Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-20 / 66. szám

2 Megerősítik a határt az oszt­rákok, mert az utóbbi időben egyre többen kíséreltek meg il­legálisan bejutni Magyarorszá­gon keresztül Ausztriában. Karl Schlögl osztrák belügyminisz­ter megállapította: minél jobb a technikai felszereltség, annál több határsértőt sikerül elfogni. Ausztria hamarosan új tolonc­­egyezményt ír alá Magyaror­szággal és Csehországgal. Módosították a Phare-progra­­mot. Az Európai Bizottságban azt remélik ettől, hogy a prog­ram a jövendő EU-tagok belé­pésére való felkészülést is megkönnyíti. A jövőben Phare-pénzek 70 százalékát a a vállalkozásfejlesztési és infra­strukturális befektetések pénz­ügyi támogatására fordítják. Nyugati segítséget kér Albá­nia. A válság által sújtott bal­káni országnak legkevesebb 300 millió dollárra van szük­sége ahhoz, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást. Az olasz kormány szerdai rendkí­vüli ülésén szükségállapotot rendelt el az ország egész terü­letén az Albániából érkezett menekültek miatt. Ez lehetővé teszi, hogy védelmet és ellátást nyújtsanak azoknak az albá­noknak, akik erre humanitárius okok miatt rászorulnak. Tartalékosok bevonására ké­szül a NATO. A boszniai SFOR missziót segítő „straté­giai” és „operatív” tartalékos állomány felállítására vonat­kozó koncepciót hagyott jóvá a NATO nagyköveti tanácsa szerdai ülése. Értesülések sze­rint a döntés egyelőre nem számol Magyarország közre­működésével, ám ennek lehető­ségét hosszabb távon diplomá­ciai források nem zárják ki. Izrael-ellenes felkelésre szólít fel az Iszlám Dzsihád elneve­zésű palesztin szervezet a kelet­­jeruzsálemi építkezések miatt. Egy izraeli bíróság szerdán el­utasította 24 arab lakos kerese­tét, amely az építkezések hiva­talos betiltását indítványozta. Nemzeti gárda létrehozását rendelte el Aszlan Maszhadov csecsen elnök az „elmúlt há­ború legaktívabb résztvevői­ből”. A gárda létrehozása ös­­­szefonódik azokkal az intézke­désekkel, amelyek célja a had­sereg karcsúsítása és szerkezeti felkészítése a békeidőben tör­ténő szolgálatra. Kofi Annan ENSZ-főtitkár hi­vatalos afrikai útjának első ál­lomására, a dél-afrikai Fokvá­rosba érkezett. A tervek szerint találkozik Nelson Mandela dél­afrikai elnökkel, aki nemrég sa­ját kezdeményezésére látott hozzá, hogy közelebb hozza egymáshoz a Zaire-ban szem­ben álló polgárháborús feleket. Az integráció közös érdek Horn: Bármilyen döntés születik Hágában, tárgyalni kell A magyar külpolitika időszerű feladatairól adott tájékozta­tást Horn Gyula miniszterelnök egy budapesti sajtóbeszélge­tésen, amelyen lapunk képviselője is jelen volt. Az Európai Unió bővítésének előkészítése olyan szakaszhoz érkezett, amikor hazánk tag­ságának kérdését állandóan napirenden kell tartani - már csak azért is, mert az EU na­gyon el van foglalva saját belső problémáival - mondta Horn Gyula. Ehhez egyébként jó alkalom lesz áprilisban az Unió kérdéseire adott magyar válaszok felfrissítése, az ada­tok egy része túlhaladottá vált, néhány terv pedig megvalósult az elmúlt évben. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy az EU kibővítése nem­csak a belépésre váró orszá­gok érdeke, s felelős német, il­letve francia nyilatkozatokra hivatkozott, hogy ebből Ma­gyarország nem maradhat ki. Hazánk kétoldalú kapcsola­tairól szólva Horn Gyula némi óvatosságra intett a ma­gyar-román viszony javulását illetően, ugyanakkor hangsú­lyozta: meggyőződött arról, hogy Ciorbea miniszterelnök a demokrácia elkötelezett híve. Az új román kormányzat a magyarság jogos igényeit beil­lesztette a demokratizálás me­netébe - tette hozzá. A kor­mányfő szerint a magyar-ro­mán alapszerződés megvaló­sulása például szolgálhatna Pozsonynak is, minthogy a magyar-szlovák viszonyt az „egy lemzi”, helyben topogás jel­A bős-nagymarosi perrel kapcsolatban kijelen­tette, hogy bármilyen döntés születik Hágában, a problé­mák (Duna-elterelés, környe­zetvédelem stb.) olyanok, hogy csak további tárgyalások útján oldhatók meg. Az albániai válság belpoli­tikai ügy, amit ott kell megol­dani - válaszolta egy kérdésre Horn