Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-11 / 8. szám
Elkészült a ravatalozó Felújították és bővítették a falu ravatalozóját Somogysámsonban. A munkákra kétmillió forintot költöttek: 1,2 milliót a területfejlesztési tanács biztosított, 800 ezer forintot pedig az önkormányzat különített el a fejlesztésre. A ravatalozó még a hetvenes évek elején épült, s azóta nem jutott pénz a felújítására. Szülők bálja Somogyfajszon szombaton hetven szülő részvételével rendezett farsangi bált az óvoda szülői munkaközössége. A mulatság negyvenezer forintos bevételéből rajzeszközöket és játékokat vásárolnak. Új plébános Mesztegnyőn Kemenesi Csaba néhány hónappal ezelőtt azt ígérte a mesztegnyőieknek, hogy új fejezetet nyit a plébánia régóta hiányos História Domusában. Ez a fejezet azonban rövidre sikeredett, mivel a plébános nemrégiben úgy határozott, távozik a faluból. Azóta már az utódja is megérkezett, Lukácsi Vilmos káplán személyében. Csincsillák Fajszon Harmincnégy családnak ad biztos megélhetést az a sertésprogram, melyet 1995 óta támogatott az önkormányzat. A hivatal kezdő tőkét és takarmányt biztosított a vállalkozó kedvű gazdáknak, s ők az állatok értékesítése után fizették vissza a kölcsönt. Az önkormányzat decemberben úgy döntött: új befektetés után néz, mivel már segítség nélkül is boldogulnak a sertéstenyésztők. A testület úgy határozott: csincsillákkal folytatja a tenyésztési programot. Az értékes prémükért tenyésztett kisállatok heteken belül megérkeznek Somogyfajszra. Eddig huszonöt család jelezte, hogy fantáziát lát a csincsillaprogramban, amely elődjéhez hasonló feltételekkel működik majd. SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak A szaktudás hozta a vezérképviseletet Kis Korea Kéthelyen Az Akkugép Targoncajavító Kft dolgozóinak együtt összesen több mint 120 éves szakmai tapasztalata van. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy kivívják a lehetőségét annak, hogy a Samsung targoncák kizárólagos forgalmazói legyenek. KÉTHELY A tárgyalások három évvel ezelőtt kezdődtek. A koreai partnerek kilencszer jártak Kéthelyen amíg úgy döntöttek a mamutvállalat egy kis somogyi faluban nyit vezérképviseletet. Az első targonca tavaly áprilisban kelt el Kéthelyen, az év végéig pedig majdnem félszáz követte. — A koreai emberek nagyon kedvesek és barátságosak, de amikor a tárgyalóasztalhoz ülnek, mintha teljesen kicserélnék őket, ott szigorúak és következetesek — mondta Gilikter István, a társaság ügyvezető igazgatója. — Nagy erőbe telt, amíg meggyőztük őket, de a múlt év igazolt bennünket. Ennek köszönhetően Koreából — Németországon keresztül — már két helyre érkeznek a targoncák, hiszen korábban Hamburgba kellett értük menni. A társaság jelenleg 18 embernek ad munkát. Az idei év tervei között az ISO minősítés megszerzése és egy bemutatóterem felépítése szerepel. Gilikter István nemcsak az eddigi eredménnyel elégedett, hanem bízik a jövőben is. A korszerű és megbízható targoncák — és persze a jó szakemberek — iránt nagy az érdeklődés. (Fábos) Tizenkét fajta targoncát kínálnak Kéthelyen fotó: fábos Erika Grófnő az erdőkezelők között Kismakkosok „kalákában” 32 erdőtulajdonossal megalakult az első erdőbirtokosság Mesztegnyőn. A gazdák a falu egyik legrégebbi, 1940-ben telepített tölgyesében — a „Kismakkosban”—jutottak ezzel erdőgazdálkodási jogokhoz. Mesztegnyő Az erdőségekben gazdag település 400 hektáros területéből ezzel 30 hektáron kezdődhet meg a gazdálkodás. Az erdőfelügyelőség ugyanis csak társasági formában tevékenykedő erdőkezelőknek ad ki művelési engedélyt. Ennek az is feltétele, hogy szakemberek foglalkozzanak a fákkal. Ezeket a feladatokat két erdész, Magisztrák Lóránt és Farkas Imre vállalták. A 32 tulajdonos az erdőbirtokosság elnökének Karancz Ernő nyugalmazott budapesti kohómérnököt választotta. A faluból elszármazott újdonsült elöljáró elmondta: nem a haszon reményében, inkább az erdő