Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-19 / 47. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Az alkotmány módosításáról vitázott az Országgyűlés Németh Miklós kompromisszumos javaslata — Koronás vagy Kossuth-címer — Kétharmados többséget a földtörvény elfogadásához (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon sok a módosító ja­vaslat, így a részletes vita még sokáig eltart a jövő héten, mert ma azokat a törvényjavaslato­kat tárgyalja meg a Tisztelt Ház, amelyeket tegnap vettek föl a tárgysorozatba. Ma folytatódik az Országgyűlés Tegnap megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülés­szaka. Mielőtt a képviselők megkezdték volna az első ülés­nap napirendjének, a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényja­vaslat részletes vitáját, az Or­szággyűlés határozott a kor­mány által sürgősséggel kért törvényjavaslatok napirendre tűzéséről. Az Országgyűlés elfogadta, hogy a rendkívüli ülésszakon tárgyalják meg a bírósági népi ülnökök megbízatásának meg­hosszabbításáról szóló tör­vényjavaslatot; a lakáscélú kölcsönök utáni 1990. évi adófi­zetésről szóló 1989. évi XLIX. törvény hatályának rendezésé­ről szóló törvényjavaslatot; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítását; az állam- és köz­­biztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosí­tását; valamint az Állami Va­gyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására be­nyújtott törvényjavaslatot. Két évre válasszon a parlament államfőt Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldi­kai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti kér­désévé lett köztársasági elnök­választás. Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is viss­zautasította azt a nem egyszer hangoztatott vádat, miszerint a parlament általi elnökválasztás a nép feje fölött született döntés lenne. Például Darvas Iván (SZDSZ). A köztársasági elnök­választás ügyében végül is Németh Miklós független képvi­selő kompromis­szumos javas­lata látszott feloldani az ellenté­teket. Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgal­mazó aláírásgyűjtési akciójával összefüggésben azt indítvá­nyozta, hogy az átmenet bi­zonytalanságának csökkenté­se érdekében most a parlament válasszon köztársasági elnö­köt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, amelyen egyúttal az új alkotmá­ny néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának a vá­lasztópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztár­­saságielnök-választással ös­­­szefüggésben semmiféle sze­mélyes ambíció nem vezérli. A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képvi­selők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelen­tette, hogy visszavonják az al­kotmánymódosítással kapcso­latban a köztársaságielnök-vá­­lasztás módját érintő módosító indítványaikat. Ugyancsak az elnökválasztás tekintetében az MSZP-t ért vádakat utasította vissza határozottan Horn Gyu­la. A köztársasági elnök stabili­záló tényező lehet egy esetle­ges politikai válság esetén, s ezért is fontos, hogy egy nép­szavazással megválasztott, az ország lakosságának bizalmát élvező személy töltse be a posztot. Emellett azon a véle­ményen volt, hogy az elnökvá­lasztás időpontjáról és körülmé­nyeiről mielőbb kezdjenek kon­zultációt a parlamenti pártok. Tiszteljük a szent koronát Fontos szerepet kapott a vitá­ban a korona és a címer, illetve ezek együttes jelképként való alkalmazása. Kisebbfajta heral­dikai „csetepaté” alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a történelmi címerhez való ragaszkodását kifejtő fel­szólalása után Szabad György (MDF) történészként fogalmaz­ta meg véleményét. Elöljáróban hangoztatta — vitába szállva Zétényi Zsolt (MDF) képviselő­vel : a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen bizto­sítani kell, s indokolt, hogy önál­ló törvény­ szülessen erről. Cí­mernek csak az tekinthető — mondotta —, ami a címer­pajzson helyezkedik el, így a korona legfeljebb csak „mellék­lete” a címernek. A szerteágazó, sokrétű vitá­ban Gerbovits Jenő (FKGP) szavaiból az tűnt ki, hogy ellenzi a földtörvény elfogadásának kétharmados többséghez köté­sét. Orbán Viktor (Fidesz) konstruktív bizalmatlansági in­­­dítvány ellen emelte fel szavát. Kifejtette, hogy bár módosító ja­vaslatát az illetékes bizottság elvetette, igazi ellenérvet nem tudott felhozni ennek az intéz­­ménynek alkotmányossá tétele­­ mellett. Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezére elsősorban a fia­tal demokraták módosító javas­latait „ostorozta”. Szájer József (Fidesz) a földtörvény kéthar­mados elfogadását szorgalma­zó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a Kisgaz­dapártnak kíván gondot okozni. Egyetlen mondattal a földtör­vény minősített többséggel való elfogadása ellen emelt szót, mondván, hogy „a kisgazdákat le lehet szavazni, az MDF-et le lehet szavazni, de a magyar népet nem”. Viccek helyett érveket Orbán Viktor reflektált Tor­gyán József felszólalására. A fiatal demokraták frakcióveze­tője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön meg a vitá­ban, mint a kisgazdák frakció­­vezetője.­Rámutatott: az alkot­mánymódosítás témája elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai érvek ütközzenek meg, ne pedig viccek. Áder János (Fidesz) megje­gyezte, hogy a vita arról győzte meg, miszerint érdemes lett vol­na külön címer- és zászlóügyi albizottságot felállítani a kérdé­sek tisztázására. Üdvözölte: az általa beterjesztett módosító indítványok közül bizottsági támogatást kapott, hogy a köz­­társasági elnök hivatali ideje és a parlament mandátumának ideje ne essen egybe. Torgyán József szükséges­nek érezte, hogy válaszoljon Szájer József és Orbán Viktor Fidesz-képviselőknek. Orbán Viktorral ellentétben azt han­goztatta, hogy a konstruktív bi­zalmi indítvány témájában „csak az ő érvei — rombolni könnyebb, mint építeni — vol­tak a jogi érvek”. (MTI) Szűrös Mátyás és Torgyán József a Parlament folyosóján Öltönyvásár a Somogy Áruházban­ Gyűrtvászon nyári férfiöltöny jugoszláv import szövetöltöny sportos fazonban elegáns nyári öltöny nyári szövetöltöny 8700 Ft helyett 5600 Ft 6600 Ft helyett 3300 Ft 5200 Ft helyett 3100 Ft 3300 Ft helyett 2100 Ft Most érkeztek elegáns férfinadrágok — több színben és fazonban 750 — 1780 Ft-ig! Ne feledje, gyűjtse sorszámozott hirdetéseinket! vnt- 11 • • ViíiMM mi? A MTESZ és a SZTÁV Területi Oktatóbázisa AZ IDÉN TERVEZETT TANFOLYAMAI KÖZÜL felhívja az érdeklődők figyelmét az alábbiakra: — érintésvédelem felülvizsgálata — villámvédelem felülvizsgálata — erősáramú berendezések felülvizsgálata — fakitermelők munkavédelmi felkészítése Bővebb felvilágosítással a 16-244 telefonon, vagy a Technika Házában (Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/c) állunk rendelkezésükre. Kihelyezett tanfolyamokat is szervezünk! (111208) 1990. június 19., kedd Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és Antall József, a Ma­gyar Köztársaság miniszterelnöke június 18-án Sopronban találko­zott. (MTI Fotó: Szebellédy Géza) KÖRNYEZETVÉDELEM Mégis fogadják a magyar küldöttséget A horvát energetikai minisz­ter és a szomszédos ország vízügyi titkárságának elnöke is fogadja júliusban a magyar par­lamenti küldöttséget. Erről a magyar vízügyi delegáció álla­podott meg a szomszédos or­szág illetékeseivel, előkészítve a magyar képviselők tájékozó­dó látogatását — mondta Szei­­fert Gyula, a Környezetvédelmi Minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztá­lyának vezetője hazaérkezését követően az MTI munkatársá­nak. Mint ismeretes, a magyar parlamenti küldöttség már ko­rábban a helyszínen kívánt tár­gyalni a jugoszlávokkal a terve­zett Dráva menti