Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

ERTEKTEREMTO// SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete A betegek gyógyítják az egészségügyet Nem feltétlenül az államosítás a legjobb gyógyír a betegeskedő egészségügy ke­zelésére. A döntések előtt elsősorban a betegek érdekeit kell figyelembe venni. A megyei önkormányzat a kórházak ve­zetőivel közösen gondolkodva keresi a kiutat - hangsúlyozta dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke, akivel a gondokról, a működtetés pénzügyi fel­tételeiről, az önkormányzat lehetőségei­ről beszélgettünk. - A minap azt nyilatkozta a kaposvári kórház főigazgatója a Somogyi Hírlapban, hogy a me­gyei közgyűlés egy fillérrel sem támogatta kór­házak adósságrendezését, s még abból a 65 millió forintból sem jutott nekik, amely a ren­delőintézet eladásából származott.­­ A mondat szó szerint igaz. Csupán az a cseppet sem elhanyagolható kiegészítés ma­radt ki belőle, hogy a rendelőintézetet az előző közgyűlés adta el, és a befolyt 65 millió forint­ból mi már sajnos, semmit sem találtunk. Ami pedig az adósságrendezés támogatásáról mon­dottakat illeti, azzal kapcsolatosan "csak" an­­­nyi hibázik, hogy a Kaposi Mór Megyei Kórház­nak már másfél éve nincs tartozása. Gazdálko­dása kemény intézkedések hatására egyensúly­ba került, amit nem könnyű megtartaniuk.­­ No, de nem volt ez mindig így. Az 1994-es évet követő három évben több mint 200 millió forint adósságállomány halmozódott fel. A megoldásához miért nem adott anyagi támo­gatást az akkori önkormányzat?­­ Bár akkor nem én voltam a közgyűlés el­nöke, meggyőződésem, hogy helyes­ volt az a döntés, mely képletesen szólva nem halat adott az „éhezőknek”, hanem halászni tanítot­ta őket. Önkormányzati biztos és néhány tíz­millió forint többlettámogatás helyett egy kül­ső szakértői csapat segítségével - igaz, hogy 20 millió forint díjazás fejében - másfél év alatt si­került megszüntetni a tartozásokat. Csak meg­jegyzem, hogy a szombathelyi kórház a Vas Megyei Önkormányzattól kapott támogatást mint kölcsönt, részletekben fizeti vissza. Eb­ben az évben mintegy 60-80 millió forintot. - Ön szerint beteg az egészségügy vagy sem ! -A magyar egészségügy súlyos, de nem gyógyíthatatlan betegségben szenved. Úgy tűnik helyi érzéstelenítéssel itt-ott a fájdal­mat lehet csökkenteni, de ezzel még semmit nem oldanak meg. A három gazda - állam, egészségbiztosítás, önkormányzat - egymás­ra mutogatása sehova nem vezet. Az pedig egyenesen szörnyű, hogy az egészségbiztosí­tási pénztár felügyeletét a Pénzügyminiszté­rium látja el. A működés finanszírozására év­ről évre kevesebb jut. Ilyen körülmények kö­zött nemhogy hosszú távon, de még néhány évre sem lehet tervezni. - Hol van itt a betegek érdeke? - Ez az, amiről a legkevesebb szó esik. Meg­kockáztatom, hogy az egészségügyet a bete­gek tartják el, másként fogalmazva a betegek gyógyítják. Az állampolgárok gyógyszerár-vál­lalása, hálapénze és megértő alkalmazkodá­sa nélkül már rég összeomlott volna az egész­ségügy, amelynek gondjai a mai tulajdonosi struktúrában nem megoldhatóak. De a jelen­leginél feltétlen nagyobb összhangra lenne szükség a megyén belüli és kívüli kórházak működése, illetve fenntartása terén is. - Vagyis államosítani kellene? - Nem feltétlenül, és még kevésbé nem mindenáron és nem minden területen. A bete­gek érdeke legyen az első. Ahol államosítani célszerű, ott azt lépjék meg, ahol pedig priva­tizálni, ott ne húzzák az időt, mert a "beteg" esetleg belehal. Ragaszkodni ahhoz, ami nem működik, legalább akkora bűn, mint a