Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-19 / 246. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Parlament, 2016 „Valaki azt mondta, hogy hülye vagyok, ki ön, mond­ja meg a nevét, nem is­merem magát!” (Hadházy Ákos, parlamenti felszóla­lása közben). MAGYAR parlament, 2016. F. I. HÍREK Még hull, de már söprik a faleveleket KAPOSVÁR Bár a falevelek többsége még nem hullt alá, a kaposvári városgondnokság és a közmunkások már megta­lálják a járdákon landoló leve­leket, javában söprik és gyűjtik a városban. A tél beálltáig még lesz elég tennivaló. K. G. A forradalom hőseire emlékeztek KAPOSVÁR A mi 56-unk cím­mel rendezvénysorozatot in­dított a Klebersberg Középis­kolai Kollégium. Filmvetítésen kívül emlékkönyvet készítet­tek, melyben a program so­rán átélt élményeiket is rögzí­tik. Kiállítás és korabeli teher­autó bemutató is kiegészíti a megemlékezéseket. H. M. Rendhagyó történelemóra KAPOSVA A Mansfeld című film vetítésére hívták ked­den délután az érdeklődő­ket a Szivárvány kultúrpalo­tába. Schrötter Tibor, Mans­feld Péter egykori fogolytár­sa beszélgetett a megjelen­tekkel. H. M. Budapestre került a Bősze Sándor-díj KAPOSVÁR Első ízben adták át a Megyei és Városi Levél­tárak Vezetőinek Tanácsa ál­tal alapított Bősze Sándor-dí­­jat. A Somogy Megyei Levél­tár egykori igazgatójáról el­nevezett elismerést Á. Var­ga László, Budapest Főváros Levéltárának nyugalmazott főigazgatója vehette át. A. V. Segélyt kértek a nyugdíjasok KAPOSVÁR A 111 tagú vas­utas szakszervezet orszá­gos nyugdíjas szervezetének alapszervezetétől idén eddig 72-en kértek segélyt. A leg­utóbbi fogadóórán újabb két nyugdíjas igényelt anyagi tá­mogatást.­­ H. M. Tovább épül a kerékpárút KAPOSFŐ Nyolc kilométer hosszan kerékpárutat kí­ván építeni, illetve a meglé­vőt akarja felújítani az önkor­mányzat. Ehhez pályáztak, melyhez nemrég hiánypót­lást nyújtottak be. H. M. 2016. OKTÓBER 19., SZERDA Kiemelten lényeges feladat lesz a jövőben az erdőink védelme Új stratégia az erdőkre • Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Mikro­ klimatikus tényező, a biodiverzitás megőr­zésének fontos eleme, ugyan­akkor megújuló erőforrásként gazdasági hasznosítása rend­kívül fontos. Emellett egész­ségügyi-szociális, kulturális, turisztikai valamint oktatási, kutatási célokat szolgáló sze­repe egyre növekszik. Az erdő ennek hármas, védelmi, gaz­dasági és közjóléti funkciójá­nak kiegyensúlyozott érvénye­sülését biztosítja az új erdésze­ti stratégia. Papp István csurgói csalá­di gazdálkodó szerint a követ­kező időszak egyik fő felada­ta az erdősítési program foly­tatása, lényeges, hogy a felada­tot a helyi adottságokhoz iga­zítsák. Ehhez azonban meg­felelő anyagi körülményeket tanácsos biztosítani, ugyan­is ez a terület komoly befek­tetést igényel, mely általában hosszú távra szól. Tóth István mezőgazdasági mérnök, a me­gyei növényorvosi kamara eti­kai bizottságának elnöke oszt­ja a szakma álláspontját, mi­szerint lényeges meghatároz­ni az évtizedekre szóló ágaza­ti stratégiát. - Ha egy-egy térséget minél nagyobb területen borít erdő, akkor az annál kedvezőbb ha­tást gyakorol a közvetlen kör­nyezetére - emelte ki. - Úgy vélem, hogy tudatosan, vala­mennyi piaci szereplő érde­keinek figyelembe vételével szükséges a telepítést meg­valósítani, s később is szük­ség lesz a szakmai érvekkel alátámasztott egyeztetések­re. Bizonyos helyeken gondot jelenthet, ha mezőgazdasági területeket erdősítenek, ami akár évtizedekre blokkolhatja a szántóföldi munkát. A Nemzeti­­ Erdőstratégia 2016-2030 egy hosszú távú koncepció. Azokat a kihíváso­kat, célkitűzéseket tartalmaz­za, amelyeket a következő 15 év során figyelembe kell ven­ni, megszabja az ország terüle­tének ötödével való gazdálko­dás irányait, s egyúttal vála­szokat keres az erdőkkel kap­csolatos kihívásokra. Az erdő­stratégia fő céljai egyebek mel­lett az erdőborítottság megtar­tása és növelése, az erdők vé­delme, az erdők klímavédel­mi szerepének és a klímavál­tozáshoz történő alkalmaz­kodásának az előtérbe helye­zése, a magán-erdőgazdálko­dás fejlesztése továbbá a vidé­ki munkaerő megtartása, új munkahelyek teremtése és a turizmus fejlesztése is. Nádas József marcali erdőmérnök, az erdészeti hatóság koráb­bi somogyi vezetője aláhúzta: komplexen kell megközelíteni a szakterület előtt álló felada­tokat. Alapvetően jónak tartja a stratégiát, mely részletesen taglalja a teendőket, így a köz­jóléti feladatokat is. - Lényegesnek tartom, hogy a szakma nyitott, számos lehe­tőséget, programot kínál az ér­deklődőknek - hangsúlyozta. - A turisztikai célok megvaló­sítása is ebbe az irányba utal, s ugyanakkor vitathatatlan, hogy az erdőtelepítésre is nagy energiát tanácsos mozgósíta­ni. Ha ezt a kérdést alapvetően anyagi oldalról közelítjük m­eg, akkor célszerű, ha a korábbi­nál kedvezőbb, vonzóbb felté­telekkel írják majd ki a pályá­zatokat. Cél, hogy megérje fát telepíteni a jövőben is. A szaktárca - a Nébih ada­­­taira hivatkozva - arról szá­molt be: Somogy erdőterüle­te közel 178.600 hektár, az er­dősültség 29,6 százalék. A tu­lajdonmegosztás szerint 56,6 százalék állami, 0,8 százalék közösségi, 41,3 százalék ma­gán és 1,3 százaléknyi vegyes (állami, magán vagy közössé­gi tulajdont vegyesen tartal­mazó erdőterület). A klímavál­tozás erdőkre gyakorolt hatá­saira az erdőgazdálkodás kap­csán azért kell fokozott figyel­met fordítani, mert az egyes erdőgazdálkodási tevékenysé­gek, az erdők telepítése, fenn­tartása és hasznosítása hosszú távon meghatározzák az erdők összetételét és szerkezetét. Ős­honos fafajaink elterjedése, növekedése jelentős mérték­ben függ a csapadéktól, vízel­látottságtól. A klímaszcenári­­ók alapján az elkövetkező év­tizedekben a Kárpát-medence időjárása várhatóan melegebb, a tenyészidőszakban szára­zabb lesz, amely­­ a talajok vízellátottságának kedvezőt­len változása következtében - a fák egészségi állapotát gyen­gíti. Előrelátó gazdálkodással kell csökkenteni a klímaválto­zás erdészeti kockázatát. - Somogy zöld tüdeje az er­dő, amely az itt élő emberek életminőségét javítja - fej­tette ki Nádas József. - Sze­rencsére igen magas az erdő­sültség, s arra kell töreked­ni, hogy az ez állapot tartó­san így maradjon, illetve ha lehet, ennél is kedvezőbb mu­tatót érjünk el. Harsányi M. Útelágazás: a Nemzeti Erdőstratégia egy hosszú távú koncepció, tele kihívásokkal és célkitűzésekkel Klímaváltozás: új szakmai kihívások­ ­ A kedvező termőhelye­ken szerintem többek közt a tölgyfafajokat kellene elő­térbe helyezni - felelte kér­désünkre Nádas József. - A gyengébb adottságú térsé­gekben a szárazságtűrő fafaj­tákat célszerű telepíteni. Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott in­formációk alapján hazánk er­dősültsége jelenleg 20,8 szá­zalék, amely 1 939 263 hek­tár, tájékoztatott az FM. Az or­szág összes erdőgazdálko­dási célú területe 2 059 678 hektár, azaz 22,1 százalék. A klímaváltozással kapcsola­tos nemzetközi és hazai válla­lások - energiahatékonyság 20 százalékos növelése meg­újítható energiaforrások elő­térbe helyezése, importfüggő­ség csökkentése - jelentősen növelték a fa, mint megújít­ható energiaforrás jelentősé­gét. Mivel az EU legfontosabb megújuló energiaforrása a fá­ból származó biomassza, a 2020-as megújuló energia célkitűzéseinek elérése a fa­felhasználás 20-30 százalé­kos növelése nélkül nem va­lósítható meg. Az érdekvédők továbbra is kitartanak az ötvenszázalékos béremelés mellett Egy hónapot is csúszhat a Volán-sztrájk SOMOGY Sztrájkolnak a buszo­sok, de a tervezettnél egy hó­nappal később, előrelátható­an november 27-től december 4-ig lesz munkabeszüntetés a Volán-társaságoknál. Az Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek Szövetsége még szeptember 26-án fordult a Fővárosi Közigazgatási és Mun­kaügyi Bírósághoz, s azt kérte, hogy állapítsák meg az október 31-től kezdődő egy hetes sztrájk jogszerűségét. Dobi István, az érdekvédelmi szervezet elnö­ke a Somogyi Hírlappal kedden közölte: egyértelmű vált, hogy az illetékes bíróság jogerős ha­tározatával a munkabeszün­tetés kezdéséig - október 31-ig - nem dönt, ugyanis első fo­kon sem hozott döntést a fővá­rosi közigazgatási bíróság. Dobi rámutatott: kitartanak eredeti céljuk mellett, s egyúttal abban bíznak, hogy a munkabeszün­tetéshez szükséges jogi proce­dúra időben lezajlik és a mun­káltatóval is lefolytathatják az egyeztetéseket. - A járatok közel 85 százalé­ka közlekedik majd a munka­­beszüntetés, s csupán a mara­dék áll le - jegyezte meg az el­nök. - Ez a jogi előírások mi­att van így, ám ennek dacára is meg akarjuk tartani sztráj­kot. Célkitűzésünk továbbra is ugyanaz: három év alatt 50 szá­zalékos átlagbéremelés. H. M. Békés várakozás? Ha elindul a sztrájk, hiába várják a buszt a kaposvári pályaudvarba

Next