Somogyi Hirlap, 1912. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1912-03-09 / 55. szám
. Itt áll ezen fényesen berendezett hajlék. Amint az előcsarnokban elhelyezett kis márványtábla tanúsítja, a Márffy Emil bőkezű támogatásából. Talán furcsának tűnhetik föl, hogy egy előkelő úri társaság ajándékok elfogadását így honorálja, mintha ez megalázkodás volna. Közügyek és közjónak szolgáló intézmények adományokkal elősegítése, nemes lelkek tulajdona, a közönség kötelessége pedig a hálás köszönet. De nem rideg ajándékozás tárgya volt ez, hanem lelkes támogatása a közügynek, a társadalom nemes munkájának elősegítése, mert az ajándékozó egész építkezés ideje alatt maga személyesen intézte, vezette az építkezés dolgát, ahol hiányt látott, azt azonnal pótolta sajátjából és végül földiszítette ekként, amint áll, saját vagyonából, anélkül, hogy valaha bárkitől erre fölhívást várt volna. A történelem azt tanúsítja, hogy az erkölcsi világban csak azok tudtak maradandó alkotásokat biztosítani, akik meleg érzéssel, az emberek nemes indulataira hivatkoztak. Márffy Emil munkája ilyen irányú volt, így tűnt el lassanként a kishitűség, a kétségeskedés és helyet foglalt a bizalom, a közügy győzelme. Ez az erkölcsi hatás érezhető a Nemzeti Kaszinó életében, ahol a kölcsönös bizalom, az összetartozandóság érzete, a közügyek szeretete napról-napra erősödik és e díszes hajlékban nemes irányzat uralkodik. Elhatározták a Kaszinó tagjai, hogy Márffy Emil arcképét megfestetik, hogy a késő kor is ismerje azon férfiút, aki ezen egyesület életére olyan kiváló befolyást gyakorolt, nem csupán nagylelkű adományaival, de erkölcsi erejének hatásaival. Íme itt az arckép, amit ezennel bemutatunk és kérjük az Istent, hogy az élő képmásnak adjon hosszú életet a közjó javára. Szabó Kálmán megható beszéde után Márffy Emil válaszolt: Tisztelt barátaim! Szónok nem vagyok, egyszerű szavakkal válaszolok igen tisztelt, jeles szónokuk beszédére. Meg vagyok hatva a szeretet által, hogy érdemesnek tartották az én arcképemet megörökíteni. Keresetlen, egyszerű szavakkal akarok Önöknek hálás köszönetet mondani. Másokkal karöltve dolgoztam, mert ennek a városnak érdeke volt, hogy ez az előkelő, lelkes sereg állandó otthont találjon. Itt az elérzékenykedés vett erőt Márffy Emilen. Nagy éljenzés és taps után így folytatta beszédét: Mikor a Kaposvári Nemzeti Kaszinó megépítése megérlelődött lelkemben, gróf Széchenyi István szelleme lebegett előttem. Azt akartam, hogy a magyarság, az értelmiség tömörüljön, hogy ez az egyesülés járjon mindig jó példával elől. Nem tekintem ezt az arcképet érdemnek és jutalomnak. Buzdításnak tekintem és így fog hatni reám a jövőre nézve. Köszönöm az irántam tanúsított bizalmat és barátságot, fogadom, hogy azt a legmélyebb érzéssel viselem szívemben. A nagy, szívből jövő éljenzéssel és viharos tapssal kisért beszéd után dr Szaplonczay Manó megyei főorvos egy hatalmas fehér virágcsokrot nyújtott át Márffy Emilnek a következő szavakkal: — A szép leányoknak az a serege, akik Méltóságod által létesített tennisz- és tekepálya élvezeteiben részesültek, megbíztak engem azzal, hogy átadjam ezt a csokrot. Fogadja Méltóságod szívesen azzal a szeretettel, mint amilyennel én, az ő nevükben átnyújtom. Márffy Emil átvette a gyönyörű fehér csokrot és maga elé tette az asztalra. Dr Szaplonczay Manó igy fejezte be beszédét: — Mélyen tisztelt Uraim, a lefolyt ünnepség után lássunk a vacsorához. * Márffy Emil főrend ünneplésére összegyűlt hatalmas társaságnak a Nemzeti Kaszinó dísztermében volt feltörítve. A terítést, asztaldíszítést, valamint az ételrendet Horváth István, a Turul vendéglő és kávéház bérlője rendezte meglepő ízléssel, igazán fényesen. Egy m. betű alakban felállított három sor asztalnál százötvenen foglaltak helyet. Az asztalokon rózsa- és szegfügikiand vonult végig cserépvirágokkal és virágtortákkal tarkítva. A kiszolgálás pontos és gyors volt. Este nyolc órára járt az idő, mikor megkezdődött a vacsora, Barcza— Babák zenekara