min­dent felforgató, átgondolatlan szervezgetések. A kórházi ingatlanok tulajdonjogát továbbra sem szabad átadni, de a gyógyítás financiális garanciáját csak az állam tudja hosszú távon vállalni. Erre eszköz hiányában az önkor­mányzatok képtelenek, illetve a többi intéz­mény (iskolák, szociális otthonok, kollégiu­mok, kulturális intézmények) működtetését teszi lehetetlenné. Összehasonlításképpen a Kaposi Mór kórház működési költsége egyet­len héten több mint 70 millió forint. Számos intézményünknek még az éves költségvetési támogatása sem éri el ezt az összeget. - Mit tehet ilyenkor az önkormányzat ? - Addig is amíg az általános megoldás meg nem születik, mindkét kórházunk pulzusán rajt tartjuk a kezünket. Amint valami rendelle­nességet észlelünk, azonnal konzíliumot tar­tunk és megkezdjük a terápiát, ami néha fájdal­makkal jár. A baj az, hogy ezek az intézkedések legfeljebb tüneti kezelésnek tekinthetők. Most például Mosdósnál kell megelőzni a működési ellehetetlenülést és megkeresni a megoldást. - Eszerint közösen keresik a kivezető utat a kórházak vezetőivel? - Nem is lehet másként, csak ha együtt gon­dolkodunk és cselekszünk. Ölbe tett kézzel várni a megoldást nagyfokú felelőtlenség len­ne a több tízezer rászorulóval szemben. Pél­dául miután a kórházak központi támogatás növekedése egyenetlen, segítjük a saját bevé­telek növekedését és biztosítjuk a szabad fel­­használás lehetőségét. A kórházi dolgozók anyagi megbecsülése méltatlanul gyenge. Ezért segítjük és támogatjuk a belső jutalma­zási rendszer kialakítását, amelynek eredmé­nyeit vita és néha jogos kritika kíséri. 1999- ben például a Kaposi Mór Kórház a 13. havi béren túl e célra több mint 70 millió forintot használhatott fel. Összehasonlításul 1996-ban és 1997-ben is mindössze 3-3 millió forint ju­tott erre. Az sem közömbös, hogy az elmúlt évben a korábban elmaradt túlóradíjak kifize­tésére is jutott 12 millió forint.­­ A tulajdonos számára a fejlesztések jelen­tik a legnagyobb próbatételt. A számok azt­­ mutatják, nincs mit szégyenkezniük. - Ha azt nézzük mi készült el, illetve mi in­­­­dult a legutóbbi időben, akkor azt tényleg jó­­ szívvel vállalhatjuk. A szülészet megújulását követte a belgyógyászati tömb rekonstrukció­­­­ja 1,2 milliárd forint értékben, három hónap múlva pedig átadhatjuk a megújult sebészeti tömböt 1,9 milliárd forintért. A parlament po­zitív döntése esetén (amelyben országgyűlési képviselőink előkészítő munkája is benne van), 1,5 milliárd forint értékű munkával el­kezdjük az IMS szerkezetű műtéti tömb re­konstrukcióját. További feladat az idegosztály épületének felújítása, amely kívül-belül mél­tatlanul lerobbant állapotban van, s akkor még nem beszéltem a kiszolgáló létesítményekről, mint a hőközpont, a mosoda és a konyha. Mosdós lényegesen kisebb fejlesztési forrá­sokkal rendelkezett, de így is százmilliós­­ nagyságrendben használhatott fel fejlesztési­­ támogatást. Itt fontos lépés lenne többek kö­zött a fűtési rendszer korszerűsítése. - Visszatérő gond a korszerű gépek, műsze­rek beszerzése, az elavult eszközök cseréje... - Sajnos, az egészségügyben nem képződik amortizációs alap, amiből a pótlást finanszí­rozni lehetne. Ezért csak toldozgatás történik, illetve az előzőekben felsorolt nagy beruházá­sok részeként beszélhetünk jelentősebb gép­műszer beszerzésről. Az ott felsorolt összegek 40 százaléka fordítódik erre a célra. Ezen túl ebben az évben két kórházunkban a kisebb beszerzésekkel együtt alig haladja meg a 100 millió forintot ez az összeg. Ugyanakkor a me­gyei területfejlesztési