Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

ELISMERÉS Mozi: felső fokonJó lóra tettek Ünnepe van a Somogy me­gyei Moziüzemi Vállalatnak, így a megye közművelődésé­nek. Nem akármilyen ered­ményekkel büszkélkedhet­nek: két éve miniszteri ok­levelet, tavaly a Filmfőigaz­gatóság, illetve a filmművé­szek és alkalmazottak szak­­szervezetének elismerését vehették át, most pedig kiváló vállalat kitüntető cí­­­met adományozta nekik — eredményes munkájukért — a Művelődési Minisztérium. Dombóvári László, a válla­lat igazgatója summázta a megtett utat, hangsúlyozva, hogy nagy öröm, éppen az alapítás harmincadik évfor­dulóján átvenni a kitünte­tést. Az eredményes tevé­kenység forrását abban lát­ja, hogy az önmagukkal szemben támasztott követel­mények nem szűkültek le a forgalmazási és gazdálkodá­si célkitűzésekre, hanem személyi feltételeket is igye­­­keztek megteremteni — úgy, hogy nagy gondot fordítot­tak a tárgyi fejlesztésre. Ja­vult a munkafegyelem, a légkör nyílttá, cselekvésre késztetővé vált Tanfolyamok indultak, szakmai iskolákra dolgozókat. Komolyan küldtek vet­ték a szocialistabrigád-moz­­galmat, növelve az ilyen közösségek számát. Tömeg­kapcsolatokat építettek ki. Bizonyította ezt az is, hogy két iskolából érkezett ,,mű­­vészdelegáció” a Mozikm­ú­­zeumban tartott, vállalati ünnepségre, hogy műsorral kedveskedjenek. Említsük meg a szép lé­tesítmények közül a bala­­tonf­öld­vári kertmozit, az or­szágosan is különlegesség­nek számító kaposvári Mo­zimúzeumot, a filmszínházak felújítását! Nem utolsó szem­pont az sem, hogy a vállalat figyelembe veszi a műsor­politika tervezésénél a tele­pülésszerkezet sajátosságait, a párt és állami előírásokat, a fejlesztési terveket. Min­den lehetőséget kihasznál, hogy az embereket megnyer­je a filmnek, ennek a sajá­tos művelődési formának. Kihelyezett — iskolai, óvo­dai — vetítésektől a nyári gyümölcsszedő táborokig mindenütt megjelennek mozisok. Falusi filmnapokat, a farsangi vetítéseket tarta­nak, autóskempingekben ját­szanak filmeket stb. Imponáló adatok ezek: ta­valy magyar filmeket 527 857 ember látott Somogyban, s ez 126 százalékos tervtelje­sítés vállalati szinten; a szov­jet filmek látogatottsága el­érte a száznegyven százalé­kot. Szó sincs arról, ne lennének gondjaik, hogy el­avult a technika egy része, a tárgyi feltételek sem min­denütt optimálisak, a pénz kevés a fejlesztésre. A sok rossz állapotban levő helyi­ség ellenére sem mondanak le a vetítési lehetőségről, így a nézőkről! Ezért járnak el a kis településekre is. Nem egy helyen már csak a mozi jelenti a kulturális életet. Följegyeztük az ünnepsé­gen Szabó B. István film­főigazgató szavait: „A kitün­tetés rangot ad, a rang kö­telez. A szocialista kultúra még magasabb szintű a kép­viseletére ..." A mérce még magasabb lesz, a felelőssé­gük megnőtt a kitüntető címmel. Takarékosan, eredménnyel Eszközeinek jobb kihaszná­lása, a termelékenys­ég növe­lése kiváló címet hozott a Kaposmérői Építőipari Szövetkezetnek. Az építőipar munkája tavaly sem volt gond nélküli, a szövetkezet­nek is korszerű technológiá­jának kihasználása helyett más munkákat kellett végez­nie. A gondok ellenére az előző évihez és a tervhez vi­szonyítva növelte termelési értékét: nagyobb lett a nye­reség, javult a jövedelmező­­ségi mutató. A jó készletgazdálkodás, az ütemes számlázás, a határ­idők tartása, a munka szer­vezettsége együtt hozta meg az eredményt — azt, hogy a múlt évben sem voltak pénz­ügyi gondjai a szövetkezet­nek. Az