Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-14 / 11. szám

2 MIT SZÓL HOZZÁ? Ahány kút,­­ annyi ár HORVÁTH KRISZTIÁN mező­­csokonyai gépkocsivezető: - Megnézi az ember, hogy hol tankol. Én például min­dig ugyanannál a kútnál veszem a benzint, ahol tör­ténetesen a legolcsóbb. Ál­talában havonta többször tankolok kevesebbért. Az autómat egyébként ugyan­annyit használom, mint előtte, hiszen ha busszal járnék, az is ugyanannyiba kerülne, s így legalább nem vagyok időhöz kötve. fenyő Jánosné nagyberki vállalkozó: - A mai világ­ban szerintem mindenki megnézi, hogy hol tankol. Mi mindig ugyanahhoz a benzinkúthoz járunk, ame­lyik a legközelebb van hoz­zánk, és olyan szerencsénk van, hogy az a legolcsóbb is. Már évek óta kevesebbet autózunk, de ha úton va­gyunk, nem látszik, hogy kisebb lenne a forgalom. Igaz, a busz, a vonat sem ol­csóbb, mint az autózás. márki József kaposvári fel­szolgáló: - Mindig ugyanan­nál a benzinkútnál tanko­lok. Szerintem nem annyi­val olcsóbb az üzemanyag a máshol sem, hogy érdemes lenne távolabb autózni a különbözetért Nem haszná­lom kevesebbet az autómat most sem, mint korábban. Nem szórakozásból autózik az ember, ha meg szükség van, rá, akkor használom, mint eddig. aaa88888aaffi8aag8spffls«88s»a888a8agg8W8ai8i8a«a88a88aoaa)Ki03esofl(i0838agt8S8imgiStMMi««^Mg MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP 2010. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK A Rinyába folyik a termálvíz levél az elnöknek Nyolcszáz babócsai tiltakozása ellenére tettek lakatot a fürdőre (Folytatás az 1. oldalról) A látvány csak fokozta az indula­tokat.­­ 2005-ben és 2006-ban több tízmillió forintot költöttek a fürdőre. Nyílászárókat, új tetőt kapott, csak épp a legfontosabb­ról, a vízforgató berendezésről fe­ledkeztek meg - veszi át a szót Szokol József. - Nem sikerült pá­lyázaton pénzt szerezni rá, ezért 2008 közepén lehúzták a rolót. Meggyőződésem, hogy sem az EU, sem a hazai hatóságok nem akarhatják, hogy ilyen csúfos vé­get érjen ez a fürdő. Azt pedig el­képzelni sem tudom, hogy egy 50 és egy 175 köbméteres me­dencében a vízforgatás miért a lehetetlennel határos feladat. Ma­gam is találtam már kedvező le­hetőségeket a megoldásra. Szokol József azt is elmondta: előbb Gyenesei Istvánnak új - még annak minisztersége idején -, nemrég pedig Gelencsér Attila megyei elnöktől kért segítséget. - Pénz nem jött sehonnan, csak ta­nács - mondta. - A megyei elnök azt úta: voltak is, lesznek is pá­lyázatok erre, s a megye az ön­résznél segítene. Úgy érzem, csak a szándék hiányán múlt, hogy éveken át nem jutottak ve­zetőink ötről hatra. A babócsai strand több mint öt­ven éve létezik. Sokan jártak ide a környező falvakból, de sziget­vári, nagykanizsai, pécsi látogatói is voltak. Csokonyavisontáról is átpártolt ide sok külföldi vendég, azt állítva: ez a víz jobb, mint amaz. A gyomorbajokban szen­vedők úgy itták, mint más a bort Másfél éve ez az értékes termál­víz elfolyik a Ringába.