Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

1984. június 12., kedd A jó közérzet: termelőerő Vajon mennyi energia szükséges az élőmunkához? Akii a kérdésre feleletet ke­res, bizonyára valahogy így kezdi: attól függ, melyikhez mennyi. Munkája válogatja. Mert például a nehéz fizikai munka jóval több energiát, emberi erőt, egészséget, napi kalóriát emészt, mint a szellemi. Ezú­ttal azonban próbál­junk szétnézni az azonos fajtájú tevékenységek háza táján. Azt tapasztaljuk, hogy még ezek sem igényelnek azonos erőt. Mert például aki derűsen, jó kedvvel jár dolgozni, mert jól érzi ma­gát a műhelyben, a vállalat­nál, az joggal tartja, hogy könnyen megy a munka, szinte észre sem veszi az idő múlását. Azért, hogy a keze jár az embernek, még a kötött, nagy figyelmet igénylő szalagmunka mellett is jut­­ idő egy kis tréfálko­zásra, néhány szavas beszél­getésre. Amelyből kitűnik, hogy „egy húron pendül­­nek” az egymás mellett dol­gozók, közös a véleményük, a világlátásuk. S ez az együ­vé tartozás is kovásza lehet a jó munkahelyi légkörnek, a kellemes közérzetnek. Más üzemekben viszont — néhányan tapasztalják — valahogyan nehéz a munka. S nem is mindig fizikailag, hanem épp ama láthatatlan tényezők okán, amelyekről szó volt az előbb, amelyek­nek híján, bizony, néha ta­posómalomnak hat a napi bejárás. A nemszeretem munka pedig sokkal na­gyobb erőbedobást követel, mint az, amelyet jó közeg­ben végez az ember. Ez a sokszor megfoghatat­lan tényezőkből épülő vala­mi tehát, amit munkahelyi közérzetnek nevezünk, na­gyon is fontos, mondhatnám, elhanyagolhatatlan. Ráadásul sokszor valóban kicsiségektől függ. Például olyasmitől, vajon meghall­­gatják-e az ott dolgozókat afelől, milyen színűek le­gyenek a műhely, az Iroda falai, ha már úgyis festésre készülnek. Mindenkinek jó érzés, ha megkérdik a vé­leményét. Ha úgy érzi, mert joggal-okkal érezheti, hogy apróságoktól egészen a vál­lalat, a gyár érdekeit érintő nagyobb­­ kérdésekig kíván­csiak a szavára, ha meghall­gatják. Hiszen épp ez az a közös­ségi aktivitás, amelyet jog­gal kérünk számon a legkü­lönfélébb fórumokon. Annak tudata ez, hogy a legegysze­rűbb beosztásiban dolgozó­nak is számít, számíthat a szava. __ Természetesen a termelé­si feladatok napi szorításá­ban nem könnyű dolog fi­gyelni az ilyesmire. Mégis a legtöbb munkahelyen sze­rencsére már tudják, milyen jelentősekké nőhetnek az ilyen látszólag apró, látha­tatlan dolgok. Mert egyszer­re csak megmozdulnak az emberek. Munkahelyet ké­szül változtatni egyik a má­sik után, s amikor az oko­kat kérdezik, csak valami neheze­n kézzelfoghatót tud­nák válaszolni. Mondjuk, olyasmit: nem tudom, vala­hogy nem érzem jól ma­gam az utóbbi időben. Nagy a feszültség bennem és kö­rülöttem; rossz nálunk a munkahelyi légkör. A legtöbb esetben pedig kiderül, hogy ha alaposab­ban a dolga­k mélyére néz­nék, helyiben is megoldható a hiányolt motívumok nagy része. Könnyűszerrel tudná­nak változtatni néhány rossz beidegződésen, légkört mér­gező kicsiségen... Van azután olyan eset is, mikor nem jelenségek, nem személyek rontják ha a többiek közérzetét. Ki