Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-11 / 8. szám

Elkészült a ravatalozó Felújították és bővítették a falu ravatalozóját Somogy­­sámsonban. A munkákra két­millió forintot költöttek: 1,2 milliót a területfejlesztési ta­nács biztosított, 800 ezer fo­rintot pedig az önkormány­zat különített el a fejlesz­tésre. A ravatalozó még a hetvenes évek elején épült, s azóta nem jutott pénz a fel­újítására. Szülők bálja Somogyfajszon szombaton hetven szülő részvételével rendezett far­sangi bált az óvoda szülői munkaközössége. A mulat­ság negyvenezer forintos be­vételéből rajzeszközöket és játékokat vásárolnak. Új plébános Mesztegnyőn Kemenesi Csaba néhány hó­nappal ezelőtt azt ígérte a mesztegnyőieknek, hogy új fejezetet nyit a plébánia rég­óta hiányos História Domu­­sában. Ez a fejezet azonban rövidre sikeredett, mivel a plébános nemrégiben úgy határozott, távozik a faluból. Azóta már az utódja is meg­érkezett, Lukácsi Vilmos káp­lán személyében. Csincsillák Fajszon Har­mincnégy családnak ad biz­tos megélhetést az a sertés­program, melyet 1995 óta támogatott az önkormányzat. A hivatal kezdő tőkét és ta­karmányt biztosított a vállal­kozó kedvű gazdáknak, s ők az állatok értékesítése után fizették vissza a kölcsönt. Az önkormányzat decemberben úgy döntött: új befektetés után néz, mivel már segítség nélkül is boldogulnak a ser­téstenyésztők. A testület úgy határozott: csincsillákkal folytatja a tenyésztési prog­ramot. Az értékes prémükért tenyésztett kisállatok hete­ken belül megérkeznek So­­mogyfajszra. Eddig huszonöt család jelezte, hogy fantáziát lát a csincsillaprogramban, amely elődjéhez hasonló fel­tételekkel működik majd. SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak A szaktudás hozta a vezérképviseletet Kis Korea Kéthelyen Az Akkugép Targoncajavító Kft dolgozóinak együtt ös­­­szesen több mint 120 éves szakmai tapasztalata van. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy kivívják a lehetőségét annak, hogy a Samsung targoncák kizárólagos for­galmazói legyenek. KÉTHELY A tárgyalások három évvel ezelőtt kezdődtek. A koreai partnerek kilencszer jártak Kéthelyen amíg úgy döntöt­tek a mamutvállalat egy kis somogyi faluban nyit vezér­­képviseletet. Az első targonca tavaly áprilisban kelt el Két­helyen, az év végéig pedig majdnem félszáz követte. — A koreai emberek na­gyon kedvesek és barátságo­sak, de amikor a tárgyalóasz­talhoz ülnek, mintha teljesen kicserélnék őket, ott szigo­rúak és következetesek — mondta Gilikter István, a tár­saság ügyvezető igazgatója. — Nagy erőbe telt, amíg meg­győztük őket, de a múlt év igazolt bennünket. Ennek kö­szönhetően Koreából — Né­metországon keresztül — már két helyre érkeznek a targon­cák, hiszen korábban Ham­burgba kellett értük menni. A társaság jelenleg 18 em­bernek ad munkát. Az idei év tervei között az ISO minősítés megszerzése és egy bemuta­tóterem felépítése szerepel. Gilikter István nemcsak az eddigi eredménnyel elége­dett, hanem bízik a jövőben is. A korszerű és megbízható targoncák — és persze a jó szakemberek — iránt nagy az érdeklődés. (Fábos) Tizenkét fajta targoncát kínálnak Kéthelyen fotó: fábos Erika Grófnő az erdőkezelők között Kismakkosok „kalákában” 32 erdőtulajdonossal meg­alakult az első erdőbirto­­kosság Mesztegnyőn. A gazdák a falu egyik legré­gebbi, 1940-ben telepített tölgyesében — a „Kismak­­kosban”—jutottak ezzel erdőgazdálkodási jogokhoz. Mesztegnyő Az erdőségekben gazdag tele­pülés 400 hektáros területéből ezzel 30 hektáron kezdődhet meg a gazdálkodás. Az erdőfe­lügyelőség ugyanis csak társa­sági formában tevékenykedő erdőkezelőknek ad ki műve­lési engedélyt. Ennek az is fel­tétele, hogy szakemberek fog­lalkozzanak a fákkal. Ezeket a feladatokat két er­dész, Magisztrák Lóránt és Farkas Imre vállalták. A 32 tu­lajdonos az erdőbirtokosság elnökének Karancz Ernő nyu­galmazott budapesti kohó­mérnököt választotta. A falu­ból elszármazott újdonsült elöljáró elmondta: nem a ha­szon reményében, inkább az erdő