Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

fil­M NAGYKÖZSÉGEK Több mint egy évtizeddel ezelőtt megválto­zott a megye közigazgatási térképe, amikor sorban nagyközségi rangot kaptak a megye járási székhelyei, nagy­ vonzáskörzetű, fejlett községei. Az előrelépés következő állomása volt, hogy közülük több város lett, a nagyköz­ségek sorába pedig újabb települések léptek­ ki A megye közigazgatási szervezetének továb­korszerűsödését mutatja, hogy jelenleg nyolc nagyközség van Somogyban. A helybeli és a környékbeli lakosság jól tudja, hogy ezek — természetesen eltérő színvonalon — igazi ipari, kereskedelmi, művelődési, közlekedési és közigazgatási központok. A somogyi nagyközségek jól élnek az önálló­sággal. Minden érdekelt - a lakosság, a társ­községek, az üzemek - bevonásával teremtik elő a plusz pénzeket ahhoz, hogy megvalósít­sák fejlesztési elképzeléseiket Nem egy eset­ben az ésszerű kockázatot is vállalják. Egyik­másik nagyközség ma már városiasodó, ezt az oda érkező idegenek is megjegyzik. Mostani összeállításunkban Csurgó, Tab, Fonyód, Nagybajom fejlődésének jellemzőit villantjuk fel a VI. ötéves terv alapján. Ter­mészetesen a másik négyről is írunk hamaro­san. , Teremtő erő az összefogás Még csak a betonalapok látszanak, de ahogy az épí­tők és Csik László nagyköz­ségi tanácselnök is hangoz­tatták: jövő szeptemberben megkezdődik itt a tanítás. A nagybajomi általános isko­lások nehéz helyzete oldó­dik meg ebben a tervidő­szakban az új létesítmén­­nyel. Az ötvenkétmillió forintos beruházás eddig a tervezett ütem szerint halad , ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek kisebb csúszások, zökkenők. Ezért az iskoláért a Hazafias Népfront és a tanács kezdeményezésére ezerhatszáz nagybajomi la­kos mozdult meg, és a vál­lalt hatszázezer forint érté­kű társadalmi segítségből eddig már kétszáznyolcvan­­ezer forint értékűt elvég­zett. És még csak az alapok­nál tartanak. Jákóban a VI. ötéves terv­ben egy közkifolyót tervez­tek, a nyolcvanegyes falu­gyűlésen azonban nem ezt, hanem egy törpe vízmű lé­tesítését szorgalmazta a la­kosság, vállalva az ezzel já­ró többletköltségeket. Egy­ségenként — akár lakás, akár telek — huszonhárom­­ezer forintot jelent ez. Jú­liusban megalakul a társu­lás, s mivel a kút már kész, a jövő év második felében végre egészséges ivóvízhez jutnak a jákóiak. A tervidőszak derekára Nagybajomban a Fő utcá­ban, a Felszabadulás utcá­ban, a Huszár utcában és a Jákói utcában befejezték a járdaépítést. Az anyagot, szakmai irányítást a tanács­a adta, a munka teljes egé­szében társadalmi összefo­gással készült. A nagyköz­ség tizenegy utcájában van még mindig földút. Nyíltan tájékoztatták az itt élőket, hogy az egyre szűkösebb fejlesztési lehetőségek mel­lett ezek megszüntetésére nincs anyagi fedezet, ha­csak társadalmi munka mel­lett pénzzel is hozzá­járulnak az útépítéshez, nem A szervezés folyik, már van olyan utca, ahol akár kezd­hetnék is a munkát, mert összegyűltek az anyagiak. Az itt élők tenni akarását jól jellemzi az az hogy míg a múlt évben a hat, az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke megyei átlag­ban 902, járási átlagban 976, Nagybajomban 1290 fo­rint volt. Nagybajomban összesen 4 800 000, lakóban 980 000 forint értékkel járult hozzá a lakosság a tervidő­szak céljainak valóra váltá­sához. Egymillió forinttal több ez az előző évinél. Felújították a Fő u. 4. szám alatt levő több lakásos házat, a pedagóguslakást, az állatorvosi lakást. Eredetileg a tervidőszak két utolsó évé­re ütemezték a Kunmajor­ban levő négy tanácsi lakás rendbetételét, de már az el­ső félévben elkészült ez is. 1985-re ütemezték be nagyközségben levő vágóhíd a felújítását. Ezzel szemben az átalakított és kibővített kényszervágóhidat már eb­ben az évben átadják ren­deltetésének. Nemcsak helyi és a jákói