Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

Sárgulás a főiskolán Az intézetektől, a tanszé­kektől és társaiktól búcsúz­tak tegnap délelőtt a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola hallgatói. Véget ért a három év, s azok, akik rö­videsen arra várnak, hogy vizsgára szólítsák őket, jó hangulatban, vidáman bú­csúztak az intézettől. Ki­­lencvenhét hallgató fejezte be az idén tanulmányait a főiskola nappali tagozatá­nak két szakán, az általá­nos­ és­ a kisállattenyésztési szakon. A reggeli búcsúzást sár­­gulási felvonulás követte; a fiatalok városon­ végigkocsikáztak a Megkoszorúzták .Latinca Sándor szobrát, majd a Vörös Csillag Film­színházban tartották búcsú­­ünnepségüket. Azután a tangazdaságtól­­ — ahol mindennapos vendégek, dol­gozók voltak — köszöntek el. Este a Dorottya-szálló termeiben ropták a táncot. Készülődés Csurgón Háromszáz diákszínjátszót várnak Javában folynak az elő­készületek Csurgón a nyol­cadik országos Csokonai diák­tszínjátszó napokra. A jövő hét második felében sorra kerülő háromnapo­s rendezvényre Somogyból hat, hazánk más városaiból — elsősorban a megyeszékhe­­lyekr­ől — tíz általános és középiskolai együttes jelent­kezett. A színházi ismert kiválóságaiból szakma álló zsűri és a közönség — ha a napokban közrebocsátott tá­jékoztató véglegesnek tekint­hető — ha kérést, fametsze­tet kap majd a dráma­tör­ténés különböző korszakai­ról. A szerzők között épp­úgy szerepel Voltaire, mint Ili és Petrov, Petőfi és Arany János vagy Karinthy Frigyes é­s Moldova György. Számos prózai montázs és verses összeállítás is van a diákszínjátszók műsorán. Az ünnepélyes megnyitót csütörtökön este tartják a csurgói művelődési házban, s ugyanott kerül sor a kö­vetkező napokon a színi elő­adásokra. A több száz diák­nak számos kiegészítő prog­ramot is szerveztek a ven­déglátók: lesz kirándulás a nagyatádi szoborparkba, is­merkedési est, koszorúzás Csokonai szobránál: az ifjú vendégek megtekintik a pa­tinás gimnázium messze földön híres könyvtárát, s az egykor „somogyi Athén"­­nek nevezett település más nevezetességeit. Takarítják a tó partját i­s Tegnap kezdődött és ápri­li8-ig tart a szervezett nagy­takarítás a Balatonnál. A közép-dunántúli vízügyi igazgatóság dolgozói csóna­kokkal járják végig a par­tot és összegyűjtik, eltávo­lítják az egy esztendő alatt felgyülemlett szemetet. Kü­lönösen a nádasokban és a vízbefolyók környékén hal­mozódott föl sok szennyező, s a tó esztétikai képét is rontó anyag. iri. A vízügyi igazgatóság ké­­hogy a magán- és a vállalati üdülők használatá­ban levő partszakaszokon is mielőbb fejezzék be a tava­szi nagytakarítást. Segítséget várnak ebben a munkában a­ csónakkal, stéggel rendel­kező horgászoktól is. Kórustalálkozó Kilenc kórus — köztük két szlovák nemzetiségi énekkar — részvételével megyei kó­rustalálkozót rendeztek szombaton Szécsényben. Ma­gyar és szlovák népdalfel­dolgozások, Bartók, Kodály és Bárdos kórusművek mel­lett az együttesek mai hazai és külföldi szerzők dalait is megszólaltatták. A fesztivál a váci városi KISZ kórus Kodály emlékműsorával zá­­rult. SOMOGYINÖ^ XXXVIII. évfolyam, 96. szám 1982. április 25., vasárnap Mindenki kap segélyt Nagyobb a hozzájárulás Érdekes képet kapott az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága, amikor a pénzügyi és ügyviteli bizott­ság tájékoztatója alapján áttekintette, mire használ­ják föl a kulturális és vállalati jegeu, sportalapokat. Elsősorban azt vizsgálták meg, ami a szakszervezeti bizottságok döntési hatáskö­rébe tartozik.­­ Mindenképpen megnyug­tató, hogy a vállalatok a jogszabályok és rendelke­zések szellemében képezik ezeket az alapokat.