Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

Mianmarban eddig 33-an meghaltak és több száz em­bert kórházban kezelnek az új típusú influenza miatt. Az A­ H1N1 vírus okozza a megbetegedések többsé­gét Erre azért érdemes oda­figyelni, mert az európai jár­ványt is az ázsiai vírusok okozzák minden évben. A ta­valyi influenzaszezon Magyar­­országon is sok áldozattal járt, hétezer halálesetet írnak az influenza számlájára. Fábos Erika KÓR Az Egészségügyi Világ­­szervezet 2009-ben figyelmez­tetett először az emberi, a ma­dár- és a sertésinfluenza-vírus genetikai keveredésével létre­jött H1­N1 okozta világméretű járványra, amely azon a télen 18 500 halálos áldozatot köve­telt. Ócsai Lajos, a tisztiorvosi hivatal volt járványügyi főosz­tályvezetője azt mondta: két olyan terület van a világban, ahol a merőben új típusú inf­luenzatörzsek ki tudnak ala­kulni: Délkelet-Ázsia és a ka­ribi térség. Az eddig a legtöbb áldozatot szedő honkongi és a H1N1 vírus is onnan érkezett, annak idején a spanyolnátha vírusa is ott alakult ki. „Ennek az az oka, hogy eze­ken a helyeken kedvez a klí­ma a vírusok szaporodásá­nak, de ennél is fontosabb, hogy a madarak, a sertések és az ember olyan sűrűségben él­nek egymás mellett, hogy a ví­rus nagyon könnyen terjedhet - mondta Ócsai Lajos.­­ Mivel pedig a sertések nemcsak egy, hanem több vírussal is képe­sek megfertőződni egyszerre, a szervezetükbe jutó humán és madárinfluenza vírusából, létrejöhet teljesen új mutáció­ja is az influenza vírusának. Tavaly Magyarországon is sokan haltak meg az influen­za miatt. Több mint hétezer ál­dozatot írnak a betegség szám­lájára. Főleg olyan idős embe­rekkel bánt el, akik vagy tüdő­­gyulladásban, vagy egyéb szö­vődmény miatt haltak meg, miután az influenza legyen­gítette a szervezetüket. Ezért lenne fontos, hogy minél töb­ben beoltassák magukat. Nem annyira közismert, hogy az európai járványok ma­darak közvetítésével alakul­nak ki. A költöző madarak mil- A spanyolnátha 1918 márciusában az ameri­kai Fort Riley erődben össze­gyűlt ötvenezer katona közt né­hány komolytalan influenzás megbetegedést jelentettek. A 9. hadosztályt behajózták, és Franciaországba küldték. Ez­zel kezdetét vette a modern kor legsúlyosabb járványa. A spanyolnátha tehát Ameriká­ból származik. Nyolcmillió spa­nyol megbetegedése nyomán kapta a járvány a nevét. A Föld akkori másfél milliárdos lakos­ságának harmada esett át a betegségen, és legkevesebb 50 millióan bele is haltak. h­ószámra indulnak el Ázsiá­ból, majd útközben találkoz­nak az északról délre tartó csapatokkal, és mind magukban hordoz­zák a vírust. Ve­lük érkezik meg a kórokozó Eu­rópába. Ép­pen ezért nem mindegy, hogy adott évben milyen típusú inf­luenza okoz­za a legtöbb megbetegedést azon a földrészen. Amire ide­ér, az ázsiai kutatók persze izo­lálják belőlük az aktuális tör­zseket. Ezekből a minden év­ben más és friss ázsiai minták­ból a WHO tudósai megpróbál­ják előrejelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni, és azok el­len készítik el a védőoltást. „Az Egészségügyi Világ­­szervezet is annak alapján állítja össze az aktuális év­re az oltóanyagot, hogy mi­lyen típusú influenzavíru­sok terjednek a déli félte­kén - mondta el Ócsai Lajos. - Két tucat olyan laboratóriu­ma van a WHO-nak világszer­te, ahol ezeket a törzseket izo­lálják és vizsgálják. Ezeknek a laboroknak a kutatói egy évben kétszer, februárban és szeptemberben jönnek össze egy nagyszabású konzílium­ra, ahol meghatározzák, hogy adott évben az ázsiai minták közül milyen vírustörzseket tartalmazzon a védőoltás. Februárban az északi, szept­emberben pedig