termelőszö­­­vetkezet, hanem a Kutasi Állami Gazdaság is messze­menő segítséget adott, az épület tetőszerkezetét pedig egy magán kisiparos csinálta társadalmi munkában. Elegendő óvodai hely Tábon a VI. ötéves terv készítésénél központi fel­adatként határozták meg az alapfokú és a kiemelt ellá­tás körébe tartozó intéz­ményhálózat fejlesztését, a társközségekben az elért el­látási színvonal megtartá­sát, illetve a vízellátásban a kismértékű fejlesztést. A nagyközségi tanács te­hát a rendelkezésére álló pénzt elsősorban az égető gondok enyhítésére kívánta fordítani. A lakosság száma az elmúlt­­ években fokoza­tosan emelkedett, ezért az egyik legfontosabb társa­dalompolitikai feladatot a lakások építése és a gyer­mekintézmények bővítése jelentette. A középtávra el­készített terv megvalósítá­­sára a tanács 56 millió fo­rintos fejlesztési tervet fo­gadott el. A tervidőszak közepén arra kértünk vá­laszt Farkas István tanácsel­nöktől: mi valósult meg ed­dig az elképzelésekből? —■ Tabot a VI. ötéves terv készítésekor középfokú társközponttá nyilvánítot­ták, így feladatainkat, el­képzeléseinket ennek függ­vényében határoztuk meg. A feladatok kialakításakor a megyei kiemelt fejleszté­si programot figyelembe vé­ve, az egészségügyi alapellá­tás fejlesztéseként 60 sze­mélyes bölcsőde­­ építését terveztük. Ezt azóta átadtuk. Az óvodai helyek száma az 1981-es fejlesztés során — épületfelújítással és átalakí­tással — 125-tel bővült a nagyközségben, s ezzel ma már minden óvodáskorú gyermek elhelyezhető Ta­bon. Ugyancsak kész a tervben szereplő 1000 ada­gos konyha és étterem. Az átadást követően biztosítva van az általános és szakkö­zépiskolások étkeztetése. Viszont változatlanul ko­moly feszültség az általános iskolai érezhető tanter­mek hiánya miatt... An­nak ellenére, hogy a szakközépiskolai konyha volt és étterem épületében 4 tan­termet alakítottunk ki, elő­térbe került a váltakozó ok­tatás bevezetése, valamint szükségtantermek igénybe­vétele. A ötéves lakásépítés során a VI. terv első két évében 86, az idén 24 lakást adtunk át. 1985-ig 45 lakás megépí­­tése várható. Ebből 20 cél­­csoportos beruházásban va­­­­lósul meg. Sajnos, itt gon­dok vannak, mert tervezői hiányosság, építőipari ka­pacitáshiány és lebonyolítá­­si problémák miatt 1982-ben nem kezdődött meg a ter­vezett lakások építése. A ke­reskedelem, a szolgáltatás és a vendéglátás sem gon­doskodik a szerepkörnek megfelelő szintűn ellátásról. Tabon a tervidőszak ele­jén megoldódott az egészsé­ges ivóvízellátás, viszont nagy gondok vannak a társ­községekben. Ebben az öt­éves tervben Kapolyok­ és Lullán kívánunk biztosítani megfelelő ivóvizet. A közel­jövőben elkészült a vállala­ti összefogással épülő cross­bar központ műszaki épüle­te. Összességében azt mond­a­hatom: az eltelt időszakban nagyközség dinamikusan fejlődött, a meghirdetett programok megvalósítása jól halad­ . Lehetőség van a középtávú terv feladatai­nak megoldására. A változó Fonyód Tizennyolc kilométer hos­­­szú partszakasz és kétszáz kilométer hosszú belső úthá­lózat tartozik Fonyódhoz, a nyolcezer állandó számláló Balaton-parti lakost tele­püléshez. Mos­t nyáron az 50 —60 ezret is meghaladja ez a szám. Hétvégeken pedig a százezret. Ez néha megold­hatatlan feladat elé állítja az idegenforgalmat, a kereske­delmet. Dr. Komáromi Józseffel, a nagyközségi közös vb-titkárával a hatodik tanács öt­éves terv eddigi megvalósult beruházásairól beszélgettünk. — A fonyódi járás­­ meg­szűnése nem okozott törést a fejlődésben, sőt azóta na­gyobb lendülettel indultak­ meg a beruházások. Az ötö­dik ötéves tervben 70 lakás épült, aztán jelentős volt az út-, a vízvezeték- és a járda­­hálózat bővítése. A hatodik ötéves terv beruházásainak megállapításakor két mai­­pontot tartottunk szem előtt: a városiasodást és a környe­zetvédelmet, illetve az ezzel járó kommunális