tanács elnökeként támo­gatom azokat a kérelmeket, amelyeket a kór­­­­házgazda városaink nyújtanak be gép-műszer beszerzés finanszírozására, így segítjük a töb­­­­bi somogyi kórházat is. - Ön szerint mi jelenti a legnagyobb kihívást az egészségügy területén? - Az egészségügy, s annak részeként a kór­házak, évtizedek, néha évszázadok alatt létre­jött értékeket hordoznak. Ezek megóvása és bővítése lassan a gyógyító emberektől leg­alább akkora közgazdászi ismeretet és gon­dolkodást igényel, mint az alaptudományuk. Mégis azt mondom, hogy a legnagyobb fele­lősség a betegek bizalmának a megőrzése, mert minden más út zsákutca.­­ Köszönjük a beszélgetést. ____________________________. p. o. Dr. Gyenesei István Polgármesterek fóruma Ebben az évben két alka­lommal - májusban és no­vemberben - rendez fóru­mot a somogyi polgármeste­rek számára a megyei ön­­kormányzat. A tanácsko­zást május 4-5-én tartják Balatonföldváron. A tervek szerint a fórum vendége lesz dr. Stumpf István, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető kancel­lária miniszter. Az első nap kiemelt témája a területfejlesztés: Somogy megye felzárkóztatási programjáról és a vidékfejlesztés aktuális kérdései­ről dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke ad tájékozta­tást. A megye társadalmi, gazda­sági helyzete és a területfejlesztés összefüggéseit Pálné dr. Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központjának igazgatóhelyettese ismerteti. A területfejlesztési pá­lyáztatás, a forráskoordináció a témája több előadásnak és kon­zultációnak. A pályázati lehető­ségeket délután csoportos vagy egyéni konzultációk keretében ismerhetik meg a jelenlévők. Május 5-én a polgármestereket és a jegyzőket egyaránt érintő kérdésekről, a köztisztviselői tör­vény változásairól, személyzeti és munkaügyi kérdésekről, az önkormányzati együttműködés társulásos rendszerének változá­sairól, az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozásra való felkészü­lésről lesz szó, s természetesen mindarról, ami őket érdekli. Somogyi Hírlap — 2000. április 5., szerda Zászló és címeravató ünnepségek Tavaly 80 település lakói vették át Somogy zászlaját és címerét, az összetar­tozás jelképeit a megyei közgyűlés elnökétől. Az idén 102 helyen kerül sor a megyezászló és címer átadására, illetve a helyi szimbólumok avatására. Három település kivételével a közgyűlés elnöke valamennyi helyszínen sze­mélyesen tesz eleget a felkéréseknek. Eddig 7 településen történt meg az át­adás. A további tervezett időpontok és helyszínek a következők Április 30.Zics, Somogyaszaló, Vése, Kaposmérő Május 6. Kereki, Balatonendréd 7. Iharosberény, Somogyszentpál, Őrtilos 17. Barcs 27. Fonó, Magyaratád, Böhönye, Lábod, Patca, Szilvásszentmárton 28. Sávoly, Kutas, Bálványos, Taszár 30. Somogysámson Június 3. Zimány Szabadi, Homokszentgyörgy, Vízvár » 4. Gyugy 10. Siófok, Kelevíz, Gadány, Nagycsepely, Somodor 12. Pamuk, Kisberény 17. Kaposhomok 18. Somogysárd, Jákó, Bélavár 24. Kaposújlak, Csorna, Kazsok 25. Karád, Szőkedencs, Balatonőszöd Július 1. Csokonyavisonta, Nagybajom, Kéthely 2. Visnye, Kisgyalán 8. Igái 15. Balatonszemes, Kisbajom 22. Nemesvid, Látrány 29. Kaposgyarmat, Nyím 30. Kötcse Augusztus * 5. Cserénfa , Porrogszentkirály, Pogányszentpéter, Nagykorpád 18. Balatonszabadi, Somogyvámos 19. Kercseliget, Hencse, Andocs, Somogyacsa, Somogyudvarhely, Rinyaújlak 20. Somogygeszti, Balatonlele, Nagyszakácsi, Zselickislak, Kaposkeresztúr, Kadarkút, Komlósd, Heresznye 26. Szabás, Péterhida, Kőkút, Nágocs, Nagyberki Szeptember 9. Műre, Polány 