Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

2 KÖZLEMÉNY A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsö­nös Segítségnyújtási Szer­ződés tagállamainak Kül­ügyminiszteri Bizottsága 1987. március 24—25-én Moszkvában megtartotta so­­rroni következő ülését. A külügyminiszterek vé­­­­leménycserét folytattak az európai és világhelyzet­ről. A fő figyelmet korunk alapvető kérdéseire — nukleáris veszély elhárításá­a­ra, az emberiségnek a nuk­leáris és egyéb fegyverektől való megszabadítására1, az európai és általános bizton­ság megerősítésére, a nem­zetközi együttműködés fej­lesztésére — fordították. Az ülés résztvevői szük­ségesnek tartják, hogy vala­mennyi állam fokozza és egyesítse erőfeszítéseit a le­szerelésért, határozottan tö­rekedjék az atomfegyvereik­től és az erőszaktól mentes világ megteremtésére. Az ülésen megállapítot­ták, hogy a Szovjetunió Reyikjavíkban tett nagy hord­erejű javaslatai a leszerelés problémáinak minőségileg új megközelítését jelentik, to­vábbfejlesztik az SZKP KB főtitkárának 1986. január 15-i nyilatkozatában az atomfegyvermentes világ lét­rehozásáról kifejtett progra­mot. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozott­sággal fellépnek az izlandi fővárosban elért eredmények valóra váltásáért. Mindent a meg kell tenni azért, hogy kirajzolódott megállapo­dások konkrét egyezmé­nyekké váljanak. Az ülésen képviselt álla­mok hangsúlyozták, hogy késedelem nélkül alá kell írni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kü­lön megállapodást, amelynek értelmében az amerikai és szovjet középhatótávolságú rakétákat teljesen felszámol­nák Európában. Támogat­ják a Szovjetunió ezzel kap­csolatos javaslatát és üd­­vözli­k készségét, hogy szerződés aláírását követően e azonnal kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiából — egyez­tetve ezeknek az országok­nak kormányával — megnö­velt hatótávolságú harcásza­ti-hadműveleti rakétáit. A többi harcászati-hadműveleti rakétát illetően a Szovjet­unió kész azonnal tárgyalá­sokat kezdeni azok csök­kentéséről és teljes felszá­molásáról. Az ülés résztvevői síkra­­szállnak az SDI-program megvalósításának, valamint az „európai védelmi kez­deményezéshez” hasonló ter­vek kidolgozásának céktalan beszüntetéséért. hála­A VSZ tagállamai megerősítik, hogy teljes határozottsággian­ törekednek az atomkísérle­tek teljes és általános betil­tására, és fellépnek az erre vonatkozó szerződés mielőb­bi megkötését célzó tárgya­lások megkezdéséért. 2 Az ülésen részletesen át­­­­tekintették a VSZ tag­államai budapesti felhívásá­ban szereplő javaslatok to­vábbvitelével kapcsolatos kérdéseket. Megerősítették: határozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet je­lentős csökkentése oly mér­tékben, hogy a két katonai­­politikai szövetség vonatko­zásában már a 90-es évek elején 25 százalékos csök­kentést érjenek el a jelenle­gi szinthez képest, s ennek megfelelően csökkenjenek az államok katonai kiadásai, továbbá, hogy e folyamat később is folytatódjék.­­ A szocialista országok síkraszállnak az európai katonai szembenállás szint­jének szakaszos, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásával történő csökkentéséért. Úgy vélik: azokon a területeken, ahol bizonyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfelelő csökken­tésekkel egyenlítsék ki. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdoní­tanak annak, hogy a kato­nai szembenállás szintjének csökkentését olyan intézke­dések kísérjék, mindenek­előtt a fegyverzetcsökkentés területén, amelyek csökken­tenék a meglepetésszerű tá­madás lehetőségét. A A miniszterek hangsú­­lyozták, hogy államaik kedvező eredmények eléré­sére törekednek a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon. Az ülés résztvevői úgy­­ vélik, hogy az katonai szembenállás európai csök­kentését és az összeurópai biztonság az atom- erősítését szolgál­ós vegyifegyver­­ a mentes övezetek létrehozása földrész több területén. K­i­nyilvánították országaik eltökéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok megvalósítására.