Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-01 / 153. szám

6 Borkóstoló a pincehegyen A Siótour balatonberényi irodájának nyári programaján­latában a helyi pincehegy jó­féle nedűinek kóstolgatása mellett Boglár és Lelle törté­nelmi borvidékének felkere­sése is szerepel. A kirándulá­sok során Budaspet, Solt-Ka­­pocsapuszta és Bugacpuszta idegenforgalmi nevezetessé­geivel ismertetik meg a turis­tákat. A szálláshelyek értéke­sítésével­­ is foglalkozó iroda a főszezon előestéjén 70 szá­zalékos férőhely-kihasználtá­­sággal üzemel. Nosztalgiavonat Csisztafürdőre Július 1-jétől menetrend­szerűen közlekedik Balaton­­fenyves és Csisztapuszta kö­zött az a nosztalgia­gőzös, amely évek óta nagy népsze­rűségnek örvend a fürdőven­dégek körében. A Fenyvesről 10.30-kor kigördülő szerel­vény 14.20-kor indul vissza ál­lomáshelyére. A kisvasút többi szerelvénye egyébként Tás­kára és Somogyszentpálra közlekedik; a hajnali munkás­vonat mellett reggel nyolctól este kilencig, óránként szál­lítja az utasokat. Hétvégi hangverseny A keszthelyi, nyári hangver­senyek sorát július 3-án va­sárnap, a Győri Kórushang­verseny előadása nyitja. A Ka­tona Tibor vezényletével a Fő téri Plébániatemplomban fel­hangzó műsor 19.45-kor kez­dődik. Keresztúri mas­or­ettek A hangulatos sétatéri zene­pavilonnál, a Balaton-parti mó­lónál vonul fel, július 2-án, szombaton a balatonkeresz­­túri majorette csoport. A 18 órakor kezdődő, szabadtéri táncos bemutatón a zenét a keresztúri ifjúsági fúvószene­kar szolgáltatja. Ha nyár, akkor nád... A Nádker­­t balatonszent­györgyi üzeme kül- és belföl­dön egyaránt forgalmazza termékeit. Május-júniusban rohamosan megnőtt az érdek­lődés — például — az export­sűrű szövet iránt, amelyből 8 ezer négyzetmétert adtak el, csak idehaza. A tavaszi keres­lethez képest megduplázódott a belföldi tetőfedő nád értéke­sítése is; az előző hónapban mintegy 5 ezer kéve talált gazdára. SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR Végre pihennek a diszkó-űzte németek Bélatelepi Napsugár Akár a hirtelen jött hőhul­lám, úgy törtünk rá Sinkovits Gyulára, az alsóbélatelepi Napsugár Kemping vezetőjére a kérdéssel: — Van-e vendég? Kik ér­keztek legutóbb? — Moment — mondta kissé zavartan —, menten utánané­zek, de úgy emlékszem, leg­újabb vendégeink németek. Míg a főnök a kartotékok közt keresgél, nézzük a Nap­sugarat: 7,5 hektáron terül el Fonyód és Fenyves között, nyaralótelepén 42 lakosztály igényelhető, van itt komfortos motel és kemping is, a kör­nyéken ez a legnagyobb, 1900 férőhelyet tud biztosí­tani. Ehhez képest ma még — bár itt a nyár — ritkaság­­számba megy a vendég. — Ez igaz — ismeri el Sinko­vits Gyula — de azért annyit elmondhatok, hogy máris 120 bungaló-lakónk van, 37-en laknak a motelben, 249-en pedig a kempingben. Igaz, ez még nem sok, de a bajorok jú­liusban kezdik a szabadságu­kat... Ami pedig az eredeti kérdést illeti: legutóbbi vendé­geink németek, Volkswagen Golffal, lakókocsival. Spohr Brigitte és hozzátartozói, va­lahonnan Köln mellől jöttek. Brigitte és családtagjai (fi­vére, sógornője) élénk gesz­tusokkal jelzik, hogy erről szó sincs. — Földvárról jöttünk — ma­gyarázzák —, ott szerettünk volna nyaralni, de 200 méterre volt tőlünk a diszkó, és le nem tudtuk hunyni a szemünket. Mi pihenni jöttünk, nem