Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-05 / 79. szám

1989. április 5., szerda Somogyi Néplap Agrárközművelődési napok Kaposváron Tegnap megkezdődött Ka­posváron a VI. agrárközmű­­velődési napok programja. 1979-től hagyományosan két­évenként — a három első alkalommal Gödöllőn — ta­lálkoztak a leendő agrár­­szakemberek. Idén a kultu­rális program rendezője az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara. Délelőtt kilenc órakor az egyetem auditóriumában dr. Széles Gyula egyetemi tanár, a kar dékánja ünne­pélyes keretek között kö­szöntötte a találkozó részt­vevőit, a hazánk szinte va­lamennyi agrár-felsőoktatási intézményéből értkező hall­gatókat. Ezután két helyszínen — a városi művelődési köz­pontiban, valamint a Latinca Sándor Művelődési Házban — megkezdődtek az együtte­sek és szólisták bemutatói. A rendezvényen négy szek­cióban mutatkoznak be az egyetemisták, illetve a főis­kolások. A vendégek megte­kinthették a vizuális szekció kiállításait, a kórusok, a szó­listák és a zenekarok a ze­nei, a néptáncosok és a népdalén­ekesek pedig a folklór szekcióban mérték össze­­ tudásukat. Ma a városi művelődési központban az irodalmi, a Latinca Sándor Művelődési Házban pedig a folklór szek­ció résztvevőinek a prog­ramja várja az érdeklődő­ket. A kétnapos rendezvényre részletesebben lapunkban még visszatérünk. A népi, nemzeti kultúra megtartó erő Falusi versmondók somogyi szereplőkkel Második alkalommal ren­dezte meg a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa szombaton Budapesten az országos falusi vers- és pró­zamondó versenyt. A selej­tezőkön csaknem ezer ver­senyző szerepelt, a kiírás­nak megfelelően harminc éven felüli, mezőgazdaság­ban dolgozók jelentkeztek. A budapesti döntőben már csak ötvenhét verseny­ző mérte össze tudását. A döntő izgalmát bevezetőjé­ben Jancsó Adrienn előadó­­művész, a zsűri elnöke igye­kezett néhány bátorító szó­val oldani. Élmény volt hallgatni az ország különböző tájairól érkezett idős embereket, akik a néphagyományok ed­dig ismeretlen vagy kevéssé ismert darabjait ízes táj­szólásban mondták el. hallgatók így ízelítőt kap­­­hattak a bácskai és békési vőfélykönyvekből, az első világháborúból hazatért ha­difogoly történetéből, de elhangzott a Júlia szép leány és a Tizenkét kőmí­­ves székely népballada is. Somogy megyét Csordás Gézáné és Győri Mihályné képviselte. A két verseny­zőt Csizmadia Lajosné, a somogyudvarhelyi honis­mereti szakkör vezetője is elkísérte. Velük sem a verseny után­ beszélget­—­­Csordás néni, kicsit szomorú,­mi az oka? — Nem úgy sikerült a szereplésem, ahogy szeret­tem volna. Az első monda­toknál nagyon izgultam. Pedig az uram is eljött, hogy meghallgasson. — Győri Mihályné máso­dik helyezést ért el. — Lám, az ember még 72 évesen is tud valamit jól csinálni — mondta moso­lyogva. — Győri néni Az asszony meg az ördög című mesét, Csordás néni pedig a hadi­fogoly történetét mondta el. Kitől tanulták ezeket a meséket? — Amikor summások vol­tunk, reggel 4-től este 8-ig a munka mellett ilyen tör­ténetekkel szórakoztattuk egymást, a munkát is meg­könnyítettük vele. Czine Mi­hály, aki itt a zsűri tagja volt, megígérte, hogy meg­keres bennünket és ezeket a meséket magnóra veszi. — Az udvarhelyi honis­mereti szakkör már össze­gyűjtötte a faluban ismert valamennyi történetet — veszi át a szót Csizmadia Lajosné. — Van egy nagyon szép faluházunk, ahol a régi eszközöket, tárgyakat is megőrizzük. A szakkör 45 gyerek és 15 felnőtt tag­ja játékokat is készített csuhából és rongyból, ezek­kel több kiállításon is sze­repeltünk. — Este a gálaműsorban lépnek majd fel, a rádió is megörökíti a műsort... — örülünk, hogy itt le­hettünk. Reméljük, hogy ezután a faluban is keve­sebben lesznek azok, akik megmosolyognak bennün­ket, amiért szeretünk „me­sélni” — mondják az idős asszonyok. Hunyadkürti Ilona TAVASZ (Kovács Tibor felvételei) Kiadják a nagy Révai hasonmását