Gyula. Cs. E. Falaznak a hajógyári munkások Gdanskban A volt kommunista párt szék­házánál így tiltakoztak a gyár bezárása ellen. Ezzel egy időben a Szolidaritás felhívására a varsói tömegközlekedési dolgozók megbénították a város forgalmát. fotó: feb/reuter Királyok ország nélkül Sokan a monarchia visszaállításától remélik a megoldást A szocialista tábor széthullásának egyik következményeként egymás után jelentkeznek az ügyeletes trónkövetelők. Ők azok, akiket - a jugoszláv, a román, a bolgár és az albán uralkodót - a világháború után száműztek országukból. Sándor jugoszláv trónörökös számítógépes hálózaton hir­deti családja érdemeit, és em­lékeztet arra, hogy „vagy har­mincezren hívták vissza” ha­zájába elektronikus úton. Szí­vesen a trónra ültetné őt Vuk Draskovics, a szerb ellenzék ismert vezetője is. I. Mihály román király hiá­ba szerzett 1944 augusztusá­ban múlhatatlan érdemeket a fasiszta Antonescu marsall menesztésével és a szovjet csapatok beengedésével, 1947-ben mégis száműzték. Emil Constantinescu új elnök most visszaadta Mihály ál­lampolgárságát, amitől 1948- ban fosztották meg. A madridi emigrációban élő II. Simeon nemzeti egységet, pártokon felül álló tekintélyt ígér hazájának. A most hat­vanéves bolgár excár egy fel­mérés szerint az ország máso­dik legnépszerűbb embere. Csak Petar Sztojanov államfő előzi meg. Köztudomású, hogy az al­bán trónkövetelő, I. Leka erei­ben magyar vér is folyik. Édesanyja ugyanis Apponyi Gyula gróf leánya, Geraldine volt, akibe Zogu király egy budapesti látogatásán szeretett bele. Az 57 éves, két méternél magasabb trónörökös jelenleg dél-afrikai farmján csirkéket tenyészt. Borisz Jelcin orosz elnök­nek is lehet cár riválisa. Az 1613-ban trónra lépett Roma­­novok közül még vagy hetven családtag van a Föld külön­böző pontjain. Közülük a Madridban élő 15 éves György nagyherceg „igazi trónkövetelőnek”­számít Ferenczy Europress Március 22-én 19.30 órakor a Liszt Ferenc Zeneiskolában Sándor György Ária- és Dalestje Közreműködik: Lugosi Anna - zongora Zenekedvelők Kórusa Kaposvár Március 24-én 19.30 órakor a Csiky Gergely Színházban FESZTIVÁLZÁRÓ HANGVERSENY Kaposvári Szimfonikus Zenekar és a Kaposvári Honvédzenekar Közreműködik: Molnár András Kossuth-díjas­­ tenor Berczel­ly István Érdemes Művész - basszus Belépőjegyek válthatók: Együd Árpád Általános Művelődési Központ (Kaposvár, Csokonai u. 1.) Városi Tourinform Iroda (Kaposvár, Fő u. 8.) (45020) TAVASZI FESZTIVÁL SOMOGYI TAVASZ SOMOGYI HÍRLAPVILÁGTÜKÖR 4 1997. március 20., csütörtök Nem lesz új Jajta Moszkvának nincs beleszólása a bővítésbe Az a korszak nem térhet vis­­­sza, amikor a nagyhatalmak az érintettek nélkül, egymás között megállapodtak a befo­lyási övezetekről - mondta a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára. Gyarmati István szerint hazánk NATO-esélyeit alapvetően nem befolyásolja Moszkva és Wa­shington, illetve az észak-at­lanti védelmi szervezet és Oroszország viszonya. Ma­gyarország változatlanul azzal számol, hogy a korábbi „menet­rend” szerint az elsők között veszik fel a NATO-ba. A Honvédelmi Minisztéri­umban már folyik annak a maj­dani tárgyaló delegációnak az összeállítása és felkészítése, amely részt vesz a csatlakozási jegyzőkönyv kimunkálásában. Az integrációs ügyeket fel­ügyelő államtitkár-helyettes megoldandó feladatnak nevezte annak a mintegy ötven diplo­matának és 70-80 katonatiszt­nek a kiképzését, akik a felvétel után képviselik Magyarorszá­got a NATO bizottságaiban, pa­rancsnokságában. Jó - mondta el lapunknak Gyarmati -, hogy a pártok egy­ségesen kiállnak a csatlakozás mellett, ily módon felgyorsul a haderőreform, és ennek ered­ményeként megoldódik például a légvédelmi felderítés. T. A. HÍRHÁTTÉR „Lábadozócsúcs” Gúnyos kedvű hírelemzők az elmúlt napokban „lábadozócsúcs­ként” emlegették a finn fővárosban ma kezdődő orosz-amerikai ta­lálkozót: Jelcinnek ugyanis hosszas betegsége (szívműtéte, majd tüdőgyulladása) után ez lesz első külföldi útja, Clinton pedig egy múlt heti kisebb térdoperációja miatt tolószékbe kényszerülve vesz részt a helsinki megbeszéléseken. A lényeg azonban