védelmében alakították meg a társaságot. Az erdő végtermelésére ugyanis még jó harminc évet várni kell, amit a jelenlegi tulajdonosok közül, bizony, kevesen érnek majd meg. A fákat azonban addig is gondozni kell, és a fatolvajok ellen is könnyebb fellépni ebben a formában. A birtokosok közül a legnagyobb terület gazdája Hunyadi Mária Magdolna grófnő — az erdőt telepítő család leszármazottja —, aki fia révén az ősi birtok jelentős részét gondozza. (Fábos) Kisvasútért az egyesület Nagy tervekkel vágott neki az új évnek a Híd a Boronkán Egyesület. Az idén a legfontosabb célja a mesztegnyői erdei kisvasút fejlesztése lesz. Boronka-régió A Boronka patak mentén szerveződő civil szervezetnek 21 tagja van: a 18 alapító önkormányzat mellett több egyesület is támogatja a természeti és épített környezet védelmét egyaránt felvállaló egyesület törekvéseit. Tavaly közös kiadvány és egységes útjelző táblák készültek, és a mesztegnyői kisvasút is jelentősen megújult. Benkes László, az egyesület elnöke elmondta: továbbra is fontos feladatuknak tekintik a kisvasút fejlesztését. Az ehhez szükséges terv is elkészült már. A Pilisi Parkerdő Részvénytársaság szakemberei egy három évre tekintő tervezetet készítettek, amelynek első ütemében — az idén — Nagybajommal és Somogyfajsszal kötnék össze a tavaly felújított mesztegnyői szakaszt. Három év múlva a tervek szerint már a Drávától a Balatonig közlekedne a romantikus erdei szerelvény. A fejlesztés költségeit 200 millió forintra becsülik, a teljes sikerhez területfejlesztési tanács támogatására és Phare források mozgósítására is szükség lenne. Benkes László bizakodó: Lentiben és az Alföldön, Dombrádon sikerrel járt már egy hasonló nagyszabású kisvasutas vállalkozás. Fábos Erika Postás hozta szerencse Jól kezdődött az új év Somogyvámoson. A polgármesteri hivatalban az új év első napjaiban több sikeres pályázatról szóló levelet is kézbesített a postás. SOMOGYVÁMOS Közel kétmillió forinttal lett a falu néhány nap alatt gazdagabb, bár ami igaz az igaz a területfejlesztési tanács Vis Maior támogatásához inkább kellett szerencsétlenség mint szerencse. Az őszi esőzések után pályáztak, mivel a falura hirtelen lezúduló csapadék komoly károkat okozott a Dózsa György utca lakóinak. Hanzel László polgármester elmondta: az elnyert 1 millió 200 ezer forintból igyekeznek minél előbb megoldani az árkok felújítását, hogy a tavaszi csapadék már ne rongálhassa a portákat. Szintén a falu fejlesztésére fordítják azt az 550 ezer forintot, amelyhez a Soros Alapítvány „egészséges környezetért” programján jutott hozzá a falu. Ebből a pénzből játszótér épül a legkisebbeknek, a nagyobbak pedig azoknak virágoknak örülhetnek, amik a támogatásnak köszönhetően kerülnek a vámosi utcákra a tavasszal. (Fábos) Kulturális központ a történelmi emlékhelyeknél Összekovácsoló őskohó Több mint 30 ezer látogató kereste fel eddig a somogyfajszi kohómúzeumot. Az 1100 éves leletek fölé emelt emlékhely mellett a millenniumra egy európai jelentőségű kulturális központot szeretnének létrehozni, amely három történelmi emlékhely szomszédságában épülne — erről most, a napokban döntött a Dunaferr-Somogyország Alapítvány. SOMOGYFAJSZ — Tervünk megvalósításához a megye szellemi elitjének összefogását sürgetjük — mondta Stamler Imre, a Dunaferr-Somogyország Alapítvány titkára, aki annak idején kutatásaival az ipartörténeti kuriózumnak számító salakmaradványokra hívta fel a régészek figyelmét. Az elképzelés szerint három történelmi emlékhely központjában készülne el ez a kulturális központ. Az egyik a somogyfajszi — amely a honfoglalás kori Magyarországot szimbolizálja —, a másik a bábodrogi, amely Koppány korát, a harmadik pedig a nagy múltú somogyvári emlékhely. A központban a történelmi emlékek mellett ipartörténeti és népművészeti bemutató is helyet kapna, s egyúttal létesítenének egy konferenciaközpontot is, amely a nemzetközi történésztanácskozások