Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-19 / 296. szám

4 Százötven családnak segítettek Kutason Több mint százötven nagy csa­ládhoz és gyerekeit egyedül ne­velő szülőhöz juttatott el aján­dékcsomagot a kutasi önkor­mányzat. A képviselő-testület legutóbb kétszáz forint értékű hozzájárulásról döntött, így a rossz körülmények között élő családoknál is lesz déligyümölcs és csokoládé a karácsonyfa alatt. Tourinform-irodát hoznak létre Tourinform-iroda létrehozásáról döntött a nagyatádi képviselő­­testület. Pályázatot nyújt be a Turisztikai Szövetséghez, hogy megvásárolhassák a technikai felszerelést. A nonprofit szer­vezet célja a város idegenforgal­mi értékeinek a népszerűsítése. Segesd szertárt épít a falu tűzoltóinak Tűzoltószertár építését határozta el legutóbb a segesdi képviselő­­testület. A községi sportpálya mellett építik föl, s a munkák megkezdésére egymillió forintot terveztek. Az önkormányzat már megvásárolta a telket a sport­­komplexum mellett, s anyagi le­hetőségeihez mérten dolgoznak is a beruházás megvalósításán. Ajándék betegeknek a gyermekosztályon Ajándékcsomagokat adott át tegnap a nagyatádi kórház gyermekosztályán fekvő 16 be­tegnek a Somogyért Egyesület nevében Gyenesei István elnök; benne déligyümölcs és könyv is volt, a nagyobbakéban kazetta. Tízezer forint egyszeri bérkiegészítés Egyszeri, tízezer forintos bérki­egészítést kapnak a nagyatádi önkormányzati dolgozók. Ezt a központi rendelkezéstől eltérően a város valamennyi intézményé­ben megkapják, az önkormány­zat ugyanis magára vállalta azo­­két is, akik nem részesülnek a központi bérkiegészítésben. A bérkiegészítést már a héten kifi­zetik, így nem függ attól, hogy mikor érkezik meg ehhez a pénz. SOMOGYI HÍRLAPSOMOGYI TÁJAK Tonnaszámra szállítják a konzervgyár savanyúságát Három műszak csomagol Mintegy tizenötezer tonna befőttet és savanyúságot szállított ki a Limpex Konzervgyár Kft nagyatádi gyára. A termelés már leállt, most a késztermék csomagolásán dolgozik több mint száz ember - három műszakban. A gyár raktárából naponta öt­tíz kamiont indítanak áruval megrakva. Szállítanak kará­csonyra a belföldi áruházak­nak is. — Négy csomagolóvona­lon, feszített ütemben dolgoz­nak az emberek — mondta Mészáros László, a konzerv­gyár igazgatója. — Százötven­kétszáz tonna árut készítenek elő naponta kiszállításra. A holland, dán és osztrák piacon kívül egyre több terméket kül­dünk Ukrajnába és Oroszor­szágba. A közúti fuvarozást segítette az időjárás is. Kü­lönbség nincs a nyugati és a volt FÁK-országok piacaira kerülő áru minőségében, elté­rés csak a csomagolás nagysá­gában és a szállítás ütemezé­sében van. Idei forgalmunk megközelíti a tervezett kétmil­liárd forintot. Az igazgató elmondta azt is: van olyan megrendelőjük, akinek nagy választékot kell csomagolni. Egyszerre 10-12 féle árut visznek, egyenesen a boltokba. Változatlanul kere­sett termékük a csemegekuko­rica — ennek több mint a felét elszállították már a raktárak­ból. Kelendő a nagyatádi sa­vanyúságok közül a csemege­uborka, s a különböző dzse­mek és a befőttek is. A családi háztartásoknak a karácsonyi bevásárláshoz a diszkontáru­házban akciót szerveztek. — Készülünk már a jövő évre is — mondta a nagyatádi gyár igazgatója. Elkészült az ISO 9002-es kézikönyv, fo­lyamatosan átdolgozzuk technológiai utasításokat, ké­­­szítjük a folyamatleírásokat. Működtetjük és