Somogyi Hirlap, 1946. március (2. évfolyam, 50-73. szám)
1946-03-01 / 50. szám
II. évfolyam, 50. szám, m. 12.000 p. Kaposvár, 1946. március 1., péntek. A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT LAPJa Új korszak a parasztság érdekvédelmében B. Szabó államminiszter: „Mi egyetlen társadalmi réteg ellen sem szervezkedünk komoly ábrázatú munkába, szikkadt gondban és ezeresztendős robotban edződött szívű magyarok hatalmas tábora töltötte meg a kacagástól és sok sikamlós s rátától átitatott Városi Színház díszes falait. A színpadon egyszerű asztal körül ugyanazokból a kis falvakból jött falusi emberek ültek, mint a nézőtéren s külsőre nem lehetett megállapítani, hogy ők a vezetői, talán abból, hogy szemükben fanatikus tűz, az éles higgadtság nyugodtsága és az egyszerű komolyság fénylett. Akik messzi kis falvak földes szobáiból hajnalba kelve, kanyargós országutak gidres-gödrös mezőin fáradtra rázatták magukat a durva kocsi kemény ülésdeszkáján, azért jöttek Kaposvárra, hogy a végre megvalósuló érdekvédelmi szervezetükben meghatározzák sorsuk irányát. A Parasztszövetség tartotta alakuló közgyűlését. A közgyűlést Fekete István gazda a parasztságért kiálló versével nyitotta meg. Ezután Cséplő Jenő, a somogyi Parasztszövetség lelkes szervezője és életrehívója röviden visszatekintett a szervezési nehézségekre és ismertette az előkészítő bizottság által megszövegezett alap- szabályokat. Miután a közgyűlés az alapsza- bályokat egy-két felszólaló indít- ványának megvitatása után elfo gadta, Papp Sándor szilvásszent i mártoni gazda személyében meg- Választották a szövetség elnökét. A tisztikar megválasztása után B. Szabó István államminiszter egyszerű tiszántúli gazdaember állott fel szólásra. Beszédében visszanézett a Parasztszövetség viszontagságos múltjára. Elmondotta, hogy micsoda nehézségek árán sikerült a múlt kormányzat alatt; a parasztság érdekvédelmi szerve-zetét életrehívni. Mennyi bizalmatlansággal, mennyi szűklátókörű akadékoskodással és még a parasztság közönyével és félelmével is meg kellett küzdeni. Mert bizony — mondotta — voltak sokan, akik jobban szerették, ha kezet fog velük az alispán vagy a muk kormányzat valamelyik hatalmassága. Ma azonban már megváltozott a helyzet. Már senki sem idegenkedik a »paraszt« szótól és bizony akadnak szép számmal olyanok is, akik hirtelenében előkeresik valamelyik paraszti ősüket, hogy ezzel demokratábbá váljanak. A parasztság nagy többségének közönye miatt a kormányzat szükségesnek tartja, hogy a parasztságot kötelezze az érdekvédelmi szövetkezetekbe való tömörülésre. Erre az érdekvédelmi szervezetre azért van szükség, hogy a többi Részen van egy hőszolgáltatási tervezet is folytatta beszédét a miniszter. Azt mondhatnánk, vége a háborúnak, mikor szabadul fel hát megkötöttsége alól a parasztság? Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a belső rendnek és a belső fegyelemnek alapja az, hogy ebben az országban van-e éhező ember. Természetszerű, hogy a beszolgáltatások nem lesznek olyan magasak, amit ne lehessen elviselni és senki más, semmi más célra a beszolgáltatásra előírt kvótán felül többet igénybe nem vehet. Ebben a beszolgáltatásban a jóvátétel is benne lesz. A beszolgáltatott termények után olyan árakat társadalmi érdekvédelmi szervezetekkel szemben a parasztság megvédje jogos követeléseit, mert például sosem kérdezték meg ezideig a parasztságot, hogy mennyi legyen a búza hivatalosan megállapított ára, adjanak, amelynél fogva az illető gazda családját fenn tudja tartani és gazdaságát tovább tudja fejleszteni. Követelte ezután a miniszter, hogy a beszolgáltatott termények ellenértéke fejében iparcikkeket nyújtson az állam a gazdának és bejelentette, hogy a fennmaradó követelésekről csekket kap a beszolgáltató, amely beváltáskor mindig annyit fog érni, mint amekkora a beszolgáltatott termények akkori árfolyama Elismerőleg nyilatkozott a magyar nők eddigi magatartásáról, amit a politikában tanúsítottak és annak a reményének adott kifejezést, hogy a parasztszövetség keretén belül is kiveszik részüket a munkából. Vidovics főispán: „Csínján bánjunk a tűzzel..." Kiss Sándor: „Amikor a magyarság 10 százaléka élvezte a 90 százalékos nemzeti jövedelmet..." Készül