Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

10 Boglár történelme nem középiskolás fokon A tudatos diák Szabados Gábor a fonyódi Mátyás Király Gimnázium 4. b. osztályos (végzős) tanu­lója bejutott a Ki miben tu­dós? vetélkedő 16-os döntő­jébe. Rövidesen a televízió képernyőjén is láthatjuk őt. Két és fél perces videofilmet készített a balatonboglári len­gyel gimnáziumról. Horváth Aladár boglári helytörténész kölcsönadta féltve őrzött kin­csét: eredeti híradó felvételt a lengyel háborús menekültek­ről. Szabados Gábor olyan történetet választott a szom­szédból, amelyről kevesen tudnak, hogy itt működött a második világháború éveiben Európa egyetlen lengyel kö­zépiskolája. Az idei verseny témája Magyarország a mo­dern korban, a felvilágosodás­tól 1965-ig. Az alcíme: kéte­lyek és dilemmák. Az orszá­gos verseny tétje komoly do­log, mert az első nyolc helye­zett bejuthat az általa válasz­tott felsőoktatási intézménybe és öt évi tandíjmentességet ígér a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium. Szép teljesítmény a fo­nyódi fiatalembertől, de úgy tűnik Szabados Gábor hal­mozza a versenyeken elért si­kereket. Megnyerte az Imp­­lom József helyesírási vetél­kedő megyei döntőjét. Bántó Zsuzsanna igazgatónő egyben Szabados Gábor magyar ta­nára azt kérte, csak álljon helyt tisztességgel. Tudta, hogy a történelemre összpon­tosít. S az iskolaigazgató fe­lülkerekedett a Szaktanáron, hiszen előbbre való volt, hogy diákja abban érjen el sikere­ket, ami a legfontosabb szá­mára. Az iskolai tananyag lám, elegendő volt az orszá­gos döntőbe jutáshoz is. No, és sorolhatnánk a tantárgya­kat, versenyeket, kiváló eredményeket matematiká­ból, németből vagy angolból. Ha nem lett volna ez a törté­nelmi vetélkedő, most a né­met felsőfokú nyelvvizsga is megvolna, miként az angol. Ez utóbbit a tavalyi fél­éves amerikai tanulmányánál sze­rezte meg Szabados Gábor: a Soros Alapítványtól nyert fél­éves ösztöndíjat. A felső New York állambeli Fultonban járt iskolába. Hallotta, hogy a ta­nár versenyre hívja a diáko­kat. Pensilvániában rendezték meg az USA és Kanada álla­mainak matematika verse­nyét. Szabados Gábor is beké­redzkedett a csapatba. Meg is lepődtek ott Pensilvániában, hogy ez a fiatalember nem magyar származású amerikai, hanem egyenesen az öreg kontinensről jött egy kicsit matekozni. Állítja, hogy Németh László matematika tanára tu­dott a legjobban hatni rá. Járt másik középiskolába is, úgy látja, a fonyódi gimnázium­ban jól választották ki a taná­rokat. Egységes képe van az iskolának, tudják a pedagógu­sok, mit akarnak elérni. Érték a diák számára, hogy itt stabil a tanári kar. S ki ne hagyjuk a neveket, akik ott állnak egy-egy diáksiker mögött a napi munkával, mint Hajdú Olivér, Szeles Attila, Sári Dénesné, Hevér Péterné vagy dr. Tóth-Herpai Balázs. Va­lószínűleg nemcsak a szakmai munkának köszönhető, hogy Szabados Gábornak igen ha­tározott véleménye van az is­kolájáról: — Fonyódon élünk, és ez a város csak a szőkébb környe­zetében jelentős. Ez a gimná­zium mégsem egy kis vidéki iskola. Aki itt tanul, annak ugyanolyan esélyei vannak, mint egy kaposvári elit gim­náziumban. A tanárok nem azért tanítanak, mert kell. Komolyan teszik a dolgukat. Ugyanakkor egyéni arcot ad, hogy a Balatonnál vagyunk. Sok olyan dolog van itt, ami­ért szívesen bejönnek az isko­lába az emberek. Élvezzük a nagyvárosi