­ A vizs­gálat szerint, a pénznek csak­nem hetven százalékát üze­mi étkeztetésre fordítják. Az étkeztetési költségeket túl­nyomó részben a jóléti alap­ból fizetik. A dolgozók hoz­zájárulásainak összege vál­tozó. Különösen nagy összeg­gel járulnak hozzá a kivite­lező építőiparba tartozó dol­gozók üzemi étkeztetéséhez, ez még a 60—66 százalékot is meghaladja. A legnagyobb összeget az üdültetésre, a segélyekre fordítják a vállalatoknál. Mindenhol elosztják egy-egy évre a felhasználható kere­teket, abban viszont rugal­masak, hogy szükség esetén többet költenek a tervezett­nél például segélyekre, így minden indokolt igényt ki tudnak elégíteni. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat például jóval töb­bet használt föl az alapból üdültetésre. A foglalkozási megbetegedések gyógyít­ásá­ra fenntartott hévízi üdülte­tést ugyanis sokan igénylik. Az 1961. évi tapasztalatok abból a szempontból is ked­vezőek, hogy a dolgozók tu­domást szerezhetnek a pénz­összegek felhasználásáról. A vállalatok vezetői és a szak­­szervezeti bizottságok beszá­molnak erről a bizalmi tes­tület ülésén, a tisztségvise­lők pedig tájékoztatják kör­nyezetüket. Építsünk házat! Ügyelet a tüzépnél Rövid idő­­ alatt népszerűvé vált a Televízió Építsünk há­zat! című adássorozata. Itt olyan kérdésekre kaphat­nak választ akik családi­ ház építésére vállalkoznak, ame­lyek­­ naponta gondot okoz­nak nekik. Módszerekről tá­jékozódhatnak, ötletekből válogathatnak. A következő adásra ma délután 17 óra­kor kerül sor. Éppen azért a Tüzép Vállalat úgy döntött, hogy délután 3 és 7 óra kö­zött telefonügyeletet tart, s az építőanyagokról, azok be­szerzési módjáról, választé­káról tájékoztatják az érdek­lődőt. Megyénkben is lesz ilyen ügyelet­ Kaposváron a Ber­zsenyi utca 21. szám alatt. Az érdeklődők kérdéseit a már említett időben, 13-901-es telefonon várják a a vállalat szakemberei. Piroska is csinosabb lesz Felújítják Siófokon a Pannónia Vendéglátó Váll­alat Piroska­ csárdáját. Kicserélik a víz- és villanyvezetékeket s egy új, 900 négyzetméteres fedett kerthelyiséget is építenek. A mun­kát a dunaújvárosi áfész nadarobrigádja végzi. Tanácskozás a szép madarakról A díszmadár-kiállítások is bizonyítják: fiatalok és idő­sebbek egyaránt szívesen gyönyörködnek e szárnya­sok színpompájában. Ka­posváron az ilyen kiállítá­sok rendezésében oroszlán­­­részt vállalt a szentjakabi Móricz Zsigmond Művelő­dési h­áz; vezetői a díszma­dár tenyésztő szakosztállyal közösen tegnap olyan érte­kezletet szerveztek, amely hazánkban először ültette egy asztalhoz az ország va­lamennyi jelentős tenyész­tőjét. A vendéglátó műve­lődési otthon vezetője, Husz Mihály megnyitójában hang­súlyozta, hogy a természet­től elszakadt városi ember számára nagy élményt nyújtanak a pompázatos madarak, s különösen n­agy szerepük lehet a szakosztá­lyoknak az ifjúság nevelé­sében, ismereteinek gyara­pításában­ . A kaposvári szakosztály pár éves fenn­állása alatt igen sokat tett a tenyésztés népszerűsítésé­ért. Rendszeresen megje­lenteti a Díszmadár-híradót, amely tudósít a legújabb tenyésztési eredményekről, s állategészségügyi tanácso­kat is ad. A tegnapi az egyesületek tanácskozáson vezetői ar­ról is számot adtak, milyen gondokkal küzdenek — sok helyen például nehézséget okoz a madáreleség beszer­zése —, miben látják megoldást. Előadás hangzott a el a madárversenyek egysé­ges bírálatának kialakításá­ról, s egyeztették a kiállítá­sok időpontját. Megállapí­tották, hogy a legfontosabb feladat­a az érdekképviseleti rendszer kialakítása, a kez­­dő madártartók és tenyész­tők támogatása. A mikrohullámokkal járó kockázatok Mindeddig elfogadható­nak tartották az Egyesült Államokban a négyzetcenti­­méterenként 10 milliwattos elektromágneses, például mikrohullámú, besugárzást. A legtöbb kutató és kísér­leti intézet csak az ennél nagyobb energiamennyisé­geket tekintette veszélyes­nek, amelyek fölmelegítik a szöve­tét. Mindenesetre a Szovjetunióban már koráb­ban is 1000-szer alacsonyabb volt a biztonsági határ. Noha eddig nem lehetett minden hullámtartományt pontosan fölmérni, engedhető besugárzás a meg­fölső határát négyzetcentiméte­renkéntt egy milliwattra csökkentettek. Negyven madárfaj a Hortobágyon Az idei