Ismét megjelenik a­ Révai Nagy Lexikon. Az 500 ma­gyar tudós és munkájaként 1911 szakember és 1935 között könyvesboltokba ke­rült munka­hasonmás ki­adására a szekszárdi Babits Kiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó írt alá szerző­dést. A 19 kötetesre terve­zett sorozat első két kötetét a kiadók már az idén sze­retnék megjelentetni, előre­láthatólag 60—90 ezer pél­­­dányban. A reprint kötetek szekszárdi nyomdában készülnek, s évente folyama­tosan 3 kötetet kívánnak ki­adni belőlük. A terjesztésről és a várható árakról a kö­zeljövőben tájékoztatják majd a közvéleményt. 5 TV-NÉZŐ Betétkönyv és líra Szerény véleményem sze­rint a televíziós rejtvény­műsorok forradalmasítása Monthy Mariannal és a flipp flipp-pel kezdődött egykoron, Szilveszter napján. Őszintén szólva abban egy kicsit bizonytalan hogy hány pével kell vagyok, írni azt, hogy flipp. Útmutató­ként azt a nem éppen aka­démiai szabályt találtam ki rá, hogy a flipp szó pé be­tűinek száma mindenkoron egyenes arányban áll a já­tékos kedvű néző lelkiálla­potával és hangjának erejé­vel, így aztán a bátortala­noknak a flip, a kicsit biz­­tosab­baknak a flipp, az egész profiknak pedig a flippp változat az ajánlott. S ami­kor én ezt kiötlöttem, már akkor visszasírtam a helyes­írásában jóval egyszerűbb „Lehet egy kérdéssel több?" című vetélkedőt, nem be­szélve a „Kapcsoltam”-ról. Pedig annak idején, egy bizonyos névet búcsúztatva még nem is sejthettem, hogy mi vár rám a 89-es évben. Először is őszintén szurkol­tam a már említett Menthy Mariannak, hogy az amúgy nem éppen nehezen érthető „Bumm!!!” (útmutatót lásd flipp-flipp-nél) játékszabá­lyait megfelelően tudja el­magyarázni a szerencsét próbálóknak. A frász kerül­­­getett idegességemben, hogy amikor elindul az ágyú, ak­kor egyszercsak valaki me­gint flipp-flipp­et kiált, és vége lesz az egésznek. Az élet azonban nem igazolta feltevésemet. Fogynak a fél tucatnyi férfiingek, a porce­lán­­ étkészletek, a tízszemé­lyes vacsorák. A jobb sors­ra érdemesült műsorvezető pedig hiába erőlködik, hogy kiszedje a telefonálóból, mit is akar nyerni, az egyszerű magyar „igényességgel” azt mondja: teljesen majd ami sikerül ...mindegy. Folytassuk a sort a „Mo­zaik” -ikal! Hitem szerint, ez a kirakósdi játék gyerme­keknek szól, de legnagyobb meglepetésemre néha érett férfi és női hangok indulnak csatába Kalán néni egy-egy darabjáért. Nem mondom, hogy nem lenne édesebb az álmom, ha egy mesefigurá­val kihímzett kispárnán pi­henhetném ki fáradalmai­­mat, de azért ezt az örömöt mégiscsak meg kellene hagy­ni a kisebbeknek. Próbálkozzunk inkább a „Torpedóival! Belföldi út, külföldi út, televideó­skazet­­ta, takarékbetétkönyv várja szerencsés gazdáit. Dévényi Tibor lelkesen szurkol a kis­­mamáknak és a nyugdíja­soknak, s javára írható, hogy családias hangulatot tud te­remteni, ha az némelyek szemében bizalmaskodásnak tűnik is. Persze, azt csak ő tudhatja, hogy némelyik hölgy hogy tüzel, hogy tü­zel. S ráadásul itt a tavasz... Az új játékok közé tarto­zik a „Van egy kettese?” cí­mű is. Talán itt hagyják abba a felsorolást, hiszen a szellem­telen „pacsi-pacsik” jórésze ezzel elfogyott. Tegyük­­ ezt főképp azért, mert jeges ré­mület uralhatja azoknak a műsortkészítőknek a szívét, akik látták az olasz „Euró­pa, Európa” című adást. Ró­mában egy magyar leányzó, Ipacs Laura, az eddigi két műsor során már több mint két és fél millió magyar fo­rintnak megfelelő összeget nyert, s tovább is gyarapít­hatja az összeget. Rá se me­rek gondolni arra, hogy Eg­ri Jánost egyszer valaki signore-nak fogja szólítani, s negyvenmillió lírát vár tő­le .. . Berzeviczy Zsolt Értelmiségi Fiatalok Szövetsége alakult Elfogytak a résztvevők, mire befejeződött a tanácskozás (MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE) Azért a mozgalmi tapasz­talatok is jók valamire. Egy KISZ-tag vagy szakszerve­zeti tag valószínűleg nem tudakolja e tartalmi