Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Július elején a Fonyód, Vitorlás u. 28. sz. alatti nya­ralómba érkezve azt tapasztaltam, hogy az ősszel felállí­tott villanyoszlopról lejövő vezeték a ház ereszcsatorná­ján fekszik. Mivel ez igen balesetveszélyes , a szigete­lés elkophat, s ezáltal, a csatorna áram alá kerül­t, jú­lius 5-én felkerestem a Dédász fonyódi kirendeltségét. Azt ígérték, azonnal intézkednek. lius 13-án ismét fölkerestem őket. Mivel nem jöttek, jú­de eredmény nélkül, sőt az ott tartózkodó tisztviselő gorombán kiutasított. Ezért kénytelen vagyok önökhöz fordulni, és kérem sür­gős segítségüket. Tisztelettel: dr. Pariit Ferencné Fonyód, V­itol*V­ás. el, 28c Tisztelt Szerkesztőség ? 1983. június 6-án beadtam tisztításra a kaposvári Pa­tyolat vállalat karádi kirendeltségéhez 20 négyzetméter faltól falig szőnyeget. Azt mondták, két hét a vállalási idő. Azóta eltelt hat és fél hét. Július 11-én levélben ér­deklődtem, hogy mi van a szőnyeggel,­­ de még választ sem kaptam. Kérem a segítségüket, hogy mielőbb megkapjam a kitisztított szőnyegemet. Tisztelettel­, Kreka Józsefné Kai­ád, Aitkorcmány út Tátogó énekesek Bogár Imre kaposvári ol­vasónk gyógypiruláért tele­fonált szerkesztőségünkbe: nyugtassuk meg, a hétfő esti Kálmán-esten az énekesek csak mozgatták-e a száju­kat, vagy netán is? Az a gyanúja énekeltek ugyanis, hogy többen „elszólták” ma­gukat néma énekes ajkuk­kal, s ez keltett gyanút több nézőben. Feltételezik: mag­nóról szólt az élő zenei kí­sérethez az énekszó. Ha nem tudunk választ adni neki, mondjuk meg hol rendez­nek legközelebb Kálmán­­estet, képes elmenni, s tü­zetesen megfigyelni a műsor titkát. Nos, utánajártunk. Bogár Imre nem képzelő­dött. (És sokan mások sem.) A Magyar Televízió az éne­kesek hangját felvételről ját­szotta. Ha jól emlékszem, tavaly nyáron volt a Kálmán-mű­­sor felvétele Siófokon, a zeneszerző szülővárosában és akkor is szóvá tették többen, hogy az énekesek csak tátogtak. Ezt a műsort ismételte meg a Magyar Te­levízió Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban — né­hány nap múlva Siófokon teszi ugyanezt. Eredeti műsornak aligha számíthatjuk tehát ezeket a felvételekkel kiegészített előadásokat. Joggal háborod­tak fel többen a Csiky Ger­gely Színház nézőterén, mert becsapottnak érezték magukat. ■ A belépőjegy ára — a legmagasabb nyolcvan forint volt — sem tükrözte, hogy az énekesek magnóról működnek közre, a plakáto­kon sem tüntették föl, hogy a sztárok ugyan megjelen­nek a színpadon, de nem énekelnek. (Néhány sztár — akit nagyon vártak, Pitti Katalin és Leblanc Győző, ki is maradt a kaposvári műsorból.) Kedves Bogár Imre és többen, aludjanak nyugod­tan. Önöknek igazuk van. Ha ez a pirula megfelel, ezt tudjuk átnyújtani. Igaz, egy kicsit keserű izű . .. H. B. Kicsi a dinnye, nagy az ára Rossz idők járnak idén a dinnyekedvelőkre. Két hete már úgy látszott, végre el­fogadható áron juthatunk­­­ a kedvelt nyári csemegéhez, ám pár nap után ismét 12 forintra drágult kilója. Va­lamelyest kecsegtetőbb mi­nőségű, nagyobbacska din­­­nyét a kiskereskedőknél ma sem találunk olcsóbban­. Mi­vel a megvásárolt súlynak csupán mintegy a fele fo­gyasztható, ez még mindig afféle déligyümölcsár, a amit az tesz különösen bosszan­tóvá, hogy közeledünk a dinnyeszezon csúcspontjá­hoz. Igaz, a Zöldért boltjaiban tegnap már 8-ról 7 forintra mérséklődött a görögdinnye kilójának ára, a kínálat azonban helyenként inkább mosolyogtató, mint csábító. A zömében kis labdányi, kényszerérett gömbök ígérnek nagy ízélményt, nem , jóllehet a 2,5 kiló fölötti dinnye augusztus egyig még első osztályúnak tekinthető, a vásárlók — föltéve, hogy bírják bukszával — inkább választják a 12 forintos „osztályon felülit”. A szárazság nem csupán a fogyasztók, de a termelők számítását is alaposan ke­resztülhúzta. A Zöldért pél­dául 15 somogyi