­­ Hihetetlen, hogy hagyják po­csékba menni. Számtalan módot lehetett volna már találni a hasz­nosítására: iskolát, lakóépülete­ket fűthetnének vele, fóliás kerté­szetet éltethetne, s palackozni is lehetne - sorolja Kalányos István. - Azt sem értem, hogyan marad­hatott őrizetlen. Nekünk van a legütőképesebb polgárőrsé­günk, de a fürdőt nem őrzi a ku­tya sem. Szabadon garázdálkod­hat benne bárki, mintha nem is a falué lenne. Milyen szemlélet ez? - kérdezi. A strand ügye a legutóbbi falu­gyűlésen is szóba került. - Hiába mondtuk el a véleményünket, a képviselőink többsége távol ma­radt a gyűléstől. Sokszor úgy tű­nik, mintha a falnak beszélnénk, pedig mi választottuk meg őket - mondja Riedler Edit nyugdíjas óvodavezető. - Amikor szóvá tet­tem, hogy mit tettek a fürdővel, az egyik képviselő azt válaszolta: ül­jek kocsiba, és menjek vidékre standolni. Pedig nemcsak az idő­sebb korosztály akarja vissza standol, hanem a fiatalok is szí­vesen vennék. Minap néhányan azt mondták: Edit néni, seprűt ra­gadunk, és kitakarítjuk. Az emberek állítják: dolgozni is hajlandóak a fürdőhelyért. Ha kell, maguk tisztítják meg a standot.­­ A sok szenny eltaka­rítása nem pénzkérdés. Ha ös­­­szefog a falu, képesek leszünk el­fogadható állapotba hozni. A politikusokhoz pedig ultimá­tumot intéztek.­­ Ahogy egyszer már összeszedtünk nyolcszáz alá­írást, úgy a jó ügyért ismét meg­mozgathatjuk az embereket. A többség hozzánk hasonlóan gon­dolkodik. Azt üzenjük tehát a po­litikusoknak: aki Babócsán sza­vazatokat akar, akár az országos, akár az azt követő önkormányza­ti választásokon, az kötelezze el magát a fürdő mellett! E nélkül fö­lösleges is próbálkoznia. Péter István polgármester végig a fürdő megtartása mellett volt, azonban a végszavazásnál alul­maradt. Lapunk kérdésére el­mondta: lehetetlen helyzetbe hoz­ta őket az a kormányrendelet, amely kötelezővé tette a vízforga­tót - Nem volt rá a községnek 35- 40 milliója - mondta. - Az egész­ben az a legszomorúbb, hogy a környezetünkben lévő városok milliárdokat kaptak fürdőfejlesz­tésre, ide pedig nem jutott ennek a töredéke sem. Mivel valóban jó adottságú víz a babócsai, lehetőség lett volna a gyógyvízzé minősítésére is, s ak­kor nem lenne kötelező a vízfor­gató. Ez csupán nyolc-tízmilliós költséggel járt volna. A polgár­­mester elmondta: testülete úgy ítélte meg, hogy fontosabb dolog­ra kell a pénz. - Mi sem írtuk még le a fürdőt, a következő testületi ülésen ismét elővesszük ezt a kérdést, és meg­próbálunk megoldást keresni - közölte lapunkkal a falu polgár­­mestere. A nyolcszáz aláírásról annyit mondott: tudomásul vet­ték a falusiak véleményét, de ele­get kellett tenniük a hatósági fel­szólításnak. ■ Nagy László Ez a jelen: tiltakozók a bezárt fürdőben. Valaha úgy itták az értékes termálvizet a fürdőbe járó emberek, mint mások a bort A község honlapján még várja vendégeit a szép környezetű fürdő BABÓCSA HONLAPJÁN a falu egyik fő nevezetességeként még mindig a termálfürdő szerepel. Megtudhatjuk, hogy a múlt század közepén találtak rá a termálvízre, melyre alapozva 1958-ban épült a gyógyfürdő. Két termálkút táplálja, melyek vízhőfoka a kifolyásnál 44, il­letve 65 Celsius-fokos. Az alká­li-hidrogén-karbonátos termál­­víz jó hatással van az ízületi, reumatikus, gerincbántalmak­­ban, nőgyógyászati betegségek­ben szenvedők gyógyítására, töréses betegségekre. Ez a múlt, amikor még működött a babócsai létesítmény A 13. században hanyatlásnak in­dult mozaikművészet átadta he­lyét az üvegfestésnek, amely azu­tán a monumentális