Somogyi Hirlap, 1911. július (8. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-05 / 150. szám

4 „SOMOGYI HÍRLAP“ 1911. julius 5. Elpusztult kastély Porrá égett az Esterházyak cseklészi kastélya — Gyújtogatás, vagy gondatlanság — Kaposvár, julius 4. (A „Somogyi Hirlap” tudósítójától.) Tegnap hajnalban a cseklész—szempei hit­­bizományhoz tartozó cseklészi Eszterházy­­kastély leégett. A kastély, amely 1772-ben épült és amelyben jelenleg a hitbizotmány ezidőszerint való ura, gróf Eszterházy Károly lakott, igen magasan fekszik és az ország egyik legszebb kastélya. Szombaton délután kéménytűz volt a kastélyban, azonban ezt eloltották. Vasárnap reggel ismét kigyulladt a kastély, a tűz rohamosan terjedt és a te­tőzet, a második emelet, valamint a torony leégett. A kastély értékes festményei, vala­mint a könyvtár bentégtek. Az oltásnál az összes környékbeli tűzoltóság, valamint a pozsonyi utász-zászlóalj működött közre. Gróf Eszterházy Károly és családja a kas­télyban tartózkodtak a tűz kitörésekor. A várhuszár vette észre a tüzet elsőnek. Azon­nal fölzavarta a grófi család szűkebb sze­mélyzetét, amely viszont Eszterházyékat ér­tesítette a veszedelemről. Károly gróf, a fele­sége, a leányuk és az ifjabb Károly gróf lesiet­tek a földszintre, ahová nem hatolt el a tűz. Délután volt, mire a pozsonyi tűzoltóság, valamint a pozsonyi utász-zászlóalj befejezte az oltást. A kár óriási, miután csak az épület volt biztosítva, a belső berendezés nem. A hírneves Napóleon-gyűjteményt a tűz elpusz­tította, de Napóleon eredeti kézírását sikerült megmenteni. A néhai gróf Eszterházy Mihály által gyűjtött értékes fegyvertár is a tűz mar­taléka lett. A kastély belső emeleti részét nagyrészt megmentették, de a szobák erősen megrongálódtak, nem annyira a füsttől, mint attól a vízáradattól, amit buzgó tűzoltók a kastélyba locsoltak. A kár nagyságát megállapítani nem lehet, úgyszintén a tűz okát sem. Valószínű, hogy a kéményseprő gondatlansága az oka a tűz­nek, amit a szombat délutáni kéménytűzön kívül az is bizonyít, hogy a vasárnap haj­nali veszedelem, a kastély jobboldali részén, az alsó torony és alsó nagykémény közt tört ki. Persze a környéken a kéményseprőben nem egy gondatlan mesterembert látnak, ha­nem isten ostorának tekintik, aki lesújtott a civódó Eszterházyakra. Hiszen éppen a cseklészi hitbizományhoz tartozó kastély az, amely körül leghevesebben vált az Eszter­­házyak harc. Mindenesetre hivatalos vizsgá­lat indult meg. «»• Bizalom a fő! Ha olcsón jót akar arany és ezüst ékszerekből és minden fajta órákból, akkor a legteljesebb bizalommal fordulhat Csajágh­ Antalhoz Kaposvár, Korona­ utca 5. Telefon 122. 4923 Apró riportok A tizenöt éves lápvirág Halálugrás a gyorsvonatból — Mindennapi tragédiák — * (Juliska drága sétája.) A rendőrök az éjjel egy fiatal, jó arcú, alig 15 éves gyermek­leányt állítottak elő a kapitányságra. A leány fejlődő, formás termetét divatos, csipkediszes selyemblúz fedte s rózsaszinszalagos, pofon csapolt szalmakalapja oly sikkesen volt fejére téve, mintha vérbeli pesti leány lenne. A fiatal kis leány még nem régen tudta meg, hogy az erény­e kincs, de mihelyest rájött, mindjárt értékesítette. A rongyos kis parketruhát így váltotta föl rajta a drága su­hogó selyem. Szóval vele az történt, hogy bukásának köszönheti emelkedését, azonban elég okos volt hozzá, hogyan kell ostobasá­got elkövetni: erényének sírkövét az­­ ék­szeresboltokban vásároltatta meg. De mert sok ilyen tüzes ragyogó emléket szeretett volna vásároltatni magának, mindig többet volt a korzón s mivel tegnapelőtt még éjfél után sem akarta a korzón kivetett hálóját bevonni s hazatérni a rendőrök szegődtek mellé kísérőül, akik azután bevitték a kapi­tányságra. A hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy Horváth Juliskának hívják, most múlt 15 éves és hogy az utcán csak azért sétált, mert szereti a friss levegőt. Tiltott sétálás miatt öt napi elzárásra ítélték. És mert Juliska nagyon szereti a friss levegőt, a rendőrkapitány elrendelte, hogy a börtön ablaka állandóan nyitva maradjon, mire Juliska keservesen sírva fakadt, elárulva ezzel, hogy azon a bizo­nyos éjszakán éjfél után 1 órakor nem a friss levegő kedvéért sétált az utcákon . . . A korán rossz útra tért csúnya kis láp­virágot, ha a rémért büntetést kitöltötte, illetőségi helyére fogják toloncolni.