év elején úgy emle­gették Kaposmérőben őt, hogy a gazdálkodást 1981- te­kintve fennállásuk óta ez lesz az egyik legnehezebb esztendő. A no-fines techno­lógiát több mint fél évig nem használták — ennek el­lenére építési-szerelési tevé­kenységük 4,1 százalékkal emelkedett, ipari termelésük pedig 18,3 százalékkal lett nagyobb az előző évinél. S mindezt úgy valósította meg a szövetkezet, hogy anyaggal, energiával és mun­kaerővel takarékoskodott. Tavaly személyenként 4 144 forinttal fizettek ki több bért, mint egy évvel koráb­ban. Ennek is része van ab­ban, hogy a­­ létszámcsökke­nés ellenére nőtt a termelés. A gazdálkodást sok intéz­kedés segítette a szövetke­zetnél. A célok megvalósítá­sában azonban alapvető sze­repet játszottak a szocialis­ta brigádok. A 19 közösség 198 tagja azt vállalta, hogy — a gondok ellenére — se­gítik a célok elérését, a terv túlteljesítését. Nem véletlen az sem, hogy a múlt évi munka alapján azok a bri­gádok kaptak jobb elismerést, a legmaga­amelyek építkezésen dolgoztak, így lett a­ran­ykoszorús a T­i­bucz István vezette József­­ Attila kőműves­, a Pulai István vezette Radnóti Mik­lós központifűtés-szerelő és a Kesztyűs József által irá­nyított Petőfi Sándor festő­­brigád. A napokban tartott ünnepségen — ahol a kiváló szövetkezet címet adták át — őket köszöntötték első­ként. Méltóan ünnepli fennállá­sának 30. évfordulóját a bar­csi Uni­tech Ipari Szövetke­zet: tavalyi kiemelkedő gaz­dasági munkája alapján, el­nyerte a kiváló szövetkezet címet. A szövetkezet 1975-ben változtatta nevét Unitechre; ez egy több mint nyolc év­vel ezelőtt kezdett termék­­váltás eredménye volt. Jó lóra tettek, amikor úgy ha­tároztak, hogy elsősorban az anyagmozgatás korszerűsí­tését szolgálják licennc és a saját a külföldi tervezés alapján gyártott különféle termékeikkel. — Folyamatos a termékek korszerűsítése; ez elsősorban műszaki értelmiségünk lét­számának, felkészültségének, kezdeményező készségének köszönhető — mondta Kiss Pál elnök. — A beadott újí­­tások száma például már most több, mint tavaly ös­­­szesen. Évről évre nagyobb hírne­vet szerzett a szövetkezet, ez vonzotta ide a szakembe­reket is. Konténereik, spe­ciális járműveik a népgaz­daság minden ágában meg­találhatók. A MÁV, a Volán, a MÉH, a Budapesti Közle­kedési Vállalat, a Tiszai Ve­gyi Kombinát, a Ganz- MÁVAG, a Csepel Művek és számos mezőgazdasági nagy­üzem is használja őket. 1979 óta exportálnak úgy­nevezett Box-blokk lakó­konténert Először Algériá­ba, tavaly pedig már Ro­mániába és Irakba is szál­lítottak. Bagdad lakótábort kért tőlük. A Mogürt révén most az Unikon konténeres járműcsalád tagjait akarják exportálni. Mi a siker titka? Az, hogy a szövetkezet rugalmasan alkalmazkodik az igények­hez. Helyesnek bizonyult a döntés, amikor erejüket kommunális konténereken kí­­­­ül az anyagmozgató cél­gépcsalád kifejlesztésére összpon­tosították. — Egy percre sem feled­kezünk meg a piackutatás­ról, az állandó fejlesztésiről — mondta az elnök­ — A tavalyi BNV-n nagy érdek­­­lődést keltett új termékünk, mezőgazdasági vontató pótkocsijára s­zerelhető cél­gép. Az idén is készülünk a vásárra. Az Uniporm ház­tartási és ipari hulladék­­gyűjtő, tömörítő szállítójár­művet visszük, és a Rába, a Kamaz, a Csepel alapgépre épített konténereket Évről évre nő termelésünk,­ érté­két nyolc év alatt megtíz­szereztük. Az idén 230 mil­lió a tervezett termelési ér­ték. A jubiláló szövekezet táv­latai ígéretesek. Kitűnő szakembereik, ötletgyáro­­saik