fejlesztjük az múlt hónapban bevezetett te­rületi képviselői rendszert, ez­zel erősítjük jelenlétünket a belföldi piacokon. (Németh) Ha több fogyna, kevesebbe kerülne a két településen Vízdíjvita Somogyszobon A víz kavart parázs vitát. Pontosabban: a vízdíj 102 forintra tervezett emelése - sokallották a képviselők. Kemény vitában alkudtak meg az árban, amelyre áldását adta a két testület. Két falu önkormányzata vi­tatta meg a vízművek javasla­tát a jövő évi vízdíj megállapí­tásáról. Ezt Bóta László, a DRV üzemigazgatója terjesz­tette elő Somogyszob és Bol­hás együttes testületi ülésén. Elmondta: az eddigi díjat 1997-től az infláció mértéké­vel kívánják emelni, s 102 fo­rint lenne köbméterenként. Ezt túl soknak találták a képvise­lők. Igaz, a javaslatban az is szerepelt, hogy a koncessziós díj mértéke a kétszerese lesz a tavalyinak, s ennek következ­tében többletforráshoz jut a falu. Éles vita kerekedett eb­ből. Többen kifogásolták a növekvő költségeket. Hoff­mann János szerint a DRV túl nagy apparátusa fenntartásának terheit hárítja át a vízdíjemelés­sel, így még több kiadás terheli a településeket. Bóta László az általános költségek emelkedé­sével érvelt, tételesen is so­rolva, mi minden drágítja a vi­zet. Végül is hosszas vita után egyezségre jutottak: köbméte­renként 99 forint lesz a vízdíj, a tervezett fogyasztást pedig 64 ezer köbméterben állapították meg, amihez 689 ezer forintos koncessziós díj járul. A képvi­selők javasolták egy vastala­­nító beépítését is - a DRV tá­mogatásával -, mert ez igen­csak szükséges, a két községbe jutó ivóvíz minőségének javí­tásához. Tarthatatlannak ítélte - más kérdésre áttérve - a somogy­­szobi testület a szemétszállítás mostani állapotát. S határozott is a testület, hogy a jövő év második felében a szállítást egy erre szakosodott, külső cég végezze. (Németh) Kis gazdaság megannyi gondja és a szeszélyes piac Hókamalom házi sajtja Életemben először készítettem sajtot. Receptjét egyik isme­rősöm adta, és hozzá az érlelőanyagot — mondta Riskó Imre. — Ha már a gazdaságot nem tudom bővíteni, s itt a sok tej, tejtermék, legalább haszna is legyen. Tizenhárom tehenet tart és en­nek szaporulatát neveli Riskó Imre rókamalomi gazdálkodó. Tejet 100-120 litert fej, s na­ponta hordja a nagyatádi pi­acra, s túrót, tejfölt az állandó vásárlóknak. Most házi sajtké­szítéssel próbálkozott. — Gondoltam, egy kis új­donság lesz ez az ismerős vá­sárlóknak. Akik kóstolták, azt mondták: egy kicsit sótlan. Ezt én is észrevettem; a következő már biztos, hogy ízletes lesz. Riskó Imre egész életében gaz­dálkodott. Most is ezt teszi, mert — mint mondta — erre szegődött. Termesztett burgo­nyát is, egy egész hektáron, s hiába viszi a piacra, senki rá se néz. Nincs kelete, túl sok ter­mett az idén. — Hétezer forintot adtam ki csak a vetőmagért. Még ennek az árát sem tudom kiárulni a krumpliból — panaszolta —, mert kiszámíthatatlan a piac. A felvásárlási árak meg egysze­rűen nevetségesek. A gazdasá­goktól 200 forintért veszik meg a hízó kilóját, a magángazdák­tól pedig húsz forinttal olcsób­ban. De a boltban már nincs rá­írva, hogy melyik a gazdasági és melyik a maszek, egyforma drágán adják mind a kettőt. A rókamalomi gazda is tart néhány disznót, s azon töp­reng, hol értékesítse, hogy ezekből is legyen valami ha­szon. Állni kell a versenyt — mondta, erre kényszerít a piac. A tej, túró, tejföl kelendő, s amiből fölösleg marad, azt feldolgozza, így került leg­utóbb sajt is a kosarakba. Németh István Vállalkozók terhe miatt aggódik az iparkamara Emelték a helyi adókat Drágul az élet Nagyatádon is. