Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
1989. április 5., szerda Somogyi Néplap Agrárközművelődési napok Kaposváron Tegnap megkezdődött Kaposváron a VI. agrárközművelődési napok programja. 1979-től hagyományosan kétévenként — a három első alkalommal Gödöllőn — találkoztak a leendő agrárszakemberek. Idén a kulturális program rendezője az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara. Délelőtt kilenc órakor az egyetem auditóriumában dr. Széles Gyula egyetemi tanár, a kar dékánja ünnepélyes keretek között köszöntötte a találkozó résztvevőit, a hazánk szinte valamennyi agrár-felsőoktatási intézményéből értkező hallgatókat. Ezután két helyszínen — a városi művelődési központiban, valamint a Latinca Sándor Művelődési Házban — megkezdődtek az együttesek és szólisták bemutatói. A rendezvényen négy szekcióban mutatkoznak be az egyetemisták, illetve a főiskolások. A vendégek megtekinthették a vizuális szekció kiállításait, a kórusok, a szólisták és a zenekarok a zenei, a néptáncosok és a népdalénekesek pedig a folklór szekcióban mérték össze tudásukat. Ma a városi művelődési központban az irodalmi, a Latinca Sándor Művelődési Házban pedig a folklór szekció résztvevőinek a programja várja az érdeklődőket. A kétnapos rendezvényre részletesebben lapunkban még visszatérünk. A népi, nemzeti kultúra megtartó erő Falusi versmondók somogyi szereplőkkel Második alkalommal rendezte meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szombaton Budapesten az országos falusi vers- és prózamondó versenyt. A selejtezőkön csaknem ezer versenyző szerepelt, a kiírásnak megfelelően harminc éven felüli, mezőgazdaságban dolgozók jelentkeztek. A budapesti döntőben már csak ötvenhét versenyző mérte össze tudását. A döntő izgalmát bevezetőjében Jancsó Adrienn előadóművész, a zsűri elnöke igyekezett néhány bátorító szóval oldani. Élmény volt hallgatni az ország különböző tájairól érkezett idős embereket, akik a néphagyományok eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert darabjait ízes tájszólásban mondták el. hallgatók így ízelítőt kaphattak a bácskai és békési vőfélykönyvekből, az első világháborúból hazatért hadifogoly történetéből, de elhangzott a Júlia szép leány és a Tizenkét kőmíves székely népballada is. Somogy megyét Csordás Gézáné és Győri Mihályné képviselte. A két versenyzőt Csizmadia Lajosné, a somogyudvarhelyi honismereti szakkör vezetője is elkísérte. Velük sem a verseny után beszélget—Csordás néni, kicsit szomorú,mi az oka? — Nem úgy sikerült a szereplésem, ahogy szerettem volna. Az első mondatoknál nagyon izgultam. Pedig az uram is eljött, hogy meghallgasson. — Győri Mihályné második helyezést ért el. — Lám, az ember még 72 évesen is tud valamit jól csinálni — mondta mosolyogva. — Győri néni Az asszony meg az ördög című mesét, Csordás néni pedig a hadifogoly történetét mondta el. Kitől tanulták ezeket a meséket? — Amikor summások voltunk, reggel 4-től este 8-ig a munka mellett ilyen történetekkel szórakoztattuk egymást, a munkát is megkönnyítettük vele. Czine Mihály, aki itt a zsűri tagja volt, megígérte, hogy megkeres bennünket és ezeket a meséket magnóra veszi. — Az udvarhelyi honismereti szakkör már összegyűjtötte a faluban ismert valamennyi történetet — veszi át a szót Csizmadia Lajosné. — Van egy nagyon szép faluházunk, ahol a régi eszközöket, tárgyakat is megőrizzük. A szakkör 45 gyerek és 15 felnőtt tagja játékokat is készített csuhából és rongyból, ezekkel több kiállításon is szerepeltünk. — Este a gálaműsorban lépnek majd fel, a rádió is megörökíti a műsort... — örülünk, hogy itt lehettünk. Reméljük, hogy ezután a faluban is kevesebben lesznek azok, akik megmosolyognak bennünket, amiért szeretünk „mesélni” — mondják az idős asszonyok. Hunyadkürti Ilona TAVASZ (Kovács Tibor felvételei) Kiadják a nagy Révai hasonmását