Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-28 / 228. szám
6 Az 1995. évi költségvetést 630 milliárd forint törlesztési kötelezettség és kamatfizetés terheli Kormányfői számvetés az ország helyzetéről Horn Gyula miniszterelnök tegnap, majdnem 70 perces beszédében a társadalom és a gazdaság helyzetéről tartott ismertetést, s e beszámoló céljaként azt jelölte meg, hogy megnyerje a lakosság bizalmát és támogatását a közép- és rövidtávú kormányprogramhoz. A beszéd első részében Horn Gyula a négy év történéseit elemezve kijelentette: Magyarország elvesztette a többi kelet-európai országgal szembeni előnyét, a beruházások összege nem éri el a négy évvel előttieket, s több mint három millió ember szegényedett el. A jobboldali kormányzat elhibázott politikája, a tudatos válságkezelési program hiánya a miniszterelnök szerint nagy mértékben hozzájárult e helyzet kialakulásához, s a privatizációs politika csak súlyosbította a gazdaság állapotát. Horn Gyula szerint a mezőgazdaság került a legrosszabb szituációba, mert támogatását a jobboldali kormányzat rendkívüli mértékben csökkentette, s zűrzavart idézett elő a vagyoni kárpótlással. A négy év alatt az állami tulajdonban lévő vagyon több mint felét privatizálták, s Horn Gyula szerint a politika is ösztönözte a vagyonfelélő magatartást. A kormány megvizsgáltatta az 1994. április 1 -je és június 4-e közötti privatizációkat, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a privatizáció gyorsítása milyen közel áll az osztogatáshoz. A személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány politikáját hajtják végre. A politikai felelősségre vonást a lakosság a májusi választásokon megtette — jelentette ki a miniszterelnök. Megítélése szerint a közvéleményt foglalkoztatta a különböző „kormánykedvenc alapok” ügye, amelyeknek az előző kabinet székházakat, valamint tizenötmilliárd forint pénzbeni és tárgyi támogatást nyújtott. Horn Gyula elfogadhatatlannak nevezte a százmilliárd forintos be nem fizetett adókat, valamint a száznyolcvanmilliárdos tb-járulékhiányt. — A kormány célja nem újabb adó kivetése, hanem a jelenlegiek behajtása - mondta Horn Gyula. A miniszterelnök ezután a lakosság egészségi állapotáról, az oktatási törvény alkalmatlanságáról, valamint arról szólt, hogy a jobboldali kormány a befolyása alá hajtotta a közszolgálati televíziót. Kijelentette: a keresztény-nemzeti gondolatnak sem tett jót, hogy azt egyesek politikai reklámmá silányították. Horn Gyula ezután feltette a kérdést: mit tesz tehát a kormány? Elmondta: az 1995. évi költségvetési törvény kidolgozása után a kabinet a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval egyeztetve elkészíti a nemzeti modernizálás gazdaságpolitikai programjának 1998-ig szóló tervezetét. 1995 végéig rendbeteszik a bankok helyzetét, 1995. június 30-ig a privatizációs visszaéléseket vizsgáló bizottság elkészíti jelentését, s a jövő évben a remények szerint megmutatkozik az azonnali exportnövelő intézkedések hatása. A miniszterelnök közölte: jövőre az agrárágazat kapja a legtöbb állami támogatást, s a munkanélküliség mérséklése is kiemelt kormányzati feladat. Horn Gyula rámutatott, hogy a megszorító intézkedések oka elsősorban a kormánynak az ország jövőjéért érzett felelőssége. 