Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04 / 80. szám

1998. április 4., szombat NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT Felé, felé, felé... Nyelvhasználatunkban újra nagyon elterjedt a -nak, -nek rágós részeshatározónak a felé névutóval való kifejezése. Az utóbbi hónapokban hangzottak el a rádióban és a televízióban az alábbi mondatrészletek: „Az a javaslatom a tisztelt közgyűlés felé...” (helyesen: közgyűlésnek). „...részletesebb tájékoztatást kell adni a lakosság felé” (a la­kosságnak). „...jelentették a felé...” (a biztosítónak).biztosító „...megfogalmazzuk Brüs­­­szel felé...” (Brüsszelnek). Szaporítja nyelvünkben a felé névutós formák számát még az is, hogy egyre gyak­rabban a -hoz, -höz, a -ban, - ben és a -nál, -nél rágós hatá­rozókat is ez a névutó váltja föl: „Sok panasz érkezett a fel­­sőbbség felé” (a felsőbbség­­hez). „... csatlakozás az Unió felé” (az Unióhoz). „Megrendült a bizalom a bankok felé” (a bankokban). „...el lehet számolni a ható­ság felé” (a hatóságnál). Már a múlt század végén szót emeltek a nyelvművelők e hibák ellen. Az első nagy „vi­rágkorát” a felé az ötvenes évek hivatali és mozgalmi nyelvében élte. Több oka is volt ennek. Egyrészt az a hie­delem, hogy ha valamit több szóval, hosszadalmasabban mondanak, akkor az komo­lyabb mondanivalót hordoz. Gondoljunk csak arra, hogy az úgynevezett terpeszkedő kife­jezések nagy része is ekkor jött létre, például: megoldják he­lyett: megoldást nyer. Más­részt oka lehetett a felé elterje­désének az is, hogy sem a hi­vatali nyelv, sem a mozgalmi nyelv nem akart dolgokat, személyeket pontosan megne­vezni, és ezzel akaratlanul is bizonytalanságban tartották az embereket. De megtévesztő lehetett még, hogy némely esetben a rágós és a névutós alak között sem értelmi, sem nyelvhelyességi különbség nincs, például: a fal felé fordult és elaludt, illetőleg a falnak fordult és elaludt. A legfőbb ok azonban az emberek anya­nyelvi műveltségének hiá­nyossága volt. S a nyelvműve­lők éppen erre való hivatko­zással szorították vissza a hat­vanas években ezt a helytelen kifejezési formát. Ma nehezebb helyzetben vagyunk. Nemcsak a hivatali nyelvben és a politikai nyilat­kozásokban hallható ez a hely­telenség, hanem az egész köz­nyelvben elterjedt már. Az idé­zett példák magas társadalmi és közéleti tisztségeket betöltő emberek szájából hangzottak el, miniszterektől, képviselők­től, az önkormányzatok embe­reitől, de egyiket-másikat ri­porter vagy neves színész mondta. A szépen beszélő em­berek is elfelejtik néha, hogy a felé a valaminek az irányába kifejezésére helyes (például el­indult a folyó felé), de nem áll­hat az előbb már fölsorolt hatá­rozótagok helyett. Tehát ne várja senki a meghallgatását vagy kérése teljesítését, ha csak az illetékesek felé és nem nekik mondja vagy küldi el panaszát. Bachát László Színjátszók versenye Huszonhat csoport részvételé­vel rendezték meg a VII. Weöres Sándor gyermekszínjátszó­­találkozó megyei bemutatóit. Tegnap Kaposváron az Édosz művelődési házban zajlott a verseny; képünkön a marcali Hétszínvirág iskolásainak mesejátéka. fotó: török SOMOGYI HÍRLAPSZÍNES HÉTVÉGE Németül írja dolgozatát a tibeti buddhizmus zenéjéről Chaplin vezette a kezét A kaposvári Máriás Zsoltnak Graz a második otthona. A pécsi zeneművészeti főiskola elvégzése után jelentkezett a grazi akadémia koncertsza­kára. A fiatalember édesapjá­tól, a dombóvári zeneiskola igazgatójától örökölte a muzi­kalitást, és nemcsak zongoráz­ni, hanem tanítani is szeretne. - Miből él egy magyar fiú Grazban ? - Kezdetben egy Waldorf-is­­kolában dolgoztam, de amellett a Theater és az Opern Caféban is rendszeresen játszottam. Most a Cafe Kaiser Josefben is muzsikálok, amelynek magyar a tulajdonosa. - Hogy lehet minden éjjel újat produkálni? A törzsközön­ség a változatosságot igényli. - Általában három és fél órákat zongoráztam, s ebbe minden belefér. Még