Somogyi Hirlap, 1946. március (2. évfolyam, 50-73. szám)

1946-03-01 / 50. szám

II. évfolyam, 50. szám, m­. 12.000 p. Kaposvár, 1946. március 1., péntek. A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT LAPJa Új korszak a parasztság érdekvédelmében B. Szabó államminiszter: „Mi egyetlen társadalmi réteg ellen sem szervezkedünk komoly ábrázatú munkába, szik­kadt gondban és ezeresztendős ro­botban edződött szívű magya­rok hatalmas tábora töltötte meg a kacagástól és sok sikamlós s rá­tától átitatott Városi Színház dí­szes falait. A színpadon egyszerű asztal kö­rül ugyanazokból a kis falvakból jött falusi emberek ültek, mint a nézőtéren s külsőre nem lehetett megállapítani, hogy ők a vezetői, talán abból, hogy szemükben fana­tikus tűz, az éles higgadtság nyu­godtsága és az egyszerű komoly­ság fénylett. Akik messzi kis falvak földes szobáiból hajnalba kelve, kanyar­gós országutak gidres-gödrös me­zőin fáradtra rázatták magukat a durva kocsi kemény ülésdeszká­ján, azért jöttek Kaposvárra, hogy a végre megvalósuló érdekvédelmi szervezet­ükben meghatározzák sor­suk irányát. A Parasztszövetség tartotta alakuló közgyűlését. A közgyűlést Fekete István gazda a parasztságért kiálló ver­sével nyitotta meg. Ezután Cséplő Jenő, a somo­gyi Parasztszövetség lelkes szerve­zője és életrehívója röviden vissza­tekintett a szervezési nehézségek­re és ismertette az előkészítő bi­zottság által megszövegezett alap-­­ szabályokat. Miután a közgyűlés az alapsza-­­ bályokat egy-két felszólaló indít-­­ ványának megvitatása után elfo­­ gadta, Papp Sándor szilvásszent­ i mártoni gazda személyében meg-­­ Választották a szövetség elnökét.­­ A tisztikar megválasztása után B. Szabó István államminiszter egyszerű tiszántúli gazdaember állott fel szólásra. Beszédében­­ visszanézett a Parasztszövetség vi­­­­szontagságos múltjára. Elmondot­­­ta, hogy micsoda nehézségek árán­­ sikerült a múlt kormányzat alatt; a parasztság érdekvédelmi szerve-­­­zetét életrehívni. Mennyi bizal­­­­matlansággal, mennyi szűklátókö­rű akadékoskodással és még a pa­rasztság közönyével és félelmével is meg kellett küzdeni. Mert bi­zony — mondotta — voltak sokan, akik jobban szerették, ha kezet fog velük az alispán vagy a m­uk kormányzat valamelyik hatalmas­sága. Ma azonban már megváltozott a helyzet. Már senki sem idegen­kedik a »paraszt« szótól és bizony akadnak szép számmal olyanok is, akik hirtelenében előkeresik va­lamelyik paraszti ősüket, hogy ez­zel demokratábbá váljanak. A parasztság nagy többségének közönye miatt a kormányzat szük­ségesnek tartja, hogy a parasztsá­got kötelezze az érdekvédelmi szö­vetkezetekbe való tömörülésre. Er­re az érdekvédelmi szervezetre azért van szükség, hogy a többi Részen van egy hőszolgáltatási tervezet is folytatta beszédét a miniszter. Azt mondhatnánk, vége a háborúnak, mikor szabadul fel hát megkötöttsége alól a paraszt­ság? Tisztában kell azonban len­nünk azzal, hogy a belső rend­nek és a belső fegyelemnek alap­ja az, hogy ebben az országban van-e éhező ember. Természetszerű, hogy a beszol­gáltatások nem lesznek olyan magasak, amit ne lehessen el­viselni és senki más, semmi más célra a beszolgáltatásra előírt kvótán felül többe­t igénybe nem vehet. Ebben a beszolgáltatásban a jó­vátétel is benne lesz. A beszolgál­tatott termények után olyan árakat társadalmi érdekvédelmi szerveze­tekkel szemben a parasztság meg­védje jogos követeléseit, mert pél­dául sosem kérdezték meg ezideig a parasztságot, hogy mennyi le­gyen a búza hivatalosan megállapí­tott ára, adjanak, amelynél fogva az illető gazda családját fenn tudja tartani és gazdaságát tovább tudja fejlesz­teni. Követelte ezután a miniszter, hogy a beszolgáltatott termények ellenértéke fejében iparcikkeket nyújtson az állam a gazdának és bejelentette, hogy a fennmaradó követelésekről csekket kap a be­szolgáltató, amely beváltáskor mindig annyit fog érni, mint amek­kora a beszolgáltatott termények akkori árfolyama Elismerőleg nyilatkozott a ma­gyar nők ed­digi magatartásáról, amit a politikában tanúsítottak és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a parasztszövetség ke­retén belül is kiveszik részüket a munkából. Vidovics főispán: „Csínján bánjunk a tűzzel..." Kiss Sándor: „Am­ikor a magyarság 10 százaléka élvezte a 90 százalékos nemzeti jövedelmet..." Készül