Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

2 KÖZÉLET HÍREK Vendégmunkások helyett kivándorlók LONDON A kormánynak kül­földi munkaerő magyaror­szági alkalmazása helyett a Nagy-Britanniába települt ma­gyarok hazatérésének felté­­ teleit kellene megteremtenie - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke, aki London­ban tett látogatást és találko­zott a helyi magyar közösség képviselőivel is. „Segítek egy kicsit Varga Mihálynak, mivel megtaláltam azt a 250 ezer vendégmunkást, akiket ő be akar hozni Magyarországra. Szerintem most Londonban vannak” - tette hozzá. Mi Vizsgálat a sérült tüntető ügyében PARK Vizsgálatot indított a francia rendőrség felügyele­ti szerve egy szakszerveze­ti megmozduláson súlyosan megsérült tüntető ügyében - közölte tegnap az illetékes francia hatóság, az IGPN. A 46 éves szakszervezeti aktivista a munkajogi, reform elleni csü­törtöki tüntetésen a szemén sérült meg súlyosan „egy még azonosításra váró lövedéktől” - mondta a sértett ügyvédje, Julien Pignon. MW Csúcson az FHB lakásárindexe BUDAPEST Idén az első ne­gyedévben érte el eddigi leg­magasabb értékét az FHB 1998 óta számított lakásár­indexe nominálisan számol­va, míg a fogyasztói árak vál­tozását is figyelembe véve, re­álértéken a 2009 közepi szin­ten mozognak az árak - derült ki az FHB legújabb lakásárin­­dex-kiadványából. A lakóingat­lanok körülbelül 40 százalék­kal drágultak 2014 áprilisa, a felívelés kezdete óta idén már­cius végéig nominálisan és reál értelemben is. MW Óránként egy halál a stroke miatt BUDAPEST Magyarországon évente 45 ezren kerülnek kór­házba stroke miatt, óránként egy halálesetért felelős a be­tegség - mondta Bereczki Dá­niel, a Magyar Stroke Társa­ság elnöke tegnap az M1-en. Hozzátette, ma már tízezer alatt van azoknak a száma, akik belehalnak a stroke-ba, ami jelentős csökkenés 1980- hoz képest. MW 2016. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Akár 235 milliárd forintnyi tő­két is hozhat Magyarország­nak a Citigroup szakemberei szerint, hogy kiemelte a be­fektetésre nem ajánlott (hét­köznapi nyelven bóvli) ka­tegóriából Magyarországot pénteken a Standard & Po­or’s hitelminősítő, így a há­rom hitelminősítőből már csak a Moody’s-nál van Ma­gyarország leminősítve, mivel a Fitch Ratings még május­ban hasonlóan döntött. Csejk Miklós LONDON Sok elemzőt megle­pett, hogy kiemelte a befektetés­re nem ajánlott (bóvli) kategóri­ából Magyarországot péntek es­te a Standard & Poor’s (S&P) hi­telminősítő, így a három hitel­­minősítőből már csak a Moo­­dy’s-nál van Magyarország le­minősítve. A Fitch Ratings még május 20-án emelte ki hazánkat a bóvli kategóriából. Akkor Var­ga Mihály gazdasági miniszter arról beszélt, hogy „a követke­ző egy-másfél évben akár a 40- 60 milliárd forintot is elérhe­ti a megtakarítás az államadós­ság-piacon a hozamcsökkenés hatására, ha egy másik hitelmi­nősítő is felminősíti a magyar államadós-besorolást". Ez pedig a héten megtörtént. Sőt, másfél hónap múlva, november 4-én óriásira nőtt az esélye annak, hogy a harmadik hitelminősítő, a Moody’s is javít a magyar be­soroláson. Ha megtörténik, öt év büntető bóvli besorolás után le­het újra bátran vállalható a be­fektetőknek Magyarország. A második felminősítés ha­tásairól a Citigroup szakembe­rei készítettek egy friss elem­zést: számításaik szerint mint­egy 850 millió dollárnyi tőke (csaknem 235 milliárd forint) mozdulhat meg Magyarország felé annak köszönhetően, hogy még mindig van­nak olyan konzerva­tív befektetők, akik csak befektetésre