sokszínűséget és a kisvárosi nyugalmat. Bár az iskola felkészültségben és fel­szereltségben jelentős, még­sem tömegoktatást folytat, családias a közösség. Tudom, hogy a fonyódi gimnázium­ban vagyok. — Tulajdonképpen egy csodagyerekhez jöttem. — Nekem is új. Egy-egy siker nem kapott meg, mert ismerem magam. — Hogy viselték az osztály­társaid a sikereidet? — Éreztem, hogy néha ne­hezen. Talán én is időnként nagyképűnek tűntem, de tu­dom, milyen vagyok és tu­dom, hogy mit akarok elérni. S ezért sokszor szerencsém is van. Jó a nyelvérzékem, a tör­ténelemhez pedig két dolog kell: megérteni és átlátni. Az­tán a szorgalom a tanuláshoz. A Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemre szeret­nék menni, ezért választottam harmadikban a matematika és történelem fakultációt. Bár nincsenek még kiforrott el­képzeléseim. Amit ott taníta­nak az összefügg a társadalmi élettel, amennyiben a gazda­ság befolyásolja a társadal­mat. A jog is érdekel. Gárdonyi Magdolna SOMOGYI HÍRLAP 1996. március 14., csütörtök A Dráva mente is önkormányzást próbáló időket él Kettőn áll a Zákány Először volt Zakán, az erős vár­fallal védett középkori mezővá­ros — 1227-es a legkorábbi ok­leveles említése. Aztán mellé szegődött Zákánytelep, miután­ a kiegyezést követő évben a te­lepülés a Budapest-Fiume vas­útvonal határállomásává vált, és a környéket MÁV-dolgozók népesítették be. Ebből ered Zá­kány mai arculatának kettős­sége: földjéről két templom nyúl az ég felé, boltjai két teme­tőben nyugosznak, diákjai két iskolába, a legkisebbek két óvodába járnak. A jövő azon­ban egy: a határmentiség. A Zalával és Horvátország­gal határos dél-somogyi telepü­lésen kilométereken át kanya­rog az út. Egy olyan községet szel ketté, amely valaha ígére­tesen fejlődött, és amiről így ír Csokonai 1779-ben, a Dorottya széljegyzetében: „Zákány ne­vezetes helység Somogy várme­gyében, nem messze a Drává­tól, tartozik mélt. gróf Széché­nyi família uradalmához". Ké­sőbb, mint a környék legna­gyobb községe, tanácsi szék­hely volt: Gyékényes, Őrtilos, Porrog, Porrogszentpál, Por­­rogszentkirály és Somogybük­­kösd tartozott hozzá. Útépítő kiútkeresés A változások után elszakadtak a társközségek, a 2100 lakosú Zákány magára maradt. Nagy szabadságában a megalakult önkormányzat ekkor fejleszté­sekbe fogott, sokat költött a falu orvosi műszerek beszerzé­sére, de leginkább a járdák és az utak szaporodtak, s megújul­tak a régiek. László Piroska jegyző úgy emlékszik, a kor­mányzati stratégia akkor talál­kozott az önkormányzatival, ezért pályázati segítséggel kor­szerűsödhettek a község útjai. Épült kerékpárút is, ami jelen­tősen csökkentette a két telepü­lésrész közötti forgalmas út­szakasz veszélyességét. Titkon reménykedtek abban is, hogy a gyékényesi kavicsbányató ide­genforgalmának szele egyszer Zákányra is elér, és külföldi,­­hazai turisták egyaránt kere­keznek majd az új úton.