a kötelező paraszt érdekvédelmi törvény Lesz beszolgáltatás a jövőben is Miért lehetnek csak paraszt tagjai a szövetségnek ? Meg kell állapítanom azt — mondotta a miniszter — és ne ve­gye ezt sérelmesnek senki, hogy azokat a pártokat, amelyeket rend­szerint a kisgazdák kezdtek eb­ben az országban s amikor hatal­mas munkájukkal megerősödött, akkor rendszerint az következett be, hogy a velük állandó közös­ségbe nem élő haszonlesők lep­ték el, magukhoz ragadták a­­ vezetést és az egész parasztsá­got mellékvágányra terelték. Ebből a szempontból indult ki a Parasztszövetség vezetősége, ami­kor úgy állapította meg az alap­szabályokat, hogy rendes tagja csak az lehet a szövetségnek, aki állandóan hivatásszerűen mező­­gazdálkodással foglalkozik. Mi egyetlen társadalmi réteg ellen sem szervezkedünk A továbbiakban B. Szabó állam­miniszter kitért az ipari munkás­ság régi, sok küzdelemmel életre­­hívott érdekvédelmi szervezetére, a szakszervezetre. Kifejtette, hogy a parasztság nem illeszkedik be tagként a 27 fajta szakszervezet közé, mert ha ezt tenné, akkor éppen annyi szava lenne, mint a 27 közül bármelyiknek. — Mi — mondotta amit aka­runk, nem most hangoztatjuk elő­ször, nem most bontottuk ki zász­lónkat. Már régen világosan meg­mutattuk a célt, világosan meg­mutattuk az utat is, amelyen ha­ladni akarunk. Mi egyetlen társa­dalmi réteg ellen sem szervezke­dünk, mi tisztára a parasztság gazdasági és kulturális felemelke­déséért küzdünk. Politika­mentesen Beszélt ezután arról, hogy a pa­rasztság érdekvédelmi szervezete­tébe mindenki, párttagságra való tekintet nélkül beléphet. Elítélte azt a törekvést, amely arra irá­nyul, hogy a parasztság sorait megbontsa, mondván, hogy az egyes paraszti kategóriák között más az érdeke az 5, 10, 15, 30 stb. hold nagyságú birtokkal rendelke­ző parasztságnak. Annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy a földmunkás tö­megeknek szintén a Parasztszövet­ségben van a helyük, de csak azok­nak, akik egy magyar népi állam kialakításán fáradoznak, mert , »mi nem akarunk ebben az országban kolhozban élni« — szögezte le a miniszter. Közigazgatási választások A szanálással kapcsolatban be­szélt arról, hogy a felszabaduló több, mint kétszázezer tisztviselő a mezőgazdaságban tág munkalehe­tőségeket talál és így biztosíthatja jövőjét. A közigazgatás demokra­tizálásával kapcsolatban bejelen­tette, hogy a közeljövőben mindenütt meg­tartják a közigazgatási tiszt­viselői választásokat és a vá­­választások alapján minden párt megkapja a számarányá­nak megfelelő méltó képvisele­tet­. Az inflációról beszélve, megálla­pította azt a sajnálatos tényt, hogy, a kormány az inflációval kapcso­latban majdnem tehetetlen és ezt csak a többtermelés változtathat­ja meg. Beszédét a békekötés eljövendő új, boldogabb korszakának remé- l nyével fejezte be. Rendezzék a cukor- és dohányügyet B. Szabó államminiszter halai-­­ más tetszéssel fogadott beszéde­­ után Kovács József nemzetgyű­lési képviselő, szilvásszentmártoni kisgazda állott fel szólásra és elő-­­ször is a Parasztszövetség megin­­­dulásának viszontagságos körül-­­­ményeit ismertette. Visszautasítot­­ta azokat a vádakat, amelyek a­ Kisgazda Párt ellen irányulnak és úgy tüntetik fel a Kisgazda Pár­tot, mintha a földreformnak ellen­ követelte, teremtsenek rendet az erdők ügyében, mert úgy látja, hogy a földreformot és általában a falusi nép célkitűzéseit minde­nütt igyekeznek megérteni, csak éppen az Erdőigazgatóságnál nem. Követelte továbbá, juttasson a kor­mányzat több cukrot a cukorrépa­­termelőknek és tegyék lehetővé azt, hogy minden kisgazda száz palánta dohányt adómentesen ne­velhessen. Nyissátok fel szemeteket Kovács József forradalmi len­dületű beszédét a Parasztszövetség budapesti kiküldöttjének, Kiss Sándornak alapos felszólalása kö­vetkezett. A statisztika rideg szám­adataival ismertette a magyarság helyzetét és világosan bebizonyí­totta tragédiánk alapokait. A múlt­ban az volt a helyzet, hogy 10 szá­zalékos uralkodó kisebbség él­vezte a nemzeti jövedelem 90 szá­zalékát és a többi 90 százalék pe­dig a 10 százalékos jövedelemből sínylődött. Ma mi a helyzet? — tette fel a kérdést Kiss Sándor. Ma három réteg van, amely a régi politikai hatalmat gyakorolhatja. A munkás­ság, a parasztság és az úgynevezett nagypolgárság.

Next