1994-ben az inflációt meghaladó mértékben növelik a nyugdíjakat és 1995-ben pedig azok lépést tartanak az árakkal. Horn Gyula szerint az egyensúly megteremtése 15 év óta először nem a beruházások és a fogyasztás kárára történik majd. Külpolitikai kérdésekről szólva Horn Gyula hangsúlyozta: külföldi partnereik számára a magyar kormány képviselői világossá tették, hogy Magyarország stratégiai jelentőségűnek tartja mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Hazánk ezen kívül kész tárgyalni mind Szlovákiával, mind pedig Romániával az alapszerződésekről. Végezetül arra kérte a szociális partnereket, hogy még az idén kössék meg a kormánnyal a társadalmi-gazdasági megállapodást, s ennek okán ne éljenek vissza a kormány helyzetével. Beszéde végén arra kérte a miniszterelnök a lakosságot, hogy az ország fogjon össze a nehéz időszak lerövidítése érdekében. Pető Iván (SZDSZ) Senki ne várjon csodát A koalíciós partner, az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja nevében Pető Iván frakcióvezető szólt hozzá az ország helyzetét elemző miniszterelnöki beszédhez. Némiképp ellenpontozva Horn Gyula megállapításait, Pető Iván részletesen beszélt az elmúlt négy esztendő alapvető vívmányairól, kiemelve a demokrácia megteremtésének és megszilárdításának folyamatát, valamint a külpolitikai orientáció sikeres átalakítását. Az ország helyzetét tekintve az SZDSZ frakcióvezetője elsősorban attól óvott, hogy bárki csodát várjon, azt hogy a tömegek sorsa nagyon rövid időn belül látványosan javulhat. A kormánynak az SZDSZ szerint vállalnia kell az egy-kétéves „kellemetlen” időszakot, mert enélkül nincs esélye arra, hogy később sikeres legyen. A gazdasági növekedés Pető Iván szerint csak akkor lesz érdemi és tartós, ha sikerül csökkenteni az egyensúlyhiányt. A társadalom helyzetében pedig kizárólag úgy lehet változást elérni, ha a jóléti kiadások egész szerkezetét, átfogó rendszerét sikerül átalakítani. A nehéz éveknek még nincs vége a könnyebb esztendők csak akkor jönnek, ha az ország bírja türelemmel a változtatásokkal járó megszorításokat. Újabb adókat kell bevezetni, bár ez — hangsúlyozta Pető Iván — az éhenhaláshoz sok, a boldogsághoz kevés. SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA Szabó Iván (MDF) Eszköztelenség és válságfilozófia A célok világosak és azokkal egyetértünk, de azok elérésének útja nem látható. Eszköztelenség és válságfilozófia jellemzi a miniszterelnök beszédéből kivilágló koncepciót - hangsúlyozta Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője Horn Gyula beszédére reagálva kedden az Országgyűlés plenáris ülésén. Visszautasította a miniszterelnök vádjaiból az elmúlt négy év kormányzására vonatkozókat és emlékeztetett arra, hogy számos negatív jelenség az egykori szocialista rendszer öröksége volt. Az infláció kérdésében például 20 éves tendenciát sikerült megváltoztatnia az előző kormánynak. Visszautasította azokat a bírálatokat is, amelyek a kárpótlást, a kisparaszti gazdaságok kialakításának gyakorlatát, az ipari termelés lerontását és a privatizációt érték. Bejelentette, hogy a miniszterelnöki beszédben felvetett szakmai kérdésekre jövő kedden válaszolnak. * Füzessy Tibor (KDNP) Értékelés helyett leértékelés Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt kifogásolta, hogy nem tudta megállapítani: Horn Gyula beszéde hogyan illeszkedik a parlamenti demokrácia keretébe, sőt hogy mi volt a célja. Füzessy Tibor megítélése szerint a kormányfő felszólalása nem volt kormánybeszámoló, mert nem a jelenlegi kabinet saját munkáját értékelte, hanem a korábbi kormányét értékelte le. A KDNP politikus úgy fogalmazott: a Horn-beszéd grandiózus tetemrehívás volt, amely az ország közvéleménye, s a választók megingani látszó rétege felé irányult. Füzessy Tibor kérte a kormányt, hogy számoljon majd be első száz napjáról. A kereszténydemokrata politikus szerint a mai helyzet megítélésében a 40 plusz a 4 év összefüggő történelmét kell