Somogyi Hirlap, 1916. december (13. évfolyam, 277-301. szám)

1916-12-16 / 289. szám

2 Az alispán rendelete a konvenció rekvirálásáról. A felesleg lefoglalása. Kacskovics Lajos alispán a rekvirálással kapcsolatban a következő rendeletet adta ki: Az országos közélelmezési hi­vatal folyó évi 5000. számú rendeletének 9. bekezdése értel­mében a gazdasági cselédeknek bér fejében adott gabonának a folyó évi 1750. számú M. E. rendelet 5. §-ába meghatározott napi és fejenkénti 18 kilogram­mot meghaladó feleslege a kon­venció kimérése napján rekvirá­­landók. Miután azonban fenti rendelet ezen rekvirálás mikénti keresztülvitelére nézve útbaiga­zítást nem ad, szükségesnek tartom uraságtokat a rendelet intenciójának megfelelő egyön­tetű eljárás céljából a követke­zőkről értesíteni: A rendelet azon intézkedésé­ből, hogy a rekvirálásnak a konvenció kimérése napján kell történni, következik, hogy a zár alá vétel negyedévenként s csu­pán az akkor kimért gabona­­mennyiség feleslegére foganato­sítható. Ebből következik, hogy a konvenció kimérésénél a rek­­viráló közegnek jelen kell lenni, aki a cselédnek tényleg kimért gabonából visszatartható mennyi­séget a családtagok számának megfelelően megállapítja, a fe­lesleget átveszi s azt vagy nyom­ban elszállítja, vagy biztos zár alá helyezi. Hogy ez keresztülvihető le­gyen, szükséges, hogy a gazda a kimérés napját a községi elöljárósággal előre tudassa, esetleg azt az elöljárósággal egyetértőleg állapítsa meg, hogy az elöljáróság kiküldöttje a mé­résnél jelen lehessen. A kikül­dött tartozik a cselédeket ezen eljárás törvényes voltára s az átengedés megtagadásának tör­vényes következményeire figyel­meztetni. Az egész konvenció feleslege egyszerre nem rekvirálható, mert a rekvirálásnál az időközi cse­lédváltozások, az újonnan fel­fogadott cseléd viszonyai figye­lembe veendők, például ha a munkaadónál a cselédek száma ugyanaz is marad, de pld. az eltávozott két gyermekes cseléd helyett több gyermekes cseléd jön, akkor már más lesz a rek­­virálási eredmény. A községi elöljáróság a kör­zeti bizományosnak a rekvirált készletek átvételére lehető rövid A csikszeredaiak kérése Kaposvár városához. Támogatást kérnek a várostól. Szomorú írást hozott a posta a városhoz. Csíkszereda nemes tanácsa kopogtat Kaposvár vá­rosának ajtaján. Ebben a kérés­ben benne van az oláhdulta székelyföld minden keserűsége és bánata. Csíkszereda tehát odajutott, hogy kénytelen-kellet­len a többi, szerencsésebb váro­sokhoz kell fordulna. Adjatok, mit adott az Isten . . . Hogyan is kezdődött Csíksze­reda kálváriája? Augusztus vé­gén az alattomos oláh horda, a földkerekség legutolsó söpredék hada rátört a védtelen székely­földre. Menekült, ki merre tudott, de sok helyütt a veszély érzetén felülemelkedett a szülőföld sze­­retete, öregek és ifjak, asszo­nyok és hajadonok ott maradtak a házi tűzhely megvédelmezé­­sére. A oláh had rohant a biz­tosnak vélt zsákmányra, magá­val vitte üres szekereit, hogy a rablott holmit hazaszállíthassa. A rablóknak azonban előbb meg kellett fizetni a megkívánt ide­gen holmiért. A székelység szent haragra gerjedt a betolakodó rablók ellen s Csaba királyfi árván hagyott népének öregje és apraja ősi virtusának feltá­madásával fejszékkel, baltákkal és dorongokkal támadt az alat­­tomban reátört ellenségre. Az ember-ember ellen való egyenlőt­len harcban az öreg székely apák, nagyapák és gyermekifjak ki­­ömlő piros vére festette vér­vörösre a házi tűzhelyet. Az oláh horda csak holttestükön át juthatott be. A görög vitézek Thermopylese ismétlődött meg a székely falvakban. Nem fajult el még a székely vér, minden csöppje drága gyöngyöt ér . . . A feldúlt, összerombolt, fel­perzselt székely községek és városok kifosztva, letarolva ke­rültek vissza seregeink kezébe. Ez