fejlesztést Több mint 190 lakás építését terveztük erre az­ időszakra. Kezdetben az elhúzódó kisa­játítások hátráltatták ezt. Bennünket **t~*i*> hátrányo­san érintettek a szorosabb gazdasági szabályozók, még­is, a terveken felül is beru­háztunk, így az idén fejező­dik be a gázvezeték első üte­mének építése. Ez csaknem húszmillió forint. Ugyancsak ebben az évben fejeződik be a Vár-hegy és a Sípos-hegy csapadékvizének elvezetése 37 millió forintért. A Vár­hegy déli oldalát övező Tu­rul utca kövezését főleg sa­ját, illetve helyi erők bevo­násával oldottuk meg. Per­sze vannak olyan terveink és elképzeléseink, melyeket fedezet hiányában nem tud­tunk megvalósítani. Ilyen a Kupa vezér utca és a Sán­­dor-telepi strand korszerűsí­tése. 15 millió forintot von­tak el tőlünk vízminőség-vé­delemre, így a strand feltöl­tését saját erővel, illetve a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság segítségével fe­jezzük be. Környezetvédelmi szem­pontból elengedhetetlen a tó partján a csatornahálózat teljes kiépítése. A jövőre kész vódő 66 millió forintos be­ruházáshoz a szennyvíztársu­lat 15 millió forint támoga­tást kap a BIB-től Tervbe vettük az iskola bővítését és a fenyvesi óvo­da felépítését, a szűkös lehe­tőségek­­ miatt azonban bi­zonytalan a megvalósítás. Ennek ellenére mindent el­követünk az összeg előterem­tésére. Gondjaink ellenére az eredmények azt igazol­­­ják, hogy a fejlődés, telepü­lésünkön növekvő ívű — mondta a tanácstitkár. Új strand Fonyód-Béla telepen Társadalmi segítséggel A pénzügyi lehetőségek beszűkülése, a kivitelezők hiánya, a folyamatos átter­vezések alaposan megvál­toztatták a csurgóiak hato­dik ötéves tervi menetrend­jét. Ennek ellenére az el­múlt években szépen fejlő­dött a dél-somogyi nagyköz­ség. Pápa Imre tanácselnök méltán büszke arra, hogy a tervidőszakban megoldódott a legfontosabb problémá­juk: az ivóvízellátás. A kö­zelmúltban fúrattak két ku­tat,­­ így elegendő egészséges ivóvizük van, ám hogy min­den utcában megszüntet­­­hessék a fúrt kutakat, ahhoz lakosság összefogására van szükség, akárcsak a szennyvízhálózat bővítésé­nél. Hatévi munkával a Dél­­viép kiépítette a fővezeté­ket, s megcsinálta a szenny­víztisztító telepet is, mely az ezredfordulóig az igényeket, de az kielégíti összes keletkező szennyvíz, odave­­zetéséhez a lakosság támo­gatására is szükség van. A tanácson úgy tartják, hogy a másik legégetőbb gond a gáz. Közismert: ja­nuár elsejétől Babócsa ad földgázt Nagykanizsának, s a nagyközség határában ve­zetik el a gerincvezetéket. Csupán egy leágazó ágat kell lefektetni, ennek azon­ban anyagi akadályai voltak eddig. ‘ A megyei tanács és az itt székelő vállalatok segítségével «íonban várha­tóan már jövőre földgázt kap Csurgó. Ahhoz, hogy minden család ennél mele­gedhessen, ugyancsak tár­sadalmi összefogás kell. A tervidőszak fontos cél­ja volt az iskolaépítés. Bár a jelek nem túlságosan biz­tatóak, Csurgón mégis vál­tozatlanul bíznak abban, hogy szeptembertől már ta­níthatnak a tizenhat tanter­mes új létesítményben , ha a­ napközi és a tornacsar­nok nem is készül el. A kivitelezők hiánya mi­att eddig egyetlen tervezett célcsoportos lakást sem épít­hettek meg, az idén azonban hozzáfognak a munkálatok­hoz, és a tervidőszak végé­ig várhatóan huszonnégy­­huszonhat új otthont teremt­hetnek. Jó ütemben halad viszont a lakásfelújítás: az év végéig nyolcvanhat ott­hont újítanak föl. Az egyetlen bizonytalan tényező a művelődési ház sorsa: olyan sokba kerülne a felújítása, hogy azt a ta­nács saját erőből nem tudja fedezni. Pedig kellene, hisz annak a függvénye a mozi és a szálloda sorsa. A mozi ugyanis a felújítás során véglegesen a művelődési házba költözne, míg mos­tani helyén, a Lilla presszó fölött egy kisebb vendégvá­rót alakítanának ki, melyet elsősorban a növekvő ide­genforgalom tesz Mun­deges­­sé.

Next