Somogyi Hirlap, 1911. július (8. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-05 / 150. szám
4 „SOMOGYI HÍRLAP“ 1911. julius 5. Elpusztult kastély Porrá égett az Esterházyak cseklészi kastélya — Gyújtogatás, vagy gondatlanság — Kaposvár, julius 4. (A „Somogyi Hirlap” tudósítójától.) Tegnap hajnalban a cseklész—szempei hitbizományhoz tartozó cseklészi Eszterházykastély leégett. A kastély, amely 1772-ben épült és amelyben jelenleg a hitbizotmány ezidőszerint való ura, gróf Eszterházy Károly lakott, igen magasan fekszik és az ország egyik legszebb kastélya. Szombaton délután kéménytűz volt a kastélyban, azonban ezt eloltották. Vasárnap reggel ismét kigyulladt a kastély, a tűz rohamosan terjedt és a tetőzet, a második emelet, valamint a torony leégett. A kastély értékes festményei, valamint a könyvtár bentégtek. Az oltásnál az összes környékbeli tűzoltóság, valamint a pozsonyi utász-zászlóalj működött közre. Gróf Eszterházy Károly és családja a kastélyban tartózkodtak a tűz kitörésekor. A várhuszár vette észre a tüzet elsőnek. Azonnal fölzavarta a grófi család szűkebb személyzetét, amely viszont Eszterházyékat értesítette a veszedelemről. Károly gróf, a felesége, a leányuk és az ifjabb Károly gróf lesiettek a földszintre, ahová nem hatolt el a tűz. Délután volt, mire a pozsonyi tűzoltóság, valamint a pozsonyi utász-zászlóalj befejezte az oltást. A kár óriási, miután csak az épület volt biztosítva, a belső berendezés nem. A hírneves Napóleon-gyűjteményt a tűz elpusztította, de Napóleon eredeti kézírását sikerült megmenteni. A néhai gróf Eszterházy Mihály által gyűjtött értékes fegyvertár is a tűz martaléka lett. A kastély belső emeleti részét nagyrészt megmentették, de a szobák erősen megrongálódtak, nem annyira a füsttől, mint attól a vízáradattól, amit buzgó tűzoltók a kastélyba locsoltak. A kár nagyságát megállapítani nem lehet, úgyszintén a tűz okát sem. Valószínű, hogy a kéményseprő gondatlansága az oka a tűznek, amit a szombat délutáni kéménytűzön kívül az is bizonyít, hogy a vasárnap hajnali veszedelem, a kastély jobboldali részén, az alsó torony és alsó nagykémény közt tört ki. Persze a környéken a kéményseprőben nem egy gondatlan mesterembert látnak, hanem isten ostorának tekintik, aki lesújtott a civódó Eszterházyakra. Hiszen éppen a cseklészi hitbizományhoz tartozó kastély az, amely körül leghevesebben vált az Eszterházyak harc. Mindenesetre hivatalos vizsgálat indult meg. «»• Bizalom a fő! Ha olcsón jót akar arany és ezüst ékszerekből és minden fajta órákból, akkor a legteljesebb bizalommal fordulhat Csajágh Antalhoz Kaposvár, Korona utca 5. Telefon 122. 4923 Apró riportok A tizenöt éves lápvirág Halálugrás a gyorsvonatból — Mindennapi tragédiák — * (Juliska drága sétája.) A rendőrök az éjjel egy fiatal, jó arcú, alig 15 éves gyermekleányt állítottak elő a kapitányságra. A leány fejlődő, formás termetét divatos, csipkediszes selyemblúz fedte s rózsaszinszalagos, pofon csapolt szalmakalapja oly sikkesen volt fejére téve, mintha vérbeli pesti leány lenne. A fiatal kis leány még nem régen tudta meg, hogy az erénye kincs, de mihelyest rájött, mindjárt értékesítette. A rongyos kis parketruhát így váltotta föl rajta a drága suhogó selyem. Szóval vele az történt, hogy bukásának köszönheti emelkedését, azonban elég okos volt hozzá, hogyan kell ostobaságot elkövetni: erényének sírkövét az ékszeresboltokban vásároltatta meg. De mert sok ilyen tüzes ragyogó emléket szeretett volna vásároltatni magának, mindig többet volt a korzón s mivel tegnapelőtt még éjfél után sem akarta a korzón kivetett hálóját bevonni s hazatérni a rendőrök szegődtek mellé kísérőül, akik azután bevitték a kapitányságra. A hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy Horváth Juliskának hívják, most múlt 15 éves és hogy az utcán csak azért sétált, mert szereti a friss