Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-27 / 23. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP: A játék izgalma élteti a szívbeteget luxor A főnyeremény után is tovább kísérti a szerencsét, úgy érzi, szereti a Jóisten A Jóisten szeret engem, le­hetővé tette, hogy súlyos szívműtétem után eljuthas­sak Egyiptomba - mondja a siófoki Ferenczi Gizella, aki már tizenkétszer szere­pelt a Luxor televíziós ve­télkedőben és egyszer megnyerte a fődíjat. Fónai Imre - Hétszázezer forint lett volna a nyolcnapos egyiptomi nyere­­ményút, ha ki kell fizetni. Hit­tem, hogy nekem sikerülni fog, s azt mondtam: nyugdíjas va­gyok, van időm kivárni, míg hozzásegít a Teremtő - mondja Ferenczi Gizella. Mindig imádta az utazást. - Éjszaka is dolgoztam mindig, úgy mondták akkor: maszekol­tam. Építész műszaki rajzoló­ként kerestem a kenyerem, és a mellékesből tudtam eljutni az ország, a világ számos pontjára. Egyiptom a nagy álmom volt. Öt éve járok fel rendszeresen a Lu­xor játékba, azóta kísértem a szerencsét. Tavaly augusztus végén volt a nevezetes felvétel. A szerencsén múlik minden. Minden héten egyetlen szel­vénnyel, 525 forintért játszom. Fel kell hívni egy megadott szá­mot és onnantól kezdve esély van rá, hogy kiválasztanak azok közé, akik elmehetnek ját­szani a tévéstúdióba. Eddig ti­zenkét ilyen telefonhívást kap­tam. Azon az augusztusi napon is kisorsolta Somogy megyét a számítógép, mehettünk innen heten, hogy négy másik megye csapatával megmérkőzzünk. Amikor pörögnek a számok, egy nagy félgömböt kell a kellő időben megnyomni, ha éppen akkor jön ki Luxor, nyerünk. Mi somogyiak állhattunk ki az alkalommal a porondra: négy siófoki, két barcsi és egy kapos­vári. Előtte amulettszámokat húztunk, az enyém volt a hetes. A mesebeli, ugyebár. Negye­dikként nyomtam meg a gom­bot, s kijött a Luxor. Mivel az én számom volt a legmagasabb, enyém lett a főnyeremény. A Jó­isten alighanem így akarta. Aznap délután veszik fel az luxor az ókori Egyiptom ne­vezetes emlékhelyeinek egyi­ke. A vetélkedő fődíjasai is el­látogattak a több ezer éves történelmi levegőt árasztó sziklasírokhoz, a Királyok Völgyébe. Látták Hatsheps az esti adást a televízió stúdiójá­ban - árul el némi kulisszatit­kot Ferenczi Gizella. Aki beke­rül a stúdióba, már tízezer fo­rintot kap a részvételért, s a legtovább állva maradó csapat hét tagja további tízezret. A siófoki rokkantnyugdíjas gyors fejszámolása­ máris vis­­­szajött a szívműtétjének az ára, ami százötvenezer forint­jába került. - A főnyeremény, az egyipto­mi utazás csak hab volt a tor­tán - folytatja a Luxor-nyertes. - Tizenhárom adás győztese mehetett ki egyszerre, mind­egyik egy-egy kísérővel. Én a budapesti unokatestvéremmel szálltam repülőre. Ötcsillagos ellátás várt bennünket Kairó­ban. Amikor másnap reggeliz­tünk a szállodában, ráláttunk a piramisokra. Ekkor megint eszembe jutott, mennyire szerethet engem a Jóisten. Elvarázsolt az a különleges or­szág. Legelőször a kairói utca: nem elég, hogy a három sávból hatot csinálnak az ajtó meg te­tő nélküli autók, még zebra sin­csen felfestve. A vízibiva­lyokkal és a