Somogyi Hirlap, 1946. december (2. évfolyam, 265-288. szám)

1946-12-02 / 265. szám

H. évfolyam: 265 szára­­m, 40 fillér Kaposvár, 1946. december 2 . hétfő A FÜGGETLEN KZSGAZDAKIP’Ám.­T LAPJA Sok a bankett Mind sűrűbben és sűrűbben ol­vashatjuk, hogy ennek és ennek az ünnepélyes aktusnak színesíté­sére itt és itt, ennyi és ennyi tem­­­lékes bankettet rendeztek, ame­lyen a helyi gazdasági és politikai élet kiválóságai is résztvettek. Kétségtelen, hogy a gazdasági felemelkedés és jobblét egyik je­le, hogy már ilyen díszebédeket is rendezhetünk és feh­­ér asztal mel­lett örülhetünk egymásnak, mégis például a fejadagcsökkentő ren­delkezések, a szegénység enyhíté­sére rendezett gyűjtések és társa­dalmi akciók valahogy ellentétben állanak ezekkel a dinom-dánomos összej­övtetelekkel és bizonyára több ízben megütközést keltenek azokban, akik a mindennapi élet egészen kicsiny ’kenyérgondjaival küszködnek. Igen sokat beszélünk a szociális igazságtalanság megszüntetéséről, a terhek egyenlő megosztásáról, a széles néprétegek felemeléséről, a hadirokkantak és hadiárvák meg­segítéséről és arról, hogy amíg egyetlen éhező száj remeg ebben az országban, addig a gazdagoknak és az illetékeseknek is meg kell érteni, hogy a régi életszínvonalat bűn visszaállítani és a különleges kiváltságos életmódot fenntartani ▼ajjon mit szól az igéket hallgató nép, amikor a szép szavak­­elhang­zása után megintcsak a kerítésen vagy az ablakrésen keresztül néz­heti, hogyan esznek és mulatnak »az urak«. Vájjon mit gondolnak azokban a faluszéli összeeszká­­bált kunyhókban, ahol két évvel ezelőtt a háború végigsepert és elvitte a szegényember feje fölül a fedelet, amikor , a százterítékes díszlakomákról és a virágos nyel­ven elmondott tosztokról hall? Elképesztően vértlázító drámák­ról számolnak be a lapok Napon­ta a szlovákiai magy­arüldözések­kel kapcsolatban. A határokon a hontalanok kétségbeesett tömegei töltik álmatlanul az éjszakákat s elsorvadt reményekkel gondolnak a holnapra. A nyomortanyákon papirosba burkolva dideregnek százan és százan és lidérces álma­ikban Utolsó megoldásként kísért a Duna és a kötél. Nagy és gazdag nemzetek meg­engedhetik maguknak, hogy széles jókedvvel ünnepeljenek. Mi azon­ban, sajnos, nem tartunk ott. Egyelőre még igen szegények va­gyunk és az újjáépítéssel, nyomor­­ral,­­ív téllel, egész szegénységünk­kel, elesettségünkkel vívott hár­cunkból egyelőre még száműzni kell a díszes összejöveteleket. Igen, ■ünnepelni kell. Szüksége van er­re is az embernek, össze kell is­merkednünk. Közel kell kerül­nünk­­egymáshoz, de próbáljuk meg kevésbé- h­angos eszközökkel, csendesebben, inkább talán csak azzal, hogy „ önzetlenebbül, szeré­nyebben dolgozzunk azon a posz­ton, ahova a nép állított benn­ün­ket. Ünnepeljünk, de inkább csak a lélekben. éd gazdák mindennapos panasza: Fogy a takarmány, soványadnak az állatok és szünetel a szarvasmarhaszállítás A k&^&mkedők vennének,. & gmsdák eladn&nak, de nincs sz^Uítási engedély A gazdák megnyugtatására több­ször hírt adtunk arról, hogy a szarvasmarhaszállítások ekkor és ekkor ismét megindulnak. A terminusok azonban elmúl­tak anélkül, hogy történt vol­na valami. Pedig a helyzet súlyos. A takar­mányhiány különböző okoknál fog­va mindig nagyobb és nagyobb méreteket ölt s a gazdák komor arccal veszik tudomásul, hogy ál­lataik mindennap soványabbak lesznek. Akik még valahogy fel tudnak hajtani valahonnét takar­mányt ,csak meghosszabbítják az állatok életét, de igen sokan kény­szerülnek arra, hogy »kényszervá­­gottan« eladják, vagy másképpen értékesítsék. Illetékes helyről kapott adatok szerint Somogyban néhány száz va­gon marhaszállításra jelentkeztek a kereskedők és a gazdák s erre ezideig csupán 18 va­gonra érkezett szállítási enge­dély. Dr Fekete Tibor főispán már többízben eljárt ebben az ügyben az illetékes minisztériumokban, ahol a szállítások azonnali meg­indítására tettek ígéretet. Novem­ber közepén azonban ismét újabb intézkedés látott napvilágot: táv­irati úton beszüntették a hónap végéig a szállításokat. Csodálkozva állnak a gazdák ezek előtt az intézkedések elött és naponta aggódva várják, mikor ve­szi le már a kormány súlyos gond­jukat vállaikról. Minden várako­zás és késlekedés csak súlyosbítja a helyzetet az állatállomány lerom­lásához és az illegális kereskede­lem felburjánzásához vezethet. Statárium, B-lista