levegőt. Tiltott sétálás miatt öt napi elzárásra ítélték. És mert Juliska nagyon szereti a friss levegőt, a rendőrkapitány elrendelte, hogy a börtön ablaka állandóan nyitva maradjon, mire Juliska keservesen sírva fakadt, elárulva ezzel, hogy azon a bizonyos éjszakán éjfél után 1 órakor nem a friss levegő kedvéért sétált az utcákon . . . A korán rossz útra tért csúnya kis lápvirágot, ha a rémért büntetést kitöltötte, illetőségi helyére fogják toloncolni.Egy bérlő szerencsétlensége. A múlt éjjel hajmeresztő szerencsétlenség történt Kiscséripuszta állomáson. A városunkban is jól ismert Fischer Antal kiscséripusztai bérlő Székesfehérvárról utazott haza az este a 6 óra 29 perckor induló gyorsított személyvonattal. Fischer elfeledte, hogy ez a vonat Kiscséripuszta állomáson nem áll meg, amikor tehát a vonat keresztül robogott az állomáson, a fiatal bérlő merész elhatározással fölszakította a kocsi ajtaját és kiugrott a teljes sebességgel haladó vonatból. A következő pillanatban velőtrázó sikoly hallatszott és Fischer eszméletlenül terült el. Az utasok megdermedtek a rémülettől, valaki megrántotta a vészféket és a vonat hirtelen megáll. A zsúfolásig megtelt vonat utasai leugráltak, körülvették a vérző fiatalembert, közben oda érkeztek az állomás emberei, hordágyra tették az eszméletlen Fischert és bevitték a lakására. Nemsokára ott volt a két polgárdis orvos és megvizsgálták Fischer Antalt. Külső sérülései nem súlyosak, de mert állandóan eszméletlen állapotban van, nem lehetetlen, hogy a vakmerő halálugrás komolyabb belső sérülésekkel járt. HÍREK Füst Tudjátok-e, minálunk még mi az újság? Az áldózát, csupa merő szomorúság ! Mit füstöl a szegény magyar nagy bujába, Hogy a finánc nagy árat rótt a dohányra ! ? Kulin Sándor Huszár Aladár * A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Kulin Sándor főügyészhelyettesi címmel és jelleggel felruházott kaposvári ügyészt, a budapesti Ítélőtáblához bíróvá, Huszár Aladár pécsi ítélőtáblás elnöki titkárt pedig a kaposvári törvényszék elnökévé nevezte ki. Kulin Sándor távozását bizonyára sajnálattal veszi tudomásul Kaposvár közönsége. Hiszen ott volt a közkedveltségnek örvendő főügyészhelyettes mindenütt, ahol valami nemes és kulturális dologról szó volt. Jószívűsége, mint embernek és mint hivatalfőnöknek, köztudomású volt. De egyszersmind örülnek azon, hogy a budapesti Ítélőtábla oly érdemes, nagytudású embert kapott, mint amilyen Kulin Sándor. Huszár Aladárnak, az új törvényszéki elnöknek a neve ismeretes. Marczaliban volt sokáig járásbíró a innen került Pécsre Ítélőtáblás titkárnak. A kaposvári társadalom benne egy nagy intelligenciájú embert fog nyerni. — Nemességadományozás. A hivatalos lap jelenti, hogy a király dr Fischer Frigyes bécsi lakos, magyar állampolgárnak a magyar nemességet adományozta. — Névmagyarosítás. Goldberger Izidor kisbárapáti lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel Gerőre magyarosította. — A közigazgatási bizottság ülése. Somogyvármegye közigazgatási bizottsága julius 12-ikén délelőtt kilenc órakor a megyeháza kistermében ülést tart, melyen a szokásos havi jelentéseket olvassák föl. — Vaskoronarend. A király báró Kemény Kálmánnak, a főrendiház alelnökének fölmentése alkalmából a vaskoronarendet adományozta. — Uj albiró. A király Czörényi Károly szigetvári járásbirósági jegyzőt a siklósi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Somogy-, Baranya-, Tolnamegyei erdészeti- és vadászati egyesület vasárnap tartotta Pécsett évi közgyűlését, melyen a földmivelésügyi miniszter és számos rokonegyesület képviseltette magát. Hétfőn a résztvevők kirándultak a Huttmann bárók híres belistyei (drávaparti) faipartelepére, a tannin és faszesz-gyártás tanulmányozása céljából. — Kitüntetett aratógazda. Homokszentgyörgyön tegnap délután Meller földbirtokos szép ünnepélyt tartott Lipics Ferenc arató-