Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
Mianmarban eddig 33-an meghaltak és több száz embert kórházban kezelnek az új típusú influenza miatt. Az A H1N1 vírus okozza a megbetegedések többségét Erre azért érdemes odafigyelni, mert az európai járványt is az ázsiai vírusok okozzák minden évben. A tavalyi influenzaszezon Magyarországon is sok áldozattal járt, hétezer halálesetet írnak az influenza számlájára. Fábos Erika KÓR Az Egészségügyi Világszervezet 2009-ben figyelmeztetett először az emberi, a madár- és a sertésinfluenza-vírus genetikai keveredésével létrejött H1N1 okozta világméretű járványra, amely azon a télen 18 500 halálos áldozatot követelt. Ócsai Lajos, a tisztiorvosi hivatal volt járványügyi főosztályvezetője azt mondta: két olyan terület van a világban, ahol a merőben új típusú influenzatörzsek ki tudnak alakulni: Délkelet-Ázsia és a karibi térség. Az eddig a legtöbb áldozatot szedő honkongi és a H1N1 vírus is onnan érkezett, annak idején a spanyolnátha vírusa is ott alakult ki. „Ennek az az oka, hogy ezeken a helyeken kedvez a klíma a vírusok szaporodásának, de ennél is fontosabb, hogy a madarak, a sertések és az ember olyan sűrűségben élnek egymás mellett, hogy a vírus nagyon könnyen terjedhet - mondta Ócsai Lajos. Mivel pedig a sertések nemcsak egy, hanem több vírussal is képesek megfertőződni egyszerre, a szervezetükbe jutó humán és madárinfluenza vírusából, létrejöhet teljesen új mutációja is az influenza vírusának. Tavaly Magyarországon is sokan haltak meg az influenza miatt. Több mint hétezer áldozatot írnak a betegség számlájára. Főleg olyan idős emberekkel bánt el, akik vagy tüdőgyulladásban, vagy egyéb szövődmény miatt haltak meg, miután az influenza legyengítette a szervezetüket. Ezért lenne fontos, hogy minél többen beoltassák magukat. Nem annyira közismert, hogy az európai járványok madarak közvetítésével alakulnak ki. A költöző madarak mil- A spanyolnátha 1918 márciusában az amerikai Fort Riley erődben összegyűlt ötvenezer katona közt néhány komolytalan influenzás megbetegedést jelentettek. A 9. hadosztályt behajózták, és Franciaországba küldték. Ezzel kezdetét vette a modern kor legsúlyosabb járványa. A spanyolnátha tehát Amerikából származik. Nyolcmillió spanyol megbetegedése nyomán kapta a járvány a nevét. A Föld akkori másfél milliárdos lakosságának harmada esett át a betegségen, és legkevesebb 50 millióan bele is haltak. hószámra indulnak el Ázsiából, majd útközben találkoznak az északról délre tartó csapatokkal, és mind magukban hordozzák a vírust. Velük érkezik meg a kórokozó Európába. Éppen ezért nem mindegy, hogy adott évben milyen típusú influenza okozza a legtöbb megbetegedést azon a földrészen. Amire ideér, az ázsiai kutatók persze izolálják belőlük az aktuális törzseket. Ezekből a minden évben más és friss ázsiai mintákból a WHO tudósai megpróbálják előrejelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni, és azok ellen készítik el a védőoltást. „Az Egészségügyi Világszervezet is annak alapján állítja össze az aktuális évre az oltóanyagot, hogy milyen típusú influenzavírusok terjednek a déli féltekén - mondta el Ócsai Lajos. - Két tucat olyan laboratóriuma van a WHO-nak világszerte, ahol ezeket a törzseket izolálják és vizsgálják. Ezeknek a laboroknak a kutatói egy évben kétszer, februárban és szeptemberben jönnek össze egy nagyszabású konzíliumra, ahol meghatározzák, hogy adott évben az ázsiai minták közül milyen vírustörzseket tartalmazzon a védőoltás. Februárban az északi, szeptemberben