Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-04 / 180. szám

2017. AUGUSZTUS 4., PéNTEK___________________________________________________________________________ A hajózás húzhatja a turizmus számait Megújult a Kossuth komp. A mintegy 150 millió forint­ból átalakított kompon tavaly ősz óta 15 ezer munkaórát dolgoztak a hajóépítők. Kolumbán Tünde sonline@sonline.hu SZÁNTÓD Kollár József, a Balato­ni Hajózási Zrt. vezérigazgatója az ünnepi eseményen arról be­szélt, hogy a társaság elmúlt két éve a feszített ütemű moderni­záció jegyében telt. - Másfél éven belül harmad­szor adunk át egy teljes körű­en felújított, újjáépített hajót a forgalomnak - mondta a ve­zérigazgató, aki arra is ki­tért, hogy két év alatt - 2016- ban és idén­­ mintegy másfél milliárd forintban határozha­tó meg a társaság beruházá­si teljesítménye. Ebből a ta­valy átadott Siófok katama­rán, az idén húsvétkor forga­lomba állított Nemzeti Regat­ta, és a Kossuth komp felújítá­sa mintegy 450 millió forintot vett igénybe. Az avatóünnep­ségen Witzmann Mihály or­szággyűlési képviselő a Bala­toni Hajózási Zrt. munkatár­sainak köszönte meg mun­kájukat, akik tavaly ősz óta gyakran éjjel-nappal a komp megújításán dolgoztak. - Ez az avatás a Balaton térségének, fej­lődésének és megújulásának is jelképe - fogalmazott a képvi­selő, aki arról is beszélt, hogy a Balaton fejlesztésére szánt 370 milliárdos forrás felhasználásá­val a tópart fejlődési üteme még lendületesebb lesz a jövőben. Bóka István, a Balaton Fej­lesztési Tanács elnöke, Balaton­­füred polgármestere szerint a tóparti önkormányzatok tulaj­donosi szerepvállalása óta eltelt mintegy másfél évtized kisebb zökkenők ellenére kimondha­­tóan sikeres időszak volt a Ba­­hart életében.­­ A balatoni ön­­kormányzatok jó gazdái vol­tak ennek a társaságnak, de to­vább kell lépni. Vita van arról a tóparton, hogy a balatoni hajó­zás inkább turisztikai szolgál­tatás vagy közlekedés - fejtette ki Bóka István, hozzátéve, hogy új időszámítás veszi kezdetét a balatoni hajózás és a cég életé­ben, amely a mostani tulajdono­sok és a magyar állam részvé­telének hangsúlyos együttmű­ködésére épül. Mozsár István, a Balatoni Turisztikai Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója azzal biztat­ta a komparatón megjelenteket, hogy a kormány több mint 12 milliárd forintot szán a Balato­ni Hajózási társaságra. - A hajó­flotta fejlesztésére és kikötőépí­tésekre is sor kerül majd, de fo­lyamatban van annak felméré­se is, hogy a Fonyód-Badacsony közé tervezett komp kialakítá­sának van-e realitása - mondta. Megújult komp, büszke legénység várja az utasokat Fotó: Németh András Várhatóan nem drágul a vetőmag SOMOGY Nettó 92 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé egy tonna őszi kalászos vetőmag­ra a Vetőmag Szövetség Szak­maközi Szervezet és Termék­­tanács, amely kissé a tavalyi ár alatt várható. A szervezet szerint elegendő mennyiségű vetőmag áll majd a gazdálko­dók rendelkezésére az őszi ve­tésekhez. Takács Géza, a vető­mag szövetség elnöke elmond­ta: a meghatározó őszi kalá­szos fajok - őszi búza, őszi ár­pa, tritikálé - vetőmagjából a várható készletek szakmailag megfelelő, 40 százalék körü­li felújítása lehetőséget bizto­sítanak. - A tagoktól kapott informá­ciók alapján az előző évhez ké­pest kis mértékben nőtt az őszi búza­készlet részaránya, a töb­bi növény esetében nincsenek jelentős raktáron lévő készle­tek - közölte. - A várható átlag­termés tekintetében a tavalyi eredményekhez képest csök­kenés tapasztalható. A piaci szereplők a kalászos termény­árak emelkedésével számol­nak, mely élénkítheti a fémzá­rolt, minősített vetőmag irán­ti keresletet. Arra is kitértek: a tényleges értékesítési ár te­kintetében a szövetség rendel­kezésére a vetési szezon kezde­tén állnak majd rendelkezésé­re adatok. Az elmúlt években hullámzott a végfelhasználói átlagár: míg 2009-ben átlago­san 62 ezer, 2012-ben 115 ezer forintért, 2015-ben 91 ezer, 2016-ban 93 ezer forintért