az impro­vizáció is. Nemcsak a közönség szórakozik, hanem én is. Pol­kát, keringőt, rumbát, csa­csa­­csát és bogie woogit játszom. Szeretik az örökzöldeket. - Magyarok is járnak oda? - Igen. Az 56-os magyarok, s felcsillan a szemük, ha az En­gem nem lehet elfelejteni vagy a Különös éjszaka volt című szá­mokat játszom. Ilyenkor egy ki­csit én is otthon érzem magam. - Legutóbb felkérték, kom­ponáljon zenét egy Chaplin-, valamint egy Stan és Pan film­hez. Ilyet még soha nem csinált. Nem volt túl nagy feladat? - Megnéztem a filmeket, s be­levágtam. A helyzetkomikum és Chaplin vezette a kezemet. Amikor a bemutatón odaültem a zongorához és elkezdtem ját­szani, én is beleborzongtam, mi­vel a főszereplők helyébe kép­zeltem magam. Amikor egy Be­­ethoven-szonátát adok elő, ak­kor is ezt érzem: a szerzővel va­gyok azokban a pillanatokban. - A kritikusok azt mondták a régi idők mozijáról: nem is vetítés volt ez, hanem egy zon­gorakoncert háttérképekkel. - Örültem az elismerésnek, és szívesen írnék más filmhez is zenét. - Az idén végez. Miből írja a szakdolgozatát ? - A tibeti buddhizmus zené­jéről, németül. - Végigjárta már Körösi Csom­a útját? - Még nem, de szeretnék el­jutni Tibetbe. Grazban egyéb­ként sok hegymászó él, aki megmászta a Himaláját. Meg­ismerkedtem velük, és kedvet kaptam ehhez a munkához. - S mi lesz a diplomavédés után? - Talán egy nászút Tibetben. Lőrincz Sándor Máriás Zsolt nemcsak játszani szeretne, hanem tanítani is Békakő, kalcit a párnára és távenergia mobiltelefonon Orvosság kuruzslók ellen Az óegyiptomi templomokból sugárzó ká­tól a középkori dög­lött békás hiedelmen át a napjainkban dívó mobiltelefonon küldött távgyógyító energiáig ível a sarlatánság széles útja. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az emberiség 70 százalékát ma is kuruzslók kezelik. A tudomány és a kuru­­­lás párharcáról dr. Oláh Vilmos tartott előadást tegnap Kaposvá­ron, a Somogyi Tudósklub vendégeként. Az 1986-ban alakult klubnak mintegy 250 tagja van, a tudo­mány minden ágával foglalko­zik. A nyugalmazott siófoki fő­orvos ismertetőjében rámutatott: a természetgyógyászat kiegé­szítő partnere az orvostudo­mánynak, néhány éve divatba jött vadhajtását, a kuruzslást le­számítva. A természetgyógyá­szok nagy előnye, hogy foglal­kozik a beteg lelkével is, amelyre számos betegség ere­dete vezethető vissza. Jellemző, hogy Németországban egy le­leményes sarlatán 2 millió amu­lettet adott el. Az ezoterikus könyvek kiadása ugyancsak jó üzlet hazánkban is: némelyik olyan részletességgel feltérké­pezi az agyat, hogy még azt is tudhatjuk, hol van a házassági hűség központja. A titokzatos erejű drágakövek varázslatos ha­tással bírnak: impotencia ellen kiváló a gyémánt, az arany és az ezüst — ha a férfiasságot még­sem növeli, a partnernek nagy örömet okoz ajándékként. Az ingával megtudható például a születendő gyermek neme, a kij­evi csodadoktorok felírta vodkás krumpli pompás étek (külön-kü­­lön még jobb). Az írisz diag­noszta, a csontkovács, a reflexo­­lógus és az akupunktúrával gyó­gyító időnként sikereket is elér. Dr. Oláh Vilmos szerint egy orvossal szemben számos he­lyen élhet panasszal a beteg, a kuruzslók ellen viszont nincs orvosság, csak a betegek kriti­kája teszi helyükre őket. Katona József 9 ÚJ KÖNYVEK C. BATEY, H. CLARKE A viking világ atlasza Bemutatja a vikingek hadvi­selését, hajózását, művésze­tét a legújabb régészeti s tör­ténelmi kutatások alapján. Gazdag illusztrációs anyaga szépségével és frissességével is felkelti az olvasó érdeklő­dését. (Helikon K.K. 3680 Ft) T. SANCTON-S. MCLEOD Diana halála A hercegnő tragikus halálát követően dömpingkönyvek jelentek meg. Ez a kiadvány viszont a drámai kimenetelű baleset tényleges felderí­tése, hiteles adatokkal a vizsgálatok eredményéről! Utószóban a legfrissebb in­formációk. (JLX, 698 Ft) Félszáz mondat édesanyámnak „Olyan picinyke asszony az anyám/ hogy bizony fel kell néznie rám./ S mikor lehajo­lok öleléséér’/ fejem akkor a csillagokba ér...