Ismét megjelenik a Révai Nagy Lexikon. Az 500 magyar tudós és munkájaként 1911 szakember és 1935 között könyvesboltokba került munkahasonmás kiadására a szekszárdi Babits Kiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó írt alá szerződést. A 19 kötetesre tervezett sorozat első két kötetét a kiadók már az idén szeretnék megjelentetni, előreláthatólag 60—90 ezer példányban. A reprint kötetek szekszárdi nyomdában készülnek, s évente folyamatosan 3 kötetet kívánnak kiadni belőlük. A terjesztésről és a várható árakról a közeljövőben tájékoztatják majd a közvéleményt. 5 TV-NÉZŐ Betétkönyv és líra Szerény véleményem szerint a televíziós rejtvényműsorok forradalmasítása Monthy Mariannal és a flipp flipp-pel kezdődött egykoron, Szilveszter napján. Őszintén szólva abban egy kicsit bizonytalan hogy hány pével kell vagyok, írni azt, hogy flipp. Útmutatóként azt a nem éppen akadémiai szabályt találtam ki rá, hogy a flipp szó pé betűinek száma mindenkoron egyenes arányban áll a játékos kedvű néző lelkiállapotával és hangjának erejével, így aztán a bátortalanoknak a flip, a kicsit biztosabbaknak a flipp, az egész profiknak pedig a flippp változat az ajánlott. S amikor én ezt kiötlöttem, már akkor visszasírtam a helyesírásában jóval egyszerűbb „Lehet egy kérdéssel több?" című vetélkedőt, nem beszélve a „Kapcsoltam”-ról. Pedig annak idején, egy bizonyos névet búcsúztatva még nem is sejthettem, hogy mi vár rám a 89-es évben. Először is őszintén szurkoltam a már említett Menthy Mariannak, hogy az amúgy nem éppen nehezen érthető „Bumm!!!” (útmutatót lásd flipp-flipp-nél) játékszabályait megfelelően tudja elmagyarázni a szerencsét próbálóknak. A frász kerülgetett idegességemben, hogy amikor elindul az ágyú, akkor egyszercsak valaki megint flipp-flippet kiált, és vége lesz az egésznek. Az élet azonban nem igazolta feltevésemet. Fogynak a fél tucatnyi férfiingek, a porcelán étkészletek, a tízszemélyes vacsorák. A jobb sorsra érdemesült műsorvezető pedig hiába erőlködik, hogy kiszedje a telefonálóból, mit is akar nyerni, az egyszerű magyar „igényességgel” azt mondja: teljesen majd ami sikerül ...mindegy. Folytassuk a sort a „Mozaik” -ikal! Hitem szerint, ez a kirakósdi játék gyermekeknek szól, de legnagyobb meglepetésemre néha érett férfi és női hangok indulnak csatába Kalán néni egy-egy darabjáért. Nem mondom, hogy nem lenne édesebb az álmom, ha egy mesefigurával kihímzett kispárnán pihenhetném ki fáradalmaimat, de azért ezt az örömöt mégiscsak meg kellene hagyni a kisebbeknek. Próbálkozzunk inkább a „Torpedóival! Belföldi út, külföldi út, televideóskazetta, takarékbetétkönyv várja szerencsés gazdáit. Dévényi Tibor lelkesen szurkol a kismamáknak és a nyugdíjasoknak, s javára írható, hogy családias hangulatot tud teremteni, ha az némelyek szemében bizalmaskodásnak tűnik is. Persze, azt csak ő tudhatja, hogy némelyik hölgy hogy tüzel, hogy tüzel. S ráadásul itt a tavasz... Az új játékok közé tartozik a „Van egy kettese?” című is. Talán itt hagyják abba a felsorolást, hiszen a szellemtelen „pacsi-pacsik” jórésze ezzel elfogyott. Tegyük ezt főképp azért, mert jeges rémület uralhatja azoknak a műsortkészítőknek a szívét, akik látták az olasz „Európa, Európa” című adást. Rómában egy magyar leányzó, Ipacs Laura, az eddigi két műsor során már több mint két és fél millió magyar forintnak megfelelő összeget nyert, s tovább is gyarapíthatja az összeget. Rá se merek gondolni arra, hogy Egri Jánost egyszer valaki signore-nak fogja szólítani, s negyvenmillió lírát vár tőle .. . Berzeviczy Zsolt Értelmiségi Fiatalok Szövetsége alakult Elfogytak a résztvevők, mire befejeződött a tanácskozás (MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE) Azért a mozgalmi tapasztalatok is jók valamire. Egy KISZ-tag vagy szakszervezeti tag valószínűleg nem tudakolja e tartalmi