a kötelező paraszt érdekvédelmi törvény Lesz beszolgáltatás a jövőben is Miért lehetnek csak paraszt tagjai a szövetségnek ? Meg kell állapítanom azt — mondotta a miniszter — és ne vegye ezt sérelmesnek senki, hogy azokat a pártokat, amelyeket rendszerint a kisgazdák kezdtek ebben az országban s amikor hatalmas munkájukkal megerősödött, akkor rendszerint az következett be, hogy a velük állandó közösségbe nem élő haszonlesők lepték el, magukhoz ragadták a vezetést és az egész parasztságot mellékvágányra terelték. Ebből a szempontból indult ki a Parasztszövetség vezetősége, amikor úgy állapította meg az alapszabályokat, hogy rendes tagja csak az lehet a szövetségnek, aki állandóan hivatásszerűen mezőgazdálkodással foglalkozik. Mi egyetlen társadalmi réteg ellen sem szervezkedünk A továbbiakban B. Szabó államminiszter kitért az ipari munkásság régi, sok küzdelemmel életrehívott érdekvédelmi szervezetére, a szakszervezetre. Kifejtette, hogy a parasztság nem illeszkedik be tagként a 27 fajta szakszervezet közé, mert ha ezt tenné, akkor éppen annyi szava lenne, mint a 27 közül bármelyiknek. — Mi — mondotta amit akarunk, nem most hangoztatjuk először, nem most bontottuk ki zászlónkat. Már régen világosan megmutattuk a célt, világosan megmutattuk az utat is, amelyen haladni akarunk. Mi egyetlen társadalmi réteg ellen sem szervezkedünk, mi tisztára a parasztság gazdasági és kulturális felemelkedéséért küzdünk. Politikamentesen Beszélt ezután arról, hogy a parasztság érdekvédelmi szervezetetébe mindenki, párttagságra való tekintet nélkül beléphet. Elítélte azt a törekvést, amely arra irányul, hogy a parasztság sorait megbontsa, mondván, hogy az egyes paraszti kategóriák között más az érdeke az 5, 10, 15, 30 stb. hold nagyságú birtokkal rendelkező parasztságnak. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a földmunkás tömegeknek szintén a Parasztszövetségben van a helyük, de csak azoknak, akik egy magyar népi állam kialakításán fáradoznak, mert , »mi nem akarunk ebben az országban kolhozban élni« — szögezte le a miniszter. Közigazgatási választások A szanálással kapcsolatban beszélt arról, hogy a felszabaduló több, mint kétszázezer tisztviselő a mezőgazdaságban tág munkalehetőségeket talál és így biztosíthatja jövőjét. A közigazgatás demokratizálásával kapcsolatban bejelentette, hogy a közeljövőben mindenütt megtartják a közigazgatási tisztviselői választásokat és a váválasztások alapján minden párt megkapja a számarányának megfelelő méltó képviseletet. Az inflációról beszélve, megállapította azt a sajnálatos tényt, hogy, a kormány az inflációval kapcsolatban majdnem tehetetlen és ezt csak a többtermelés változtathatja meg. Beszédét a békekötés eljövendő új, boldogabb korszakának remé- l nyével fejezte be. Rendezzék a cukor- és dohányügyet B. Szabó államminiszter halai- más tetszéssel fogadott beszéde után Kovács József nemzetgyűlési képviselő, szilvásszentmártoni kisgazda állott fel szólásra és elő-ször is a Parasztszövetség megindulásának viszontagságos körül-ményeit ismertette. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek a Kisgazda Párt ellen irányulnak és úgy tüntetik fel a Kisgazda Pártot, mintha a földreformnak ellen követelte, teremtsenek rendet az erdők ügyében, mert úgy látja, hogy a földreformot és általában a falusi nép célkitűzéseit mindenütt igyekeznek megérteni, csak éppen az Erdőigazgatóságnál nem. Követelte továbbá, juttasson a kormányzat több cukrot a cukorrépatermelőknek és tegyék lehetővé azt, hogy minden kisgazda száz palánta dohányt adómentesen nevelhessen. Nyissátok fel szemeteket Kovács József forradalmi lendületű beszédét a Parasztszövetség budapesti kiküldöttjének, Kiss Sándornak alapos felszólalása következett. A statisztika rideg számadataival ismertette a magyarság helyzetét és világosan bebizonyította tragédiánk alapokait. A múltban az volt a helyzet, hogy 10 százalékos uralkodó kisebbség élvezte a nemzeti jövedelem 90 százalékát és a többi 90 százalék pedig a 10 százalékos jövedelemből sínylődött. Ma mi a helyzet? — tette fel a kérdést Kiss Sándor. Ma három réteg van, amely a régi politikai hatalmat gyakorolhatja. A munkásság, a parasztság és az úgynevezett nagypolgárság.