disz­kózni, úgy­hogy szedtük a sá­torfánkat, és átjöttünk ide, a Napsugárba. Itt csendet és nyugalmat találtunk. — És az árak? — Kibírjuk. — Csak nem „echte” gaz­dagokhoz van szerencsénk? — Ugyan — és nevetnek mindannyian — kereskedők vagyunk, s jó, ha otthon a kö­zépréteghez tartozunk. De ez elég ahhoz, hogy három hetet eltöltsünk a Balatonnál. Ide ma reggel érkeztünk és remél­jük, maradunk is, csak lárma, zaj ne legyen. Pihenésre van szükségünk, aztán irány haza, Bergheimbe, és otthon majd jó szívvel gondolunk a „Sun­­­licht, a Napsugár kem­pingre... Kun G. Tibor Kellemes ebéd utáni szieszta. Pihenni, feltöltődni szeretne itt a vendég 1994. július 1., péntek A mindenség öröme Németh János kerámikus, Munkácsy-díjas, Érdemes művész kiállítása Siófokon a Kálmán Imre Múzeumban Németh János kerámikus mesterségének legősibb szakterületéből a fazekas­ságból származtatja művé­szetét; a korongolt tárgyak, a korongolt edények gömbö­­lyűsége, kereksége örökl­tő­­dik át figurális kerámiáiba. Azt mondja: —­­ Az alkotónak mindig előre kell tekintenie, ezt teheti úgy is, hogy régi értékeinket figyelembe veszi, vagy ép­penséggel azokkal figyelmez­tet „széteső” világunkra, de a művész ezért ekkor is és mindig saját belső világában érez, gondolkodik”. A régi értékeink, amelyek a mai ember számára nem hoznak üzenetet, éppen mert ornametikává szegényedtek (Nap, Hold, csillagok, fák, vi­rágok, szarvasok, madarak), a történelmi hagyományok (primitív népek teremtés mí­toszai, Ádám és Éva, trójai faló, Neptun, Vénusz, Európa elrablása, kereszt, busójárás), az élet hétköz­napi vagy ünnepi ajándékai) a természet kincsei, évsza­kok vagy cirkuszok mutatvá­nyosai) — mintha új életet nyernének Németh János keze nyomán. Ez a kerekség, gömbölyű­­ség adja meg Németh János figuráinak egészséges, élettől kicsattanó derűjét. Ezzel a kerek formavilággal teljesen szuverén dunántúli ember- és tájábrázolási rendszert alakí­tott ki. Művei első látásra nagyon vérbő, igazi magyar­ ízű ke­rámiák, amelyek múzsa-test­véreit Keresztury Dezső, Ta­­káts Gyula és Berzsenyi Dá­niel, Arany János, vagy éppen Csokonai költészetében lá­tom. Németh János eredeti te­hetsége képes „szakmáját” magas művészetté emelni. Nemcsak kisplasztikák (Sellő, Neptun, Kaszás, Várakozás) meg korongozott agyagszob­rok (Pihenő pásztor, Assisi Szent Ferenc, Keresztelő Szent János, Gondolkodó, Pihenő nő) kerülnek ki a kezeiből, hanem épület­plasztikák is (Közlekedés, Kaposár, a zalaegerszegi kórház domborműve, a vo­­nyarcvashegyi Halász-em­lékmű). Szóval mindenütt megállja a helyét, mindent tud. Játszadozni is formákkal, méretekkel, színekkel... Matyikó Sebestyén József Németh János keramikus, Munkácsy-díjas, Érdemes mű­vész tárlatát a siófoki Kálmán Imre Múzeumban dr. Dankó Imre egyetemi tanár nyitja meg ma 18 órakor. A kiállítás au­gusztus 21-ig várja a látogatókat. Sok a kamion, útban a Jesolo Balatonkeresztúri parkolóháború — Részünkről teljes a jóindulat — mondja Bárdos János, Balatonkeresztúr polgármestere. — Teljes rosszindulattal kevernek alám — mondja Czihar László, aki az éjjel-nappal nyitva tartó vendégfogadó tulaj­donosa, üzemeltetője. Nem kell hozzá sok fejtörés, hogy átlássuk: a két állítás kö­zül egyik nem állja meg a he­lyét. A polgármesteri hivatalban megtudtuk, hogy