­­ A Varsói Szerződés tag­­államai fellépnek azért, hogy a leszerelés kérdései­ről kidolgozandó megálla­podások szigorú és haté­kony, a leszerelési intézke­dések tartalmának megfele­lő ellenőrzési rendszert irá­nyozzanak elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is­ súlyozták, hogy a szilárd ' ■ Az ülés résztvevői hang­­európai béke megőrzésének szükséges feltétele a hatá­rok sérthetetlenségének, a létrejött realitásoknak területpolitikai tiszteletben tartása. A revansista erők te­vékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revan­­sizmus ösztönzése — bárhol történik is az — veszélyez­teti a békét és a nemzetközi biztonságot.­­ A Varsói Szerződés tag­­­­államainak eltökélt szán­déka, hogy a többi ország­gal együttműködve töreked­nek a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszeré­­nek kialakítására, és e rend­szer megteremtése érdeké­ben a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nemzet­közi együttműködés kibőví­tését és elmélyítését — ka­tonai, politikai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. A mindenki számára bizton­ságos világról szóló építő szellemű párbeszéd két-, és többoldalú alapon történő kibontakoztatása lehetővé tenné a nemzetközi kapcso­latok átalakításához szüksé­ges leghatékonyabb módsze­rek és konkrét sok meghatározását.intézkedé­s Az ülés részvevői is­­- nak mét hangsúlyozták a­­szükségességét, hogy minden állam szigorúan tart­sa tiszteletben a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodás, a hatá­rok sérthetetlensége és a te­rületi integritás, a viták bé­kés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ-alapokmány, a hel­sinki záróokmány többi elvét és céljait, a nemzetközi kap­csolatok egyéb, általánosan elfogadott normáit. A miniszterek részlete­­z”■­sen megvitatták, hogyan halad az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten résztvevő államok képvi­selőinek bécsi találkozója, amely arra hivatott, hogy új lendületet adjon az össz­európai folyamatnak. E kér­désről Nyilatkozatot fogad­tak el. 44 Az ülés résztvevői át­­* * ■ tekintették a vegyi fegy­verek betiltásának kérdését, és nyilatkozatot fogadtak el róla. 40 A miniszterek áttekin­­tettek és egyeztettek olyan konkrét intézkedése­ket, amelyek a Varsói Szer­ződés tagállamainak egysé­gét és összeforrottságát, a tagországok között baráti és szövetségesi kapcsolatok erősítését, továbbá egyezte­tett politikájuk megvalósítá­sában való együttműködé­süknek a leszerelés, a béke megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttmű­ködés érdekében történő fej­lesztését szolgálják. A külügyminiszteri bizott­ság ülése a barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében zajlott le. A soron következő ülést Prágában tartják. Indiai választási eredmények Választási vereséget szen­vedett az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) vezette pártszövetség Kerala állam­ban. A helyi törvényhozási szavazás végeredménye sze­rint öt év elteltével ismét a bailan­dali Demokratikus Front alakíthat kormányt a szö­vetségi álamban. A front fő ereje India (Marxista) Kom­munista Pártja. A keralai választási ered­mény egyben azt is jelenti, hogy India egész déli része kikerült a szövetségi kor­­mányrudat kezében tartó kongresszuspárt irányítása alól. Mind a négy állam­ban — Keralában, Karnata­­kában, Tamilnáduban és Ándhra Pradesben — nem­­kongresszista pártok vannak kormányon. A nyugat-bengáli szavazás végső kimenetele még nem vált ismertté szerda regge­lig. Gyermekével a karján adja le szavazatát Calcuttában, Nyu­gat-Bengália fővárosában egy asszony 1987. március 26., csütörtök Somogyi Néplap NYILATKOZAT az összeurópai folyamat fejlesztéséért, a bécsi találkozó sikeres befejezéséért A VSZ külügyminiszterei megállapítják, hogy az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet (EBEÉ) résztvevő államai képviselői­nek bécsi találkozója a fe­lelős cselekvések és elhatá­rozások szakaszába lépett, s ebben jelentős megállapo­dások egyeztetése és kidol­gozása van soron. A miniszterek ismételten megerősítik, hogy országaik elkötelezettek az összeurópai folyamat további fejlesztése és elmélyítése mellett. E fo­lyamat képes az enyhülés erősítésére és általánossá té­telére, lehetővé tenné a résztvevő államok közötti kapcsolatoknak a helsinki záróokmányban foglalt va­lamennyi elv szilárd és biz­tos alapján való építését és fejlesztését, hogy valamen­­­nyi nép és minden egyes ember élete javuljon. A jelenlegi körülmények között a bécsi találkozó