Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

6 SOMOGYI HÍRLAPGAZDASÁG A drámainak is mondható változásokon már túljutottunk Élénkülő banki befektetések Pénzűéi körökben nagy a vita arról, mi is történt az elmúlt évben a hazai bankvilágban. A privatizáció befejeztével végle­gesnek­ tekinthető-e a magyar bankrendszer szerkezete? Mi­lyen változásokra számíthat a szektor? Minderről Erdei Ta­mást,­­a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt elnök-vezérigazga­­tóját mint a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük. - Mily­en a hazai bankrendszer jelenlegi állapota az Európai Unió rendszeréhez képest? Hol vannak még lemaradásaink? - Ha a magyar bankrendszer fejlettségét az úgynevezett standardok szempontjából vizsgáljuk, akkor nincs sok pó­tolnivalónk. A honi bankok tu­lajdonosai főként olyan straté­giai befektetők, akik az unió tagországaiból jöttek. Ahol megkövetelik: a magyar ban­kok is teljesítsék az uniós nor­mákat. Persze vannak még hiá­nyosságok, elsősorban a jogi szabályozás területén. Ilyen az univerzális szolgáltatás jogi szabályozása is. A hazai ban­kok 1999. január elsejétől kap­nak engedélyt e tevékenységre. Uniós szabványok A tőkepiacok liberalizációját tekintve viszont jelentős a le­maradás a hazai pénzpiacon. A magyarországi tőkemozgás és a tő­kepiaccal kapcsolatos pénz­ügyi tranzakciók még nem érik e­l a liberalizációnak azt a fokát, amely az EU-ban tapasztalható. A csatlakozásra való felkészü­lésben ennek a hiányosságnak a pótlása lesz a legnehezebb. Külön említendő a magyar bankfelügyeleti tevékenység, mert ezen a területen ugyan­csak elkerülhetetlen az uniós szabványok bevezetése. Úgy lá­tom, hogy itt még sok a teendő csakúgy, mint a pénzintézete­ken belül. Elsősorban a tech­nikai-technológiai színvonal emelésére, modernizációjára gondolok. Jelentős beruházás vár még a bankokra, hogy ope­rációs rendszerük képes legyen mindarra, amire a nyugati ban­koké. Megjegyzem azonban, hogy nincs akkora különbség közöttünk, mint azt sokan vé­lik, a drámainak is mondható változásokon ugyanis már túl­jutottunk. A legnehezebb feladat a ha­zai bankrendszer - a gazdaság méretéből is adódó - tőkehely­zete, kérdés, hogy az egyesített Európában a magyarországi bankok hogyan tudnak majd versenyezni. -Mennyire tekinthető­ vég­legesnek a hazai bankrendszer szerkezete? Várhatók-e még fúziók, összeolvadások?­­ A magyarországi bankok szerkezeti átalakulása ma már nem az itthon lejátszódó fo­lyamatoktól függ, hanem az Európában zajló eseményektől. A magyar bankok stratégiai tu­lajdonosai ugyanis minden szállal Európához kötődnek. Egy példával szolgálva: A Bank Austria és a Creditanstalt ausztriai összeolvadását három napon belül követte a magyar­­országi. Valóban számítani kell ilyen típusú összeolvadásra, koncentrációra, de ezt nem a hazai, hanem az európai és a vi­lágesemények mozgatják. Merthogy Magyarországon a stratégiai körök kialakulása után már nemigen találni olyan bankokat, amelyek felvásárol­hatnák egymást. Ez a lehetőség kimerült. Csak abban az eset­ben tudok egy ilyen lépést el­képzelni, ha valamely stratégiai partner nem találja megfelelő­nek a magyar piacot, ezért ki akarna vonulni róla. Bankok és biztosítók - Hogyan értékeli a bankok és a