az, hogy a két elnök tizenegyedik találkozóján sikerül-e áthidalni az utóbbi idő­ben több témában megmutatkozó véleménykülönbséget, és ismét a jó partneri viszony ápolására helyezni a hangsúlyt. A középpontban nyilván továbbra is a NATO kibővítése áll majd. Közismert Moszkva merevsége, amellyel az új jelentkezők várható tagfelvételét kezeli. Áttörésre e vitában - figyelmeztetnek a szakértők - Helsinkiben sem lehet számítani, legfeljebb arra, hogy Washington ezúttal is leszögezi: a NATO kibővítése nem fe­nyegeti Oroszországot. Sőt: a stabilitás övezetének kiterjesztése az egész földrész biztonságára üdvös hatással lehet. Remélhetőleg Helsinkiben lehetőség nyílik a gazdasági együtt­működés áttekintésére is. Washingtonban megkönnyebbüléssel fo­gadták, hogy a legutóbbi orosz kormányátalakítás során ismét a re­formirányvonal hívei kerültek előtérbe, ez kedvezően befolyásol­hatja az amerikai beruházási terveket. A NATO-bővítés keserű pi­rulájának lenyelése fejében elképzelhető, hogy Oroszország a jö­vőben teljes jogú résztvevőként, nyolcadikként csatlakozhat a leg­erősebb ipari államok éves csúcstalálko­­zóihoz. Szondy Gábor Bár a Cocom-lista már a múlté... Tiltott számítógépek A Silicon Graphics cég veze­tője bejelentette, hogy hibát követtek el, amikor szuper­­komputereket adtak el egy orosz fegyvergyártónak. Másodpercenként 2-7 milliárd művelet sebességű szuperszá­mítógépeket a hidegháború be­fejeződésével, a Cocom-lista el­tűnésével sem szabad engedély nélkül exportálni. A Clinton­­kormányzat elutasította az IBM és a Hewlett-Packard kérelmét, amikor ilyen számítógépeket szándékoztak orosz nukleáris laboratóriumoknak eladni. A Silicon Graphics moszkvai leányvállalatának munkatársai nemrég azonban „kihágást” követtek el. A cég munkatársai nem is sejtették, hogy a vevő, a Fizikatudományi Kutatóintézet cégnév mögött nem mást, mint a nukleáris robbanófejeket ter­vező Cseljabinszk-70 vállalatot kellene keresni. Aligha valószínű, hogy a szobányi méretű, másodper­cenként kétmilliárd számtani művelet elvégzésére képes számítógépeket vissza lehetne szerezni. A megrendelő egyéb­ként azt állította levelében, amelyhez mellékelték a 650 ezer dollár átutalását igazoló papírokat, hogy a gépekkel „a radioaktív anyagok szétszóró­dásából adódó környezetszen­­­nyezést” szeretnék modellezni. Négyszáz éves szakma fellegvára Amszterdamban A gyémánt 57 lapja A 16. század óta Amszterdam és a gyémántművesség szinte szinonimái egymásnak: 1586-ban alapították a város első csi­szolóműhelyét, s innen került ki a világ legnagyobb ékköve, a Cullinan és a híres Koh-i-noor is. Ma gyémánttőzsde és öt „gyémántgyár” működik itt. Közülük a legnagyobb a lassan. Gyönyörű régi, téglából emelt, háromemeletes gyárépület emelkedik Amszterdam belvá­rosától nem messze, egy kis csatorna partján. A világ min­den tájáról jönnek ide érdek­lődő turisták és gazdag pénz­emberek, hogy megcsodálják, az utóbbiak meg is vásárolják a világ talán legszebben meg­munkált drágaköveit. A kereskedelmi, ipari és tu­risztikai gyémántüzem neve, a Gassan egyben márkanév is, s mint ilyen, a világ minden táján nagy becsben áll az ékszeré­szek előtt. A háromemeletes üzemen egyénileg vagy csopor­tosan bárki végigsétálhat. Sőt: az ígéretesebb látogatókért a gyár taxit meneszt a szállodába. De van sétahajójárat is ide: a tu­risták szép időben egy város­néző túra keretében léphetnek a patikatisztaságú rakpartról az üzem előcsarnokába. Az idegenvezetők az érdek­lődőknek megmutatnak minden munkafázist. Az évszázados gyárfalak között ma is az ősi módszerrel vágják és csiszolják a nyers gyémántokat különféle formákra. A drágakövek közül a legbonyolultabb kidolgozású, legérdekesebb formájú a brili­áns, amelyet kerekre, csúcsosra vágnak, s többnapi munkával 57 síklapot csiszolnak rá, így lesz minden más luxuscikknél megbecsültebb, drágább. Per­sze, az ár elsősorban a gyémánt nagyságától és súlyától függ, és fontos a tisztasága is. Termé­szetesen azoknak, akik meg is engedhetik maguknak drágakő birtoklását... Tardos János A szaktudást és a technikát elődeiktől örökölték fotó: feb

Next