Somogyi Néplap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! Több mint harminc éve nyaralok Balatonf­enyvesen. A víz minőségének, a part tisztaságának romlása nagyon bánt. A szándékos vagy felelőtlen rongálást nem tudom szó nélkül hagyni. Ez év májusában a fonyódi tanács fehér kőporzúza­­tok­kal szóratta be a Deák Ferenc utcát. Azóta fehér por­felhőben úszik a környék. Minden úgy néz ki, mintha liszttel szórták volna be. Naponta legalább 300 fürdőző megy le ezen az úton. Nagy az autóforgalom, gyakran kirándulóbuszok, teherautók is járnak rajta. A korábbi években volt egy locsolóautó — az idén nem látom —, de az a Kölcsey utcát locsolta, amely egyébként is asz­faltos. • A múlt hónapban aszfaltozták a Coopturist utcáját — nagyon helyesen, valóban nagyon poros volt —, majd a Kecskeméti utca következett. Ez egy zsákutca, összesen kb. nyolc ház van benne. Ők jobban megérdemlik az aszfaltos utat, mint mi, a Deák Ferenc utcában? Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelettel: Dr. Caál Endre Balatonfenyves, Deák F. u.­­2. Kovács György •— Kaposvár., Petőfi u. 00. szám alatti Iqkos — augusztus 2-án megjelent panaszár­a az alábbi 1 választ adom. Május 6-i levelére válaszként megírtuk, hogy útjaví­tásra a földutak karbantartása során fogunk sort keríte­ni.­­Újabb Levele után — mely július 14-én érkezett­ — megoldást találtunk az útjavításra, így a munka elkészült. Végleges megoldást a szilárd útburkolat kiépítésében látunk. Ez a már kialakult gyakorlat szerint­­— a tanács és az ingatlantulajdonosok anyagi összefogásával — va­lósítható meg. Tisztelettel: Ko­álS Béla a Fonyódi Nagyközségi Közös Tanács tanácselnöke A szegedi szabadtéri játékokon Adam „Gisele” című tánc­játékával mutatkozott be a leningrádi Kirov Balett. (Telefotó — MTI — Ilovszky Béla felv. — KS) Vetőmag Hazai kísérletek propagá­lására gyűltek össze Csö­­k­öly­ben a kutatók és a so­mogyi mezőgazdászok. Bi­zonygatták, hogy jobb a ha­zai napraforgó vetőmag, mint amit külföldről impor­tálunk. Ennek ellenére mind­eddig nem honosodott meg a hazai portéka. Hogy miért? Az egyik házigazda nyíltan elmondta, hogy sokan és szí­vesen­ sétálnak inkább a pá­rizsi utcákon — tárgyalások ürügyén utaznak oda — és vásárolnak napraforgóma­got, mintsem hogy harminc­egy forintos napidíjért Nyír­egyházára utazzanak ugyan­ezért. Pedig ott még jobbat is kaphatnának! Négy-öt év­vel ezelőtt fölhívták már a figyelmet erre, de változás helyett korholás lett a jutal­muk. A felszólaló azt már félve jegyezte meg, hogy amit nálunk ilyen utazgatá­sok árán hazahoznak, azt a franciák is csak a mi ked­vünkért termelik. Harminc éve rájöttek ugyanis, hogy nekik nem jó ez a vető­mag. .. Nem vagyok szakértő, de azt már megtanultam, hogy az egyensúly csak úgy állít­ható helyre, ha ésszerűen gazdálkodunk; ha csak azt hozzuk be külföldről, ami nálunk nem állítható elő, s amire elengedhetetlenül szükségünk van, m * XXXIX. évfolyam, 192, szám Ésszerűbb megoldások Távfűtés helyett gázkazán A mai kor igényei szerint épül föl Kaposvár kisgáti vá­­­­rosrésze. Hat évvel ezelőtt a rendezési terv nyolcezer la­kosú városrésznek képzelte el, a­ tervek alapos felülvizs­gálata után körülbelül 2500— 2000 lakosúnak építik meg Mint a városi tanács terv­ét munkaügyi osztályán meg­tudtuk, azt is alaposan meg­vizsgálták, hogy milyen ma­gas házak épüljenek, milyen legyen a laksűrűség, a házak típusa. Csak egy példa a változtatásra: korábban öt százalékot tett ki­ az 1—2 szintes, korszerű családi ház, most viszont­­ S0­ százalék le­het. Korábban több volt a tízszintes, most mindössze egy ikerépületet terveznek 120 lakással. Szeretnék az úgynevezett új dél-dunántúli paneltípust felhasználni, de alkalmazása a kivitelezőtől függ. A tanács elsősorban azért ajánlja, mert jobb len­ne­­ a lakásválaszték.