védelmében alakították meg a társaságot. Az erdő végtermelésére ugyanis még jó harminc évet várni kell, amit a jelenlegi tulajdonosok közül, bizony, kevesen érnek majd meg. A fákat azonban addig is gondozni kell, és a fatolvajok ellen is könnyebb fellépni ebben a formában. A birtokosok közül a legna­gyobb terület gazdája Hu­nyadi Mária Magdolna grófnő — az erdőt telepítő család leszármazottja —, aki fia révén az ősi birtok jelentős részét gondozza. (Fábos) Kisvasútért az egyesület Nagy tervekkel vágott neki az új évnek a Híd a Boron­­kán Egyesület. Az idén a legfontosabb célja a mesz­­tegnyői erdei kisvasút fej­lesztése lesz. Boronka-régió A Boronka patak mentén szerveződő civil szervezet­nek 21 tagja van: a 18 alapító önkormányzat mellett több egyesület is támogatja a ter­mészeti és épített környezet védelmét egyaránt felvállaló egyesület törekvéseit. Tavaly közös kiadvány és egységes útjelző táblák készültek, és a mesztegnyői kisvasút is je­lentősen megújult. Benkes László, az egyesület elnöke elmondta: továbbra is fontos feladatuknak tekintik a kisvasút fejlesztését. Az ehhez szükséges terv is elkészült már. A Pilisi Parkerdő Rész­vénytársaság szakemberei egy három évre tekintő tervezetet készítettek, amelynek első ütemében — az idén — Nagy­bajommal és Somogyfajsszal kötnék össze a tavaly felújított mesztegnyői szakaszt. Három év múlva a tervek szerint már a Drávától a Balatonig közle­kedne a romantikus erdei sze­relvény. A fejlesztés költségeit 200 millió forintra becsülik, a teljes sikerhez területfejlesz­tési tanács támogatására és Phare források mozgósítására is szükség lenne. Benkes László bizakodó: Lentiben és az Alföldön, Dombrádon si­kerrel járt már egy hasonló nagyszabású kisvasutas vál­lalkozás. Fábos Erika Postás hozta szerencse Jól kezdődött az új év So­­mogyvámoson. A polgár­­mesteri hivatalban az új év első napjaiban több sike­res pályázatról szóló leve­let is kézbesített a postás. SOMOGYVÁMOS Közel kétmillió forinttal lett a falu néhány nap alatt gazda­gabb, bár ami igaz az igaz a te­rületfejlesztési tanács Vis Ma­­ior támogatásához inkább kel­lett szerencsétlenség mint sze­rencse. Az őszi esőzések után pályáztak, mivel a falura hirte­len lezúduló csapadék komoly károkat okozott a Dózsa György utca lakóinak. Hanzel László polgármester elmondta: az elnyert 1 millió 200 ezer fo­rintból igyekeznek minél előbb megoldani az árkok fel­újítását, hogy a tavaszi csapa­dék már ne rongálhassa a por­tákat. Szintén a falu fejleszté­sére fordítják azt az 550 ezer forintot, amelyhez a Soros Alapítvány „egészséges kör­nyezetért” programján jutott hozzá a falu. Ebből a pénzből játszótér épül a legkisebbek­nek, a nagyobbak pedig azok­nak virágoknak örülhetnek, amik a támogatásnak köszön­hetően kerülnek a vámosi ut­cákra a tavasszal. (Fábos) Kulturális központ a történelmi emlékhelyeknél Összekovácsoló őskohó Több mint 30 ezer látogató kereste fel eddig a so­­mogyfajszi kohómúzeu­mot. Az 1100 éves leletek fölé emelt emlékhely mel­lett a millenniumra egy eu­rópai jelentőségű kulturá­lis központot szeretnének létrehozni, amely három történelmi emlékhely szomszédságában épülne — erről most, a napokban döntött a Dunaferr-So­­mogyország Alapítvány. SOMOGYFAJSZ — Tervünk megvalósításához a megye szellemi elitjének összefogását sürgetjük — mondta Stamler Imre, a Du­­naferr-Somogyország Alapít­vány titkára, aki annak idején kutatásaival az ipartörténeti kuriózumnak számító salak­maradványokra hívta fel a ré­gészek figyelmét.