mellett megyei és helyi rendezvényeinek is helyet biztosítana. A terv megvalósítását a Dunaferr-Somogyország Alapítvány karolta fel és az összes somogyfajszi alapítvány támogatja. A civil szervezet a terveket is elkészíttette. A gyakorlati munkán kívül már azt is kigondolták, milyen programokkal tölthetnék meg a létesítményt, amelyet nemcsak hazai, hanem európai zarándokhelynek is szánnak. Olyannyira, hogy Stamler Imre szerint a pusztaszeri emlékhelynek méltó konkurenciája lehetne a somogyi történelmi központ. Ez a megye nagy jelentőségű emlékhelyeivel együtt Somogy szellemi erőit is összekovácsolhatná az őskohók szomszédságában, Somogyfajszon. (Fábos) Hiány - szigorúan is Szigorú költségvetést készített Pusztakovácsi. A hatvanmillió forintos kiadásból mégis hiányzik ötmillió forint. Pusztakovácsi A település kasszájából — ha az önhibás pályázaton nem járnak sikerrel — csak a zökkenőmentes működtetésre futja. A büdzsé tavaly is szűkös volt, mégis jutott belőle az orvosi rendelő felújítására és orvosi műszerek beszerzésére is. Csöndör József polgármester ezek mellett azt is eredménynek tartja, hogy a falu hitel nélkül vészelte át a múlt esztendőt is. A polgármester elmondta: ha sikerülne hozzájutni a hiányzó forráshoz, akkor azt az általános iskola fűtésének és berendezésének a korszerűsítésére, illetve a kultúrház tetőszerkezetének felújítására fordítanák. F. E. Jobb minőségű a növény, többet igényel a külföldi piac Szövőgépeken a balatoni nád A nádaratás csak hetekkel ezelőtt kezdődött a Nádkert vörsi üzemében mégis teljes kapacitással működnek a szövőgépek. VÖRS A faluban és környékén évtizedek óta ad biztos megélhetést a társaság üzeme, akárcsak a nád, amely a kis-balatoni ember egyik kenyéradó növénye volt amióta csak a víz létezik. A hazai feldolgozás egyik legnagyobb felvevője a Nádkert bizakodó az idei szezon kezdetén. Számításaik szerint a tavalyinál több nádat szőnek a vörsi üzemben: 5-600 ezer kévét dolgoznak fel. A mennyiség mellett a minőség is jobb lesz az idén, a Balatonon és az Alföldön egyaránt egészségesebb a learatott növény mint tavaly. Az év elején a nád és a nádból készült építőanyagok teszik ki a mezőgazdasági export egyik legjelentősebb tételét. Kulics György, a Nádker Rt kereskedelmi vezetője elmondta: a skandináv országok mellett főként Németországban keresett a magyar nád. Főként tetőfedésre alkalmas minőséget szállítanak a vörsi üzemből az igényes nyugat európai piacokra. Az üzemben 15 ember dolgozik. A nádszövés, amely hagyományosan férfi munka volt manapság elsősorban nőknek jelent elfoglaltságot a faluban. A részvénytársaság egyébként nem csak feldolgozója a nádnak: a Kis-Balaton egy jelentős részén és a Balatonon is a társaság dolgozói aratják a növényt, géppel és kézzel vegyesen ahogy az időjárás engedi. — Kézzel csak jégről lehet aratni — mondta Kulics György. — Amíg igazi hidegek nem lesznek, kénytelenek leszünk gépekkel szüretelni a nádast. Az idei nád egyébként sokkal könnyebben feldolgozható, mint a tavalyi: erősebb szálú és egyenletes vastagságú. Ez tetőfedő anyagnak első osztályú, a vékonyabból pedig nádszövetet készítünk. Ez utóbbit — bár a nádtető egyelőre még nem túlzottan elterjedt hazánkban — egyre többen használják az építkezéseknél. Fábos Erika Vörsön 5-600 ezer kéve nádat dolgoznak fel az idén fotó: Kovács Tibor 7400 Kaposvár, Baross út 8-10. Tel./fax: 82/434-889 ÓRIÁSI TÉLI SZŐNYEGVÁSÁR! Decemberi akciós árainkból további kedvezmények akár 50%-ig! A megye legnagyobb szőnyegáruházában garantáltan legnagyobb választék, legkedvezőbb ár! Padlószőnyegek 3:3,66, 4, 5 m szélességben PVC padlók 1-4 m szélességig. Csillárok, lámpák nagy választékban! Gyönyörű csipke és sötétítő függönyök! Szőnyegek készítése, szegése. Tapéták, függönykarnisok nagy választékban. KAPOSVÁRON INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! __________________________________________________(98042)