­­ Az anyag- és energiataka­rékosság, az ésszerűség je­gyében megváltozik a vá­rosrész fűtése is. Most földgázra alapoznak. Az ere­­­deti távfűtés, amelyet a cu­korgyár rendszerére alapoz­tak, nagyon sokba kerülne. Most az az elgondolás, hogy a többszintes épületben tető­térkazánt helyeznek el, a többiben pedig egyedi gáz­fűtés (parapet­, kiskazán) lesz. Ez sokkal gazdaságo­sabb, s nem kell több száz milliót letenni. A beruházás egyébként két év múlva megkezdődik. Az első lakók 1980-ban költöz­hetnek a kis­gáti városrész házaiba. Animációs tévéfilm Hányás vagy? Szilágyi György rádiómo­nológja, a Hányás vagy? egy nemzedék önvallomása; azé a generációé, amelynek életé­ben alakító erővel hatottak a felszabadulás utáni évek, év­­tiz­edek. A monológ bemuta­tója idején nagy visszhangod váltott ki, nézői levelek soka­­­sága kért ismétlést. A mű ké­sőbb lemezen, magnetofoh­­kazetta formában is megje­lent. A sikerben oroszlánré­sze volt a „félszavakból” egy­másra ismerő nemzedék mo­nológját tolmácsoló kitűnő színésznek, Kálmán György­nek.­­ .­­ Most Vajda Béla animációs tévéfilmet készített Szilágyi György írásából. Műfaja: ani­mációs történelmi monológ. Kísérlet, amely rajzos, ani­mációs eszközökkel viszi kép­ernyőre a művet; az alkotók remélik, még magasabb szint­re emelve. Aktualitása is van a mondanivalónak, hiszen a huszonnyolcas születésű fér­fiak az idén lettek „védett ko­rúak”, a nők pedig már nyug­díjasok ... Az animációs történelmi­monológ szerkesztője Radvá­­nyi Dezső, dramaturgja Czi­­pauer János. A­ trükkopera­­tőr: Bacsó Zoltán. A har­mincegy perces tévés mű nemsokára képernyőre kerül. Öt hét múlva Honvédelmi könyvnapok Szeptember 19—24. között másodízben rendezik meg az országos honvédelmi könyv­­napokat. A megnyitó ünnep­séget Győrben tartják. En­­nek során kilenc kiadó kí­nálja azokat a műveket, amelyek­ magas színvonalon szolgálják a hazafias, honvé­delmi és internacionalista ne­velés céljait. A megjelenő könyvek so­rában találhatók szépirodal­mi művek is. Baranyi Fe­renc Szerelem és­ háború cí­mű kötetében régi és­­ mai költők szólnak a költészet e­ két gyakori témájáról; a gyermek és ifjúsági művek között lesz Berkes Péter Égi utazók című könyve, amely­ben beavatja olvasóit az űr­hajósok nehéz mesterségébe. A történelmi múltunkat vizs­gáló és értelmező munkák egyike Bona Gábor Táborno­kok és törzstisztek a szabad­ságharcban 1348—49 műve. A hadtörténész című sok évi kutatómunkája eredmé­nyét összegzi. Az ünnepi könyvek között helyet­­ kap­tak a legújabb ismeretterjesztő, tudományos valamint hadtudományi munkák is* A !ÓgóS. Fülöp János is Fehér Tamás tv-,Játékában a főszereplő egy építőtáborból szökik meg, s oda is jut vissza. Közben azonban modellt ad­ szen­tképf­estéknek, megment két kisgyermeket, beáll egy téeszbe..., tucatnyi kalandot él át. „ Mit délelőtt, intő kor sogailw­a a !»i«rt*18, v NÉPLAP 1983. augusztis 14., vasárnap Gyorsmérleg a Siotournál beváltás ugyanakkor (bár a vendégek­­ száma nem válto­zott) jelentősen — húsz szá­zalékkal — csökkent; a ven­­­­dégéjszakák száma négy szá­zalékkal nőtt. Belföldiek ke­vesebben jöttek az idén, mint tavaly, de hosszabb ideig tartózkodtak a Balaton­nál. A szocialista országok­ból 11 százalékkal érkeztek töjbben, s a vendégéjszakák száma is nőtt, mégpedig 12 százalékkal. A tőkés forgalom eddigi összetétele: húszezren ér­keztek az NSZK-ból, ötez­ren Ausztriából és kétezer­­nyolcszázan Hollandiából. A fizetővendég-szobákban el­töltött vendégéjszakák szá­ma hat százalékkal nőtt múlt évihez képest. A Sio­­a­tour programjai közül leg­népszerűbb a budapesti autó­busz-, valamint a Balaton körüli vonatkirándulás, és a pusztai program. Július vé­géig 16 ezren vettek részt ezeken a rendezvényeken. A Siotour szakemberei “úgynevezett......gyorsmérleget készítettek az eddigi forga­lomról. E szerint összes szál­láshelyeinken annyi vendé­get fogadtak július végéig, mint tavaly. A tőkésvaluta- Pótvizsga előtt SERCLI Korombeli embernek kelle­metlen látvány, ha valaki nap nap után elegáns moz­dulattal kukába dobja a ke­nyérvéget. Egy-egy ilyen eset bennünk, idősebbekben min­dig a kenyérrel kapcsolatos eml­ékek