biztosítók közeledését? - Világtendenciáról van szó, ami már nálunk is tapasztal­ható. A folyamatot két-három olyan igény találkozása ösz­tönzi, amelyet a konkurens pia­cokon nem szabad figyelmen kívül hagyni. E fúzióval az ér­tékesítési hálózatok is egyesül­hetnek, amelyek jelentős mér­tékben csökkentik a költsége­ket, és az ügyfelek is könnyeb­ben kerülhetnek kapcsolatba a szolgáltatókkal. Ez utóbbi korántsem elha­nyagolható szempont, hiszen az ügyfelek szerte a világban a komplex pénzügyi csomagokat részesítik előnyben. Vannak olyan víziók, amelyek szerint a jövő az olyan pénzügyi szolgál­tatóké, akiknél az ügyfelek mindent, amire szükségük van, egy helyen tudnak megvásá­rolni. Ez kétségtelen nyereség a verseny, a költség, a hatékony­ság és a termékek értékesíthe­tősége szempontjából. A fúziók további előnyt is jelenthetnek a bankok és a biztosítók számára. A közösen létrehozott források közép- és hosszú távú, tőkepi­aci instrumentumokba való be­fektetése jövedelmezőbb és biz­tonságosabb. A biztosítási pia­con folyó verseny arra kénysze­ríti a szolgáltatókat, hogy a hosszú lejáratú, valamint a spe­ciális biztosítások esetében mi­nél magasabb hozamot kínálja­nak az ügyfeleknek, de leg­alábbis olyat, amely a normál befektetéssel versenyképes. A bankok és a biztosítók szoros együttműködésével ez a kü­lönbség csökkenthető, s nem­csak az együttműködők, de az ügyfelek is jól járhatnak. -Mi várható a bankrend­szer következő két-három évé­ben? -Jelentős fejlődésre számí­tok a lakossági banki tevékeny­ség területén. Nagy változáso­kat jövendölök a hitelre történő áruvásárlási konstrukcióknál. A kereskedők érdekeinek jobban megfelelő, gyorsabb hitelezési rendszert fognak a bankok ki­alakítani. Verseny a lakosságért A konkurens bankok közötti verseny éleződése is várható a lakossági piacon. Ebből adó­dóan a kamatok csökkenésére kell számítani, s a bankok egyre inkább a jutalék jellegű bevéte­lekre összpontosítanak. Ha 4-5 százalékos GDP-növekedéssel számolunk, számolnunk kell a közép- és hosszú távú beruhá­zási hitelek iránti igények nö­vekedésével. Ez persze élénkíti majd a tőkepiacot is. Egy másik, ugyanebbe az irányba ható jelenség a ma­gánnyugdíjalapok létrejötte. Végre megjelennek a hazai pia­con is azok az intézmények, amelyek közép- és hosszú távú befektetési lehetőségeket ke­resnek. Ezek a folyamatok tá­mogatják egy erősebb, likvi­­debb és lényegesen jobb minő­ségű tőkepiac kialakulását. Bozsó Bea 1998. február 19., csütörtök A VILÁG PIACAIN Csökken a kukorica ára Az Agrograin rt. elemzése szerint az USDA (az Egye­sült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) februári becslése alapvető újdonságot nem hozott, az egy hónappal korábban meglepetést okozó becslést igazolta. A legnagyobb változás a bú­zánál következett be, az észak-amerikai és az európai árak 2-4 dollárral csökkentek, az argentin árszint pedig 4-6 dollárral lett alacsonyabb a hét folyamán. A kereslet to­vábbi csökkenésére számíta­nak a kukoricánál, ami az egyéb takarmánygabonák ár­szintjét is lefelé mozdította el. A kukorica piacára továbbra is a lanyha üzletmenet jel­lemző. A nemzetközi piacok arra várnak, hogy a román kukorica mellett a szerb ku­korica is piacra kerüljön. A román kukorica árszintje