Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

4 Hat képviselő­jelölt Torvajon Torvajon hatan (Boros Ist­ván, Csákány Zoltán, Fias István, Netz János, Netzné Huszár Ágnes és ifj. Takács János) szerezték meg a kép­viselői jelöltséghez szüksé­ges ajánlást. A településen november 3-án reggel hat és este hat óra között sza­vazhatnak a polgárok a két önkormányzati képviselői hely betöltésére kiírt idő­közi választáson. Vala­mennyien független jelölt­ként indultak. Milliós támogatás műszaki állomásra A tabi Rudnay Gyula Kö­zépiskola 1,6 millió forint pályázati támogatást nyert a decentralizált megyei szak­képzési alapból, az intéz­mény területén működő mű­szaki állomás szükséges be­rendezéseinek beszerzésére. A pénzen számítógép vezér­lésű fékpad került beépí­tésre, illetve készül a len­géscsillapító vizsgáló is, így januártól várhatóan ismét beindul a motorkerékpárok, személygépkocsik műszaki vizsgáztatása. Segítség az eddei családoknak Több mint százezer forintot költött az idei őszön a falu gyerekeire az eddei önkor­mányzat. Az alsósok ingyen kapták a tankönyveket, a felsősöknek a könyvár felét fizették ki, míg a középisko­lások négyezer, az óvodások ezer forint egyszeri támoga­tásban részesültek.­ ­ Álláslehetőségek Balatonbogláron A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ balatonbog­­lári kirendeltsége felszolgá­lónak, pultosnak, burkoló­­nak, ács-állványozónak, kőművesnek, vízvezeték­szerelőnek, szakácsnak, be­tanított varrónőnek kínál ál­lást Fonyódon. Balatonlel­­lére adminisztrátort, köny­velőt, gyógytornászt, betaní­tott asztalost várnak, Bala­­tonboglárra hentest, eladót. Nyugdíjasok a planetáriumban A nyugdíjasok lengyeltóti egyesületének 46 tagja Bu­dapestre kirándult. Megte­kintették a planetáriumot, majd részt vettek a Thália Színházban tartott születés­­napi operettgálán, ahol Kálmán Imre és Ábrahám Pál dallamait hallhatták. SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Hét főiskola huszonegy hallgatója indult az országos versenyen Játékos neveléstörténet Debreceni, győri, bajai, békéscsabai, nagykőrösi, budapesti és a vendéglátó tanítóképző főiskola hallgatóinak részvételével országos neveléstörténeti verseny kezdődött tegnap a kapos­vári Csokonai tanítóképző főiskolán, az első magyar iskola 1000 éves alapításának évfordulója alkalmából. Az esszé- és villámkérdések­ből, valamint gyakorlati felada­tokból álló versenyben három fős csapatok mérik össze tudá­sukat a népiskolák történetéből, az oktatást szabályozó törvé­nyek és a témában jelentős személyiségek ismeretéből. Egyszóval mindenből, amit az óvó- és tanítóképzés jelen ál­lása szerint tudni és tanítani fontos, érdemes. A hallgatók teljesítményét autentikus zsűri értékeli, hiszen a tagjai nevelés­­történeti tankönyvek és tanul­mányok szerzői: „belőlük” ta­nulnak a hallgatók tehát. A zsűri elnöke dr. Mészáros Ist­ván egyetemi tanár, tagjai pedig dr. Kelemen Elemér és Mayer György. Jelenlétükben, hallga­tók és felkészítő tanárok rész­vételével kezdődött meg a teg­nap délután a verseny, amit a zsűrielnök inkább játékos együttlétnek nevezett, amiben végül mindenki nyertesként ke­rül ki. Ez akkor is így van, ha ma délelőtt, a verseny végén majd azért rangsorolnak is a nyertesek között. A kaposvári csapatban Torna Ágnes, Major Anikó és Molnár Tünde veti latba minden neve­léstörténeti tudását, amit jórészt felkészítő tanáruknak, Schac­­lauer Zoltánná dr. Kertész Ka­talinnak, a verseny egyik leve­zetőjének köszönhetnek. B. T. Még néhány perc és kezdődik a verseny, a csapatok rajtra készek fotó: Kovács Tibor Új kiadvány készült a betegsegélyezés kaposvári történetéről Könyvbe foglalt Sok a kintlévőség, nem jelentik be biztosításra a dolgozókat, a kiadások meghaladják a bevéte­leket. Akár napjaink híradásait olvasnánk, annyira időszerűek azok a gondok, amelyek az 1894-ben megalakult Kapos­vári Kerületi Betegsegélyző Pénztárt sújtották. A betegség esetére szóló kötelező biztosí­tást bevezető 1891. évi XIV. tc előírása alapján szervezett pénztár tevékenységéről egy most megjelent helytörténeti je­lentőségű, és a maga nemében egyedülálló kezdeményezés­ként napvilágot látott kötetben olvashatunk. A szerző Sárdi Gyula, a Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár igazgatójának kutató