egész sorát elevení­ti föl. Mi még élénken emlé­kez­ünk arra m­­i’­mr­eny-egy kiadós sercli valóságos kincs­nek szá­muuk­. Gyerekkorunkban szüleink­, nagyszüleink tanítása szerint a­­ kenyérvéget (a kenyér hé­jét is) azért kellett megen­nünk, hogy erősek legyünk. Pedig falun egy családnak egy héten csak egyszer sütöt­tek kenyeret, így aztán a vé­ge elég kemény volt. És ha a fogunk már nem bírta, tejbe vagy kávéba aprítottuk. A Horthy-hadsereg komisz­kenyeréből is mi, falusiak legszívesebben a jobban sült „serclit1’ ettük. Rangja volt a kenyérvégnek, amikor a ke­nyérnek vételezett morz­alé­­kot legtöbb esetben csak ka­nállal lehetett széjjelmérni. Nem véletlenül vezettek gra­fikont róla, hogy egy-egy ke­­­­nyér­osztásnál ki kapta, illet­ve ki­­­ kapja a viszonylag egy­ben maradt­­ és legehetőbb véget ... Kedvelték a serclit a fel­­szabadulást követő időkben is. Mert az akkori krumplis (no, nem a mai értendő alat­ta) vagy kukoricás kenyérből is a legélvezhetőbbnek, a legehetőbbnek bizonyult. Az idősebbek ma is szívesen elrágcsálják, illetve levesbe, kukába, tejbe aprítva az utol­só morzsáig megeszik. Szé­gyellnék még ma is szemét­be dobni a kenyeret... Mi hát az oka, hogy a ku­kák mégis naponta megtelnek k­enyérvéggel? — Rossz­­ a kenyér — állítják a pazarlók. ízlés dolga! Akiknek rossz, azok még soha nem ettek rossz kenyeret. De inkább az, hogy a váro­si ember nem érzékeli azt a temérdek munkát sem, amelynek folytán a kenyér asztalára kerül. Talán az is csökkenti megbecsülését, hogy nálunk kenyérbőség van. Aki eldobja, vehet mást — frissebbet... S mindennél fontosabb, hogy nem tanítot­tuk meg gyermekeinket, uno­káinkat a kenyér tiszteletére, mindennapi kenyerünk meg­becsülésére, * * De,­­3«., f.; Költők Az ifjú költő fájdalma­san panaszkodik: — Majd ha nem élek már, akkor fogja a világ megérteni, hogy ki vol­­­­tam és mit alkottam. — Igen — bólint he­lyeslően kollégája. — De akkor már biztonságban vagy. .. ígéret — Azt ígérted, amikor a hó elolvad, hogy fe­leségül veszel! — Igen, angyalom... De akkor háromezer méter magasan, az örök hő biro­­­dalmában voltunk... Aki nem felejt — Milyen szomorú vagy, PierrotI Gyére, ’ igyunk egyet, s felejtsünk el min­dent! — Én csak-csak felej­tenek, de a főpincér... az nem felejt... Kiegyezés — Nézd, Klári, unom már ezt az állandó vitat­kozást! Azt ajánlom, hogy egyezzünk ki. . . Neked tízszer legyen igazad egy­más után, azután nekem is egyszer... Pontosítás Bíró: — Ez tehát az ötödik ember, akit maga ebben az esztendőben földhöz vert. Vádlott: — Csak a ne­gyedik. Két esetben­­ ugyan­az volt az áldozat. .. Barátnők egymás között Két férjhez menő lány beszélget. Az egyik nagy titokzatosan levelet vesz elő és felolvassa barátnő­jének a befejezést: „...és ha hazamegyek, feleségül veszem a világ legbájo­­sabb leányát. .. A barátnő: — Csirkefo­gó! Ezt írja azután, hogy téged egy egész esztendeig áltatott. ... Névnapi ajándék A nyolcéves kislány ra­gyogó arccal fut anyjához. — Apuka, valami na­gyon szép ajándékkal akarlak meglepni névna­podra. — Egy zsebkendővel? — Nem, valami szebbel. — Egy nyakkendővel? — Még annál is szebbel! Egy kínai vázával. — Az ördögbe hogy jut eszedbe?"is, , hát — Úgy, hogy tegnap vé­­lelem­ül eltörtem a te kí­nai vázádat. . . OGYI Aj, MSZMP Somogy megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-b.: dr Kereza Imre Szerkesztőség:­­Kaposvár, malink* Sándor u. 7 PC.; 3L ?m. Postacím: Kaposvár U-50. Telefonj U­ SI0. 11-512. Kiadja A Somogy n­­evei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latin­ka Sándor *u Telefoni I­-511 Postacím: Kaposvár. PL5 31. Slí» Felelős kiadó: Balajcza J&nca. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra ü Ft. negyed*vr* 102 Ft, fél évre ‘4M Fk egy évre tue Ft index: 25­96? ISSN 9133—0b0S Készült a Somogy megye! Nyom­dai­pari V­állakit kaposvári­­ szemében. Kaposvár. Malus L­u­­iltL Felelős vezető: Farkas Béla Igazgató* Kéziratokat asm­erjünk én Q«na notjcak viasza

Next