­­ Bennünket egyelőre csak annyiban érint az idegenforga­lom, hogy sok zákányi adja ki a kotró-parti hétvégi házát, és ily módon jut egy kis bevételhez. Munkahely hiányában Zákányban jelenleg 150 mun­kanélküli él, minden második jövedelempótlásban részesül. Ez évi 3 millió forintba kerül az önkormányzatnak. Az 50-es évekig téglagyár, gőzmalom, betonáru-üzem és gyümölcs­­feldolgozó foglalkoztatta helybelieket, és nemrég még a a kavicsbányászat is száznál több munkásnak adott kenyeret, szemben a mai tíz körülivel. Mára csak a gyékényesi Csokonai szövetkezet és a Ma­gyar Államvasutak maradt meg: ez utóbbi a közel 800 ke­resőképes zákányi harmadának nyújt megélhetést. Nem volt fehér holló a vállalkozó sem er­refelé, mígnem a tehertételek nyomán sokan visszakoztak, és leadták igazolványukat. Ma csaknem száz vállalkozás mű­ködik, ebből tíz számottevő. Népszerű kereskedés Zá­kányban a Magyarosi családé: a diszkont vegyesboltot két éve nyitották. Két másik élelmi­szerüzlet közé ékelődtek, némi árversenyt is gerjesztve. — Manapság már 2 forintért is elmegy az ember máshová, ha ott annyival olcsóbban kap meg valamit — mondta Gócza Tiborné, aki eladóként dolgozik a családi vállalkozásban. Nehéz manapság a megélhe­tés, a vásárlóerő mind gyen­gébb, ezért Magyarosiék üzlete korán nyit, későn zár, és már hajnalban kenyérrel szolgál. Művészi költségfaragás Az említett MÁV a múlt év kö­zepéig jelentős adóalanya volt a községnek. A cég azóta mente­sült a helyi adó fizetése alól — ezzel évi 1 millió forinttól esett el a község. Tavaly elment a Zöldért is, ezzel­­ évi 500 ezer évi adóforint „esett a kútba”. — Kegyetlen év elébe né­zünk. Csaknem 10 millió forin­tot kell lefaragnunk a költsége­inkből, ami művészet lesz — vélte a jegyző. Egyelőre a nyugdíjba vonu­lókon sikerült spórolniuk, mert nem vettek föl friss erőket. A 63,7 millió forintos idei költségvetésből 31 millió forint a két iskola fenntartására megy el, a közoktatási intézmények­ben 230 gyermek tanul. Zrínyisek a Zichyben Minden település megmaradása azon múlik leginkább, miként tudja megtartani fiait, lányait. Ez lakóházak épülését, megúju­lását, új nemzedékek születését és majdan helyi adóbevételt is jelenthet. Rada János, az egy­kori Zichy-kastélyban lévő, vé­dett parkkal körül ölelt Zrínyi iskola igazgatója, persze, nem csupán ilyen szemmel nézi a diákságot. A testületnek az a célja, hogy talpraesett gyereke­ket neveljenek, akik megállják a helyüket a középiskolákban. — Négy alsó, és hét felső ta­gozatos pedagógussal dolgo­zunk. Ha több a feladat, akkor embert rendelünk hozzá, és nem emberhez keressük a fel­adatot — mondta az igazgató. A szűkös lehetőségekre jel­lemző, hogy ma már csak akkor tudnak szakköröket fenntartani, ha a szülők a zsebükbe nyúl­nak, a német és a karate szak­kör is ennek köszönheti létét. Klubra vágyó idősek Zákányban szép számmal élnek nyugdíjasok. Hármójukat arról kérdeztem: miként látják köz­ségük, és benne a maguk életét? — Egy olyan nyugdíjas klub, azzal úgy elválnánk, eldisku­rálnák ott — mondta Spollár Péterné és Oreczky Józsefné. — De hát itt olyan kihalt a falu, nincs aki szervezzen va­lamit. Bezzeg Gyékényesben, meg Csurgón ott van klubélet — dohogtak az asszonyok. Erre rímelt özvegy Oletics Istvánné, aki kérdésemre a múltat idézte. — Egykor még volt élet a fa­luban, összejártak az emberek. Egyik a másikának jobban segí­tett — emlékezett. Látóhegyi kilátások Zákány legszebb része a Látó­hegy, ahonnan szép időben me­sés kilátás nyílik a Dráva völ­gyére, és a túlparti horvát vi­dékre. Ezt a látványt, a szőlőso­rok végéből már nagyszerűen látható panorámát a Látóhegy 16. lakója, a 64 esztendős Lé­gár Józsefné mutatta meg. Kis képzelőerővel még a csak álmokban létező Duna- Dráva Nemzeti Parkot és az ál­landó határátkelőt is lehet látni, amiért oly sokat lobbiznak a környék települései. Új