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött a kommunális díjak emeléséről, és 1,1 száza­lékra emelte az iparűzési adót. Az alkalmi iparűzési adó első­sorban a vásározókat érinti: ne­kik január 1-jétől ezer helyett már 1500 forintot kell fizet­niük. Az iparűzési adó pedig 1,1 százalék lesz - bár a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparka­mara óvta a testületet az ilyen mért­ékű emeléstől. Pontosab­ban: az alkalmi iparűzési adó emelésével egyetértett, de aggá­lyai voltak az egy százalékot meghaladó iparűzési és a vál­lalkozói kommunális adó eme­lése miatt. A városnak azonban szüksége van a bevételekre, másképpen nem tud fejleszteni, s nem lehet enyhíteni a szociá­lis gondokon sem. Előtérbe ke­rült a szociális érzékenység a szemétdíj rendezésekor is. Volt képviselő, aki azt mondta, hogy ezt nem a szolgáltatások díjánál kell figyelembe venni - segít­sék más módon a rászorulókat. Drágulni fog a szemétszállítási díj is Nagyatádon. Hogy kit és mennyire érint, majd kiderül a januári testületi ülés után. Egy dolog bizonyos: nem azért kell emelni, mert új szolgáltató van a városban. A szemétszállítás díjához ugyanis három éve nem nyúlt hozzá a képviselő-testü­let, s az önkormányzat ebből származó vesztesége évről évre nőtt. S ezt sem lehet a véglete­kig finanszírozni. N. J. 1996. december 19., csütörtök Ötvöskónyi számvetése, kezdik a befizetést Zöld út a gázvezetéknek Ötvöskónyi belevág a gázbe­ruházásba: megvan a szüksé­ges 70 százalékos arány. Százhetven család jelentke­zett, s igényli a gázt, és a köz­­intézmények. Mindez a köz­meghallgatáson hangzott el. Több mint hetvenen jelentek meg az ötvöskónyi önkor­mányzat tájékoztatóján, ahol beszámoltak a képviselő-testü­let munkájáról és a földgázve­zeték-építés előkészítéséről. Mikola Vilmos polgármester elmondta: az újabb jelentke­zőkkel december 15-ig meglett a gázvezeték építéséhez szük­séges lakossági arány, a héten pedig már - a Kögáz Rt-vel megállapodva - befizethetik a gázbevezetésért a családon­kénti 80 ezer forintot. Ezt az összeget azonban csökkenti az önkormányzat 4,6 millió forin­tos támogatása és az, hogy visszaigényelhetik a közműfej­lesztési hozzájárulást, így a gázvezeték kiépítése egy-egy lakásig csak 55 ezer forintba kerül. Az ötvöskónyi képviselő­­testület döntött a jövő évi víz­díjról, a helyi adóról, és arról is, hogy jövőre a Sauberma­­cher-Ryno kft-vel köt szerző­dést a háztartási szemét el­szállítására. Az önkormányzat jövőre harminchétmillió fo­rintból gazdálkodhat. Kiemelt feladat a gázprogram megva­lósítása és az óvoda felújí­tása, s intézményeinek fenntar­tása. (Németh) 880 előfizetőt kapcsoltak be a hálózatba Újabb telefonok Arádon Folyamatosan bővítjük a vá­ros telefonhálózatát - mondta Lőrinc Tamás, a Matáv Rt pécsi igazgatóságának beru­házási csoportvezetője. A két konténerközpont kétezer tele­fonhasználója mellé még most újabb 880 előfizető kap készüléket. A korszerű, Ericsson digitális központhoz csatlakozik az egész nagyatádi hálózat. Ki­­lencszázötven igénylő nevét vették előjegyzésbe az idén. A két ARF konténerközpont egy­előre marad, s a kábelhálózat bővítése során újabb kérelmek is befutottak