a község bel­területén, a 7-es főközlekedési út mellett Czihar László ’87-től bérli az áfésztól az üzletet, s büfé-étkezdére kapott enge­délyt. Ezt a későbbiekben azonban kissé „túlépítette”. A legnagyobb gondot mégis az ál­tala kialakított parkoló okoz, ahol az olasz kamionok rend­szeresen megállnak, hiszen olasz(os) név a Jesolo, vonzza az olaszokat. És eddig nem is lenne semmi gond, de — állítják az önkor­mányzatnál — a közelben lakó 4-5 családot rendkívül zavarja éji nyugalmában a kamionforga­lom. (Ha fagyasztott árut visz­nek, megállás nélkül zúgnak a hűtőgépek, ha élőállatot — példa okán bárányt — egész éjszaka hallgathatják a bége­­tést és így tovább. Nem csoda, ha fogytán a környéken lakók türelme... Czihar László azonban e helyzetet egészen másaként látja: — Mondom, teljes rosszindu­lattal vannak. A szomszédok (megzavart) nyugalmára hivat­koznak, a lakosság védelmére, de ez csak a látszat. Szálka va­gyok a szemükben, mindent el­követnek, hogy lehetetlenné te­gyenek. A konyhagép-bemutató termemet már lebontatták, most ugyanezt akarják a szabadtéri étteremmel is, leginkább pedig a parkolót az út túlsó oldalára áttenni. (A terület a tsz tulaj­dona, csak együtt adná el az egész nagy területet, állítólag 9 millióba kerülne... Határozatot hoztak arra is, hogy a Jesoló előtti, a bérlő által alácsövezett és lefedett árkot bontsa ki. Ha ezt megteszi, a kamionok, ame­lyek ezen át jutnak a parkolóba, a jövőben kívülrekednek. Kívül viszont már ott a „megállni tilos” tábla. Czihar László úgy érzi, mattot kapott. Az önkormányzat úgy, hogy a környező lakosok érde­keit védi megszorító, a kamio­nokat távoltartó intézkedései­vel, így hát, dúl a háború. Kö­tetnyi akta mindkét oldalon, megy a bírósági hercehurca, és egy vállalkozó­­, aki mellesleg 11 helybelinek ad munkát­­ a „meccs” feladásának gondola­tát fontolgatja. A polgármester szerint nincs szükség erre. Ha a régóta esedékes 7-es autópá­lya megépülne — többek között — ez a gond is megoldódna. Kun G. Tibor A keszthelyi öböl kotrásához Előbb a pénzt kell összekotorni (Folytatás az 1. oldalról) Szükség van a Kis-balatoni program befejezésére is. A kettő együtt tudja biztosítani a Balaton víztisztaságának megőrzését, illetve javítását. Egyre kevesebb pénz jut a tóparti művek karbantartá­sára, a rongálódások kijavítá­sára, újak építésére pedig egyszerűen nincs keret. Nemcsak a keszthelyi öböl­ben sürgős a tennivaló, ha­nem számos kikötőben is az. A keszthelyit, a badacsonyit már most nehezen tudják a hajók megközelíteni. Jó hír az, hogy helyreállt a Balaton víz­szintje. Siófoknál jelenleg 100 centiméter a vízmagasság. Két nagy csapolás során több mint 200 millió köbméter vizet engedtek le a Sió-csatornán a Balatonból. Ugyancsak jó hír, hogy a közeli napokban meg tudja kezdeni munkáját a környe­zetvédelmi tábor. Lakói kö­zép- és főiskolai diákok, egye­temisták a táborozás során el­távolítják a partok mentéről azokat a szennyező anyago­kat, amelyeket a hullámzás a Balaton medréből sodor ki a partra. Évről-évre erre a tá­borra is egyre nehezebben tudnak pénzt előteremteni. Cseresznyák István Javuló szolgáltatás­ listát jövőre beíratjuk egy nyelvtanfolyamra, mert a német vendégek panaszkodnak, hogy a visszhang csak magyarul kiabál vissza Őszi Zoltán karikatúrája

Next