten, hiszen a szíve fáj az embernek, amikor látja, hogy ebben a betonrengetegben hogy tölti el nagyon sokszor haszontalanul az idejét soksok gyerek. Nekem három fiam van, a legkisebb négy éves, de már egy évvel ezelőtt vittem magammal a hétvégi kirándulásokra, a vázra szerelt gyermekülésben. Azóta már saját kis biciklije van. Először tehát csak a család indult túrára a hétvégenként, aztán a szomszédomban lakó két másik gyerek, a fiaim barátai kértek meg, hadd jöjjenek velünk ők is. Így aztán kialakult egy olyan mag, melynek tagjai mindig szívesen jönnek kirándulni. Sokszor a szülők is velünk tartanak. Lassan azt is elfogadták, hogy csak jól felkészített kerékpárral lehet jönni, hiszen akinek nem volt kitűnő állapotban a biciklije, azt nem vittük magunkkal. Most már ott tartunk, hogy a gyerekek versenyeznek, kinek rendbentartottabb a tisztább járgánya. Az elmúlt négy év alatt majd egy tucat környékbeli gyerek kapott kerékpárt, sok az új „tagunk” is... — Hogy mer ennyi gyerekkel elindulni? — Először is mindenkinek tisztában kell lennie az alapvető közlekedési szabályokkal, ebből amolyan házivizsga van, ahol a magaik által választott „vizsgbizottság” előtt kell számot adnia a jelöltnek KRESZ-s tudásáról. Természetesen ebben a bizottságban felnőttek is vannak. Másodszor nagyobb létszámú társasággal már több felnőtt, szülő is tart. Harmadszor pedig gondosan kiválasztott, lamimentes, lehetőleg forgóvagy gyér forgalmú útvonalakon közlekedünk, a forgalmas városi utcákon pedig toljuk a biciklit. — Milyen úticélokat tűznek ki hétvégenként? — Voltunk már Szennában, Tönöcskén, többször Desedán, sokfelől megközelítve. A legnagyobb túránkat tavaly nyáron tettük, amikor a nagyokkal a boglári úton, Lengyeltótin át elmentünk a Balatonig. Bár ez egy kétnapos túra volt, s páran a visszafelé vezetőt utat már vonattal tették meg, a résztvevőknek nagyon nagy élményt szerzett. Az idén azt tervezzük, hogy körbejárjuk a Balatont. Sátorban alszunk, szalonnát sütünk, „nomád” életet élünk. K. Zsí Hibák és tévedések bélyegeken Kolumbusz távcsövön nézi a partot Paraguay nemrég híres zeszerzőket ábrázoló sort adott ki. A zeneértő filatelisták megállapították, hogy több művész személyi adatai hibásan szerepelnek a bélyegeken, kettőnél még a fénykép is rossz, s egyebek között Richard Wagnert Adolfnak keresztelték el. Hasonló baleset érte 1954-ben megjelent bélyegsorunkat, amely kiváló magyar tudóst ábrázol. Kiderült: három bélyegen a tudós születési éve, illetve halálozási adata hibás. A bélyeg történetében elég gyakoriak a mulatságos hibák és elrajzolások. Az Amerikai Egyesült Államokban 1893-ban Amerika felfedezésének 400. évfordulójára Kolumbusz-emléksort bocsátottak ki. A gyűjtők megállapították, hogy az egyik bélyegen Kolumbusz még borotváltan veszi észre a szárazföldet, de mire a másik bélyeg képén partra száll, már hosszú szakállt visel. Valószínűtlen, hogy a nagy történelmi pillanat idézte volna elő a hirtelen szakáll -növést; a változás elmosódott nyomás következménye. A nagy felfedezőnek még egy bélyegkalandja volt. A nyugat-indiai szigetcsoporthoz tartó St. Kitts Nevis 1903-ban Kolumbusz emlékbélyeget adott ki. A bélyegen Kolumbusz távcsövön nézi a partot, tehát azzal az eszközzel, amelyet több mint száz évvel halála után fedeztek fel. A norvég bevándorlók emlékezetére az Egyesült Államokban 1925-ben bélyegsort adtak ki. Az egyik bélyeg egykori viking hajót ábrázol, amelyen azonban az Egyesült Államok 1925. évi csillagos lobogója leng. Ez aztán történelmi baklövés! Németország 1921-ben bélyegsort bocsátott ki, amelynek egyik értékén három bányász látható, de mind a három balkezes. A következő évi kiadásban a bélyegkép tükörképét jelentették meg, s így a bányászok egyszerre jobbkezesek lettek. Hasonló eset történt egy indiai bélyeggel, amely Buddhisatva isten szobrát helytelenül ábrázolta, mert a jobb helyett a bal lábát tartotta megemelve. Ezért később kiadták a bélyeg tükörképét, ami már a helyes pozitúrának felelt meg. Csehszlovákia 1918/20. évi bélyegein a prágai vár, a Hradszin látszik, háta mögött a felkelő nappal. Ezek szerint a bélyegen a nap nem keleten, hanem nyugaton kel fel. A következő kiadásban aztán a napot elhagyták a bélyegről. Francia bélyegeken gyakran szerepel egy magvető nő ábrája. A filatelisták felfedezték, hogy a nő szál ellen szórja a magot. Kanada 1954- ben kibocsátott, s