húzta a régi csárdásokat, majd egyszerre Szabó Kálmán állott föl szólásra. — Mélyen tisztelt uraim, Kaposvár közönségének, társadalmának, közéletének, úgymond, van egy kiváló vezéralakja, jóttevője, mecénása: Márffy Emil ur őméltósága. Ő azon hazafiak sorában foglal helyet, kik lelkük egész erejével munkálkodnak a közjóért, jótettüket titkolják még akkor is, ha már el nem titkolhatják. Oly férfiú ő, ki a közügyet szivének minden melegével, tiszta lélekkel, a legnagyobb odaadással szolgálta. Emléktáblát emeltünk nemrég az ő tiszteletére, de hogy emlékét még jobban megörökíthessük, lefestettük arcképét, hogy ne csak mi lássuk nap-nap után, hanem a késő utódok is tudják azt, hogy a kaposvári Nemzeti Kaszinó új életre támasztását kinek köszönhetjük. Hálánk és elismerésünk vele szemben még ez is mind csekélység és ezért egy indítvánnyal lépek a Kaszinó tagjai elé. Határozzuk el, hogy a mai nagy nap emlékére egy Márffy serleget adományozunk a Kaszinónak és kötelezőleg kimondjuk, hogy minden évben, e nap fordulóján a legelső szónok az ő egészségére üríti ki ezt a serleget. (Éljenzés, taps.) Ami gróf Széchenyi Istvánunk szellemében ürítem a serleg helyett, poharamat Márffy Emilre és kívánom, hogy ő a haza javára még sokáig éljen. Most Márffy Emil állott szólásra: — Oly jutalom jutott most osztályrészül nekem, mondotta, melyet meg nem érdemeltem. ígérem, hogy a jövőben is a legnagyobb odaadással, a legjobb szívvel és lélekkel fogok Nemzeti Kaszinónk előrehaladásán munkálkodni. Az önök jósága, megtisztelő barátsága, szeretete egész életemben a legszebb emlékem lesz. A szűnni nem akaró éljenzés után dr Bárdió György királyi közjegyző beszélt. Elmondta, hogy elsősorbban üdvözölheti Márffy Emilt a fehér asztalnál, de most ő a Kaszinó érdemekben gazdag igazgatóját és mindazokat élteti, akik megépítették a Kaszinót és dolgoztak azon, hogy ez a kiváló testület állandó helyet kapjon. Bakonyi Ferenc és Kellauer Gábor beszélt még ezután. A banker étrendje a következő volt: MÁRFFY EMIL UR Őméltósága arcképteleplezésének ünnepélye alkalmából Nemzeti Kaszinó 1912 évi március 7-én ÉTREND: Fogas jó asszony módjára Bélszín tűzdelve és borjú vegyesen Vegyes körítés és idény saláta Túrós és almás rétes Kertészke Sajt HORVÁTH ISTVÁN „Turul“ vendéglős A vacsora tiz órakor ért véget. A díszes társaság még sokáig maradt együtt. .SOMOGYI HÍRLAP"_____ 1912 március 9 A kormány lemondása Kaposvár, március 8. A Khuen Háderváry-kormány beadta lemondását. Őfelsége döntését a miniszterelnök a képviselőhöz mai ülésén jelentette be és ugyanakkor a Ház az üléseit is elnapolta. A válság tehát■ nem az egyszerű kormányválság, hanem egy ennél sokkal komplikáltabb, mélyebben járó válság forma szerint is kitört. Különböző okokból, mi a Khuen-Héderváry-kormányt, bár válságba jutott, nem temetjük. Nem sietjük el a sírfeliratát, mert a jövőbe senki se láthat. Ha valaha volt magyar kormányválság, amely érdekes és nem várt fordulatokban bővelkedő s amely meglepetéseket tartogathat a tarsolyában: ez a mostani válság ilyen. Ám ha még nem temetjük is a kormányt, mélabús gondolatok támadnak bennük, vizsgálva az okokat, amelyek lemondásra kényszerítették. Nem kívánunk elébe vágni a miniszterelnök bejelentő nyilatkozatának, annyit azonban, a bennünket lenyűgöző korlátok dacára hirdethetünk, hogy a lemondás állapotában levő Khuen-Héderváry-kormány ezt a sorsot meg nem érdemelte. Kilenc hónapig kikötve a véderőjavaslatok sziklájához, ellenzéki keselyűktől körülvijjogva és tépdesve: tragikus sors, hogy nem fejezhette be küzdelmét; hogy mikor már az eléje tornyosuló nehézségek kilenc tized részét legyőzte, akkor kellett megérnie, hogy a miért küzdött, amiért a lelkét kitette, — a védermi javaslatok — zátonyra futottak. Különös játéka a véletlennek, hogy egy oly kormány, amely az országot a politikai anarchia örvényéből kiszabadította, egymással meghasonlott párttöredékek helyébe egy tömör és megbízható többségi pártot hozott össze, puszta létezésével, kivihető, józan