Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-17 / 219. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Címzetes docens A Kaposvári Egyetem év­nyitó ünnepségén címzetes egyetemi docensi címmel ruházták fel L. Simon Lász­ló költőt, fideszes képvise­lőt, akit nemrég menesztet­tek a Miniszterelnökség ál­lamtitkári posztjáról. Ő AZ, AKI AZT MONDTA, azért nem lehet nap- és szélerő­művekre alapozni, mert áram akkor is kell, ha nem fúj a szél. Van mit tanul­nunk tőle. Festményeken a természet szépsége KAPOSVÁR? Kovács Margit nyugdíjas rajztanár alkotá­saiból nyílt kiállítás a Takáts Gyula megyei könyvtárban. A festés, rajzolás nemcsak a munkája, hanem egész éle­tében a hobbija is volt. Az el­múlt években készült műve­it tekinthetik meg az érdeklő­dők, rendszeresen merít té­mát a természet szépségei­ből, s szívesen fest portrét is; az olaj, akvarell és akril tech­nikát egyaránt kedveli. H. M. Határokon átnyúló kapcsolat A Magyar-Román Baráti Társaság vezetősége több határon túli településre - így például Kézdivásárhely­­re, Dévára, illetve Tóthfalura - elküldte a közelgő versmon­dó versennyel kapcsolatos felhívásukat, melyen somogyi fiatalok is fellépnek. A 9-18 éves diákok egy kötelező­, il­letve egy szabadon választott verset adnak elő. H. M. Bringatúrán a civilek Desedai kerék­pártúrát szervezett a csalá­di kör egyesület. Közel 20-an vettek részt a kiránduláson, a civil szervezet rendszeresen tart összejöveteleket. H. M. Eljárás a silány termékek miatt Szeptember ele­jéig 149 beadvány érkezett a Békéltető Testülethez. To­vábbra is igen nagy számban kaptak panaszt a silány minő­ségű sportcipőkkel kapcsolat­ban, s gyakori, hogy a hibás technikai eszközök - okoste­lefon, laptop - miatt fordultak a szervezethez. H. M. Új erőgépeket helyeznek üzembe Két új traktort, munka­gépeket és egy kombájnt ren­delt meg az Igai Agro Kft.: a fejlesztésre közel 220 millió forintot fordítanak. A beren­dezések egy részét már átvet­ték, a betakarítógép a jövő hé­ten érkezik meg. H. M. ▲ 2016. SZEPTEMBER 17., SZOMBA' Fellendülést hozott a kedvezmény, de még van hová fejlődni Csok: azava még hátra van ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Egy felmérés szerint az év elején az építkezés, felújítás vagy lakáscsere előtt állók 43 százaléka tervezte, hogy igény­be veszi a csokot, augusztus vé­gére azonban kiderült, a való­ságban csak ötödük élt a lehe­tőséggel. A többiekről kiderült, nem voltak jogosultak az álla­mi támogatásra, s azelőtt kalku­láltak a kedvezménnyel, mielőtt utánajártak volna, egyáltalán érintettek-e. Ezek után nem meglepő, hogy az építőanyag-kereskedők is jobb évre számítottak, noha a statisztikák szerint jellemző­en nőtt a forgalmuk, s közel fe­lük találkozott csokos ügyfél­lel, vagyis a gyarapodáshoz bi­zonyosan hozzájárult a támoga­tást kihasználó kör megjelenése a piacon.­­ Az ingatlanpiacon egyértel­műen érezteti hatását a csalá­di otthonteremtési kedvezmény bevezetése - mondta Zsobrák Zi­ta, a Kaposingatlan értékesítési vezetője.