művészetek terén évszázadokon keresztül, fő­ként az egyházi művészetben, megőrizte fontos szerepét. Az üvegablak festőanyaga a színes üvegen átáramló fény. A képtervekről az egyes színfoltok­nak megfelelően sablont készíte­nek, s azt a színes üvegtáblára helyezve vágják ki az egyes ré­szeket. A kivágott részeket H ke­resztmetszetű ólompántokkal foglalják össze. Ezek a pántok fe­kete kontúrként keretezik a részformákat. Az egész ablakot végül vasmerevítőkkel ellátott vaskeretbe helyezik. Az apróbb részleteket az egybefoglalás után üvegtartalmú festőanyag­gal külön festik rá a táblákra. A részleteket fekete vagy barna színnel festik, majd égetik az üveg felületére. Az üvegfestészet csúcspontját a francia gótikus katedrálisok je­lentik, ahol az épület vázszerke­zetének közeit szinte teljesen ki­töltik az ablakok, s a rajtuk ke­resztül sugárzó fény sajátos él­ményt teremt A két fő szín kez­detben a kék és a vörös, majd új színeket kísérleteztek ki, és réte­ges üvegeket is alkalmaztak, fes­tői hatásra törekedtek. A művész először a kép kar­tonját rajzolja meg, erről készí­tik a sablonkartont, amelynek segítségével különböző színű üveglapokat vágnak megfelelő méretre, alakra. A színes üve­gen átvilágító vagy átszűrődő fény erőteljesebb, mint a festék színei. Ezért a művésznek tud­nia kell, hogyan lehet a különbö­ző színfoltokat egymás mellé il­leszteni, megfelelő harmóniába rendezni. A kék színnek az a tu­lajdonsága, hogy a mellette levő vörösbe „beleharap”. Kezdetben mozaikszerűen egymás mellé helyezett, sző­nyegszerű geometiai díszítmé­nyekből állt a színes üvegablak. Az üvegfestés virágkorában, a gótika idején csak kevés szín állt a mesterek rendelkezésére, ezért a részleteket különleges fekete festékkel rajzolták a szí­nes lapokra, majd ráégették. Idővel szaporodott a színek szá­ma, de ezzel az üvegfestés el­vesztette addigi kötöttségeit, s közelebb került az olajfestéshez. A legszebb üvegfestmények a 13-14. századból valók. A góti­kus építészettől elválaszthatat­lan a sejtelmes világítást ered­ményező üvegfestmény. A falfelületek később egyre ki­sebbek lettek, s a képek helyét üvegfestmények foglalták el. A reneszánsz korában ennek a for­dítottja történt, a falfelületek nő­ni kezdtek, az üvegfestészet az olajfestmények mintájára plasz­tikus ábrázolásra törekedett, majd hanyatlásnak indult. VESZÉLYES FÁK ^KIVÁGÁSA garanciával­­ emelőkosaras gépkocsi bérbeadása Furján Gábor 70/974-5607 , 30/974-5607 uiuiui.vesztlyeslak.hu ; • Cserépkályhák, kandallók ** tervezése, kivitelezése Kályhacsempék, kályhaajtók, rostélyok Piszkakészletek, szellőző rácsok Kaposvár, Vasvári Pál u. 1. Na­­ Telefon: 20/467-2323 Kapos Üveg Kft. a 'ÜVEGEZŐ -M MŰHELY Kaposvár, Damjanich u. 1. Telefon: 82/413-379 30/351-54-54,30/641-10-73 KÉPKERETEZÉS! Cégünk INGYENES üvegezés! szolgáltatást biztosít minden partnerének, aki az alábbi Biztosító Társaságoknál érvényes lakásbiztosítással rendelkezik: - AEGON Biztosító Zrt. - ALLIANZ HUNGÁRIA Biztosító Zrt. - GROUPAMA GARANCIA Biztosító Zrt. - GENERAL-PROVIDENCIA Biztostó Zrt. AZ­ON MESTERE Mesterségből lett művészet: a gótika korában virágzott az üvegfestés LAKÁSSAL, LAKBERENDEZÉSSEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK ROVATA

Next