és a földigénylő bizottságok a minisztertanács előtt­­ A legutóbbi minisztertanács az igazságügyminiszter javaslatára rendeletet fogadott el az uzsora­­bírósági eljárások gyorsításáról. Elfogadta a minisztertanács a rög­­tönbíráskodás kiterjesztésére és ki­hirdetésére vonatkozó rendeletet is. E szerint a rögtönbíráskodást az ország egész területén kiterjesztik az árdrágító visszaélésekre, köz­ellátás érd­ekeit veszélyeztető cselekményekre, továbbá a közszükségleti cikkek engedély nélküli kivitelére (csempészet). Elhatározta a­­ minisztertanács, hogy a B-listarevízió és a nyug­díjasok B-listájának végrehajtási idejét december 31-ig meghosszab­bítják. A földművelésügyi miniszter elő­terjesztésére szabályozta a minisz­tertanács a községi földigénylő bi­zottságok működését. A rendelet hatálybalépte után a községi föld­igénylő bizottságok csak az OFT határozata alapján alakulhatnak újjá, vagy egészíthetők ki új ta­gokkal. Kimondja a rendelet, hogy a községi földigénylő bizottságok a jóváhagyásra felterjesztett javas­latokat a jóváhagyás előtt nem változtathatják meg. Hetvenmillió forint a karácsonyi segély összege A minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését a dolgozók karácsonyi segélyéről. Eszerint 70 millió forint érték­ben részesülnek segélyben új munkavállalók. A közalkalmazottak, ha nincsen családi pótlékban részesülő család­tagjuk, a IV—XV. fizetési osztályig egységesen 40 forintot kapnak, ha egy-két családi pótlékuk van, akkor­­ a IV—X. fizetési osztályban 110, a XI—XV. fizetési osztályban 80; ha három-öt családi pótlékuk van, a IV—X. fizetési osztályban 80, a XI­­XV. fizetési osztályban 100 forintot kapnak. Az I—III. fizetési osztály nem kap segélyt. Azok a közalkalmazottak, akik nem tartoznak fizetési osztályba, havi 250 forint után úgy kapják a segélyt, mint a XI—XV­. fizetési osztályba tartozók .Ha pedig 250— 1 720 forint közötti fizetésük van, úgy kapják, mint a IV.—X. fizetési osztályba tartozók. A 720 forinton felüli fizetésben részesülők nem kapnak segélyt. Nem állami tanszemélyzet, az önkormányzati tisztviselők és a közüzemi alkalmazottak ugyanazt kapják, mint az államiak. A nyugdíjasok, családi állapotra és fizetési osztályra­ való tekintet nélkül, 40 forintot kapnak. A kollektív szerződés hatálya alá tartozó akár közüle­­teknél, akár magánvállalatoknál al­kalmazott testi és szellemi munka­­vállalók havi 720 forint jövedelem­ig, ha családi pótlékuk nincs, 40 forintot, ha két családtagjukat tart­ják el — ideértve a családi pótlék­ban nem részesülő feleséget is, 80 forintot, ha legalább három csa­ládtagjukat tartják el, 100 forin­tot kapnak. A honvédség zsoldban részesülő tagjai 30 forintot kapnak. Az előírt méreteknél több segélyt akár pénzben, akár természetben kifizetni nem szabad. Lebagózzák el a házakat December 2-án van két esztende­je annak, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg felszabadította Kaposvár várost a német és nyilas terrorista- idill alól. Ezt a napot a­ város kö­zönsége méltóképpen akarja meg­ünnepelni, éppen ezért Boór Ist­ván polgármester kéri a város kö­zönségét, hogy lobogózza fel a há­zakat, hogy ezzel a külsőséggel is kifejezhesse a város közönsége há­láját a felszabadító Vörös Hadsereg iránt. Tegyék közhírré a rögtönítélő bíróság ítéleteit A legújabb rendelkezésekkel kap­csolatban érdekes ötlet merült fel a kaposvári törvényszéken. A kü­lönféle bűncselekmények megaka­dályozása céljából a kaposvári bí­rói kar azt az elhatározását sze­­retné megvalósítani, hogy a rögtönítélő bíróságok ítéle­teit dobszó útján minden köz­ségben hirdessék ki. Eddig ugyanis ezekről a tárgyalá­sokról és ítéletekről csak az érte­sülhetett, aki vagy szereplője volt valami módon jó bűnügynek, vagy pedig újságokban olvasta. Az elrettentő példa statuálása szempontjából az ötletnek rend­kívül nagy jelentősége van, mert a súlyos ítéletek közhírré tétele bi­zonyára fékezné az indulatokat és a szándékokat. A mezőgazdasági munkások a b­e­teg­biztosítása A mezőgazdasági betegbiztosítást egyelőre korlátozott keretek között 1947. január 1-ével életbe léptetik. A népjóléti minisztérium az OTI- val szoros kapcsolatban dolgozik a rendelettervezet előkészítésén, hogy a mezőgazdasági munkások a legjobban ráutalt rétegei a ki­tűzött időben a betegbiztosítási szolgáltatáshoz hozzájuthassanak.

Next