­­Egy bérlő szerencsétlensége. A múlt éjjel hajmeresztő szerencsétlenség történt Kis­­cséripuszta állomáson. A városunkban is jól ismert Fischer Antal kiscséripusztai bérlő Székesfehérvárról utazott haza az este a 6 óra 29 perckor induló gyorsított személy­­vonattal. Fischer elfeledte, hogy ez a vonat Kiscséripuszta állomáson nem áll meg, amikor tehát a vonat keresztül robogott az állomáson, a fiatal bérlő merész elhatáro­zással fölszakította a kocsi ajtaját és kiug­rott a teljes sebességgel haladó vonatból. A következő pillanatban velőtrázó sikoly hallatszott és Fischer eszméletlenül terült el. Az utasok megdermedtek a rémülettől, va­laki megrántotta a vészféket és a vonat hirtelen megáll. A zsúfolásig megtelt vonat utasai leugráltak, körülvették a vérző fiatal­embert, közben oda érkeztek az állomás emberei, hordágyra tették az eszméletlen Fischert és bevitték a lakására. Nemsokára ott volt a két polgárdis orvos és megvizsgálták Fischer Antalt. Külső sé­rülései nem súlyosak, de mert állandóan eszméletlen állapotban van, nem lehetetlen, hogy a vakmerő halálugrás komolyabb belső sérülésekkel járt. HÍREK Füst Tudjátok-e, minálunk még mi az újság? Az áldózát, csupa merő szomorúság ! Mit füstöl a szegény magyar nagy bujába, Hogy a finánc nagy árat rótt a dohányra ! ? Kulin Sándor Huszár Aladár * A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Kulin Sándor főügyész­­helyettesi címmel és jelleggel felru­házott kaposvári ügyészt, a buda­pesti Ítélőtáblához bíróvá, Huszár Ala­dár pécsi ítélőtáblás elnöki titkárt pedig a kaposvári törvényszék elnö­kévé nevezte ki. Kulin Sándor távozását bizonyára sajnálattal veszi tudomásul Kapos­vár közönsége. Hiszen ott volt a közkedveltségnek örvendő főügyész­helyettes mindenütt, ahol valami ne­mes és kulturális dologról szó volt. Jószívűsége, mint embernek és mint hivatalfőnöknek, köztudomású volt. De egyszersmind örülnek azon, hogy a budapesti Ítélőtábla oly érdemes, nagytudású embert kapott, mint ami­lyen Kulin Sándor. Huszár Aladárnak, az új törvény­széki elnöknek a neve ismeretes. Marczaliban volt sokáig járásbíró a innen került Pécsre Ítélőtáblás titkár­nak. A kaposvári társadalom benne egy nagy intelligenciájú embert fog nyerni. — Nemességadományozás. A hivatalos lap jelenti, hogy a király dr Fischer Frigyes bécsi lakos, magyar állampolgárnak a ma­gyar nemességet adományozta. — Névmagyarosítás. Goldberger Izidor kisbárapáti lakos nevét belügyminiszteri en­gedéllyel Gerőre magyarosította. — A közigazgatási bizottság ülése. So­mogyvármegye közigazgatási bizottsága ju­lius 12-ikén délelőtt kilenc órakor a megye­háza kistermében ülést tart, melyen a szo­kásos havi jelentéseket olvassák föl. — Vaskoronarend. A király báró Kemény Kálmánnak, a főrendiház alelnökének föl­mentése alkalmából a vaskoronarendet ado­mányozta. — Uj albiró. A király Czörényi Károly szigetvári járásbirósági jegyzőt a siklósi já­rásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Somogy-, Baranya-, Tolnamegyei erdé­szeti- és vadászati egyesület vasárnap tar­totta Pécsett évi közgyűlését, melyen a föld­­mivelésügyi miniszter és számos rokon­egyesület képviseltette magát.­­ Hétfőn a résztvevők kirándultak a Huttmann bárók híres belistyei (drávaparti) faipartelepére, a tannin és faszesz-gyártás tanulmányozása céljából. — Kitüntetett aratógazda. Homokszent­­györgyön tegnap délután Meller földbirtokos szép ünnepélyt tartott Lipics Ferenc arató-

Next