figyelembe venni. A válságból pedig csak a megoldások fáradhatatlan keresésével és azok nemzeti egyetértésben történő megvalósításával lehet kijutni - mondta. Torgyán József (FKGP) A kormányfő ne panaszkodjon Torgyán József kisgazda pártelnök, frakcióvezető szerint Horn Gyula beszédéből hiányzott a rövid távú történelmi visszatekintés. Ennek okát abban látja, hogy megítélése szerint a miniszterelnöknek kínos lenne beszámolni arról, hogyan került az ország a puha diktatúrából a - miként Torgyán József fogalmazott - nem puha kétpárti diktatúrába. A kisgazda pártelnök kifogásolta, hogy a kormányfő csak beszél privatizációs visszásságokról, de nem tesz ellenük semmit. Mint mondta: a kormányfő lépjen fel a törvénysértőkkel szemben és ne panaszkodjon. Torgyán József megemlítette, hogy a kormány tudatosan szembehelyezkedik az Országgyűlés expó-döntésével, és ezzel alkotmánysértő magatartást valósít meg. Emiatt a pártelnök kérte Horn Gyulát, hogy szíveskedjen benyújtani lemondását. A kormányfői beszédre visszatérve Torgyán József kijelentette: nem hallott semmilyen újdonságot. Orbán Viktor (Fidesz) Sok hűhó semmiért • Sok hűhó semmiért - így összegezte a Horn-beszédről alkotott véleményét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, hozzátéve: nem világos, hogy miért kellett ezzel a beszéddel tovább nehezíteni az egyébként is időhiánnyal küszködő törvényhozás munkáját. Orbán Viktor az elmúlt négy év felszínes botránykrónikájának aposztrofálta Horn Gyula 1994. szeptember 28., szerda beszédét, és mint mondta, „ügyes”, hogy a miniszterelnök egy szót sem ejtett arról, mi volt ebben az országban 1990-t megelőzően. - Aki hibásan értelmezi az ország múltját, az hibás politikát is folytat - fogalmazott a Fidesz vezetője. A kormányprogramhoz képest a beszéd nem tartalmazott semmilyen újdonságot, amely a gazdaság fellendítését segítené, s ezzel összefüggésben Orbán Viktor leginkább annak garanciáját hiányolta: miként lesz most sikeres az a gazdaságpolitika, amelyet ugyanazok a szereplők irányítanak, akik az elmúlt 25 év eredménytelenségeit meghatározták. Barkóczy Gellért somogyi képviselő (FKGP) tegnap délután interpellált a földművelésügyi államtitkárhoz Szekeres Imre (MSZP) Ne merengjünk a múlton Szekeres Imre szocialista frakcióvezető először Orbán Viktor felszólalására reagált. Az MSZP-s képviselő Torgyán Józsefhez hasonlította a Fidesz vezetőjét, majd szóvá tette, hogy annak a pártnak a nevében támadja a szocialisták privatizációs és korrupcióellenes politikáját, amely az előző ciklusban leszavazta az ominózus székházügy kivizsgálását. Szekeres Imre kijelentette: a Magyar Szocialista Pártnak az a feladata, hogy ne engedje a múlton merengeni a kormányt és előremutató tettekre ösztökélje a kabinetet. A kormánynak a jelen gondjaival kell foglalkoznia, hogy az ország megközelíthesse a ma még gyakran irreálisnak tűnő céljait. A minőséghez hű marad az ember! - mert az ARAL az egyetlen benzinkúthálózat Magyarországon, amely minden üzemanyagtípusában motor- és környezetkímélő adalékot biztosít - mert az ARAL Universal üzemanyag-adalékcsalád hatékonysága az ARAL valamennyi üzemanyagában kipróbált és bizonyított - mert az ARAL üzemanyagok használatával növekszik a motor teljesítménye és élettartama, csökken a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás - mert az országban már 25 ARAL töltőállomás várja az autósokat adalékolt, csúcsminőségű üzemanyagaival és korszerű, környezetbarát szolgáltatásaival - mert az ARAL benzinkutaknál október 15-ig minden századik vásárló egy ARAL üzemanyagkannát kap ajándékba - barátságos benzinkút.