idő­közben tovább csökkent. Az előrejelzések szerint várható, hogy a kelet-európai kukorica tonnánkénti árszintje további 5-10 dollárral csökken, az egyéb piacok kínálatának erő­södésével egyidejűleg. A lágy növényi olajok, ezen belül is elsősorban a napraforgóolaj árszintje to­vább nőtt. A kínálat szűkös­sége a készletek csökkenésé­ből ered. Wágner Katalin / A Budapesti Árutőzsde hírei 0 A hó elején nincs meglepetés az árakban a tőzsdén, a kukorica­­ határidői to­vább nőnek. Csúcson voltak a búzabetakarítás utáni új határidők, az óbúzaárak tovább csökkennek. Az Euro-búza árai tartottak, az árpa árai mélyrepülésben, de itt sem nagyon veszik. A napraforgó őszi határidőit itt kell eladni, mert mostani csúcson vannak. 0 A sertésárak felfelé törnek a közeli és távoli határidőkben. 0 Lásd részletesebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/­ballai Áru/Hó Elszámolóár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica (Ft/t) Március 15 900 15 330-15 900 15 900-16 000 15 900 Október 18 500 18 100 Étkezési búza (Ft/t) Március 26 000 25 850-26 000 26 000-26 550 26 000-26 550 Augusztus Euro­búza (Ft/t)24 460 24 200-24 150 24 460-24 510 24 460-24 510 Augusztus 23 110 Takarmányárpa (Ft/t) 22 800-23 100 23 400-23 500- 18 900-Július 16 900-16 750-Napraforgó (Ft/t) Október 55 020 54 620 55 020-55 400 55 020 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Március 285,00 284,00--EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Március 272,00 274,00--Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Sokan azt állítják, vége már azoknak a szép időknek, amikor a munkával teli évek után az embernek mindössze annyi dolga ma­radt, hogy várja a biztos megélhetést jelentő nyugdí­jat. Nos, ez a vélekedés jelen pillanatban a hazai nyugdí­jasok jelentős részére min­den bizonnyal igaz, ám a par­lamentben tavaly elfogadott nyugdíjtörvény már megnyi­totta előttünk a magánnyug­díjpénztárak intézményét, belátásunkra bízva ezzel, hogy ölbe tett kézzel várjuk-e a csodát, avagy tenni is aka­runk valamit majdani - éle­tünk aktív szakasza utáni - boldogulásunkért. S bár a törvényben szabályozott nyugdíjrendszer első látásra nem tűnik túlságosan egyszerű­nek, a társadalomban mégis megmozdult valami. Mert ugyan mi másnak tudható be az, hogy - a már több mint 250 ön­kéntes kölcsönös nyugdíjpénz­tár mellett - az eltelt rövid idő alatt mintegy ötven magán­­nyugdíjpénztár kapott alapítási engedélyt, amelyből öt már te­vékenységi engedéllyel is ren­delkezik. Ezek közül is kiemel­kedik az ÁB-Aegon Nyugdíj­­pénztár, amely 130 ezres ma­gán és több mint 40 ezres ön­kéntes kölcsönös pénztári tag­jával piacvezető lett a nyugdíj­­pénztárak nem hivatalos verse­nyében. Biztos helyen a pénz Ezen elképesztő siker és nép­szerűség okán kerestük fel az ÁB-Aegon Nyugdíjalap-kezelő igazgatóját, Zatykó Pétert. - Igazgató úr! Az önök eredményei azt mutatják, hogy az emberek többsége komolyan elgondolkodott a nyugdíjpénztárak adta lehető­ségeken. Ám annak mégis csak van valami különleges oka, hogy jelentős részük az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztárat választotta... - Az ÁB-Aegon Nyugdíj­­pénztár szerintem azért lett az egyik legnépszerűbb, most már mondhatom, hogy piacvezető ezen a téren, mert