Nagyatádról. . — A kiviteli tervek készíté­sekor csak hatszáznegyven igénylőt vettünk előjegyzésbe, erre kalkuláltunk­­— mondta Lőrincz Tamás. — A bekapcso­lások során azonban újabb há­romszáz pótigény futott be Nagyatádról. Kisebb gondot je­lentett ugyan ezeknek a kielégí­tése, mert pótlólag kellett ren­delni a kábelanyagot, és át kel­lett szervezni a munkákat is. A készülékeket — és a vonalat — azonban még karácsony előtt megkapják az az igénylők. Az Ericsson központ, mint mondták, bármikor tovább bő­víthető — az igényeknek meg­felelően. A távközlési centrum is hamarosan újabb bővítésbe kezd Nagyatád körzetében, így akik most kimaradtak és az idén benyújtják igényüket, jö­vőre már számíthatnak a készü­lékek beszerelésére. N. I. A simongáti, központi elosztóban kötik rá az új előfizetőket a bővülő hálózatra fotó: simon Ottóné Az eredeti terveket még Kós Károly tanítványa készítette Felújításra vár a református templom Romlik a református templom állaga. Tetőszerkezete cserére szorul, beázik az épület. Az idő könyörtelen, várni nem lehet tovább - mondja Cseke László, a nagyatádi gyülekezet lelké­sze. Az önkormányzattól épp most kapott ez ügyben levelet: mi mindenre lenne szükség a templom felújításához. Mindenkit megkeresett már az elmúlt években a nagyatádi lel­kész, segítsenek­­ nehogy az enyészeté legyen a város egyik legszebb építménye. Kós Ká­roly egyik legjobb tanítványa, Szeghalmy Bálint készítette a református templom terveit. Története a harmincas évek ele­jén kezdődött, amikor Kenéz Sándor lelkész a városba került. A gyülekezetnek akkor még az iskola egyik termében tartott is­tentiszteletet. Hogy evangéliku­sok és reformátusok közösen építsenek templomot, gyűjtésbe kezdtek, végül is csak az evan­gélikusoknak épült. A 230 re­formátus azonban nem adta fel templomépítő szándékát. Tá­mogatta őket a nagy birtokkal rendelkező Mándy és a Lelbach család, illetve dr. Matolcsy Sándor, a csurgói gimnázium igazgató tanácsának elnöke, és Hohenlohe Keresztély, a kaszói erdőtulajdonos. Dr. Makó Jenő­ járásbíró és Kenéz Sándor lel­kész ügybuzgalmának köszön­hetően végül is hat év alatt 40 ezer pengőt gyűjtöttek össze, a város telket adott, s 1940 szep­temberében felszentelhették a templomot. Cseke László régi fotókat mutat. A németek 1944-ben fel­robbantották a református temp­lom tornyát, a harangot elvitték. Kenéz Sándor külföldről kért segítséget, így önthették ki Dió­sgyőrben a ma is használt acél­harangot. Újjá kellett építeni a templomot. Azokban az évek­ben nem sokra futotta. Ezért ahogy a szükség kívánta, eltér­tek az eredeti tervektől is. Lé­nyeges felújítás azóta nem volt, az épület beázik, hideg. — Sok mindent elvégeztek már a hívek. A Kórógyról me­nekült reformátusok, akik Nagyatádon kaptak ideiglenes otthont, még a lelkészlakást is kimeszelték. Kész a gázvezeték is, s rendbe tették a bejáratnál a székelykaput. Sok még a teendő; a szakem­ber felmérése szerint csak a te­tőzet cseréje négymillió forint. S az alig háromszáz lelkes gyü­lekezetnek nincs sok pénze. Pe­dig megpróbálnak mindent. Ezért is jött jóko­r az önkor­mányzat levele. Cseke László reménykedik, hogy külföldről is érkezik segítség, elsősorban azonban a város lakóira számít, ez a hajlék elsősorban az övék. Építészeti értéke miatt is meg­érdemli, hogy ismét összefog­janak érte a nagyatádiak. Úgy, mint építése idején. Nagy Jenő

Next