rendkívül hideg tavasz miatt késett a fé­szekrakás is a Hortobágyi Nemzeti Parkban, de most már nincs a pusztának olyan zuga, ahol ne talál­nánk fészkükön ülő mada­rakat. A szakemberek sze­rint több mint negyven ma­dárfaj költ itt. a kunkápol­­nási mocsár és a halasta­vak összefüggő nádszegé­lyeiben. A nemzeti park nevezetessége a kanalasgé­mek és nemeskócsagok ko­lóniája. A gémek a vízszint közelében nádtorzsra épí­tették fészkeiket; a telep fölött hófehéren kavargó csapatuk csodálatos látványt a nyújt. Amióta nemzeti park Hortobágy, sokszorosára növekedett a nagykócsagok száma is. Gyorsvonattal megy a csiga Megkezdődött a csigasze­zon Baranyában. Ez a táj egyik legnagyobb lelőhelye a puhatest­ű állatkáknak, éven­te egy - egy tehervonatnyit szállítanak belőlük külföld­re. E megye éghajlata, bio­lógiai környezete ugyanis különösen kedvez a csigák­nak. A mostani szokatla­nul hideg idő megnehezítet­te ugyan a „csigavadas­­ok" munkáját is: a csigák több­sége ugyanis még téli fejte­kén tartózkodik, s emiatt több az utánajárás, sová­nyabb a zsákmány, mint lenni szokott. A gyújtók mégis naponta fölkeresik a mély fekvésű réteket, a vi­zek partját és az erdőszele­ket, mivel , külföldön a ve­vők leginkább az április vé­gén, május elején szedett éti csigát keresik. A hozzáértők szerint ezek a legízletesebbek. Csakis ép héjazatú, tiszta és 28—38 milliméter átmérőjű csiga kerülhet a gyűjtők kosarába. Nem könnyű munka ez, mert sokat kell menni — de megéri; az idén hárommillió fornt körülbelül kereset- kiegészítést hoz a csiga baranyai falvak lakóinak. A a gondosan válogatott árut — a Mavad megbízásából — a pécsi­­ áfész gyorsvonattal­­­ szállíttat külföldre. Francia­­országban, Svájcban és a Német­ Szövetségi Köztársa­ságban ínyencfalatként ■ árvíz sitják a­­ magyar csigát Ha az idő kedvező lesz. .ISO— 2­* ezer kilogrammot­­ X- portálnak Baranyából. Ok Két fiatalember beszél­get. — Miért bontottad föl az eljegyzésedet Icával? — Képzeld, hozzám akart jönni feleségül! Fürdő Brahovácz meglátogatja az egyik városi fürdőt, amely mindennek nevez­hető, csak tisztának nem. Megkérdi a vezetőt: — Mondja, mestert Hol lehet itt megmosakodni azután, hogy megfü­röd­­tünk? Nem kezdek — Nem tud agyazni ? — szidja a sofőr a gyalogost, azaz majdnem elgázolt.­— Már tíz éve vezetek, de ilyen még nem fordult elő velem! — Én sem vagyok kez­dő — mozdul a gyalogos — Már ötven éve járok gyalog... A hét vicce fntal, csinos leány je­lentkezik titkárnőnek. Az igazgató megszemléli, az­tán így szól hozzá: — Mielőtt megtárgyal­nánk az ügyét, legyen olyan szíves, és töltse ki ezt! — mondta, átnyújtva neki egy átlátszó fürdőru­hát ... Senki sem tökéletes — Nem tudom, mit csi­­­­náljak a férjemmel: álmá­ban beszél... —­ Kínos lehet. — Nagyon kí­nos! Múlt­­­koriban az egész hivatal rajta röhögött... Kívánság A szeszkazán CSevarekot megkérdi a felesége: — Mit főzzek estére, Gé­za? Mire a férj lihegve: — Sört. Manci, egy nagy hordó sört! Szigorú asszony — Hol voltál ilyen so­káig? — Hazafelé jövet elgá­zolt egy autó ... — Jó jó fogas! — cset­tan föl az asszony. — Az nem tart ennyi ideig ... Az MSZMP Somogy megye Bizottságának lapja. Főszerkesztés JAVUK! BE'!-A Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség. Kaposvár. Latinci Sándor a.­­ Postáéiul. Kaposvár Fi.: 31. 74«i. telefon: U-au­t. 11-511. 11-512 Kiadja A Somogy meg­yei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinea Sándor n. 7. Tel.: 11-51« Pos tacim: Kaposvár. Pf.: 31. 74W fr elelos kiadó: Balab­­a­­ János Terjeszti a Magyar Posta Elofizetnek­ a m­napkézbesítő postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési dti esty hónapra 34 i* t. ueszvedévi« 102 Ft. fél évre 204 Ft* e_v­evre »00 Ft Index: 25 fKft ISSN 0133—000# Készült a SoiTioa­r meg­yei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üze­mében. Kaposvár Manu» l. u. .lét Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem adunk viaszt.

Next