gondoskodnak arról, hogy — a piac változásait gyorsan követve — mindig azt gyártsák, amire szükség van. Lendülettel a mélypontról Először kapott kiváló cí­met a Balatonmária és Vi­déke Áfész. Gazdálkodási eredményeit tekintve az or­szág 279 fogyasztási szövet­kezete közül a tizedik hely­re sorolják. Az a 27 tele­pülés, amelynek ellátásáról gondoskodik , „kifli” alak­ban húzódik a Balaton nyu­gati végén, 90 kilométer hosszan és 12 kilométer szé­lességben. Ebből a 90 kilo­méterből harmincöt jut Balaton-partra, s a forgalom a 65 százaléka ebből a hat községből származik. 1978-ban egy hajszálon múlt, hogy „fejre nem állt" a szövetkezet. Jelentős vesz­teségeit a Mészöv segítségé­vel tudta ellensúlyozni. Ez önvizsgálatra, az okok kuta­tására ösztönözte az igazga­tóságot. Ma a több mint 550 millió forintos forgalom 85 százaléka a kiskereskede­lemből, a vendéglátásból és a felvásárlásból származik.­­ A vendéglátóhálózat ta­valy először zárta nyereség­gel az évet — mondta Boda József, az igazgatóság elnö­ke. — Ehhez a szigorú lét­számgazdálkodás éppúgy hozzájárult, mint a vendég­látóhelyek adottságainak kiaknázása. Akkor döntöt­tük el, hogy az idénymun­kahelyen dolgozóknak a sze­zon lejártával felbontjuk szerződését, s csak a követ­­­kező szezonban alkalmazzuk őket ismét. A létszám csök­kentése jelentős költségmeg­takarítással járt. Nyolc olyan vendéglátóhelyünk volt, ame­lyek felszereltsége megfe­lelt a magasabb osztályba sorolás feltételeinek vagy viszonylag kis költséggel al­kalmassá lehetett tenni, hogy előbbre lépjen. Ez kétségkí­vül áremelkedéssel és na­gyobb haszonnal járt. Az intézkedések eredmé­nye tavaly érett be. A szo­kásos 2,3 millió forintos veszteséggel szemben két­millió forint lett a nyeresé­gük. Ezt tetézte még a be­­tonüzem termelésének növe­lése.­­• Amikor azz építési tila­lom a part egyes területein életbe lépett, jelentősen a csökkent a­­ termékeink iránt kereslet, választhattunk. Két megoldást csökkentjük a termelést vagy új piacok után nézünk. Az utóbbi mel­lett döntöttünk, s h­a az Alföldre is szállítunk. Üze­münk akkor, amikor a be­tonterméket készítő nagyvál­lalatok csökkentették a ter­melést, egy százalékkal töb­bet adott el, mint az előző évben, s így elérte a 70 mil­lió forint értékű termelést. Az évet nyereséggel zárta. Az eredmények ellenére nem gond nélküli a máltaiak munkája: forgalmuk jelentős része a nyári hónapokra jut, s az üdülési csúcs idején a boltokban sorba kell állni, a vendéglátóhelyeken sincs mindig üres asztal. Áru vi­szont mindig van a boltok­ban, s ez annak az eredmé­nye, hogy több termelővel léptek kapcsolatba. A javuló választék, a költ­ségekkel való takarékosság eredménye, hogy tavaly minden 100 forint forgalom után 3 forint 21 fillér nye­reséget könyvelhetett el szövetkezet. Ez a gazdálko­­­dás hozta meg az első kiváló címet. A szövetkezetnél tetű a vélemény: az egyen­ütem *— amelyet a munka jobbí­tása érdekében az elmúlt négy évben a vezetőség dik­tált — eléggé megerőltető volt. Az sem kétséges azon­ban, hogy csak szívós mun­kával lehet eredményt elér­ni. — Nekünk ezen a terü­­­leten, az itteni adottságok­ra építve kell eredményt elérni — mondta az elnök. — Területi elhelyezkedé­sünk olyan, amely előny is, hátrány is lehet. Mi , meg­próbáltuk előnyünkre fordí­tani, s ebben a szövetkezet nyolcszáz dolgozója segített bennünket A próba sike­rült, s most az elmúlt évek tapasztalatait­ felhasználva dolgozunk az eredmények megőrzésén, növelése«,

Next