és rendszerező munkája nyomán született kiadványt tegnap a MEP kaposvári szék­házában mutatták be a város vezetőinek, az egészségbiztosí­tásban dolgozó munkatársak­nak és a sajtó képviselőinek. Svajda József a területi egészségbiztosítási önkor­mányzat elnöke rövid méltatá­sában kiemelte: a modern ma­gyar egészségbiztosítás alapjait bemutató kötet országos jelen­tőségű. A német és osztrák minta alapján szereveződött pénztárak nemzetközi viszony­latban is jelentősek voltak s példájuk, akárcsak gondjaik, napjainkig meghatározzák mű­ködésüket. A Kaposvári Betegsegélyző Pénztár Története 1894-1916 címmel, a szerző és a szponzo­rok jóvoltából megjelent kiad­vány azért is időszerű, mert nem csak egy intézmény, ha­nem az első kötelező betegbiz­tosítás megvalósításának törté­netét tárja az olvasó elé. Képet ad továbbá a megyében mű­ködő társintézmények tevé­kenységéről, s a már akkoriban meglévő, de még napjainkban is helyüket kereső egészségbiz­tosítási önkormányzatokról. Szita Károly Kaposvár pol­gármestere köszönetét tolmá­csolta a szerzőnek, aki — mint mondta — valóban kuriózum­mal szolgált a városunk kortör­ténetét gyarapító kötetével. tb-múlt Az ordacsehi kukorica ma még gazdára vár Napraforgó exportra Az ordacsehi Balaton Mező­­gazdasági Szövetkezetben a jelentős nyári jégkár ellenére huszonkét mázsa napraforgó termett hektáronként. Tavaszi József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy el is ad­ták valamennyit, 38 ezer forin­tért mázsáját egy külkereske­delmi cégnek, amely exportra vásárolta a terményt. A kuko­rica eladásával viszont még várnak, mert a jelenlegi 1700- 1800 forintos mázsánkénti nyomott áron nem kívánják ér­tékesíteni. Ha nem mozdul a felvásárlási ár csak jövőre dob­ják piacra a legalább harminc­­millió forint értékű termést. Szerencsére kellő tárolókapaci­tással rendelkezik a szövetke­zet, így nincs kiszolgáltatva a piacnak. Nem véletlenül fektet­tek nagy hangsúlyt a tárolók fejlesztésére, hiszen milliós többletbevételhez jut ma az a termelő a mezőgazdaságban, aki ki tudja várni a kedvezőbb árakat az agrárpiacon. A szőlő is jó termést hozott, bár a cukorfoka gyengébb egy­két fokkal a tavalyinál. Elége­dettek a bevétellel, átlagosan 40-45 forintot kaptak a szőlő kilójáért. Jól kalkuláltak az át­adó rámpa beruházásával, mert az első szüreten megtérült a be­fektetés. S szívesen szállítottak tőlük a kedvezőbb rakodási fel­tételek miatt a felvásárlók. Egyébként jól állnak az őszi munkákkal is, háromszáz hek­táron elvetették a búzát. G. M. 1996. október 30., szerda Két lakat alatt a Gondviselés Dr. Kapolka Pál: „...a történtek után kénytelen vagyok hatóságként eljárni” Kaposváron lakat került az egyik legforgalmasabb, a város szívében levő patika ajtajára. A Dózsa György utcai Gondviselés gyógy­szertár már több mint két éve gondoskodik a betegek­ről, akik azonban nem sej­tették, hogy a háttérben már szinte a nyitás óta ér­dekek és ellenérdekek csa­tája, egyre viharosabbá fa­juló viták dúlnak. — A viták oka nem szakmai jellegű, ezen a téren semmi kifogásolnivaló nincs a patika működésében, ki is adtam a működési engedélyt — mondta dr. Kapolka Pál me­gyei tisztifőgyógyszerész. — A gyógyszertár nyitásához a törvény alapján kötelező személyi jogot és a létesítési engedélyt dr. Matolcsy István kapta meg a népjóléti minisz­tertől. A patika gazdasági be­indításához azonban segítsé­get nyújtott egy kollegája is. A két fél között semmiféle előzetes megállapodás nem született, már a kezdet kezde­tén sem tisztázták az alapvető kérdéseket. A vita a gyógy­szertár működéséből szár­mazó bevétel megosztásának arányán folyt. Eleinte csak enyhébben, aztán egyre ke­ményebben. Olyannyira elfa­jult a dolog, hogy a végén már a rendőrséget is többször ki kellett hívni a patikába. Dr. Kapolka Pál elmondta: ez az ügy nemcsak Somogy­ban, hanem országosan is egyedi eset. Egyedi azért, mert szinte minden gyógy­szertár saját tőkével vagy banki kölcsönnel jött létre, hasonló megoldásra még nem volt példa. És egyedi azért is, mert ilyen vitára még soha sem került sor. A megyében 78 közforgalmú- és 22 fiók­gyógyszertár működik, priva­tizációjuk az országban eső­ként zárult le, olyan színvona­lon, hogy mindenütt mintának tekintik a somogyi példát. — Sajnos, már csak jogi alapokra