­­ Ilyen idé­zetek és hasonlóak találhatók ebben a szép, anyák napi ki­adványban. (K. U. K. 895 Ft) MEAGAN MXKINNEY Hajnalhasadás Alexandra, a felvilágosult, okos és emellett gyönyörű lány fenyegető titkok vilá­gába csöppen egy ódon kas­télyban. Nevelőnőnek jött ide, de suttogó hangok fi­gyelmeztetik: hagyja el gyor­san a házat. (Lapics, 998 Ft) DEAN R. KOONTZ A visszatérő Hilary fiatal, sikeres írónő, Hollywood is fölfedezi, és most vadásznak rá. Kegyet­lenül, kíméletlenül.Pedig mi­lyen szép lenne élete új sze­relmével! (Animus 888 Ft) A fenti könyvek 10 százalék en­gedménnyel kaphatók. Fókusz könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 13. Egy szál gitárral járja a világot Felöltözteti a verseket Hét évet töltött Kaposváron, de ez elég keserves időszaka volt az életé­nek. Erős akcentussal beszélt, s így nemcsak a szerepre, hanem a szavak megformálására is figyelnie kellett. Sok gyerekdarabban játszott, de megkapta a Cirkuszhercegnő fősze­repét is. A tizenkét hónapban ha­talmas kalapban Májust alakította. A színésznő most is szereti a kala­pot, mert az is egy jelmez: elrejt, dí­szít, erősíti az arc karakterét. Beregszászi Olga tizenhat éve költö­zött a fővárosba. Azóta egy szál gitár­ral a kezében járja a világot, és énekel. Pilinszky- és Tollas Tibor-verseket ad elő, népdalokkal és saját szerzeménye­ivel templomokban is fellép, népsze­rűek a sanzonestjei, és Anyám, apám szerelme címmel van egy közös mű­sora Gyurkovits Tiborral is. Egy est anyagából pedig — a Varázskor után — hamarosan megjelenik új kazettája, amelyen Mészöly Miklóstól Bella Ist­vánig, Csoóri Sándortól Döbrentei Kornélig vagy két tucatnyi megzenésí­tett vers lesz. — Mit jelentenek önnek a versek? — Kevés szerepet kaptam kaposvári éveim alatt; kellett valami pluszt csi­nálnom. Rátaláltam a költészetre, s el­kezdtem verseket énekelni. Elmúlt minden szorongásom, és az „1” hang kiejtése sem jelentett gondot. Ilyenkor nemcsak én szárnyalok, hanem a vers­nek is szárnyat adok. Felöltöztetem őket, minden költemény kap tőlem egy új ruhát. — Színésznek vagy előadóművész­nek tartja-e magát? — Színésznő vagyok. Ha nem ját­szottam volna korábban a színpadon, soha nem tudnám átérezni azt, amit mondok. A versben nem lehet ha­zudni. — Sok színész nem is mond verset. — Azért, mert nagyon nehéz műfaj. Minden vers egy kis sors. Ezért nem lehet megunni. Pilinszkyt sem tudtam megunni, pedig több százszor előad­tam a verseit. A költők egyébként kü­lönös emberek: olyanok, mint a gyere­kek. Hol erősek, hol gyöngék, és félté­kenyek. Sajnálom őket, mert magukra maradtak, pedig ők csak az íráshoz ér­tenek, s ebből nehéz megélni. ■ — Kortársaktól is énekel. Mit szól­nak a költők ahhoz, hogy énekelve mondja el, amit ők strófába szedtek? Nem támadták meg emiatt? — Még soha nem mondták, hogy elégedetlenek lennének az előadásmó­dommal. — Estjem­ sok a fiatal, őket is meg­érinti megzenésített verseivel. — Minden művésznek az a feladata, hogy ha színpadra lép, akkor valami­lyen módon a fiatalokat is nyerje meg, hogy töltekezzenek. Egyébként sem olvasnak sok verset. Elénekelve talán még meghallgatják, s ha az üzenet ta­lálkozik saját érzéseikkel, akkor a líra odatalál a lelkükhöz. Ha megérinti őket, lehet, hogy otthon leveszi a polc­ról a verseskötetet. — Nem zavarja az akcentusa? — Nem. Igaz, titkolni sem akarom. Megszenvedtem én ezért a nyelvért. Beregszászon születtem, ahol magya­rul beszéltünk. Moszkvában viszont oroszul folyt az oktatás. A zeneművé­szeti főiskolán és a színművészeti aka­démián is azt mondták: túl erős az ak­centusom. Aztán ahogy átjöttem Ma­gyarországra, itt is ezt vágták a fejem­hez. — Ha egy színidirektor azt mon­daná: Olga, jöjjön szerződtetjük, mit válaszolna? — Én gitárral dolgozom. Lőrincz Sándor Beregszászi Olga: A versben nem lehet hazudni fotó: Jang Róbert

Next