kelt el egy tonna őszi búza. H. M. MEGYEI KÖRKÉP 3 Történelmi ember(telen)ség Barkóczy László sonline@sonline.hu E­zekben a napokban emlékezünk meg Somogyban több helyen a II. világháború alatt elhurcolt, és kivégzett ro­mákról. A cigány holokauszt néven ismert borzalom is rá­világít arra, mik azok a tettek, melyeket soha többet nem sza­badna elkövetni. Az emlékezet amúgy is furcsa dolog. Nem sze­retjük az életünkben, történelmünkben történt rossz dolgokat. Ráadásul az idő múlása aztán többféle értelmezést, magyaráza­tot is kínál a múlt sötétebb szégyenfoltjaira, így változtatva a tör­ténész történetté, mesévé, majd végül legendává. Vannak azonban dolgok, melyekre pontosan úgy kell emlé­keznünk, ahogy megtörténtek. Bárhogy is igyekszik az idő azt elhomályosítani, a megváltozott gondolatok, feszültséggel te­li mindennapi problémákat új jelentésekkel feltölteni. Nem el­sősorban azért, hogy szégyenkezzünk, hogy újra megbánjuk, amit már ezerszer megtettünk. Hanem hogy tanuljunk belőle. Tanuljuk meg, hogy egy­mást nem kinézete, hite, vagy körülményei alapján ítéljük meg. Csak a tettek számítanak, és lehetnek bármiféle mérce alapértékei. Aki más embertől lop, az a tolvaj. Aki másokat be­csap, az a csaló. Aki pedig másokat mondvacsinált okok alapján a halálba küld, az a gyilkos. Mindegy, hogy milyen a bőre szí­ne, melyik istenhez, milyen liturgia alapján fohászkodik, hol él. Elismerem, nehéz így egy folyton osztályozó, a világ kön­­­nyebb megismerése érdekében folyamatosan általánosan cím­kéző társadalomban boldogulni. De meg kell próbálnunk, mert az általánosítás, egy adott ítélet alkalmazása pusztán külsősé­­ges, vagy közvetett dolgok alapján másokra, legalább olyan kár­tékony, mint maga a bűnös tett. Vannak országok, ahol törvény van arra, hogy mely történel­mi tényeket nem szabad elfelejteniük, és büntetik, ha valaki azt tagadja. Mert tudják, hogy a tagadás egy idő után maga a felej­tés. Amit aztán az ismétlődés követhet, ezt pedig senki nem ér­demli. Nem csak azok kik elszenvednék, de azok sem, akik el­követnék. Mert embernek maradni - minden körülmény elle­nére - csak így lehet. Mindegy, milyen a bőrszín, melyik is­tenhez imádkozik Óvodafelújítások a nyári szünetben KAPOSVÁR A nyári szünet alatt, a gyermekek távollétében meg­indultak a felújítási munkák a kaposvári óvodákban. A me­gyeszékhely valamennyi böl­csődéjét és óvodáját felújít­ják a 171 milliárd forintos Né­meth István Program, az évszá­zad legjelentősebb várospoliti­kai beruházásának keretében. Kaposvár 19 óvodájába kétezer gyermek jár. Egy év alatt az óvodákra 630 millió forintot, a bölcsődékre 111 millió forintot fordít a város. Valamennyi ka­posvári óvodában végeznek ki­­sebb-nagyobb felújítási munká­kat, eszközbeszerzéseket, ud­vari és beltéri játékok cseré­jét. A szülők pozitívan fogad­ták a megújulást. Jobb körül­mények közé kerülnek majd a gyermekek, mondta Szita Ká­roly polgármester egy bejárá­son, amelynek során a Rét ut­cai óvodában zajló munkála­tokat tekintette meg. Az intéz­ményben történt már energeti­kai korszerűsítés, most pedig az azbesztből készült, elavult tetőt cserélik ki. 110 gyermek jár a Rét ut­cai óvodába, tudtuk meg Ró­nai Ágota óvodavezetőtől. Hoz­zátette: bíznak abban, hogy az augusztus 14-ei nyitáskor bir­tokba vehetik majd a megszé­pült épületet. Minden feltétel adott ahhoz, hogy ez megtörtén­jen, és zökkenőmentesen indul­jon az új tanév, hangsúlyozta a helybeli kivitelező, a kaposvári Investment Kft. vezetője, Wag­ner Ernő. A tetőcsere mellett ka­zánt is kap majd az épület, ame­lyen belső csinosításokat is vé­geznek. Elhangzott, hogy még több munkát vállaljanak el az épí­tőipari cégek, annak az az aka­dálya, hogy nincs elég munkás. Ezt jelentős problémának tart­ják Kaposváron is a szakembe­rek. Wagner Ernő szerint meg­oldás lehet a munkásszállás program kiterjesztése más or­szágokból érkező magyar mun­kavállalókra is. K. G. Új tető alatt a kaposvári óvoda­Fotó: Muzslay Péter

Next