10. Miklósi, Zamárdi Október 7. Csömend 14. Varászló, Bolhás 21. Tengőd 23. Mezőcsokonya, Somogycsicsó, Segesd 29. Ecseny November 12. Vörs December 3. Nikla Képzőművészeti alkotások támogatása A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot ír ki a köz­téri képzőművészeti és iparművészeti alkotások támogatására. A meglévő saját keretet kiegészítő támogatás elnyerésére önkor­mányzatok, kulturális, oktatási, egészségügyi és egyházi intézmé­nyek, társadalmi szervezetek és alapítványok pályázhatnak. PÁLYÁZNI LEHET • közvetlen megbízás keretében születő műalkotás megvalósításához, • a mű létrehozására kiírásra kerülő nyilvános vagy meg­hívásos pályázat pályadíjaihoz, a pályanyertes alkotások megvalósításához adandó támoga­tási összeg elnyerésére. A pályázaton nem indulhatnak az 1999. év millenniumi közté­ri pályázatain támogatást nyert tervek! A szakvéleményezési igényt 2000. április 30-ig lehet kérni az alábbi címen: Képző- és Iparművészeti Lektorá­tus 1014 Budapest, Úry u. 54-56. (Tel: 356-7444/105,124. mellék) A pályázatokat a fenti dokumentumokkal együtt 2000. május 15-ig kell benyújtani A pályázat pontos szövege megtalálható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma honlapján, illetve a közeljövőben megjele­nik a Pályázati Figyelőben. Információ kérhető a Lektorátus fentiekben megjelölt címén, il­letve telefonszámán Prókai Gábor művészeti osztályvezetőtől. Tudásra épül a jövő Új kihívás az információs társadalom Az irodalom jövőlátó szerzői, a sanak vagy, hogy a távoli település­formációs rendszer egy olyan kis­­sci-fi alkotói a történelem során soken élők napi több órai ingázás települések által tarkított, több­olyan jövőképeket jósoltak szó­ helyett a számítógép segítségével szőrösen hátrányos helyzetű me­­munkra, melyek saját korukban végezhessék munkájukat. gyének jelenthet, mint amilyen hihetetlennek tűntek. Az Európában létező 28 intelli- Somogy. A határok nélküli Európa lakói gens (tudás alapú) régió már A megyei önkormányzat mum­­számára kitágultak a lehetőségek, nemcsak közigazgatási alapegy­­kacsoportja a közgyűlés elnöke A felgyorsult világban alapvető­ségként jelenik meg, hanem a vezetésével már több mint fél éve értéket jelent az információ, s preferált fejlődés kiaknázójaként, dolgozik azon, hogy a program nagyban felértékelődött a beindulásának, a tudás szerepe. Meg- működésének alap­teremtődtek az Internet A régiók harcában előnyben lesznek azok, amelyek jóit megteremtse, alapú kereskedelem - a tevékenységüket már intelligens közösség mintájára Kitörési pont lehet banki szolgáltatások­­, szervezték meg­ e program me­a közigazgatás­­, az ok­­gyénk számára, tatás új alapjai. Többek melynek első, kéz­között magukkal hozták annak a haszonélvezőjeként is. Fel kell fel fogható jele volt a március 23- lehetőségét is, hogy a csökkent készülnünk, hogy ki tudjuk hasz­­án megrendezett konferencia, munkaképességűek is dolgozhas­­nálni azt az előnyt, amelyet az­on- ahol - a megyeháza nagytermét megtöltő ér­deklődők előtt - a téma megyei és országosan is jól ismert szakértői fog­lalták össze, mutatták be a program mi­előbbi indításá­nak fontosságát. Felvázolták azo­kat az előnyöket, amelyek a hosszú távú célok megvalósítása után elősegíthetik az élhető élet feltételeinek megteremtését a leg­kisebb faluban is. Egy jövőbemutató, hosszú tá­vú, sokirányú programról van te­hát szó, melyet kötelességünk fel­vállalni. Magyarországon a prog­ram úttörői közé tartozhatunk. Segítségével esélyünk van az elő­rejutásra. DR. DEÁK ISTVÁN kabinetfőnök ]

Next