erőre kaphatna tőle Zá­kány megtorpant fejlődése is, nem vitás. Balassa Tamás A vasút a múlt század óta a legnagyobb foglalkoztató Zichy-kastélyban tanul a zákányi diákság egyik része Főleg az aránylag fiatal korban elvesztett fogak okoznak lelki megrázkódtatást. A fogsor pótlására új megoldást kínál az a ZX-27 Attraktív Üvegpillér Rendszer-nek nevezett megoldás, amely mindössze két saját fogra is állandóan viselhető fogsor­pótlást tesz lehetővé. Az üvegcsonk néven ismertté vált szabadalom február 12-től mindenki számára hozzáférhetővé. A fog­orvos és a fogtechnikus éppúgy megren­delheti, mint a beteg. Németh László a sop­roni DentAvantgArt Fogtechnikai Labor tulajdonosa szabadalmastárs és azt mondta:­­ 14 év gyakorlati tapasztalatai állnak a termék mögött. A találmány lényeges vál­tozást hoz az emberek életében. A foghiá­nyok megbontják a fogak tökéletes záródá­sát és rágási harmóniáját. Ennek elhanya­golása később jelentősen befolyásolja az ember szervezetét. Az igen fiatal korban elvesztett sorvégi fogak nemcsak a rágási mechanizmus kialakulásában, hanem az arc formájában is kedvezőtlen változást idéz­nek elő. A sorvégi hiányok pótlását eddig általában úgy oldották meg, hogy egészsé­ges fogakat áldoztak fel, vagy különböző kapcsokat, vázlemezeket alkalmaztak, il­letve implantátumokat építettek be sebé­szeti beavatkozással. Ezek a beavatkozások az egyén szervezetétől függően 65 százalé­kos sikerrel jártak. Olyan megoldást talál­tunk, amely lényegesen egyszerűbb, ol­csóbb és nem okoz semmilyen kedvezőtlen mellékhatást. A találmány révén azoknak a pácienseknek a 65-70 százaléka, akik eddig csak kivehető fogpótláshoz jutottak, az üvegpillér által rögzített fogpótlást kaphat­nak. A találmány azon a felismerésen ala­pul, hogy a megolvasztott üvegből a fog­húsra tökéletesen illeszkedő pillér készít­hető, amely a hidat vagy rögzített pótlást a foghiányos részen is megfelelően alátá­masztja. Kialakítása nem igényel fogor­vosi, sebészi beavatkozást. A többletmun­kát a technikus végzi. Az olvasztott üveganyagú pillér egyéb­ként nem porózus, színtelen, szagtalan és szövetbarát. Nem idézhet elő sorvadást, mert alatta - kis felülete miatt - függőháló­­szerűen megerősödik a csont. Tökéletesen visszaadja a rágóképességet, az artikulációt és az arc harmóniáját. Az ilyen fogpótlással élők visszanyerhetik önbizalmukat, jó köz­érzetüket. Kovács Miklós, a fogtechnikai labor témamenedzsere elmondta, hogy két­féle csomagolásban hozzák forgalomba, így tulajdonképpen könnyen kezelhető szettet kap kézbe a technikus. Továbbkép­zéseket is szerveznek a fogtechnikusoknak, illetve adatbankot hoznak létre, hogy az el­készült munkák ellenőrizhetők legyenek. Mindezzel a hamisítások ellen védik a be­tegek érdekeit. (Gárdonyi) Magyar szabadalom Üvegpillérre ültetett fogak TAVASZI FESZTIVÁL KAPOSVÁR Somogyi Tavasz JAZZ KONCERTEK A VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Kaposvár, Csokonai u. 1.) Március 18-án 19.30 órakor: • BENKÓ DIXIELAND BAND Belépődíj: 500 Ft Március 22-én 19.30 órakor: LÁSZLÓ ATTILA BAND Belépődíj: 300 Ft Március 27-én 19.30 órakor: RAGTIME - JAZZ KONCERT Közreműködik: ANDREW FIELDING (Kanada/USA) zongorista 4 WHEEL DRIVE (Hollandia) Belépődíj: 300 Ft Jegyek válthatók a Városi Tourinform Irodában (Kaposvár, Fő u. 8.) és a Városi Művelődési Központ információs szolgálatánál. (12033)

Next