Somogyi Ujsag, 1922. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

Kaposvár, 1922. I?. évfolyam 198 szám Péntek, szeptember 1 3E6IELEHÍK BitBgTÉHT POLITIKAI BEHL» ELŐFIZETÉSI ÁSAK: «“ »« [ ftterarban telefon: I gserfceisíiőség ás kiaáöfeivaíal: Felelős üsser&esató: LOVAS ISTVÁN. Sgye» >sa» ára (jályandfa- I TM­l _____' "'ami I Kaposvár, Eoraua-niea 1. szám. L———-_______________ rokon is) 5 korona.--------------------­Mit akarnak a jelzálog­­bankok Gazdasági életünk vajúdásá­ban eljutottunk végre ahhoz a ponthoz, hogy jelzálogbankjaink nem igen akarják elfogadni a háború előtt adott kölcsönök visszafizetését mai korona ér­tékben. Tudomásunk szerint a kormány ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott, de nem lehe­tetlen, hogy kénytelen lesz fog­lalkozni, mert jól tudjuk, hogy a gazdasági érdekeltségek az egyszer fölvetett fontos kérdés elejtésébe nem egy hamar fog­nak belemenni. A kérdés fontossága meg­érdemli, hogy foglalkozzunk vele. Tudvalevő, hogy jelzálogleve­leink arany koronára szólnak. Ennek következtében az idegen kezekben levő záloglevelek után arany koronában kell fizetniük a kamatot, ami ma olyan óriási összeget jelent, hogy a jelzá­loggal foglalkozó bankokat alap­jukban rendítette volna meg, ha nem sikerült volna egyezkedés­sel a kamatfizetést kitolni. En­nek megfelelően az érdekelt bankok azt remélik, hogy a köl­­csönvevők szintén moratóriu­mot fognak kapni a visszafize­tésre mindaddig, mig koronánk ismét régi értékét éri el, vagy a kölcsön összegét — mai rossz koronára lehet átszámítani. Nagyon nehéz dolog volna elbírálni e kívánság jogos vagy jogtalan voltát, mert nem álla­nak rendelkezésünkre olyan ada­tok, amelyek a kívánság szük­ségszerűségét bizonyítják. A kí­vánság ellen szól azonban min­denesetre az a körülmény, hogy ezek a bankok az ilyen termé­szetű kölcsönök visszafizetése ellen eddig sem a nyilvánosság előtt nem tiltakoztak, sem a visszafizetést nem utasították el. Ezzel a kívánsággal szemben azonban föl kell vetnünk egy másik kérdést. Milyen pénzben fizessék vissza a bankok a há­ború előtt náluk elhelyezett be­téteket? Általánosan tudott do­log, hogy a bankok nagy üz­leti tevékenységüket nem alap-: tőkéjükkel bonyolítják le, hanem a gyümölcsözésre náluk elhe­lyezett betétekkel. Ezek összege ugyanis sokszorosan felülmúlja az alaptőke összegét. Ha már most elismerjük a bankok említett kívánságának jogosságát, föltétlenül azzal egyenlő joguan el kell ismer­niük nekik a betevőknek .ha­sonló követelését Ebből a két jogosnak elis mert követelésből önként adó­dik a kérdés, hogy egyáltalában szükség van-e, lesz-e a mai koronára, ha a gazdasági élet­nek legfontosabb ágából a mai korona végképpen kiszorul ? Mert ilyenformán ki kell szo­rulnia. Ha valaki békebeli tar­tozását, vagy annak kamatát arany koronában tartozik fizetni, akkor természetesen következik, hogy a háború előtt volt va­gyon arany korona marad, a háború alatt szerzett konjunk­turális vagyon pedig arany ko­ronára csökken. És ez volna gazdasági helyzetünknek egye­dül jogos, helyes és tökéletes talpraállitása. Nem kellene ak­kor beszélnünk buzavalutáról, bankóprésről és sok egyéb al­sóbb rendű dologról. De követeljük, hogy ne csak a hitelező barikok kapják arany koronában követeléseiket, hanem a bankoknak hitelező betevők is arany koronát kapjanak adás bankjuktól. Köszönettel tartozunk a jel­zálogbankoknak, hogy ezt a kér­dést fölvetették és kérjük a kor­mányt, ragadja meg az alkal­mat és állítsa vissza arany va­lutánkat. Olyan nagyot lélegze­­nék ettől az ország, hogy min­den bajunkat, még csonka or­szágunk határait is elfujná egyet­len fuvással. Harcok a görög-török írotton Koastaitiiápoly, augusztus 20. (Havas). Angorából jelentik. A front­ról érkező leguíóbbi hírek azt mu tátják, hogy a nikodémiai szaka­szon valóban hadmozdulatok tör téntek A hadműveletek 20 kilomé­ternyi szakaszon mennek végbe, mely Biledzsoknél kezdődik és In­­hinszarnal végződik. A görögök vesztesége jelentékeny A csatáro zásokat nem tartják általános offen zivának, hanem felderítő hadműve leinek. A töiök csapatok továbbra is előrehaladnak Brussa irányába. Ha ez az előrehaladás tovább tart, a görögök abban a veszélyben fo­rognak, hogy ezen a tájon beke­rítik őket, (MTI,) Szeptember 5-én ül össze a nemzetgyűlés Október közepéig vakációznak a