vízi erőművek­ről, de bizonyos diplomáciai megfontolások miatt akkor a küldöttséget nem fogadták. Most a horvátok már készek a küldöttség fogadására, a láto­gatás lebonyolítását a két parla­ment egyezteti. A jelenlegi hazai környezet­­védelmi kormányzat a Dráva­­vidék páratlan természeti érté­keinek megőrzését fontosabb­nak tartja az energiatermelés­nél, ezért a síkvidéki üzemvíz­­csatornás erőművek felépítése ellen foglal állást. Az elmúlt években több ne­ves hazai szakember fejtette ki aggályait­ tanulmányokban, ha­táselemzésekben a Dráván ter­vezett vízlépcsőkkel kapcsolat­ban.­­ A parlamenti küldöttség a ter­vek szerint felkeres néhány, a Dráva jugoszláviai szakaszán felépített vízi erőművet is, hogy tájékozódjon környezetre gya­korolt hatásukról. 173 ezren írták alá az MSZP javaslatát (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Szekeres Imre, az MSZP elnökségi tagja, or­szágos titkára röviden vázolta a szocialista párt véleményét, amely szerint a köztársasági elnök személyéről közvetlen, általános titkos választással kell dönteni, s úgy vélekedett, hogy e kérdésben erős állam­­polgári akarat nyilvánult meg. Nem az MSZP Elnöksége kez­deményezte az aláírásgyűjtési akciót — e testület hivatalosan nem is foglalt ebben állást —, hanem vidéki párt- és társadal­mi szervezetek, közösségek. A párt a helyi politikai akaratot támogatta, felismerve azt a tényt, hogy az MDF—SZDSZ paktum keretében a kormányzó pártok módosítani kívánják az alkotmányt ezen a ponton is. A párt titkára felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a koalí­ciós pártok és az SZDSZ kitart a paktumban kötött megállapo­dás mellett és az alkotmánymó­dosításról folyó részletes or­szággyűlési vita keretében mó­dosítják az alkotmány vonatko­zó pontját, majd kedden meg­választják a köztársaság elnö­két—erre ugyanis a jogi lehető­ség fennáll —, a népszavazás kiírása akkor is kötelező. A népszavazásra pedig legkoráb­ban a jövő év elején kerülhet sor. A továbbiakban kifejtette: az MSZP—mint ahogy Horn Gyu­la parlamenti beszédében le­szögezte — elvi kérdésnek az általános és közvetlen titkos választást tartja, azt pedig a politikai pártok közötti megálla­podás tárgyává lehet tenni, hogy ez mikor, hogyan és mi­lyen formában történjen meg. Hangsúlyozta: nem Göncz Ár­pád személye ellen van kifogá­sa a pártnak. Abban az esetben azonban, ha a népszavazás eredménye szerint a nép köz­vetlenül­ kívánja az elnököt vá­lasztani, az akkor funkcióban lévő köztársasági elnöknek le kell vonnia a konzekvenciát. Ugyanakkor elképzelhető — tette hozzá —, hogy a népsza­vazás nyomán is Göncz Árpád tölti be e tisztséget. Az újságírói kérdések nyo­mán elhangzott az is, hogy a szocialista pártnak nincs elnök­jelöltje, arról azonban van el­képzelése, hogy milyen állam­férfi lenne alkalmas a bonyolult politikai helyzetben e poszton. Eszerint nagy tudású, tekintél­lyel bíró, köztiszteletben álló személyiséget kell választani Adott időben az MSZP-nek is el kell majd döntenie, hogy állít-e önálló jelöltet vagy támogat másokat. Polgár Viktor szólt arról is: ma felmérhetetlen, hogy a társada­lomban azok vannak-e több­ségben, akik a választást a par­lamentre bízzák, vagy azok, akik népszavazást kívánnak. Az tény azonban, hogy egy hét alatt 173 ezren írták alá az MSZP listáit, és Király Zoltán­nak is sikerült 20 ezer további aláírást gyűjtenie. Ugyanakkor az is közismert, hogy más pár­tok — az MDF, a Fidesz, az SZDSZ—tagjai közül is többen pártvezetésüktől eltérő véle­ményt képviselnek e kérdés­ben. Végül Szekeres Imre kijelen­tette: a 173 ezer aláíró nem ha­talmazta fel az MSZP-t a komp­romisszumra. Az Országgyűlés dönthet az indítványnak megfe­lelően, s azt a párt tudomásul veszi. Ezentúl—csakúgy, mint a többi parlamenti párt—mérle­geli, hogy milyen álláspontot képviseljen az Országgyűlés­ben.

Next