­­ Az új építésű házak­nál, lakásoknál persze egyelőre mérsékeltebb a növekedés, hi­szen igazából még nincsenek a paramétereknek megfelelő épü­letek, de Kaposváron a belváros­ban, a Róma-hegyen és a Kisgá­­ton azért akad néhány építkezés. De mondhatnám a Baross-házat is, mely kifejezetten színvonalas lakásokat kínál. A csokot értelemszerűen első­sorban a nagyobb településeken és a használt ingatlanok vásár­lásánál próbálják igénybe ven­ni az érintettek. Jó hír a költöz­ni vágyóknak, hogy az ország nagy részével ellentétben So­mogyban nem hozott érdemi ár­emelkedést az állami támogatás megjelenése. Ennek egyik oka a hazai átlagnál elöregedettebb in­gatlanállomány: a megyében az utolsó nagy építési hullám a fal­vakban a nyolcvanas évekre te­hető, ám a kisebb településeken jellemzően a hetvenes évek falu­si típusházai találhatóak meg. Ezek az épületek mára korsze­rűtlenné váltak, s csak elenyé­sző részük lett felújítva a 21. szá­zadi igények - cirkofűtés, szi­getelés, nyílászárócsere­­ alap­ján. Szintén árromboló az érde­mi munkalehetőségek hiánya, mely miatt nincs valódi betele­pülés, azaz nincs igazi kereslet az eladó ingatlanok iránt. A leg­rosszabb a helyzet Dél-Somogy­­ban, illetve Tab környékén, de valójában Kaposvárt és közvet­len környékét leszámítva igen nehéz eladni bármit is. Itt vi­szont - éppen az új ingatlanok hiánya miatt - jelentősen meg­emelkedtek az árak a csoknak köszönhetően: nem ritka, hogy egy átlagos lakás harminc szá­zalékkal drágább, mint egy esz­tendeje.­­ A megyeszékhelyen elsősor­ban a társasházi lakásokat kere­sik, főleg az északnyugati város­részben, a tisztviselőtelepen és a belvárosban, népszerűnek szá­mít a Léva köz, a Zaranyi és az Arany János utca - jegyezte meg Zsobrák Zita.­­ És nemcsak a tég­lalakások iránt nagy az érdeklő­dés, a panelek is kedveltek pél­dául a Szondi, a­ Honvéd, a Záv~­da vagy éppen a Damjanich ut­­­cában. A családi házak esetében jel­lemzően ugyanezen városré­szekbe szeretnének a legtöbben költözni, de a Kisgát és a Kecel­­hegy sem veszített vonzerejéből. - A csóknak köszönhetően meg­jelent egy új vevőkör is a piacon - áhította a Kaposingatlan értéke­sítési vezetője -, egyre több fiatal, kisgyerekes család veszi igény­be a használt ingatlanok után já­ró csokot, s költözik ennek segít­ségével falura, ahol gazdálkodni szeretnének. , a mogypgypkhply és környéke a Balatonnál is meglódult a piac, péHStra­impárton nem a megyei, hanem az országos ten­denciák érvényesülnek. Több te­lepülésen ráadásul az építőipar szinte azonnal reagált a változá­sokra, s egyre több helyen új in­gatlanok is épülnek, vagyis fo­lyamatosan növekszik a válasz­ték. És persze az árak is... A. V. Észak-Magyarország FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTES Panelárak alakulása Átlagár 2016.1. negyedév (ezer Ft/m2) Közép-Magyarország 260 Változás 2014-16 (%) Nyugat-Dunántúl 245 Észak-Alföld 198 Közép-Dunántúl 160 Dél-Dunántúl 150 Dél-Alföld 140 100 A somogyi építőanyag-kereskedők jobb évre számítottak, noha a statisztikák szerint jellemzően nőtt a forgalmuk Schmidt Jenő: összébb kell húzni magukat jövőre az önkormányzatoknak Közmunkást az építkezésekre! ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Jövőre megnyílnak a pályázati források, majd in­dulnak az építkezések a terü­letfejlesztési programban, ön­­kormányzati szinten is - így Schmidt. - Látni kell, hogy egy­re jobban „ki van éhezve” az el­sődleges munkaerőpiac a két­kezi munkásra, s várható, hogy „vadásznak” majd a közmunká­sokra is. De ha nem akarnak az önkormányzatok munkás­kéz után futkosni, akkor más­hogy kell szervezzék a települé­seken a közmunkát. Amit lehet, gépesíteni a közterület-fenntar­tásban, s csak azt a kétkeziek­re bízni, amit másként nem le­het megoldani. Ott a lehetőség a foglalkoztatásra az építkezé­seken, ezért csökkenő klasszi­kus közfoglalkoztatásra számí­tok. Tabon például jelentős az erdőállomány, annak a tisztítá­sához is szükség lesz emberek­re, ugyanakkor amit csak lehet, gépesítünk. A napokban egyébként Var­ga Mihály miniszter is arról beszélt egy fórumon: felül kell vizsgálni a közfoglalkoztatási rendszert. Összébb kell húzni magukat januártól az önkormányzatok­nak - erre is figyelmeztet a TÖ­OSZ elnöke. - Nem mi fogjuk üzemeltetni már sehol az isko­lákat, ami akár elbocsátások­kal is járhat, hiszen nem biztos, hogy a Klik mindenkit tovább­ra is foglalkoztatni tud. Meggyő­ződésem, hogy az állami fenn­tartás és működtetés kevésbé lesz hatékony az eddigihez ké­pest, meglehet, néhány év­ múl­va „jönnek vissza” hozzánk az iskolák. Az állam iskolafenn­tartás címén 55 milliárd forin­tot tervez beszedni jövőre úgy, hogy adóerőképességhez mér­ten von el szolidaritási hozzá­járulást a településektől és pél­dául az idegenforgalmi adóhoz is kevesebbet tesz hozzá jövőre. Amennyit eddig költöttünk az iskoláinkra, annál többet von el például Tabtól az állam. A tabi polgármester úgy kal­kulál: 37 millió forint iskolával kapcsolatos kiadásukhoz ké­pest minimum hatvanmilliót vonnak el tőlük jövőre erre a cél­ra. - És nem kizárt, hogy még ez sem lesz elég - vetíti előre. - Hi­szen az önkormányzatok most számos olyan feladatot megol­danak, amiért a Küknek fizetni kell a jövő évtől. Ilyen a fűnyí­rás, vagy éppen a fűtési rend­szer ellenőrzése. Fontos az is: a fék, az ellenőrzés, az, aki fizet, eddig helyben volt, ám a jövő­ben messze kerül az iskoláktól, hiszen Somogyban is csak két tankerület maradt... A TÖOSZ-elnök összegzése szerint csökken a helyhatósá­gok mozgástere, saját forrása, jobban meg kell tehát nézni, mire megy ki a pénz, például a szociális ellátórendszerben. Öröm az ürömben - teszi hoz­zá Schmidt Jenő -, hogy újabb önkormányzati feladat államo­sítása már nem várható, a kony­ha, bölcsőde, óvoda, település­­üzemeltetés tehát feltehetően marad... Fónai Imre A munkaerőhiány miatt felülvizsgálják közmunka-rendszert Négyezer liter víz az új szerzeményben SOMOGY Tizenöt hazai gyártá­sú gépjárműfecskendőt, négy felújított tűzoltóautót, árvíz­­védelmi konténereket és egy szállítójárművet, illetve egy egészségügyi konténert ad­tak a fővárosban a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatósá­goknak, önkéntes egyesüle­teknek valamint az országos egészségügyi és munkabiz­tonsági központnak. Somogy egy járművet kapott. Kontrát Károly és Tollár Tibor tűzol­tó vezérőrnagy, a BM OKF fő­igazgatója adta át a somogyi katasztrófavédelmi igazga­tónak a fecskendő indítókul­csát. A 132,5 millió forint érté­kű gépjárműfecskendő a leg­korszerűbbek egyike. A tűz­oltástechnikai berendezést számítógép felügyeli, rendel­kezik adatgyűjtő, diagnoszti­kai és automatizált funkció­val és a hibás kezelésre is fi­gyelmeztet. A jármű négyezer liter vi­zet tud szállítani, tűzoltási és műszaki mentési feladatok­nál is kiválóan alkalmazható. Nemcsak városi környezet­ben, hanem lakott területen kívül, akár nehéz terepviszo­nyok között is jól használható. Harsányi Miklós

Next