tagad­a­ná, hogy vannak békétlen emberek, kötekedő, olyanok, aki­k — ahogy a szólás tart­ja — a kákán is csomót ke­resnek. Ha az ilyen dolgo­zótárs dönt úgy, hogy to­vábbáll, munkahelyet változ­tat, jól teszi. Másutt talán könnyebben­­ beilleszkedik, eddigi munkahelyén viszont egy csapásra megváltozhat a dolgok akusztikája. Sokat beszélünk munka­­fegyelemről, munkamorálról. Nos, nemcsak egyszerűen he­lyes, hanem elengedhetetle­nül szükséges is azon mun­kálkodni, hogy ez a lehető legjobb legyen. S ez nem­csak a vezetők, hanem a ki­sebb közösségek dolga, fe­lelőssége is. Annál is inkább, mert a jó közérzet is lehet a terme­lőerő. Megléte esetén kön­­­nyeb­ben megy a bármilyen bonyolult munka. Ha hiányzik, a könnyű is pedig ne­hézzé válhat. S ennek végső soron a termelés látja ká­rát. Varga Zsuzsa Somogyi Néplap Nem felejthetünk Mártírokra emlékeztek Apára és fiára emlékez­tek Marcaliban, születésük 125., illetve 100. évforduló­ján. Gold Vilmos és Gold Ferenc tiszteletére tartott ünnepi megemlékezést a Lady János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kola KISZ-szervezete. A rendezvény méltó volt mártírhalált halt kommunis­a­ták emlékéhez. A fiatalok KISZ-szervezetük névadó­jának, Gold Vilmosnak és fiának adóztak kegyelettel, s az ünnepség alkalom marcali kommunisták mun­a­kájának méltatására is. 40 évvel ezelőtt történt ese­­­ményekre is emlékeztek: Gold Vilmos leánya, a 85 éves Gábor Ignácné nem­csak édesapja és bátyja meghurcoltatásáról beszélt a fiataloknak a gimnázium­ban rendezett találkozón, hanem a náci koncentrációs táborokban átélt szörnyűsé­gekről is. A résztvevők — köztük a Mechanikai Művek Gold Vilmos szocialista brigádjá­nak tagjai — megindultan hallgatták. Nagyon megható volt a fiatalok számára a személyes beszámoló. Nem­csak Gold Vilmos leánya, hanem Gold Ferenc fia is ott volt a találkozón. Gold László nyolcéves volt, ami­kor apját elhurcolták Pró­­nay különítményesei.. A beszélgetést ünnepi megemlékezés követte Helyőrségi Művelődési Köz­­­pontban. Varga István, a gimnázium igazgatója volt az ünnepi megemlékezés szónoka: fölelevenítette a két férfi — apa és fia — életútját, a szocialista jövő kialakításáért hozott zajukat, példát mutató áldó­te­vékenységüket. Ezt követő­en a fiatalok 1919-es irodal­mi összeállítást adtak elő — fellépett a gimnázium énekkara is. Az ünnepséget koszorúzás zárta. A temetőben a párt és tanácsi szervek képvise­lői együtt koszorúztak a gimnáziumi KISZ-szervezet és a szocialista brigád kül­döttségével. A gimnázium­ban múzeumi anyagból és családi emlékekből KISZ- esek által rendezett kiállí­tás látható a mártírok éle­téről, tevékenységéről. Kisszámítógépek a gyakorlatban Hazánkban az utóbbi években a vártnál is­­ na­gyobb mértékben elterjed­tek a különböző vállalatok, intézmények, szövetkezetek, az állami irányítás munká­ját segítő számítógépek, kö­zülük is a műszaki fejlesz­tést, az ügyvitelgépesítést és a vezetői döntéseket előse­gítő kisszámítógépek. Az al­kalmazási területek szélesí­tésében jelentős szerepet játszó Számítástechnika-al­kalmazási Vállalat, illetve a Híradástechnikai