hoiatyák — Összehívják a kül­ügyi bizottságot — Ei lesz a Ház aj elnöke? Bldipest, augusztus 30 A nem­zetgyűlés legközelebbi tiését szep­tember hó 5 én 8 órakor tartja. Ek­kor folytatják az adójavaslatok tár­gyalását és döntenek az alelnöki szék betöltéséről. Még bizonytalan, hogy a kormánypárt Almássy Lászlót vagy Fay Gyulát jelöli e ? Az adó­javaslatok letárjzyalása után a Ház hosszabb sztnctre megy, mely való­szinüleg október közepéig fog tar­tani. Uránná a főrendiház reform­jára vonatkozó javaslat kerül tár­gyalás alá. Szó van arról is, hogy a nemzetgyüés ősszeülése előtt Bethlen gróf miniszterelnök össze­hívja a külügyi bizottságot és tájé­koztatja azon intézkedésekről, me­lyeket a kormány tett a magyar ér­dekek megőrzésére. (V\TI.) Szociáldemokrata támadás Magyarország illan az interparlamzatiris konferencián „Térfelei volt a kemmuista rezsim? ‘ — Apponyi Albert válasza Béci, augusztus 31. Az inter­parlamentáris konferencia mai ülé sén többek uián Bernstein Ede német szoc. vezér szólalt fel. Véle­ménye szerint a militarizmussal szemben az egyedüli biztosíték a demokratikus alkotmány. Itt egy példát akarok felhozni — mon dotta Bernstein — egy országét, ahol ugyan a békeszerződés betűi pontosan látszanak betartatni, de ahol annak szellemével nem törőd­­nek s ez Magyarország. (Viharos zaj, közbeszólások, Apponyi Albert gróf szót kér.) Bernsiein folytatja Tényeket akarok felhozni, hogy Magyarországon még ma is több ezer internált sínylődik. (Közbe szólások nagy zaj) Az elnök fi­gyelmezteti a szónokot, hogy ne hozzon a vitába politikai kérdése­ket és maradjon a tárgynál (taps) Bernstein párhuzamot von a ma­gyarországi kommunista rezsimmel, mely véleménye szerint vértelen volt és a mai kormányzat között. Bejelenti, hogy a Konferencián résztvevő szociáldemokraták e ha­tározták, hogy a magyarok felhívá­sát visszautasítják. Elnök arra kéri a szónokot, hogy fejezze be beszédét, mert külön­­ben kénytelen lesz tőle megvenni a szót (Zajos helyeslés.) Bernstein valamennyi szocialista beszédében legmélyebb megbotránkozását fe­jezi ki a magyarországi állapotok­kal szemben, (Lárma, közbeszólá­sok a magyar delegátusoknál, taps a szocialistáknál) Ezután Apponyi Albert gróf szólalt fel. Miután az elnök ur megengedte — mondotta — hogy a tiszteit előttem szóló támadást intézzen Magyarország ellen, jogot vindikálok magamnak, hogy szin­tén felszólaljak A legerélyesebben visszautasítom a Magyarországot ért támadásokat. Az előttem szóló vaószinüjjeg ugyanazokból a for­rásokból meríti értesüléseit, melyek bői az ismeretes memorandum származik és melyek még bizonyos összeköttetésben állanak Szovjet­­oroszországgal. Hogy mennyire téves Bernstein információja, kitű­nik abból is, hogy a magyaror­szági szovjeturalmat vérfelennek mondja. Azok a szoc. képviseld urak, akik a szódái forradalmárok elitélése ellen tiltakoztak, maguk is ismerhetik azt a szellemet és azt a módszert, mely Magyarországon a kommunizmus alatt uralkodott. Teljesen ugyanaz volt az, mint az oroszországi, csak a számítások voltak mások — Bernstein kép­viselő ur rossz szolgálatot tett nekünk, akik a teljes konszolidáció érdekében küzdünk Magyarorszá gon Sajnálom, hogy a szocialista képviselő urak nem fogadták e! a mi meghívásunkat, végeredmény­ben mi nem kényszerithetjük őket csak azt mondhatjuk, hogyha hi­telt adnak az ellenünk szórt rágal­maknak, akkor kötelességük volna eljönni és a mi állításaink igazsá­gáról meggyőződni. A kommuniz­mus után természetszerűleg bekö­­vetkezet reakció alatt olyan dolgok történtek, melyeket nem akarok ta­gadni sem szépíteni, csak azt mond­hatom, hogy ma már ebből a helyzet­ből lassankint kivergődtünk, ma már teljesen helyreállt az egyensúly. Nem szabad reakciót megítélni anél kül, hogy ismernők azokat az ese­ményeket, melyek azt előidézték. Nálunk teljesen feleslegesek voltak a forradalmak, mert azt a demo­kratikus átalakulást, melynek meg­valósítására törekedtek, amúgy is tárcán nyújtottuk eléjük. A forrada­lom a kommunista felfordulás, a román okkupáciő és az ország újjá­építésének nagy munkája után nem hiszem, hogy még egy nép képes lett volna a konszolidációnak azt a fokát elérni, melyet ma már Ma­gyarország elért. Csoportom nevé­ben a leghatározottabban tiltako-A mai szám ára 5 K

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék