Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-20 / 91. szám
2 MEGYE» KÖRKÉP FELÜTÉS Forró nyomok Egy kinti árnyékszékbe bújt egy betörő Pocsajon (Hajdú-Bihar megye), mert a tulajdonos egyik rokona megzavarta, miközben be akart jutni a lakásba. Sikerrel járt, nem vették észre, nem is vitt el semmit. Amint lehetett, lelépett a budiról, ám a nyomok alapján gyorsan elfogták a rendőrök a saját otthonában. NYILVÁN szimatot foghattak. HÍREK Felújítják a bőszénfai Fő utcát Pályázati forrásból kívánják felújítani a Fő utcát a településen, a téli időjárás ugyanis komoly károkat okozott az érintett területen, az aszfalt számos helyen széttöredezett, megrepedt. Az önkormányzat egy új pályázati kiírásra jelentkezik. H. M. Bevetésen a kadarkúti tűzoltók KADARKÚT Megkezdték a felkészülést a helyi önkormányzati tűzoltó egyesület tagjai a közelgő járási szakmai versenyre. Mint megtudtuk, négy kadarkúti csapat indul a megmérettetésen, külön csoportban versenyeznek majd az ifjak. H. M. Térköveznek a közmunkások SZENTGÁLOSKÉR Letérkövezik a Petőfi utcai járdát a faluban, az első ütemben közel száz méternyi szakasz újul meg. Hamarosan a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő előtti parkolót újítják majd meg a közmunkások. H. M. 2017. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖ Szomorú a látvány, de nem mondtak le a jobb élet reményéről Egyre fogy a puszták Nagy múltú somogyi puszták indultak sorvadásnak az elmúlt évtizedekben, ám az ott élő kevesek még nem vesztették el a hitüket a jobb életben. A környező nagyobb települések polgármesterei is látják a lehetőséget a felzárkózásban, főként a mezőgazdaságban. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu MARIETTAPUSZTA-LAJOSHÁZA Csendes, nyugodt, természetközeli környezet és düledező házak, ez jellemzi a dél-somogyi pusztákat. Mariettapusztán és Lajosházán is ez a kép fogadja az idegent. - Nem unalmas itt, én feltalálom magam. Eljárok az erdőbe gombászni - mondta a mariettapusztai Nagy Sándor rokkantnyugdíjas. - Most már a pusztán is ugyanúgy van, mint a városban, hogy a szomszédjával sem törődik az ember. Régen volt itt élet, nagyobb mint Homokszentgyörgyön. Három gazdaság adott munkahelyet és a téesz. Most meg csak fogy a nép. Én nem költöznék be a városba, pedig Barcsra is mehettem volna. Itt nyugodtabb, jó a levegő - összegzett, majd hozzátette: régen száznál is többen éltünk itt, ma alig feleannyian. - Már 82 éves vagyok, megszoktam itt. Még azt is szeretem, hogy alig jár erre autó. Én is a téeszben dolgoztam, nem volt nehéz a munka, fiatalok voltunk, együtt volt a nép - emlékezett Jéger Istvánra. A közterületeket rendezik, az utakat a lehetőségeikhez mérten karbantartják a Homokszentgyörgyhöz tartozó Mariettapusztán. - Amiben tudunk, segítünk. Tanyagondnoki szolgálatot működtetünk - sorolta Czinke János polgármester. - A pusztán a házak előtt lekaszáljuk a füvet, ezt a faluban nem tudjuk megtenni - mesélte a mindennapokról a településvezető. A másik nagy probléma a rossz, kátyús út. - Éves szinten több százezer forintot költünk a kátyúzásra, de nagy mezőgazdasági gépek járnak rajta, hamar tönkreteszik a burkolatot. Tavaly sikerült útpadkákat kialakítani, ez javított a helyzeten. Az idén is van elkülönített keretünk kátyúzásra - avatott be érintőlegesen a pénzügyekbe a polgármester, aki szerint a végleges megoldást a Csokonyavisonta és Homokszentgyörgy közötti út kiépítése jelenthetné. Lajosháza a közeli Kálmáncsa településrésze, omladozó házak között tolja a babakocsit Borjús Aranka. Szegényes, de nyugodt hely, húsz éve lakom itt. Régen volt bolt, kocsma, orvos, aztán szépen lassan minden szolgáltatás megszűnt. - Ha volna pénzem, én bizony elmennék egy nagyobb településre - ismerte el a fiatal nő. - Ha kihalnak az idősek, nem marad senki, a házak üresek, nem lehet az ingatlanokat eladni. Busz is ritkán jár, hétvégén csak egyszer. A kálmáncsai polgármester szép emlékeket őriz Lajosházáról, amely közigazgatásilag ma már Kálmáncsa egyik utcája. - Valamikor szép kis település volt, én is itt nőttem fel. Most szomorú látványt nyújt, ha körülnézek, de én még mindig jó népe tek jövőt benne - merengette reménykedve Peperő Rózsa - Mintegy hatvanan laknak összesen huszonkét ingatlanban A többi ház elhagyatott, összedőlt vagy csak a telek marad belőlük. A lakosok többsége nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas, de vannak családtámogatásból élő többgyermekes szülők, ápolási díjon lévő személyek, közmunkások. Mindössze hat gyermek él lajosházán. Három buszjárat van de ez a helyieknek kevés. Falubuszra nem nyertek pályázaton pénzt, ezért önerőből vettek egy nyolc fős kisbuszt, azzal szállítják az időseket orvosi vizsgálatokra, rendezvényekre. Lajosházán a közvilágítás, a hulladékszállítás megoldott, az ivóvizet is bevezették azok, akik igényelték. Csendes, tiszta, egészséges a környezet, és igyekszünk rendben tartani a helyiekkel együtt. Fejlődést az hozhatna, ha a zsáktelepülés mivoltunkból ki tudnánk törni, de erre jelenleg kevés esélyt látok - összegzett a településvezető szomorúan. Problémát jelentenek a kátyús utak Jéger Istvánná Mariettapusztán él, azt mondja, már megszokta, sőt kifejezetten szereti, hogy alig-alig jár a településen autó Fotók: Muzslay Péte Lajosházán is csendes az élet, ám ezt nem mindenki szereti, vannak, akik - ha tehetnék - elköltöznének a zajosabb városba Megismerkedtek a fehér gyász szokásaival is Ahol kevés a pénz, oda jól jön minden adomány Vilma-házi örökségünkSegítség a segítőknek SOMOGY5Z0B Spanics Ágnes, a kuratórium elnöke tárlatvezetés keretében mutatta be a 178 éves Vilma-házat az érdeklődőknek. A megismerkedhetrésztvevőknek a somogyszobi „fehér gyász” szokásaival, valamint betekintést kaptak a régmúlt idők tárgyi és szellemi örökségébe. Az épület volt a település első téglából készített háromosztatú, füstös konyhás parasztháza. Korábban használatban volt a konyha és a hátsó szoba, azonban ma már az új, modern épületrészben tartják a rendezvényeiket. Általában péntek esténként gyűltek össze a „fonóban”, ahol a résztvevők szabadon választhatták ki, melyik kézműves technikát szeretnék elsajátítani, gyakorolni. Volt többek közt kosárfonás, kötés, horgolás, üdvözlőkártyák és babaruhák készítése. Amíg a felnőttek a kiállítást tekintették meg, valamint a helytörténettel ismerkedtek, addig a gyerekek sem unatkoztak. Negyedik alkalommal elevenítették fel a „Húsvéti rét” elnevezésű népszokást a somogyszobi Vilma-háza Alapítvány tagjai. A Vilma-ház udvarán különféle ügyességi és erőt fitogtató játékok teljesítését követően jutalmazták a legtöbb pontot elérő gyereksereget. A sok mozgástól megéhezetteket jótékonysági palacsintavásár fogadta. Györke József Az udvaron erőt fitogtató játékok voltak A fonóban készült termékekből nagy sikerű kiállítás is nyílt a közelmúltbanFotó: Györke József > * / NAGYBAJOM A Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Központ hét településen tevékenykedik, Jákóban, Csökölyben, Rinyakovácsiban, Pálmajorban, Kiskorpádon és Gigében. Családokat segítenek, gyermekjóléti szolgáltatást, idősek nappali ellátását, házi segítést, szociális étkeztetést nyújtanak. Sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatallal foglalkoznak. Gyermekvédelmi kedvezményben 332 család 851 gyermeke részesül. - Sok családban alacsony jövedelemmel rendelkeznek, kevés náluk a játék, a bútor, a könyv - mondta Ácsné Ludmann Erika intézményvezető. - Ezeket adományokból igyekezünk pótolni. Plüss játékok, labda, roller, játékautók - néhány abból a sok ajándékból, amellyel a kaposvári Tesco megkereste a nagybajomi családsegítőket. A Somogyi Hírlap közreműködésével igyekszünk megtalálni azon közösségeket, amelyeknek segíthetünk az adományainkkal - mondta Fazekas Anita, a kaposvári áruház igazgatója. K. G. Fazekas Anita (balról) és Ácsné Ludmann Erika Fotó: Muzslay P. A