Szövetke­zet, a boglárlellei Pirocomp Kisszövetkezet tájékoztatta tegnap az érdeklődő és szá­mítástechnikát már haszno­sító somogyi vállalatok, in­tézmények és szövetkezetek szakembereit az általuk ki­dolgozott rendszerről, prog­ramokról és gépekről. A rendezvény — amely­nek szervezője a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy megyei Szervezete volt — a számítástechnikai programokat és gépeket for­galmazó vállalatok megis­mertetésén kívül azokra a szolgáltatásjellegű megol­dásokra is felhívta a figyel­met, amelyek például vezetői döntések előkészíté­­­sét, a különböző ügyviteli munkákat segítik. Ismertet­ték azokat az oktatási for­mákat is, amelyeknek kere­tében minél több szakem­bert készíthetnek föl a szá­mítástechnika adta lehetősé­gek gyakorlati alkalmazásá­ra. Az előadásokat­ követő bemutatón az érdeklődők a gyakorlatban is megismer­kedhettek a kisszámítógépek sokirányú hasznosítási terü­leteivel. Korszerűsíti üzleteit a tabi áfész JOBB KÖRÜLMÉNYEK, ÖNKISZOLGÁLÓ RENDSZER A tabi áfésznak nagy erő­feszítésébe kerül az üzlethá­lózat korszerűsítése. A ko­rábbi évek eredményes gaz­dálkodása azonban­ megte­remtette a lehetőségét, hogy elkezdjék a tabi iparcikk­­üzletek bővítését, sítését,. Modes Imre, korszerű­keres­kedelmi osztályvezető mond­ta: — Március végén — átme­neti megoldásként — a Nap­sugár áruház műszaki osz­tályát átköltöztettük az Ott­hon áruházba és helyén megkezdtük a kultúrcikfosaft kialakítását. A régi beren­dezések egy részét felújítot­tuk, de új önkiszolgáló pul­tokat is vásároltunk a kar­cagi ipari szövetkezettől. A felújítás és a korszerűsítés után ebbe az üzletbe hoz­tuk az üveg- és porcelán­­árut is, bővítettük a válasz­tékot. Az új boltiban a ha­gyományos értékesítés mel­lett nagyobb alapterületen, jobb körülmények között ön­­­kiszolgáló rendszert tünk be. Még ebben a y ezer­­hó­napban­­ új helyre költözik a bútorbolt. A volt piactér raktárhelyiségét kaptuk meg a tanácstól, s ezzel a koráb­binál nagyobb lesz a bemu­­tató­terem,­ az eladótér, illet­ve a raktárhelyiség. A szö­vetkezetnél megkezdett kor­szerűsítés kapcsán fokoza­tosan­ megszüntetjük a pár­huzamos készletezést is. A jövő hónapban megkez­dik az Otthon áruház átala­kítását, és megszüntetik a korszerűtlen körülménye­ket. A volt bútorbolt he­lyére kerül a műszaki osz­tály és a vasbolt. A volt kultúrcikkbolt egyenlőre üresen marad, de még eb­ben az évben megkezdődik a 2. számú ABC bővítése, s akkor szükség lesz rá. A tabi áfész tovább foly­tatja­­ az ipancikik üztetek megkezdett korszerűsítését és átszervezését. Dél­után a karawrintett 3 Kommunista pedagógusok között Az oktatáspolitika szellemében A tanév vége előtt beszá­moló taggyűléseken adnak számot a végzett munkáról az iskolai pártalapszerveze­­tek. A napokban a kaposvá­ri Petőfi Sándor Általános Iskola kommunista pedagó­gusai értékelték munkater­vük végrehajtását. A párt­taggá nevelés mellett nagy hangsúlyt kaptak az okta­táspolitikai határozatok vég­rehajtásának időszerű fel­adatai. Megszépült a megyeszék­hely egyik legrégebbi álta­lános iskolája. Befejeződött az oktatási