­­ Az el­képzelés szerint három törté­nelmi emlékhely központjá­ban készülne el ez a kulturá­lis központ. Az egyik a so­­mogyfajszi — amely a honfog­lalás kori Magyarországot szimbolizálja —, a másik a bá­bodrogi, amely Koppány korát, a harmadik pedig a nagy múltú somogyvári em­lékhely. A központban a tör­ténelmi emlékek mellett ipar­­történeti és népművészeti bemutató is helyet kapna, s egyúttal létesítenének egy konferenciaközpontot is, amely a nemzetközi törté­nésztanácskozások mellett megyei és helyi rendezvé­nyeinek is helyet biztosítana. A terv megvalósítását a Du­­naferr-Somogyország Alapít­vány karolta fel és az összes somogyfajszi alapítvány tá­mogatja. A civil szervezet a terveket is elkészíttette. A gyakorlati munkán kívül már azt is kigondolták, milyen programokkal tölthetnék meg a létesítményt, amelyet nem­csak hazai, hanem európai za­rándokhelynek is szánnak. Olyannyira, hogy Stamler Imre szerint a pusztaszeri em­lékhelynek méltó konkurenci­ája lehetne a somogyi törté­nelmi központ. Ez a megye nagy jelentőségű emlékhelye­ivel együtt Somogy szellemi erőit is összekovácsolhatná az őskohók szomszédságában, Somogyfajszon. (Fábos) Hiány - szigorúan is Szigorú költségvetést ké­szített Pusztakovácsi. A hatvanmillió forintos ki­adásból mégis hiányzik ötmillió forint. Pusztakovácsi A település kasszájából — ha az önhibás pályázaton nem járnak sikerrel — csak a zök­kenőmentes működtetésre futja. A büdzsé tavaly is szű­kös volt, mégis jutott belőle az orvosi rendelő felújítására és orvosi műszerek beszerzésére is. Csöndör József polgármes­ter ezek mellett azt is ered­ménynek tartja, hogy a falu hi­tel nélkül vészelte át a múlt esztendőt is. A polgármester elmondta: ha sikerülne hozzá­jutni a hiányzó forráshoz, ak­kor azt az általános iskola fű­tésének és berendezésének a korszerűsítésére, illetve a kul­­túrház tetőszerkezetének fel­újítására fordítanák. F. E. Jobb minőségű a növény, többet igényel a külföldi piac Szövőgépeken a balatoni nád A nádaratás csak hetekkel ezelőtt kezdődött a Nád­­ker­­t vörsi üzemében mégis teljes kapacitással működnek a szövőgépek. VÖRS A faluban és környékén évti­zedek óta ad biztos megélhe­tést a társaság üzeme, akár­csak a nád, amely a kis-bala­­toni ember egyik kenyéradó növénye volt amióta csak a víz létezik. A hazai feldolgozás egyik legnagyobb felvevője a Nád­­ker­­t bizakodó az idei sze­zon kezdetén. Számításaik szerint a tavalyinál több ná­dat szőnek a vörsi üzemben: 5-600 ezer kévét dolgoznak fel. A mennyiség mellett a minőség is jobb lesz az idén, a Balatonon és az Alföldön egyaránt egészségesebb a le­aratott növény mint tavaly. Az év elején a nád és a nádból készült építőanyagok teszik ki a mezőgazdasági export egyik legjelentősebb tételét. Kulics György, a Nád­­ker Rt kereskedelmi vezetője elmondta: a skandináv orszá­gok mellett főként Németor­szágban keresett a magyar nád. Főként tetőfedésre al­kalmas minőséget szállítanak a vörsi üzemből az igényes nyugat európai piacokra. Az üzemben 15 ember dolgozik. A nádszövés, amely ha­gyományosan férfi munka volt manapság elsősorban nőknek jelent elfoglaltságot a faluban. A részvénytársaság egyébként nem csak feldol­gozója a nádnak: a Kis-Bala­­ton egy jelentős részén és a Balatonon is a társaság dol­gozói aratják a növényt, gép­pel és kézzel vegyesen ahogy az időjárás engedi. — Kézzel csak jégről lehet aratni — mondta Kulics György. — Amíg igazi hidegek nem lesznek, kénytelenek le­szünk gépekkel szüretelni a nádast. Az idei nád egyéb­ként sokkal könnyebben fel­dolgozható, mint a tavalyi: erősebb szálú és egyenletes vastagságú. Ez tetőfedő anyagnak első osztályú, a vé­konyabból pedig nádszövetet készítünk. Ez utóbbit — bár a nádtető egyelőre még nem túlzottan elterjedt hazánkban — egyre többen használják az építkezéseknél. Fábos Erika Vörsön 5-600 ezer kéve nádat dolgoznak fel az idén fotó: Kovács Tibor 7400 Kaposvár, Baross út 8-10. Tel./fax: 82/434-889 ÓRIÁSI TÉLI SZŐNYEGVÁSÁR! Decemberi akciós árainkból további kedvezmények akár 50%-ig! A megye legnagyobb szőnyegáruházában garantáltan legnagyobb választék, legkedvezőbb ár! Padlószőnyegek 3:3,66, 4, 5 m szélességben PVC padlók 1-4 m szélességig. Csillárok, lámpák nagy választékban! Gyönyörű csipke és sötétítő függönyök! Szőnyegek készítése, szegése. Tapéták, függönykarnisok nagy választékban. KAPOSVÁRON INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! __________________________________________________(98042)

Next