kérdéseket tárgyaló fórumon: „Mi a jelölőbizottság feladata, és mi az a mandátumvizsgáló bizottság?” Április 2-án az Értelmiségi Fiatalok Szövetsége alakuló felvetődtek ilyen közgyűlésen kérdések, és akadt néhány fölösleges huzavona is. Pedig a kezdet jó volt. A Semmelweis ngi Egyetemen Orvostudomátartott tanácskozást Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter — a felnőtt társadalom egyetlen képviselőjeként — megtisztelte részvételével. Felhívta a figyelmet „nem az az értelmiségi, arra, aki különböző iskolákat végigjár. Ez csak az alap. Az az értelmiségi, aki megtalálja társadalomnak azt az archia médesi pontját, mely egész életen át foglalkoztatja”. Az ÉFSZ-nek, mint önálló szervezetnek — mondta a felszólaló —, mindenekelőtt tisztáznia kell a viszonyt az önmaga tisztázásával elfoglalt MSZMP-vel, amely eddig csak gyámkodott az értelmiségi fiatalok fölött. Az értelmiségi küldetést lebecsülő időszak után kell utat keresni. Ebben a fiatalok megtalálhatják szövetségeseiket a társadalmi reform híveiben. Nagy taps fogadta Pozsgay Imre szavait és a későbbiekben többen hivatkoztak rá. Csintalan Sándor levezető elnök — az ÉFT tagja — színvonalas vitavezetéssel igyekezett elérni azt, hogy a tanácskozás tartalmas legyen. Ennek ellenére csak néhány olyan felszólalás volt, amit öröm volt hallgatni. Lehóczky Pál, az ÉFSZ ideiglenes szervezőbizottságának vezetője többek között arról, szólt, hogy az ÉFSZ-nek új politikai kultúra kialakításában is szerepet kell vállalnia. Nagy Mihály budapesti ÉFSZ-tag arról beszélt, hogy az értelmiségnek nemcsak a termelés szervezése és irányítása feladata, hanem a hatalom a gyakorlásának sének tanítása és ellenőrzése. Zalavári István veszprémi fiatal úgy látja, hogy hazánkban jelenleg programverseny van. A program önmagában viszont nem elég, hiszen a gyakran változó és megvalósulatlan programok miatt veszített tekintélyéből az MSZMP és a KISZ. A veszprémi csoport új munkaimódszereket keres, ők például nem funkcióra választanak irányítókat, hanem feladatokra. Többen szóltak arról, hogy szerintük hazánkban ma nincs olyan szervezet, amely a társadalom nevében tárgyalhatna a kormánnyal. Ilyen körülmények rövid távon az is cél, között hogy a társadalom egyáltalán működőképes maradjon. Az ÉFSZ-nek is célja a saját alakuló működőképessége. Az közgyűlés ezzel a továbbiakban alapján gondok lehetnek, önmagukban sem bíznak a fiatalok, mert mint mondták , szorverték át őket „annyieddigi életükben”. Ezért a közgyűlés résztvevői mindent megtettek azért, hogy szabályt szabályra és biztosítékot biztosítékra halmozzanak. Csak győzzék majd számontartani a gyakorlati munka során , ha egyáltalán lesz gyakorlati munka. Félő, hogy a hasznos energia levezetődik az ÉFSZ-en belül és nem jut belőle a társadalmi feladatok megoldására. Kérdés az is: vajon csak férfiemberekből áll a fiatal értelmiség? Csak egyetlen felszólaló képviselte a női nemet, noha a 139 résztvevő között 65 hölgy volt. A reggeli létszám már az első szünetben a felére csappant. A vezetőségválasztást pedig csak hetvenhárman várták meg. A közgyűlés legnagyobb eredménye végül is, hogy döntöttek arról: 21 tagú választmány irányítja majd az ÉFSZ-t, a választmány ügyvezetőjének dr. Lehóczky Pált választották. Somogyi tagja nincs vezetőségnek, tekintve, hogy a somogyiak nem vettek részt a közgyűlésen (azt nem lehet tudni, hogy az elfoglaltságuk volt nagy, vagy pedig jó volt a szimatuk). Az országban 1719 tagot számláló EFSZ jelenleg egyet tud: hogy mi a platformja. „Az EFSZ sajátos rétegértékek és -érdekek képviseletére szerveződött önálló ifjúsági politikai szervezet”. A platformot a közgyűlés elfogadta. A politikai program megvitatására és elfogadására nem jutott idő, energia , s jóformán ember sem. Este fél hét körül már csak negyvenen maradtak a teremben. Kovács Gyula