intézmény kor­szerűsítése, javultak a peda­gógiai munka feltételei. Ezek a változások kedvező­en hatottak az iskolai élet­re. Hogyan kamatoztatták a tartalmi munkában a javuló tárgyi feltételeket a pedagó­gusok? — ezt is vizsgálta az alapszervezet vezetősége a taggyűlés elé terjesztett­ beszámolójában. Az iskola negyven szemé­lyes tantestületének egyhar­­mada kommunista. A me­gyeszékhely általános iskolai hálózatának szükségszerű fejlesztése a nevelőtestületet is érintette. Az elmúlt két évben többen változtattak munkahelyet, kiváltak tantestületből, helyükre fia­­­talok kerültek. Négy nyug­díjas pedagógus is az isko­la alapszervezetében tevé­kenykedik, mivel továbbra is vállalták, hogy tanítanak. Az alapszervezetben felis­merték: nagyobb gondot kell fordítani a fiatal pedagógu­sok párttaggá nevelésére. Szólt a beszámoló arról is, hogy milyen nagy mér­tékben segíti az iskola mun­káját az Arany úti óvoda, ahol alaposan felkészítik a gyerekeket a tanulásra. bukások és az elégséges ta­­­nulók száma évről évre csökken az iskolában, s nem a liberalizmus miatt. Áldo­zatos munka eredménye a tanévvesztés megfékezése. Ám sokat kell még javítani a tanulási morálon. Sok jó képességű tanuló azonban megelégszik a közepes ta­nulmányi eredménnyel. A tehetséggondozás és a pá­lyaválasztás segítését szor­galmazó kommunista neve­lők a tanulói példaképek jobb megválasztásának fon­tosságát hangsúlyozzák. Je­lentős változást hozott az oktató-nevelő munkában, a szabadidő hasznos eltöltésé­ben az idén kialakított is­kolai könyvtár, melyet főál­lású könyvtáros irányít Nagy szükségét érzik az ol­vasóvá nevelésnek a Petőfi iskola pedagógusai, mivel sok tanuló tanulmányi ered­ményén lemérhető a gyenge olvasási képesség. A környék lakói egyre többször figyelnek föl arra, hogy mind nyitottabb a Pe­tőfi iskola; legutóbb — s en­nek magam is tanúja lehet­tem — az úttörőavatás, a gyereknap kétnapos prog­ramja vonzotta­ ide a l­arcó­­telep kis lakóit. A lépcső­házakban elhelyezett rajzos meghívók sok vendéget hív­tak az iskola rendezvényére. Az úttörőszervezetben egy­re színesebb a csapatok éle­te, ám az ötnapos tanítási hét bevezetése óta a tanu­lók terhe is nőtt, nemcsak a pedagógusoké. Ezért az út­törőélet elsősorban az osz­tályfőnöki órákon és az osztályrendezvényeken bon­takozott ki. Fölvetették néhányan, hogy a tantestületben a ter­heket egyenletesebben kell megosztani. Néhányan túl­terheltek, mások kevésbé veszik ki részüket a felada­tokból. Az iskola és a család kapcsolatának elmélyítésé­re a következő tanévben na­gyobb figyelmet akarnak fordítani a tantestületben. A megnövekedett szabadidő el­lenére még nem érzékelhető eléggé, hogy a családok megfelelően hasznosítják hétvégeket. Az iskola önma­­­ga képtelen megoldani nevelési feladatokat, ebből a a szülőknek is jobban ki kell venniük a részüket. Az iskolai pártmunka id­­zi eredményeinek az okta­tásban kell megnyilvánul­niuk, ehhez elengedhetetlen feltétel az is, hogy a politi­kai kérdésekben tájékozot­tak legyenek a pedagógu­sok, s az iskolai demokrá­cia fejlesztéséből is kivegyék a részüket. Horányi Barna

Next