pedig a déli félteke vakcináinak az összetételét határozzák meg.” A vakcinák azért fontosak, mert világszerte rengetegen elkapják a kórokozót: minden negyedik-ötödik ember megbetegszik tőle. Emberöltőnként egy nagy járvány Az elmúlt 500 évben legkevesebb 30 nagy kiterjedésű influenzajárványt dokumentáltak. R. Hilleman víruskutató 2002-es tanulmányában rámutatott arra, hogy az egyes influenzatörzsek 68 éves ciklusonként jelennek meg újra és újra. Ez a ciklusidő nagyjából egyezik az átlagos életkorral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott vírustörzzsel szemben a populáció védettsége, tehát 60-70 évente lép fel a világot behálózó és sok áldozattal járó járvány. SZTORI g Idén teljesen új védőoltás érkezik Az influenzavírusnak két típusa létezik, az A és a B. Amikor az A vírus okozza a megbetegedéseket, az mindig dominanciára törekszik. A B vírus viszont nem, sőt két fajtája is terjedhet párhuzamosan. Eddig csak olyan vakcina létezett, amely csak az egyik, vagy a másik vírust tartalmazta. Ilyenkor fordulhatott elő, hogy hiába oltatta valaki be magát, mégis megbetegedett. Idén ősztől Magyarországon is elérhető lesz az olyan oltóanyag, amelyben már az A vírusokon kívül a B vírus mindkét típusa is benne lesz. Az ellenőrző pontokon mindenki útbaigazítást kaphat a turisztikai látványosságokról Zarándokúton mehetünk a Somlyói búcsúba MÁRIA-ÚT Gyalogosan végigjárható száz kilométeres zarándokút várhatja jövőre a csíksomlyói búcsúra érkezőket; az utat a Hargita megyei önkormányzat építené ki a környező települések, civil szervezetek és parókiák közreműködésével. A csíksomlyói zarándokutat az El Camino mintájára tervezik. A híres spanyol zarándokútról a közelmúltban hazatért Barabás Csaba, a megyei tanácselnök kabinetvezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a megyében öt, a Kelet-Európát átszelő Mária-út részét képező, Csíksomlyóba vezető útvonal kiépítéséhez is nekiláttak, de egyik sincs teljes hosszában kijelölve. Azt szeretnék, hogy egyet közülük a jövő évre teljesen kiépítsenek. Ebbe nemcsak az útvonal kijelölése, hanem pihenők, a parókiák és a helyiek által kínált szálláshelyek kialakítása is beletartozik. Ezenfelül a résztvevők zarándokútlevelet kapnának, amit az ellenőrző pontokon le is pecsételnek, és ugyanitt útbaigazítást adnak nekik a legközelebbi turisztikai és vallási helyekre. A csíksomlyói pünkösdi búcsú résztvevőinek túlnyomó többsége jelenleg autóval, busszal vagy vonattal érkezik, a Hargita megyeiek arra számítanak, hogy a zarándokút megépítésével jóval többen vállalják majd a gyalogos zarándoklatot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke szerint a gyalogos zarándokút kiépítése nemcsak kulturális és vallási szempontból fontos, hanem jelentős gazdasági lehetőséget is hordoz, így ha a csíksomlyói búcsúra tartók a Mária-utat követik, akkor nem egy, hanem hat-hét éjszakát töltenek el útközben, ez pedig a vendégéjszakák számának 75 százalékos növekedését hozhatja magával. A most épülő, nagyjából 1400 kilométeres Mária-út Közép-Európán végighaladó zarándok- és turistaút-hálózat, melynek keletnyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Áthalad Ausztrián, Magyarországon, Románián, Szlovákián, Horvátországon, Hercegovinán és Csíksomlyón. Egyes szakaszait gyalogosan vagy kerékpáron is be lehet majd járni, a zarándokokat átjelzések és táblák segítik, a vándorokat szálláshelyek várják, és készül egy térképes zarándokkalauz is. G. Juhász Judit Megépülhet a székelyföldi El Camino Fotó: MTI