leg­főbb feladatát abban látják, hogy az minőségileg új szint­re emelje, dinamikusabbá tegye az összeurópai folya­matot, hozzájáruljon az EBEÉ résztvevő államai kö­zötti együttműködés fej­lesztéséhez a biztonság kér­désében, politikai, gazdasági és humanitárius téren. A miniszterek úgy vélik, hogy a bécsi találkozón részt vevők javaslatainak ezeket a feladatokat kell szolgálniuk, és ezen a fóru­mon a földrész népeit és minden egyes embert legin­kább foglalkoztató, lényegi kérdéseket kell megvitatni, olyanokat, mint a leszerelés, a béke és a biztonság szava­tolása, a bizalom erősítése, az együttműködés szélesítése minden területen. I. Az európai leszerelés, fegyveres erők és a hagyo­­­mányos fegyverzet csök­kentése elősegítésének kü­lönleges szükségességéből ki­indulva a miniszterek meg­állapították, hogy az Euró­pai Bizalom- és Biztonság­erősítő Intézkedésekkel és Leszereléssel foglalkozó Konferencia első szakaszá­ban elért megállapodások irányt mutatnak a bizalom- és biztonságerősítő, vala­mint a leszerelési intézke­déseket átfogó rendszer megteremtése felé. Részlete­sen megvitatták ezeket a kérdéseket a VSZ tagálla­mai budapesti felhívásának és a szocialista országok ál­tal a bécsi találkozón elő­terjesztett javaslatoknak fé­nyében, amelyek arra irá­nyulnak, hogy egy megfelelő fórum, konferencia kereté­ben térjenek át konkrét tár­gyalásokra az európai fegy­veres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet jelentős mértékű — az Atlanti-óce­ántól az Uralig terjedő — csökkentéséről. Úgy vélik, hogy a biztonság és a lesze­relés kérdéseit az összeuró­pai folyamat kereteiben kell áttekinteni és megolda­ni. Megerősítették a VSZ tagállamainak a bécsi talál­kozón előterjesztett javasla­tát a stockholmi konferen­cia mandátumának oly mó­don történő kiegészítéséről, hogy azon konkrétan meg­vitassák a leszerelés kérdé­seit is. Ezek a tárgyalások párhu­zamosan folyhatnának az olyan bizalomerősítő intéz­kedések kidolgozásával, ame­lyekről nem született meg­egyezés a stockholmi konfe­rencia kezdeti vagy amelyeket szakaszában­, a jövőben terjeszthetnek elő, beleértve a katonai tevékenység foko­zatos csökkentését, különö­sen a két katonai szövetsé­get illetően, a légi- és hadi­tengerészeti hadgyakorlatok bejelentését, a bizalomerő­sítő intézkedések kiterjesz­tését az EBEÉ valamennyi résztvevő országa területére, valamint más intézkedése­ket. Egyidejűleg vizsgálat tárgyai lehetnének olyan új típusú bizalomerősítő intéz­kedések, amelyek núl összefüggnek a közvetle­fegyve­res erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a kato­nai kiadások csökkentésével, és amelyek megkönnyítették megállapodások elérését, s a lehető legalacsonyabb szintű katonai egyensúly remtéséhez vezetnének.merte­A VSZ ülésén képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a semleges és az nem kötelezett országok ak­el­tíván részt vegyenek az európai biztonság katonai vonatkozásainak megvitatá­sában, annak minden sza­kaszában, és úgy vélik, hogy ezek az országok — figye­lembe véve az összeurópai folyamatban betöltött pozi­tív szerepüket — érzékelhe­tően hozzájárulhatnak az európai leszerelés ügyéhez is. Új fejlemény volt a Var­sói­­ Szerződés és a NATO országainak a bécsi találko­zón résztvevő képviselői kö­zötti nem hivatalos konzul­tációk megkezdése. Az ülé­sen képviselt államok remé­lik, hogy ezek a konzultá­ciók elősegítik az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökken­téséről szóló érdemi tárgya­lásokra való áttéréssel kap­csolatos kérdések megoldá­sát, azzal, hogy e tárgyalá­sok mandátumáról a bécsi találkozó folyamán kell dön­tést hozni és ezt tükröztetni a záródokumentumban. A jogegyenlőség, a ki­egyensúlyozottság és kölcsö­nösség, az EBEÉ valamen­­­nyi résztvevő állama bizton­sági érdekeinek egyenlő tisz­teletben tartása alapján a VSZ államai készek arra, hogy kölcsönösen elfogadha­tó megközelítéseket találja­nak a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet összeurópai csökkentéséről folytatandó jövőbeni tárgya­lásokhoz. A bécsi találkozó jelentős, konkrét eredményekkel való befejezése kedvezőbb körül­ményeket teremtene az elő­rehaladáshoz azokon a tár­gyalásokon, amelyeken a nukleáris fegyverzetek kor­­­látozásának és csökkentésé­nek, az űrfegyverkezés