szamarakkal béké­sen baktatnak az emberek a járművek között. A turista­buszt azonban mindenütt előre­engedik; tudják, hogy az ide­genforgalom az ország első szá­mú bevételi forrása. Építész műszaki rajzolóként talán szakmai ártalom, de feltűnt: rengeteg az olyan ház, amit fel­építettek a második szintig, de nem fejezték be, a tetőszintet ruhaszárítónak használják. Rá­kérdeztem az egyiptomi ide­genvezetőre, s kiderült: amíg a ház nincs befejezve, addig nem kell adót fizetni utána... Leesett az állam az egyik szőnyegszövő manufaktúrában is. Tíz-tizen­­két éves gyerekekkel dolgoztat­nak. Nekik ugyanis még befér az ujjuk a selyemfonalak közé. Napi négy órát szőnek, négy órát meg tanulnak. Mindig azt mondtam: bármerre jár az em­ber a világban, el kell fogadja a másságot. Ne megbotránkoz­­zon, csak csodálkozzon rá, az értékeset, a szépet meg zárja a szívébe. A Luxor-fődíjasokat persze elvitték Luxorba is, mégpedig egy háromnapos nílusi hajóút végén. Asszuánból indult a ha­jó, s Luxorban kötött ki. - Na­ná, hogy ezt nem hagyhattuk ki - így Ferenczi Gizella. - Nem hagyok ki egyébként ezek után sem egyetlen hetet sem a Luxor-játékban. Máris kiválasztottak az újabb tévéfel­vételre, tehát tizenharmadszor is megyek. Persze, hiszen már nem egyiptomi út a fődíj, ha­nem egy 400 ezer forintos uta­zási utalvány. Hajaj, hány meg hány országban nem voltam még! Arra a kérdésre pedig, hogy vajon egy szívbetegnek nem ár­tanak-e az effajta izgalmak, azt feleli: - Nem, sőt! A nyeremény inspirál­ arra is, hogy nem sza­bad feladni, mert lám, milyen szép lehet az élet... Királyok Völgye, Memnon kolosszusok templomát, valamint a Memnon kolosszuso­kat. No és nem hagy­hatták ki a hatalmas kiterjedésű Karnaki, valamint a Luxor templomot sem. hatvanegy esztendős volt két nappal ezelőtt. Kétéves kora óta él Siófokon. Építész mű­szaki rajzolóként rok­­kantnyugdíjasításáig dolgozott a Kőolajnál, a Gáz- és Olajszállító Vállalatnál, majd a Siotournál is. Ferenczi Gizella Kairó szélén, a gízai piramisok mellett. Ferenczi Gizella rácsodálkozott a monumentális temetkezőhelyekre; a Kheopsz köveiből két méter magasan be lehetne keríteni Franciaországot egyiptomiak A fáraókat istennek hitték az ókori Költségtérítés a T. Házban ÉVI TIZENNYOLCMILLIÓ Saját zsebbe adó nélkül, miköz­ben megszorító intézkedé­sek sorát nyögi az ország. Miközben tömegek nyomo­rognak, a képviselők milli­ókat vágnak zsebre költ­ségtérítés címén, elszámo­lás nélkül. Ez botrány, még ha nem is akkora, amekko­rának tűnik. öntsünk tiszta vizet a po­hárba! A költségtérítés a parlament által megszava­zott pénz, tehát törvény sze­rint jár. Differenciált az ös­­­szeg, a választókörzet Buda­pesttől való távolságától függ, így vehet fel egy sza­bolcsi vagy békési honatya évente közel húszmilliót, fő­városi frakciótársa ennek töredékét. Nehéz megmon­dani, milyen költségek me­rülnek fel egy lelkiismere­tes képviselő munkája so­rán, ezért a puszta összeg aligha mond bármit is, valójában itt a pénz ellen­­őrizetlen kiáramlása a gond. Nincs mese, szabá­lyozni kell, mire fordítható a költségtérítés, majd köte­lezni a