hódot ábrázoló bélyegein az állat farkát szőr helyett pikkely borítja. Kanadában 1956-ban két állatbélyeget adtak ki: az egyik hét kanadai rénszarvast, a másik hegyi kecskét ábrázolt. A szakértők véleménye az volt a rajzról, hogy a hét rénszarvas „részeg ember lidércnyomása”. „A kecske olyan, mint a víziló. A világ valamennyi kecskéje inkább lemondana az életéről, semhogy ezzel vállalná a rokonságot” — írta a kritika. Magyar bélyegen 1928- ban Szent Istvánt olyan koronával ábrázolták, amilyennel csak évszázadokkal később koronáztak. Ecuadornak 1936-ban Darwinnak, a Galapagos szigeteken tett utazása centenáriumára, megjelent bélyegen olyan pálmák láthatók, amelyek a szigeten ismeretlenek. Sportbélyegeken annyi rajzhiba található, hogy felsorolásuk oldalakat tölthetne meg. Így például a sapporói olimpiára megjelent magyar sor 3 forintos bélyegén háromszemélyes látható. A hiba forrása: bob az elmosódott rajzon a negyedik versenyző nem vehető észre. Makaói sorban az egyik birkózó tilos, fojtogató fogást használ. Egy mozambiki bélyegen is a szabálytalanul versenyző birkózó ellenfele szemét és száját nyomja. A „nyomda ördöge” tréfálta meg a mexikói olimpiára kiadott albán sor egyik bélyegét, amelyen a kapus megfogja a labdát, ugyanakkor azonban az egyik játékos fejéhez másik labda repül. H. fi. HORGÁSZTANÁCSADÓ Májusban minden lehetséges Sok olyan horgász tapasztalata alapján, akik ha a keszeget is „számítjuk”, nagyon sok, esetleg évi száz kiló halat fognak, több május talán a legjobb horgászhónap. Igaz, pontvozni nem lehet, csak egy-két intenzív vizen (például a Tassi V—VI-oson, az oroszlányi és a máthalőrinci erőművi melegtavakon, a Gyömrői tavon, a csepeli kavicsbányatavakon és még néhány helyen). Az is igaz, hogy a márna, a kecsege és a 80 centiméternél rövidebb harcsa fogása is tilos még, egészen június 15-ig (a kecsegéé június 30-ig), de rengeteg a májusban jól fogható halfajta. Például: „amikor az akác rügye akkora, mint az egér füle”, ahogy a mondás tartja, azaz valamikor május 20-a táján, a harcsák keresik az ívóhelyet, és aki ilyenkor megtalálja a harcsacsapatot, az rendszerint 80 centiméternél hosszabbakat zsákmányolhat... Azután ott a balin, az ívás és az azt követő regenerálódás után, május második felében azokon a vizeken is eredménnyel lehet rá horgászni, ahol egyébként, bár rablása jelzi, hogy jelen van, de nemigen fogható műcsalira. A „titok”: 1-es vagy 2-es méretű MEPS-körforgó villantó vagy annak magyar utánzata. Kár, hogy a francia eredetit csak ritkán lehet kapni, a magyar kisipari gyártmány viszont például Budapesten, Óbudán, a Lajos utcai Rekord horgászboltban rendszeresen kapható. Az ilyen méretű körforgóval a part mellett, a bokrok alatt húzva szép balinokat foghatunk. Tavainkon — már ahol még található — az aranykárász, más néven széles kárász, sárgakárász vagy sárkárász is ilyenkor indul meg igazán, sokszor egészen a part közelében foghatók a nagy példányok. Két olyan tó is van, ahol ritka szépre nőnek. Cikolán az ötös számú, és a pátkai víztározó. A Balatonon az általános tilalom lejártával, május 20- tól háromféle halra érdemes partról horgászni: kősüllőre, angolnára ott, ahol látjuk a küszcsapat partközeli teását,, itt a kishalak mögé dobva, kis eresztékkel, úszóval, csalihallal érhetjük el legjobb eredményt, de a tiadalom utáni első napokban jó a nem túl messze dobott gilisatacsolkros fenekező is. Csalihalhoz pedig ilyenkor végképpen nem nehéz jutni... A másik módszer a keszegezés: ha még látni partközelben a dévéreket, akkor a legjobb úgy horgászni, úszóval, hogy ólmot nem is teszünk fel, a szabadon lebegő horgot kis gilisztával csalizzuk. A fekvő úszó remegése vagy felállása jelzi a kapást, a zsákmány többnyire dévér. Ha már nem látni a dévéreket, akkor érdemes a már említett etetéssel, mólóknál a parttól 4—5 méterre horgászni, ilyenkor már jobb a kenyércsali, és a zsákmány is választékosabb, nagy bodorkák, veresszárnyúak színesítik. Ennyit májusról. És nem sajnálja az időt, aki és minden hétvégén, ünnepen próbálkozik, néha hétköznap munka után is kimegy a közeli vizekre, és mindig arra a halra horgászik, amire éppen érdemes — az nem véletlenül fog ebben a hónapban 40—50, ha a harcsát, balint is megtalálja, esetleg 80—100 káló halat is. Igaz, kell hosszú kitartás, próbálkozás, jó felszerelés és tudás is — de megéri... Sz. J. 1. SOMOGYI NÉPLAP