helyezve lehet elin­tézni ezt az ügyet, ez már rég nem szakmai kérdés. Én már többször megpróbáltam tár­gyalni a két féllel. Júniusban — úgy tűnt — nyugvópontra jut a vita, megállapodás szüle­tett a vitatott pontokról. Ezt mindkét gyógyszerész aláírta, csak éppen nem tartották be. Amit emberként lehetett, megtettem, a történtek után kénytelen vagyok hatóság­ként eljárni. Mivel közegész­ségügyi intézményről van szó, mindenekelőtt a lakosság ellátását kell biztosítani, így a gyógyszertár élére — a tör­vény szerint — hatósági veze­tőt rendelek ki, aki a jogvita lezárásáig fogja vezetni a pa­tikát. Ahogy ezt a személyt megtaláljuk, és az országos tisztifőgyógyszerész is egyet­ért a döntésünkkel, újra kinyit a Gondviselés gyógyszertár. Remélhetőleg, ez nem sokára megtörténik. Egyelőre azonban zárva van a patika ajtaja, méghozzá kétszeresen, két zárral. A rendőrség salamoni döntése értelmében az egyik kulcs az egyik, a másik a másik félnél van, így egyikük sem nyit­hatja ki az ajtót mindaddig, amíg ezt nem együtt és egyet­értésben teszik. Előfordulhat, hogy ehhez évekre lesz szük­ség. És egyelőre nem nyithat­ják ki a patika ajtaját azok a betegek sem, akiknek gyógy­szerre lenne szükségük, s ez már nem gazdasági, nem jogi, hanem emberi ügy. Jakab Edit Helyiséget, gépkocsit, felszerelést adnak Andocs ügyeletet ajánl Rendkívüli testületi ülést tar­tott az andocsi önkormányzat. Ismét felajánlotta a környék településeinek, hogy az orvo­sok hétvégi ügyeletre menje­nek vissza Andocsra. Az ügyeletet hajlandóak vállal­kozásban is működtetni, ám a váltott telephelyű hétvégi ügyeleti rendszerhez nem csatlakoznak. A helyiséget, a gépkocsit, a felszereléseket biztosítják. Ha az érintett fal­vak az ajánlatot nem fogadják el, akkor Andocs változatla­nul önállóan működteti a hét­végi orvosi ügyeletet. Az önkormányzati testület tagjai mostani döntésük során is igyekezetek figyelembe venni a lakosság és a betegek érdekeit is. Mint mondták, a többi már valóban nem rajtuk múlik. (Krutek) A polgár szavazatával büntet is P­ozsgay Imre: Most is megsemmisítő a bizalomvesztés — A közélet mai viharai ön szerint, aki mégiscsak politi­kát tanít, szükségszerű velejá­rói az átmenetnek? — kérdez­tük Pozsgay Imrét. — Részben igen, de tévedé­sek következményei is. A leg­utóbbi hetek közéleti botrányai azt mutatják, hogy már eredeti­leg is elfuserált privatizációs koncepcióval láttunk hozzá korszakos feladathoz. Táplál­tuk a pénzintézeteket, kivon­tuk a tőkét a termelésből, azzal az indokkal, hogy a tőkehiá­nyos termelési rendszerben megmutatkozik majd, hogy ki a versenyképesebb. Olyan lett a magyar privatizációs me­zőny, mint egy elhagyott csata­tér, ahol martalócok dúlnak. Ezért egyik kormány sem menthető fel. A fő felelősség pedig azé a gazdaságpolitikáé, amely folyamatosan azt su­gallta, hogy egy késésben levő kelet-közép-európai gazda­ságban monetarista eszközök­kel lehet elérni valamit. — Csökken a politika és a politikusok iránti bizalom. Mire számíthatunk 1998- ban? Újra jönnek a büntető­ szavazatok? — Most is megsemmisítő a bizalomvesztés, csakúgy mint 1994-ben. A társadalom zava­rodottsággal és visszafogott­sággal reagál, pedig nem apa­­tikus a politikai kérdésekben, csak nem veszi igénybe a hiva­talos intézményeket, mert nem bízik bennük. Az informális kapcsolatokban élénk a politi­zálás, de nem hajlandók meg­tisztelni bizalmukkal a párto­kat. Ebből következhet, hogy 1998-ban a polgár szavazatá­val büntet majd és nem prog­ramot választ. — Milyen lesz a választék? Kikre lehet szavazni 1998- ban? — Remélem, hogy meg­szerveződik egy alternatív po­litikai erő. A parlamenti pártok és a társadalom is abban érde­kelt, hogy a kormány — akár ügyvezetőként is, de — tartson ki 1998-ig. Az akkori választá­sok kimenetele nagy mérték­ben függ attól, hogy valódi vá­lasztási alternatívát sikerü­l-e nyújtani a jelenlegi ellenzék­nek, és a még magukat meg nem nevező politikai áramla­toknak. Véleményem szerint nem kapnak majd lehetőséget a szélsőségek. — Milyen viszonyban van Ön a politikával? — Kivagyiságnak hangzik, de nem annak szánom: sikerült a politika fölé kerekednem. Belemerülni csak akkor fogok, ha értelmét látom, ha a mos­tani sikerszempontú helyett az értékközpontú politizálás is esélyt kap. Lengyel János

Next