kérdé­seket tárgyaló fórumon: „Mi a jelölőbizottság feladata, és mi az a mandátumvizsgáló bizottság?” Április 2-án az Értelmiségi Fiatalok Szövet­sége alakuló felvetődtek ilyen közgyűlésen kérdések, és akadt néhány fölösleges huzavona is. Pedig a kezdet jó volt. A Semmelweis ngi Egyetemen Orvostudomá­tartott ta­nácskozást Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, államminiszter — a felnőtt társadalom egyetlen képviselőjeként — megtisztelte részvételével. Felhívta a figyelmet „nem az az értelmiségi, arra, aki különböző iskolákat végigjár. Ez csak az alap. Az az ér­telmiségi, aki megtalálja társadalomnak azt az archi­­a médesi pontját, mely egész életen át foglalkoztatja”. Az ÉFSZ-nek, mint önálló szer­vezetnek — mondta a fel­szólaló —, mindenekelőtt tisztáznia kell a viszonyt az önmaga tisztázásával elfog­lalt MSZMP-vel, amely ed­dig csak gyámkodott az ér­telmiségi fiatalok fölött. Az értelmiségi küldetést lebe­csülő időszak után kell utat keresni. Ebben a fiatalok megtalálhatják szövetsége­seiket a társadalmi reform híveiben. Nagy taps fogadta Pozsgay Imre szavait és a későbbiek­ben többen hivatkoztak rá. Csintalan Sándor levezető elnök — az ÉFT tagja — színvonalas vitavezetéssel igyekezett elérni azt, hogy a tanácskozás tartalmas le­gyen. Ennek ellenére csak néhány olyan felszólalás volt, amit öröm volt hall­gatni. Lehóczky Pál, az ÉFSZ ideiglenes szervezőbizottsá­gának vezetője többek kö­zött arról, szólt, hogy az ÉFSZ-nek új politikai kul­túra kialakításában is szere­pet kell vállalnia. Nagy Mi­hály budapesti ÉFSZ-tag ar­ról beszélt, hogy az értelmi­ségnek nemcsak a termelés szervezése és irányítása feladata, hanem a hatalom a gyakorlásának sének tanítása és ellenőrzé­se. Zalavári István veszprémi fiatal úgy látja, hogy hazánkban je­lenleg programverseny van. A program önmagában vi­szont nem elég, hiszen a gyakran változó és megva­lósulatlan programok miatt veszített tekintélyéből az MSZMP és a KISZ. A veszp­rémi csoport új munkaimód­szereket keres­, ők például nem funkcióra választanak irányítókat, hanem felada­tokra. Többen szóltak arról, hogy szerintük hazánkban ma nincs olyan szervezet, amely a társadalom nevében tár­gyalhatna a kormánnyal. Ilyen körülmények rövid távon az is cél, között hogy a társadalom egyáltalán mű­ködőképes maradjon. Az ÉFSZ-nek is célja a saját alakuló működőképessége. Az közgyűlés ezzel a továbbiakban alapján gon­dok lehetnek, önmagukban sem bíznak a fiatalok, mert mint mondták , szor­verték át őket „annyi­eddigi életükben”. Ezért a közgyű­lés résztvevői mindent meg­tettek azért, hogy szabályt szabályra és biztosítékot biz­tosítékra halmozzanak. Csak győzzék majd számontarta­­ni a gyakorlati munka so­rán , ha egyáltalán lesz gyakorlati munka. Félő, hogy a hasznos energia le­vezetődik az ÉFSZ-en belül és nem jut belőle a társa­dalmi feladatok megoldásá­ra. Kérdés az is: vajon csak férfiemberekből áll a fiatal értelmiség? Csak egyetlen felszólaló képviselte a női nemet, noha a 139 résztvevő között 65 hölgy volt. A reggeli létszám­­ már az első szünetben a felére csap­pant. A vezetőségválasztást pedig csak hetvenhárman várták meg. A közgyűlés legnagyobb eredménye vé­gül is, hogy döntöttek arról: 21 tagú vál­asztmány irá­nyítja majd az ÉFSZ-t, a vá­lasztmány ügyvezetőjének dr. Lehóczky Pált választot­ták. Somogyi tagja nincs vezetőségnek, tekintve, hogy a somogyiak nem vettek részt a közgyűlésen (azt nem le­het tudni, hogy az elfoglalt­ságuk volt nagy, vagy pedig jó volt a szimatuk). Az or­szágban 1719 tagot számláló EFSZ jelenleg egyet tud: hogy mi a platformja. „Az EFSZ sajátos rétegértékek és -érdekek képviseletére szerveződött önálló ifjúsági politikai szervezet”. A plat­formot a közgyűlés elfogad­ta. A politikai program megvitatására és elfogadásá­ra nem jutott idő, energia , s jóformán ember sem. Este fél hét körül már csak negyvenen maradtak a te­­remben. Kovács Gyula

Next