gazdaság­gal 700 vagon szállítására kötött szerződést, félő azon­ban, hogy ennek még a fele sem terem meg. A 400 va­­gonos exportszerződés telje­sítése is erősen kétségesnek látszik. A dinnyeexport kü­lánös sajátossága, hogy a külpiaci szabványok keve­sebbet kívánnak a hazainál. Az itthon értékesítendő dinnyénél követelmény a piros szín és az édes íz. A külföldi vásárlók úgy lát­szik beérik azzal is, ha a dinnye „pirosas” és „édes­­­ kés”. Igaz, az exportár is­­ szerényebb az itthoninál. Csekély vigasz, hogy a szárazság miatt más me­gyékben sem bővebb a kí­nálat. A jó dinnyét termő, má­skor Somogynál olcsóbb dél-alföldi megyékben még a táblaszéli sátrakban sem adják a görögdinnyét 10 fo­rintnál olcsóbban. B. F. XXXIX. évfolyam, 177 szám A fölvételi eredmények gyorsmérlege az egyetemeken, 4287-en pedagógusképző intézmé­nyekbe, 4618-an pedig egyéb főiskolákon kezdhetik meg ősztől tanulmányaikat. A jelentkezettek és a föl­vettek aránya intézménytí­pusonként a következőkép­pen alakult: a tudomány­­egyetemekre 2,6-szeres, a műszaki egyetemekre 1,8- szeres, az egyetemekre agrártudományi 2,7-szeres, a tanárképző főiskolákra 2,3- szeres, a tanítóképző főis­kolákra és az óvónőképzők­be kétszeres, egyéb felsőok­tatási intézményekbe 2,4- szeres volt a túljelentkezés. Ezeken az arányokon a fel­lebbezési kérelmek elbírálá­sa nyomán (augusztus köze­pén) megszülető valamint a szegedi döntések, Juhász Gyula és az egri Ho Si Minh tanárképző főiskolán meg­hirdetett pótfelvételik ered­ményei módosítani fognak. Ebben az évben első íz­ben zajlottak le a felvételik az új értékelési rendszerben. Minden felvételiző maximum 120 pontot érhetett el úgy, hogy középiskolai eredmé­nyei alapján maximum hat­­­van pontot vihetett­­ magával, a felvételi vizsgáival (írásbeli—szóbeli) tárgyan­ként harmincat, azaz össze­sen hatvan pontot szerezhe­tett. A felvételi vizsgák ta­pasztalatainak értékelése még nem fejeződött be, de az első megállapítások sze­rint a 120 pontos rendszer alapvetően bevált, azon vál­toztatást nem terveznek. A hazai tézményekbe felsőoktatási in­július 22-ig 14 933 hallgatót vet­tek föl; e helyekre 34 432-en nyúj­tották be kérelmüket. Az összes fölvettek közül 6028- Határőrök oltották el a tüzet Hiába a felhívások sokasá­ga, az elmúlt 48 órában több tűz keletkezett Somogy me­gyében. Kedden Lakócsa mel­lett 30 hektáron égett a tar­ló és a renden levő búza­­szalma. Mint a vizsgálat megállapította, a kint levő munkagép elektromos meg­hibásodásából következett be a 3880 forintos kár. Ugyan­csak ezen a napon Bőszénfa mellett mintegy 20 hektárnyi területen égett 3100 mázsa renden levő szalma. A Me­zőgazdasági Főiskola Tan­gazdaság kára meghaladja a 15 ezer forintot. Homokszen­t­­­györgyön a Petőfi utca 85- ben egy 8x5 méteres lakó­épület tetőszerkezete gyulladt meg, majd a tűz átterjedt a lakberendezésre. A kár meg­haladja a 21 ezer forintot. Tegnap sem volt nyugodt napjuk a tűzoltóknak. Boglár­­lellen, az Ady Endre utca egyben kigyulladt a hurkasü­tő tetőszerkezete, és mintegy 50 mfl forint kár keletkezett. A helyszínen levők gyors be­avatkozásának köszönhető, hogy 60 ezer forint értéket megmen­tettek. Ugyancsak tegnap Csur­gón, a Kossuth utca 76-ban keletkezett tűz. A szabályta­lan, szabadban való tüzelés miatt 80 db másfél méteres fenyőfa vált a lángok marta­lékává. A veszedelmes tüzet a helyszínen tartózkodó ha­tárőrök oltották el. Tekerőlant Tiszaalpárról A Tiszaalpáron élő Bársony Mihály tsz-nyugdíjas, a népművészet mestere, csaknem 50 éve készít tekerőlantot, népiesen nyenyerét. Élete során eddig készített. Ezekből többet külföldön — az USA-ban, Japánban, több mint száz hangszert Finnországban. S* edor­­teágh&s. Asshüfons, Norvégiában, az NSZK-ban és Svájcban — re megvásároltak, / 1983. július 28., csütörtök — Nyugi, fiúk, leigazoltunk egy kiskapu-szakértőtl Roly rajza Eltűnt