ajánlott eszközöket vehetnek. Mégis miért volt váratlan a döntés, miért lepett meg sok elemzőt? Azért, mert a három nagy hitelminősítő közül az S&P a leginkább érzékeny az úgynevezett „soft” tényezőkre. Ilyen például a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, vagy az üzle­ti környezet minősége. Ezekre sokkal nehezebb összehasonlít­ható, számszerű adatot találni, mint például a gazdasági növe­kedésre, a költségvetési hiányra vagy az államadósságra. A beáramló tőke és a hozam­­csökkenés megteremtheti a fe­dezetét a jövőbeli áfacsökken­tésnek, valamint a járulékcsök­kentésnek, amelyek pedig köz­vetve orvosolhat­ják az alacsony ter­melékenységet, se­gíthetnek a terüle­ti különbségek ki­­egyenlítésében, va­lamint a szakkép­zett munkaerő hiányának mér­séklésében. „Azzal, hogy Ma­gyarországot felminősítette az S&P, a nemzetközi hitelminősítő elismerte: a magyar gazdaság jó úton halad” - mondta Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter tegnap Kecskeméten, az 54. Közgazdász Vándorgyűlésen. A miniszter emlékeztetett ar­ra: Magyarország adósbesorolá­sának felminősítésével az S&P elemzői elismerték, hogy a gaz­dasági növekedés stabilizáló­dott, az államadósság csökkent. Varga kiemelte: a gazdaságban azonban a termelékenységet és a hatékonyságot javítani kell a jövőben. Termelékenység terén a visegrádi négyek közül a leg­­­gyengébben áll Magyarország, ráadásul a termelékenység nö­velésében előrébb vagyunk, mint a bérekben. Varga elis­merte: nagy bérnyomás neheze­dik majd a jövőben a hazai vál­lalatokra. A miniszter összegzé­sében még egyszer utalt arra: a felminősítés hozamcsökkentést fog hozni már a közeljövőben. Mint mondta, bízik abban, hogy Magyarország sérülékenysége tovább csökken a jövőben, az ál­lamadósság ugyanis régiós ös­­­szevetésben még magas. 850 millió dollárnyi tőke indulhat meg hazánk felé Varga: tízmilliárdokat nyerünk Hogyan lettünk bóvlik öt éve? Csaknem öt évvel ezelőtt, 2011 novemberében sorolta befektetésre nem javasolt kate­góriába Magyarországot a Moo­dy's. Mindezt azzal indokolták, hogy egyre kevésbé lehet bíz­ni abban, hogy Magyarország tartani tudja a pénzügyi ter­vét, de leginkább az adósság­­csökkentést. Azokban az évek­ben az adósság 64 százaléka a külföldi hitelezők finanszíro­zásától függött, ami csak lök­te az országot a bóvli besoro­lás felé. Mivel megszakadtak a kormány és az Európai Bizott­ság, illetve a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) közötti tárgya­lások egy hónappal később a Standard and Poor’s is ha­sonlóan döntött. Mindez azért is nagy jelentőséggel bírt, mert ez a két szervezet folyósítot­ta azt a hitelcsomagot, amely 2008-ban megmentette az or­szágot az államcsődtől. A most májusban elsőként kedvezően lépő Fitch pedig a 2012-es esz­tendő elején, a három hitelmi­nősítőből utolsóként látta úgy, hogy a magyar gazdaság növe­kedése kétséges, ami igaz is volt, mert 2012-ben 2 száza­lékkal esett a termelés. Kisebb csoport emlékezett Gyurcsány beszédére Őszöd után tíz esztendővel BUDAPEST Alig néhány tucat til­takozó vett részt tegnap a Kos­suth téren, ahol arra emlékez­tek: tíz éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra az őszödi beszéd, és ez országszer­te tüntetéseket, utcai zavargá­sokat váltott ki. „A Kossuth tér visszatér“ - harsogták néhá­­nyan, utalva arra, hogy a beszéd kiszivárgását követően százak kezdtek gyülekezni a parla­ment előtt, majd napokig több ezren tilatkoztak, ami végül ut­cai zavargásokhoz vezetett. „Az elszámoltatás teljes hiá­nya még tíz év után is bántó” - mondta el tegnapi sajtótájékoz­tatóján Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. Hoz­zátette: noha már tíz éve nyil­vánosságra került, semmit sem lehet tudni az őszödi beszéd ki­szivárogtatásának körülménye­iről és elmaradtak a jogi, politi­kai következmények is. A 2006. május 26-án zárt kör­ben elhangzott, helyenként dur­va szavakkal kísért beszédé­ben Gyurcsány Ferenc többek között azt mondta, hogy a kor­mány „végighazudta” az előző másfél-két évet, négy évig nem csinált semmit és ezért mes­­­sze túllépték az ország gazda­sági lehetőségeit. A beszédnek egy másik értelmezése szerint, Gyurcsány arról beszélt: szakí­tani kell a hazug és képmutató politizálással. MW A tíz évvel ezelőtt elhangzott beszédre emlékeztek a tüntetők Vajda Zita a tárcától követte Matolcsyt BUDAPEST Nemcsak a jegy­banknál dolgozott együtt Ma­­tolcsy Györggyel Vajda Zita, a jegybankelnök válásával ös­­­szefüggésbe hozott fiatal tit­kárnő a Nol.hu szerint. Mint írták, korábban a Nemzet­­gazdasági Minisztériumban dolgozott, ahol akkor Matol­­csy miniszter volt. A lapnak megküldött válaszok szerint 2010. július 1-től volt minisz­tériumi állományban, s pályá­zat nélkül vették fel. Vajda Zitát pályázat nélkül vették fel A 32 éves nő a minisztéri­umi munkát követően idén május 2-ig nemzetközi szak­mai titkárként dolgozott a jegybankban havi bruttó 1 millió 730 ezer forintos fi­zetésért, ami nettó bő 1,1 mil­liót jelent. Ott ő szervezte a jegybankelnök külföldi útjait, amelyekre többször is vele tar­tott. Távozása után pedig az egyik jegybanki alapítvány­nál kapott két posztot is, havi 600 ezer forint a jussa például India-kutatóként. VR Trump mögött a rendőrök WASHINGTON A 330 ezer tagot számláló The National Frater­nal Order of Police nevű leg­nagyobb rendőrszakszerve­zet támogatásáról biztosítot­ta a republikánusok elnökje­löltjét, Donald Trumpot, írta meg a Buzzfeed. A rendészeti szakszervezet elnöke, Chuck Canterbury közleményében azt hangsúlyozta, hogy tag­jai hisznek abban, hogy újra biztonságossá tehetik Ame­rikát. Szerinte Trump komo­lyan felmérte azokat a prob­lémákat, amelyekkel a rend­­fenntartók szembenéznek. Érti és támogatja a prioritá­saikat. Donald Trump - Hil­lary Clinton riválisa - még augusztusban kereste meg a szakszervezetet támogatásu­kat kérve. MW Orbán: marad az uniós bevándorlás POZSONY A pénteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel beván­dorláspolitikáját - mondta Or­bán Viktor miniszterelnök az uniós tagállamok vezetőinek in­formális csúcstalálkozója után. A kormányfő kiemelte: to­vábbra is a korábbi „önsorsron­­tó és naiv” bevándorláspoliti­ka uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosz­tás gyorsításáról, mint a mig­­ránsok megállításáról a schen­­geni övezet határán. Úgy vélte, ha most nem sikerült megvál­toztatni az uniós politikát, er­re legközelebb szeptember 24- én Bécsben tehetnek kísérle­tet, amikor a balkáni útvonalon érintett országokkal is egyeztet­nek, és megpróbálnak a mosta­ni elhibázott bevándorláspoliti­káról áttérni az „önvédelmi” po­litikára. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy ez akkor sikerül-e, de Magyarország egy dolgot te­het, sikeres népszavazással el­érni a brüsszeli migránspoliti­­ka megváltozását. Orbán Viktor ugyanakkor si­kernek nevezte, hogy határoz­tak arról: Bulgáriának minden­képpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bol­gár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek. MW

Next