egy olyan pénzügyi erővel és tapasztalat­tal rendelkező csoport áll mö­götte, amely eddig is - a világ több országában - bizonyította sikerességét. Az emberek pedig érthetően a nagyobb háttérrel rendelkező, stabilabb cégek mellett döntenek, náluk jobban biztonságban érzik magukat, s ebben a mi esetünkben nem is csalódnak. Mindenki számára fontos ez a biztonságérzet, hi­szen a pénztártagok arról dön­tenek, hogy az elkövetkezendő 20-30 évben hová fektetik az idős napjaikra szánt megtakarí­tásaikat. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénz­tár kimagasló eredményeihez természetesen az is hozzájá­rult, hogy megfelelő időben igyekeztünk tájékoztatni min­den lehetséges nyugdíjpénz­tári tagot. Ebben segítsé­günkre volt és a jövőben is segítségünkre lesz az ÁB-Ae­gon mintegy négyezer üzletkö­tője, akiken keresztül az ér­deklődők információkat, sőt belépési nyilatkozatokat is kaphatnak. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár pénzügyi ta­nácsadói pedig a legkülönbö­zőbb vállalatok segítségére voltak, amikor azoknak dön­teniük kellett, kinek érdemes és kinek nem nyugdíjpénztári befektetést választani. Itt sze­retném megjegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak ese­tében mindenki egyénileg dönthet arról, melyik pénztá­rat választja. A munkáltató tehát senkit sem kötelezhet az általa esetleg ajánlott ma­gánnyugdíjpénztár elfogadá­sára. A magánnyugdíjpénztá­runkhoz csatlakozni kívánó ügyfeleinknek nem kell belé­pési díjat fizetniük. Hozam vagy bankkamat? - Miben látja igazgató úr a nyugdíjpénztár előnyeit? -Talán az a legfontosabb, hogy a munkásévek során nyúj­tott teljesítmény jobban tükrö­ződik majd a nyugdíjpénztári szolgáltatásban, a nyugdíj tehát magasabb lehet, mint a tisztán állami nyugdíjrendszerben. Az évek során felhalmozott pénz elérhetősége sem közömbös kérdés, hiszen a nyugdíjpénz­tári tőkéhez a hozzátartozók is hozzájuthatnak, lévén ez a be­fektetés örökölhető. Nem mel­lékes a befektetés követhető­sége, mert ez esetben hónapról hónapra, évről évre - a pénztár­tag szeme láttára - halmozódik fel az a pénz, amely a nyugdí­jaskori életet segíti majd. És természetesen - az önkéntes kölcsönös pénztárak esetében - az előnyök közé sorolandó a befektetések után járó, rendkí­vül vonzó adókedvezmény is. S van illetve lesz egy olyan előny is, amely hosszú távon vala­mennyiünket jobb élethez se­gíthet már az aktív időszakunk­ban is. Arról van szó ugyanis, hogy a nyugdíjpénztári befekte­tések tőkeakkumulációt hoznak létre a gazdaságban, s ez felte­hetően a termelés élénkülését - ezen keresztül valamennyi pol­gár magasabb életszínvonalának megteremtését - szolgálja majd.­­ Ezek az érvek igazán meg­győzőek, de engedje meg, hogy közvetítsem önnek azok állás­pontját, akik úgy vélik, jobb helyen van a pénzük a bank­ban, ahol ráadásul bármikor hozzáférhetnek.