kocsmák nyomában Rá jár a rúd a kaposvári italo­zó re. törzsközönség­A ítélt utcák bontásra eldu­gott, de koránt­sem ismeretlen kiskocsmái sem kerülhették el sorsukat. Annak idején a Diófa „hazajárói” han­gulatos kis em­léktáblával rót­ták le kegyeletü­ket a Mártírok teréről likvidált ivó helyén. Nemrégiben a Három cukrászdaf?) Huszár hu­száros gyorsasá­gú bontását már nem tudta kö­vetni szeszpoéta. Volt, eltűnt. Most pedig a közismert Szomjas vendé­gei immár szomjaznak mind­örökké. (Értsd, még csak kétszáz méterrel nem lejtenek alább az Arany Bika ven­déglőig.) A Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalatnál azon­ban nem hullat­tak könnyeket. Elmondták: út­építési és ezáltal bontási határo­zat született, a kocsmáknak be­f fellegzett. A for­galom ugyan szép volt, a környék­beli asszonykák­nak is csak egy tásra butélia-haji­­kellett le­szaladniuk a fér­jükért, de mindez már múltbeli tör­ténet. És a jövő? Pró­bálkoztak magán­­házból létesíteni kocsmát a kör­nyékén, vállalko­zókat a szomj megnyerni enyhíté­sére, egyelőre azonban nincs megoldás. Felme­rült a gyakorlóis­kolával szemben levő zöldségbolt profilváltása is, erről trónban, érthető, a tanulók „izgatása” miatt le kellett monda­ni. Hogy is nézne ki, amint a csön­getés előtt így szólna az egyik nebuló a társá­hoz: — Nos, tanóra előtt nyomatunk egy felest? Ismerve az el­tűnt a régi kocsmákat, mukban, formátu­nem is kívánjuk vissza őket. Bizony affé­le italledöntő he­lyek voltak. Az új mérce: kultu­ráltabb helyen biztosítani a szomjúság enyhí­tését, nemcsak fejtörést, de bor­sos megoldást is ígér. Megéri azonban, ha a rossz emlé­kű — és hírű —■ „egységek” he­lyett egyszer iga­zi kiskocsma is lesz a városban, a i, Jó megoldás Kovácsáé beteg, és az or­­r­á­vos tengeri levegőt ajanl neki. Kovácsnak szemláto­mást súlyos gondokat okoz ez a kérdés. Némi gondol­kodás után, hirtelen felug­rik, és így kiált: — Megvan. — Mi van meg? — A tengeri levegő. Te­szünk egy beringet, és be­letesszük a ventillátorba. Rossz Kovács megebédel egy vendéglőben. Fizetéskor a főpincér így szól: — Pardon, kérem ez a húszkoronás rossz. — Akkor kvittek va­gyunk — mondja Kovács. — Hogyhogy? — Mert az ebéd is rossz volt Mai történet Nyári történeteket­ me­sélnek az üdülőben. — Állok a Duna partján — mondja a férfi ,ami­dőn a Duna közepéről egy­szerre csak­ rémült ordíto­­zást hallok. Habozás nél­kül beugrom a vízibe, oda­ úszom a fuuldoklóhoz, hát látom, hogy egy nagyon kö­vér pasas, lehetett vagy százhúsz kiló, akit úgy­sem bírtam volna kihúzni Legalább egyet mentsünk meg, gondoltam magamban és habozás nélkül vissza­­­úsztam a partra. g, Jean-viccek — Döntse aigy az acatsát, Jean! ». — Miért? . —, Dóit betűkkel akarok írni . •■­­ [UNK]3 * # * — Jean, esik az eső? — Esik, uram, — Akkor vigye hala­kat sétálni. * • * — Jean, mi volt «s ’* csörömpölés ? — Egy autó be akart for­dulni a mellékutcába, uram. — No, és miért csöröm­pölt? — Mert nem volt mel­lékutca, uram. — Jean, hozza a lemez­vágó ollót. — Minek uram? — Hogy pléhpofát vág­hassak. • * • — Miért tette az­ újságo­kat a hűtőszekrénybe. Jean? — Hogy a hírek frissek maradjanak, uram. V-­- J SOMOGYI NÉPLAP Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: Jávori béla Főszerkesz­tő- h.: de. Kereza Íme* Szerkesztőség: Kaposvár, Latrínka Sándor u. 8 Postacím: Kaposvár PL­ SI 7401 Telefon: 11-Ülfc il-511. ii-512, Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka Sándor BL­t? Postacím: Telefon: 11-516, Kaposvár, Pf.s 51 IM Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta, . Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra S4 Ft, negyedérre 103 Ft, fél évre 281 SL egy évre <oc Ft. Index: 867 ISSN 8133—0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u* URL Felelős vezető? Farkas Béla igazgató.­­Kéziratokat nem érzünk sssig« És Ö £ S» Adunk vissza ,

Next