meg­akadályozásának kérdéseit vitatják meg, előmozdítaná az európai atom- és vegyi­­fegyvermentes övezetek lét­rehozását célzó kezdemé­nyezésiek megvalósítását. II. A miniszterek megállapí­­to­tták, hogy az európai biz­tonság fontos összetevője az EBEÉ résztvevő államai kö­zötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés egész rendszerének fejlesztése. Az ilyen kapcsolatok az euró­pai enyhülés, biztonság és béke anyagi alapját jelen­tik. Az összeurópai folyamat további fejlesztését és elmé­lyítését szolgálják a szocia­lista államok kezdeménye­zései egy prágai gazdasági fórum, egy bukaresti mű­szaki -tudományos együttmű­ködési konferencia és egy ökológiai fórum összehívá­sára. Ebbe az irányba mu­tatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési konferencia és egy ökológiai fórum össze­hívására. Ebbe az irányba mutatnak más javaslataik is, amelyeket a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció és a technológia­­átadás lehetőségeinek széle­sítésével és új formákkal való gazdagításával kapcso­latos kérdésekről, valamint az EBEÉ résztvevő államai közötti gazdasági-kereske­delmi csere útjában álló akadályok felszámolásáról tettek. A VSZ országai figyelem­be veszik az EBEÉ sok más résztvevő állama álltal be­terjesztett, a „második ko­sár” minden részterületét érintő javaslatokat, és ké­szek azokat figyelmesen megvizsgálni annak érdeké­ben, hogy kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat talál­janak. III. A VSZ tagállamai a hu­manitárius téren való együtt­működést az összeurópai fo­lyamat, az átfogó nemzetkö­zi béke és biztonsági rend­szer megteremtése fontos elemének ítélik. Síkraszáll­nak az e téren folytatandó széles körű együttműkö­désért. Meggyőződésük sze­rint mindent meg kell ten­ni azért, hogy biztosítva legyen az emberek joga békés és szabad él­éthez, a politikai, polgári, gazdasági, a szociális és kulturális jogok teljes körű érvényesülése, az államok szuverenitásá­nak tiszteletben tartása mel­lett. A béke, a bizalom légkö­rének kialakítása, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság érdekei megköve­telik az antikommunizmus szításának, a fajgyűlölő, so­viniszta és nacionalista té­zisek hirdetésének beszünte­tését. A humanitárius együttmű­ködéssel foglalkozó moszk­vai konferencia összehívásá­ról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az EBEÉ va­lamennyi résztvevő országá­ban, a helsinki záróok­mánynak megfelelően, elő­rehaladás történjék a huma­nitárius kérdések teljes kö­rében. E konferencia lehe­tővé tenné a résztvevő ál­lamok között e területen folytatott együttműködés összes kérdésének áttekinté­sét. A VSZ tagállamai fel­hívják az EBEÉ valamen­­­nyi résztvevő országát, hogy foglaljanak el kedvező ál­láspontot a humanitárius konferencia összehívására vonatkozóan. Síkraszállnak azért, hogy e fórumon átfo­gó, gyakorlati eredmények­re irányuló vita folyjék. Az összeurópai folyamat­nak az emberek közötti kon­taktusok, az információ, kultúra és az oktatás terüle­­­tén való további fejlesztésé­re, valamint elmélyítésére irányulnak a szocialista és­­ más országok közös javasla­tai is, többek között az a ja­vaslat, hogy hívjanak össze szimpóziumot Krakkóban a kulturális örökségről. Ma­gyarország kezdeményezése a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának, kia­dásának és terjesztésének elősegítéséről, valamint Ro­mánia javaslatai konferenci­ák összehívásáról, az okta­tásról és szakemberképzés­ről, a bűnözésről, az alkoho­lizmusról fogyasztásról,és a kábítószer­Az ülésen képviselt álla­mok törekedni fognak arra, hogy kölcsönösen elfogadha­tó megállapodásokat érjenek el az EBEÉ többi résztvevő országaival a humanitárius területre vonatkozó kérdé­sekben. * * * A Varsói Szerződés tagál­lamai felhívással fordulnak az EBEÉ valamennyi részt­vevő államához, tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy a bécsi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával fejezze be munkáját. Határozott szándékuk min­dent megtenni, hogy a bécsi találkozó konstruktív légkör­ben folyjék, határozatai tük­rözzék a nemzetközi kérdé­sekben jelentkező új gondol­kodásmódot, és hozzájárulja­nak a béke és biztonság meg­szilárdításához, az együtt­működés fejlesztéséhez az európai földrészen és az egész világon.

Next