képviselőket a szo­ros elszámolásra, végül ta­pasztalati alapon behatárol­ni az összegeket Egy rend­re vágyó országban e téren is rendet kell tenni, igazából nem is annyira a mostani milliókkal van baj. Sokkal inkább azzal, hogy másfél évtizede vándorol­nak ki az összegek az ál­lamkasszából anélkül, hogy ez bárkinek feltűnt volna. Egyeüen lap, képviselő, párt vagy hatóság nem tiltako­zott ellene. Mint ahogy az ellen sem, hogy egyes, költ­ségtérítést felmarkoló kép­viselők hivatali kocsival jár­nak országügyeket intézni. szomorú, hogy a megszorí­tó intézkedéseknek kellett ráébresztenie újságírókat, közvéleményt, hogy valami nincs rendben. Vigasztaljuk magunkat azzal: mostantól ez is másképp lesz. ■ E3331BBIJ : Somogyi őstől származik a világot elkápráztató csodaparipa lótenyésztés Már tizenhét éve Répáspusztán él a hírneves fedezőmén, a megyében is versenyeznek az utódjaival Tavaly Németországban, Aa­chenben rendezték a Lovas Vi­lágjátékokat. A távlovaglóknál a leghosszabb, azaz a 160 km-es versenyszámot egy spanyol lo­vas nyerte. Hogy ez miért érde­kes számunkra? Nos, a világve­rő paripa a Hungares névre hallgat, 21 éves apja, Siglavy Bagdady VIII. pedig - amely az Országos Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet tulajdonában van - immár 1990 óta él kisebb-na­­gyobb megszakításokkal Répás­pusztán. - Ne is firtassa, mennyit érhet ez a remek állat. Még csak arra sem mernék vál­lalkozni, hogy megbecsüljem az árát. Korábban is a legjobb és legértékesebb fedezőmének között tartották számon, az aa­cheni világbajnoki győzelme óta pedig csak tovább nőtt az értéke - mondta Baranyai Sán­dor, a Mezőgazdasági és Vidék­­fejlesztési Hivatal Somogy Me­gyei Kirendeltségének a veze­tője. - Amúgy nyugodt, ki­egyensúlyozott, jó idegrend­szerű ló Siglavy Bagdady VIII. A távlovaglás első­sorban a ló és lovasa felkészültségéről, kitartásáról szól. Aachenben úgy fe­jeződött be a ver­seny, hogy egy stadi­onban volt a cél, ahol még négy kört kellett megtenniük a lovasoknak. A spanyol verseny­ző csak a negyedik-ötödik he­lyen érkezett be a stadionban. Több mint 158 kilométernyi lo­vaglás után még maradt annyi ereje, hogy lesprintelje az előt­te állókat... A ma már méltán világhírű répáspusztai ménnek vagy hat­van utódja van. Közülük többel is találkozni a magyar távlovag­­ló-erőpróbákon. A kutasi szék­helyű Mezőker Rt. két jó nevű versenyzője, Tóth József és a még utánpótlás korú Szíjártó Bálint is Siglavy Bagdady VIII. utódjaival áll rajthoz. Mindkét somogyi lovast a legjobbak kö­zött jegyzik a magyar távlovag­lók táborában. ■ Fenyő Gábor A répáspusztai ménesben Heil Csaba gondozza a világhírű fedezőmént Megfertőzték a lovak MAJD HÁROM ÉVTIZEDE fer­tőzte meg Baranyai Sándort a lovassport, még pontosab­ban a lótenyésztés. Különö­sen két fajta iránt elkötele­zett: a Magyar Hidegvérű Fajták Egyesületének a tár­sadalmi elnöke, a Shagya­­arab (Bábolnai) Egyesület­ben pedig a tenyészeti bizott­ság első embere. - Komoly múltja és rang­a van a ma­gyar lótenyésztésnek: ezt a kultúrát, kiemelkedő nem­zeti értéket kell megőriznünk, tovább ápolnunk - mondta.

Next