a szomorú sors érte Csík­szeredát is. A csíki székelység fővárosa a pusztulás és vac pusztítás képét mutatja. Polgár­­mestere és tanácsa már számba vette, mit veszített a város, an­nak népe, mily értékeket pusz­­ított el, tett tönkre a hitszegő Ferdinánd bocskoros hada. Csaba krályfi népét sem kímélte meg a világégés, 12 évszázad múlva újra megismétlődött a magyar­ság Etelközi tragédiája, a férfiak és vitézek hadbaszállása közben tört reájuk, az otthonhagyott vénekre és ifjakra a gonosz szomszéd rabló hajlama. A sokat szenvedett csiki nép nevében kopogtat most Csík­szereda. Adjunk, amink van s részvéttel segítsünk letörölni a székelység könnyeit. Csíkszereda kérelmével a vá­ros legközelebbi közgyűlésén foglalkozik. A petróleumhiány. Felszólalás a közönség köréből. Az országos petróleumhiány leginkább itt a vidéken érez­hető. A panasz eziránt általános és gyakori, a petróleumhiány a vidéken óriási mérveket ölt. Vidéken a petróleum életkérdés, miután ez az egyedüli világító anyag. A vidéki közönség ezidősze­­rint a napok rövidsége folytán rendes napi munkáját csak pet­róleum világítás mellett képes elvégezni, így aztán nem csoda, ha tejet, tejfölt, tojást vagy bár­mi terményt ad ajándékba a kapzsi kereskedőknek, 2 deci petróleum kiszolgáltatása ellenében. Természetes, amilyen az aján­dék nagysága, ehhez mérten emelkedik a petróleum deci­száma. De most már a keres­kedő nem elégszik meg az aján­dékkal, tovább megy ... Ma már csak úgy ad petróleumot, ha az ajándék mellett legkeve­sebb 20 korona értékű portékát vásárol. Hisz én magam láttam és tapasztaltam ezt nem egy­szer. Dh hány tanúval tudnám ezt a szomorú tényt a bíróság előtt is bizonyítani. Tisztelet a kivételnek. Ez a felszólalás csak azokra a kapzsi kereskedőkre vonatkozik, akik a háború alatt maguknak erre érdemeket szereztek. — Nincs petróleum — ezzel fogadják az embert, alighogy az ajtón belép az üzletbe. — Ha nem tetszik mást vá­sárolni, mint csak petróleumot, meg cukrot, akkor csak ki-k az üzletből. Én már magam is annyi sok nélkülözhető szük­ségtelen holmit összevásárol­tam, tisztán csak azért, hogy ennek ellenében egy kis petró­­eumot kaphassak. Ez tarthatatlan állapot! Hová fog ez vezetni ? Hát csak akkor van petróleum, ha cserébe élel­met adunk ? Vagy ha meg kil­ön legkevesebb 20 korona ér­tékű holmit vásárolunk? Itt a mi vidékünkön ismerek egy ke­reskedőt, aki a háború előtt mindig a boltajtóban állt és úgyszólván kötéllel igyekezett vevőközönségét összefogdosni. És ma dühösen, bősz haraggal utasítja ki az üzletből azt, aki venni szeretne. Úgy hiszem, hogy az ilyen irányú petróleum­hiánynak egészen mégsem a petróleumhiány az oka, hanem az a legnagyobb oka, hogy az ára maximálva van és így nem lehet az árt tetszés szerint emelni. (f. p.) SOMOGYI HÍRLAP 1916. december 16. időt tűzzön ki, amikor a bizo­mányos az átvett gabona árát nyomban kifizetni köteles lesz. Kaposvár, 1916. december 13. Kacskovits Lajos alispán. Ezt a rendeletet a főbiráknak és a kaposvári polgármesternek ma küldte meg az alispán. A király elutazott. BÉCS, december 15. A „Wiener Zeitung“ jelenti. A király tegnap este Bécs­­ből elutazott. — A magyarság legszentebb ügyét szolgálja, ha hadikölcsönt jegyez. A kaposvári izr. hitközség elnökségétől. 329­ 1916. sz. MEGHÍVÓ. Van szerencsém a hitköz­ség t. tagjait a f. hó 2- án kedden délután fél 5 órakor, a hitközségi tanácsteremben tartandó rendes évi közgyűlésre teljes tisztelettel meghívni. Tárgysorozat : 1. Elnöki jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Hat tag választása az adófelszólamlási bizottságba. 4. Három nappal a köz­gyűlés előtt a hitközségi iro­dába írásban benyújtott netáni indítványok feletti határozat­­hozatal. Kaposvár, 1916. dec. 14. VIDOR FERENC hitk. elnök.

Next