­­ Nézze, a nyugdíjpénztár egy kifejezetten hosszú távú megtakarítás lehetőségét kí­nálja a gondtalanabb idős kor megvalósulása érdekében. Aki rövid időn belül akar hozzájutni a pénzéhez, annak jómagam is azt tanácsolom, helyezze el bankban a megtakarítását. Az viszont egy más kérdés, hogy ez esetben szóba sem jöhetnek az adókedvezmények, és az il­lető csak az infláció hatásainak jobban kitett banki kamatokkal számolhat a nyugdíjpénztári be­fektetések stabilabb, de magas hozamai helyett. Rendkívüli esetekben egyébként az önkén­tes kölcsönös nyugdíjpénztá­raknál létezik a tagi kölcsön in­tézménye, ami azt jelenti, hogy a pénztártag - bizonyos keretek között - hozzájuthat felhalmo­­zott pénzéhez. A banki betéttel szemben van még egy oka, ne­vezetesen pszichés oka is an­nak, hogy miért érdemesebb nyugdíjpénztárban gyarapítani a pénzt. Ön szerint vajon hány ember tudja megállni, hogy esetleg hosszú távú megtakarí­tásra tervezett, bankban elhe­lyezett pénzéhez ne nyúljon hozzá időről időre, ilyen vagy olyan okból, amely pénz aztán soha nem kerül vissza eredeti céljára? A nyugdíjpénztári be­fektetés éppen ezért jelenti sok­kal inkább a jövő zálogát. Verseny a javából -igazgató úr! Az AB-Aegon Nyugdíjpénztár pillanatnyilag valóban a legelőkelőbb helyen áll a hazai - hasonló - pénztá­rak rangsorában, hiszen az or­szág egyes területein például több pénztártagot számlálhat­nak, mint egyes pénztárak ös­­­szesen. Ebből következően is biztos vagyok abban, hogy nagy verseny zajlik a pozíciókért. De vajon milyen területeken? - Kezdetben az alapok meg­osztása volt a tét, ám az ebben zajló verseny már elérte azt a szintet, amelyen már nem lehet túllépni a működés veszélyezte­tése nélkül. A verseny másik te­rületét a hozamok jelentik. A versenytársak itt kétélű fegy­vert használnak, mert a befekte­tési­­ hozamok emelése csak kockázatosabb befektetések eredménye lehet. Az ilyen megoldások pedig könnyen a visszájára is fordulhatnak. - Ezek szerint az AB-Aegon Nyugdíjpénztár a középutat vá­lasztja a hozamokat tekintve? - Nem középútnak monda­nám ezt, hanem inkább úgy fo­galmaznék, hogy egy nagyon biztonságos befektetési portfo­lió és egy nagyon stabil befek­tetési politika eredményekép­pen hosszú távú stratégiára épí­tünk. Ebben azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az elkövet­kező 20-30 évben az inflációt 3-4 százalékkal mindig megha­ladó hozamot biztosítsunk pénztártagjaink számára. - Mit tehet az a honfitár­sunk, aki esetleg éppen e be­szélgetésünket olvasván határoz úgy, hogy tagja kíván lenni az AB-Aegon Nyugdíjpénztárnak? - Természetesen örömmel fogadjuk, s rögtön két lehetősé­get is kínálunk számára. Az egyik, hogy felkeresi a lakóhe­lyéhez legközelebb lévő ÁB­­Aegon ügyfélszolgálati irodát, ahol bővebb tájékoztatást és be­lépési nyilatkozatot is kaphat. Ugyanezt megteheti a munkál­tatójánál is. Ennél is egysze­rűbb az a megoldás, hogy fel­hívja az egész ország területén rendelkezésére álló 06-80-234- 667-es vagy a 06-80-66-00-77- es ingyenes zöldszámunkat, amelyen kérdéseket tehet fel, s mi tanácsot adunk arra vonat­kozóan, megéri-e, érdemes-e belépnie hozzánk. Amennyiben érdeklődőnk úgy dönt, hogy számára előnyös az ÁB-Aegon nyugdíjpénztári tagság, elég, ha bediktálja az adatait, amely után megküldjük a belépési nyi­latkozatot. Gyakorlatilag bárki lehet úgy pénztártag, hogy ki sem mozdul az otthonából - mondotta végezetül Zatykó Péter. Hirdetés Piacvezető az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár A siker kulcsa - biztonság és stabilitás Zatykó Péter szerint az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár sokat tett a sikerért

Next