a déli félte­ke vakcináinak az összetéte­lét határozzák meg.” A vakcinák azért fontosak, mert világszerte rengetegen elkapják a kórokozót: min­den negyedik-ötödik ember megbetegszik tőle. Emberöltőnként egy nagy járvány Az elmúlt 500 évben legkeve­sebb 30 nagy kiterjedésű influ­enzajárványt dokumentáltak. R. Hilleman víruskutató 2002-es tanulmányában rámutatott arra, hogy az egyes influen­zatörzsek 68 éves cikluson­ként jelennek meg újra és újra. Ez a ciklusidő nagyjából egyezik az átlagos életkorral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott vírustörzzsel szemben a populáció védettsé­ge, tehát 60-70 évente lép fel a világot behálózó és sok áldozat­tal járó járvány. SZTORI g Idén teljesen új védőoltás érkezik Az influenzavírusnak két tí­pusa létezik, az A és a B. Amikor az A vírus okozza a megbetegedéseket, az min­dig dominanciára törekszik. A B vírus viszont nem, sőt két fajtája is terjedhet párhu­zamosan. Eddig csak olyan vakcina létezett, amely csak az egyik, vagy a másik vírust tartalmazta. Ilyenkor fordul­hatott elő, hogy hiába oltatta valaki be magát, mégis meg­betegedett. Idén ősztől Ma­gyarországon is elérhető lesz az olyan oltóanyag, amely­ben már az A vírusokon kívül a B vírus mindkét típusa is benne lesz. Az ellenőrző pontokon mindenki útbaigazítást kaphat a turisztikai látványosságokról Zarándokúton mehetünk a Somlyói búcsúba MÁRIA-ÚT Gyalogosan végig­járható száz kilométeres za­rándokút várhatja jövőre a csíksomlyói búcsúra érke­zőket; az utat a Hargita me­gyei önkormányzat építe­né ki a környező települé­sek, civil szervezetek és pa­rókiák közreműködésével. A csíksomlyói zarándokutat az El Camino mintájára ter­vezik. A híres spanyol zarán­dokútról a közelmúltban ha­zatért Barabás Csaba, a me­gyei tanácselnök kabinet­vezetője az Agerpres hírügy­nökségnek elmondta: a me­gyében öt, a Kelet-Európát át­szelő Mária-út részét képező, Csíksomlyóba vezető útvonal kiépítéséhez is nekiláttak, de egyik sincs teljes hosszában kijelölve. Azt szeretnék, hogy egyet közülük a jövő évre tel­jesen kiépítsenek. Ebbe nem­csak az útvonal kijelölése, ha­nem pihenők, a parókiák és a helyiek által kínált szállás­helyek kialakítása is beletar­tozik. Ezenfelül a résztvevők zarándokútlevelet kapnának, amit az ellenőrző pontokon le is pecsételnek, és ugyanitt út­baigazítást adnak nekik a leg­közelebbi turisztikai és vallási helyekre. A csíksomlyói pün­kösdi búcsú résztvevőinek túl­nyomó többsége jelenleg autó­val, busszal vagy vonattal ér­kezik, a Hargita megyeiek ar­ra számítanak, hogy a zarán­dokút megépítésével jóval töb­ben vállalják majd a gyalogos zarándoklatot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnö­ke szerint a gyalogos zarán­dokút kiépítése nemcsak kul­turális és vallási szempontból fontos, hanem jelentős gazda­sági lehetőséget is hordoz, így ha a csíksomlyói búcsúra tar­tók a Mária-utat követik, ak­kor nem egy, hanem hat-hét éj­szakát töltenek el útközben, ez pedig a vendégéjszakák szá­mának 75 százalékos növeke­dését hozhatja magával. A most épülő, nagyjá­ból 1400 kilométeres Má­ria-út Közép-Európán végig­haladó zarándok- és turis­­taút-hálózat, melynek kelet­nyugati tengelye az auszt­riai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Áthalad Ausztrián, Magyarországon, Románián, Szlovákián, Hor­vátországon, Hercegovinán és Csíksomlyón. Egyes szaka­szait gyalogosan vagy kerék­páron is be lehet majd járni, a zarándokokat átjelzések és táblák segítik, a vándorokat szálláshelyek várják, és ké­szül egy térképes zarándok­kalauz is. G. Juhász Judit Megépülhet a székelyföldi El Camino Fotó: MTI

Next