Somogyi Ujsag, 1922. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
Kaposvár, 1922. I?. évfolyam 198 szám Péntek, szeptember 1 3E6IELEHÍK BitBgTÉHT POLITIKAI BEHL» ELŐFIZETÉSI ÁSAK: «“ »« [ ftterarban telefon: I gserfceisíiőség ás kiaáöfeivaíal: Felelős üsser&esató: LOVAS ISTVÁN. Sgye» >sa» ára (jályandfa- I TMl _____' "'ami I Kaposvár, Eoraua-niea 1. szám. L———-_______________ rokon is) 5 korona.--------------------Mit akarnak a jelzálogbankok Gazdasági életünk vajúdásában eljutottunk végre ahhoz a ponthoz, hogy jelzálogbankjaink nem igen akarják elfogadni a háború előtt adott kölcsönök visszafizetését mai korona értékben. Tudomásunk szerint a kormány ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott, de nem lehetetlen, hogy kénytelen lesz foglalkozni, mert jól tudjuk, hogy a gazdasági érdekeltségek az egyszer fölvetett fontos kérdés elejtésébe nem egy hamar fognak belemenni. A kérdés fontossága megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Tudvalevő, hogy jelzálogleveleink arany koronára szólnak. Ennek következtében az idegen kezekben levő záloglevelek után arany koronában kell fizetniük a kamatot, ami ma olyan óriási összeget jelent, hogy a jelzáloggal foglalkozó bankokat alapjukban rendítette volna meg, ha nem sikerült volna egyezkedéssel a kamatfizetést kitolni. Ennek megfelelően az érdekelt bankok azt remélik, hogy a kölcsönvevők szintén moratóriumot fognak kapni a visszafizetésre mindaddig, mig koronánk ismét régi értékét éri el, vagy a kölcsön összegét — mai rossz koronára lehet átszámítani. Nagyon nehéz dolog volna elbírálni e kívánság jogos vagy jogtalan voltát, mert nem állanak rendelkezésünkre olyan adatok, amelyek a kívánság szükségszerűségét bizonyítják. A kívánság ellen szól azonban mindenesetre az a körülmény, hogy ezek a bankok az ilyen természetű kölcsönök visszafizetése ellen eddig sem a nyilvánosság előtt nem tiltakoztak, sem a visszafizetést nem utasították el. Ezzel a kívánsággal szemben azonban föl kell vetnünk egy másik kérdést. Milyen pénzben fizessék vissza a bankok a háború előtt náluk elhelyezett betéteket? Általánosan tudott dolog, hogy a bankok nagy üzleti tevékenységüket nem alap-: tőkéjükkel bonyolítják le, hanem a gyümölcsözésre náluk elhelyezett betétekkel. Ezek összege ugyanis sokszorosan felülmúlja az alaptőke összegét. Ha már most elismerjük a bankok említett kívánságának jogosságát, föltétlenül azzal egyenlő joguan el kell ismerniük nekik a betevőknek .hasonló követelését Ebből a két jogosnak elis mert követelésből önként adódik a kérdés, hogy egyáltalában szükség van-e, lesz-e a mai koronára, ha a gazdasági életnek legfontosabb ágából a mai korona végképpen kiszorul ? Mert ilyenformán ki kell szorulnia. Ha valaki békebeli tartozását, vagy annak kamatát arany koronában tartozik fizetni, akkor természetesen következik, hogy a háború előtt volt vagyon arany korona marad, a háború alatt szerzett konjunkturális vagyon pedig arany koronára csökken. És ez volna gazdasági helyzetünknek egyedül jogos, helyes és tökéletes talpraállitása. Nem kellene akkor beszélnünk buzavalutáról, bankóprésről és sok egyéb alsóbb rendű dologról. De követeljük, hogy ne csak a hitelező barikok kapják arany koronában követeléseiket, hanem a bankoknak hitelező betevők is arany koronát kapjanak adás bankjuktól. Köszönettel tartozunk a jelzálogbankoknak, hogy ezt a kérdést fölvetették és kérjük a kormányt, ragadja meg az alkalmat és állítsa vissza arany valutánkat. Olyan nagyot lélegzenék ettől az ország, hogy minden bajunkat, még csonka országunk határait is elfujná egyetlen fuvással. Harcok a görög-török írotton Koastaitiiápoly, augusztus 20. (Havas). Angorából jelentik. A frontról érkező leguíóbbi hírek azt mu tátják, hogy a nikodémiai szakaszon valóban hadmozdulatok tör téntek A hadműveletek 20 kilométernyi szakaszon mennek végbe, mely Biledzsoknél kezdődik és Inhinszarnal végződik. A görögök vesztesége jelentékeny A csatáro zásokat nem tartják általános offen zivának, hanem felderítő hadműve leinek. A töiök csapatok továbbra is előrehaladnak Brussa irányába. Ha ez az előrehaladás tovább tart, a görögök abban a veszélyben forognak, hogy ezen a tájon bekerítik őket, (MTI,) Szeptember 5-én ül össze a nemzetgyűlés Október közepéig vakációznak a hoiatyák — Összehívják a külügyi bizottságot — Ei lesz a Ház aj elnöke? Bldipest, augusztus 30 A nemzetgyűlés legközelebbi tiését szeptember hó 5 én 8 órakor tartja. Ekkor folytatják az adójavaslatok tárgyalását és döntenek az alelnöki szék betöltéséről. Még bizonytalan, hogy a kormánypárt Almássy Lászlót vagy Fay Gyulát jelöli e ? Az adójavaslatok letárjzyalása után a Ház hosszabb sztnctre megy, mely valószinüleg október közepéig fog tartani. Uránná a főrendiház reformjára vonatkozó javaslat kerül tárgyalás alá. Szó van arról is, hogy a nemzetgyüés ősszeülése előtt Bethlen gróf miniszterelnök összehívja a külügyi bizottságot és tájékoztatja azon intézkedésekről, melyeket a kormány tett a magyar érdekek megőrzésére. (V\TI.) Szociáldemokrata támadás Magyarország illan az interparlamzatiris konferencián „Térfelei volt a kemmuista rezsim? ‘ — Apponyi Albert válasza Béci, augusztus 31. Az interparlamentáris konferencia mai ülé sén többek uián Bernstein Ede német szoc. vezér szólalt fel. Véleménye szerint a militarizmussal szemben az egyedüli biztosíték a demokratikus alkotmány. Itt egy példát akarok felhozni — mon dotta Bernstein — egy országét, ahol ugyan a békeszerződés betűi pontosan látszanak betartatni, de ahol annak szellemével nem törődnek s ez Magyarország. (Viharos zaj, közbeszólások, Apponyi Albert gróf szót kér.) Bernsiein folytatja Tényeket akarok felhozni, hogy Magyarországon még ma is több ezer internált sínylődik. (Közbe szólások nagy zaj) Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne hozzon a vitába politikai kérdéseket és maradjon a tárgynál (taps) Bernstein párhuzamot von a magyarországi kommunista rezsimmel, mely véleménye szerint vértelen volt és a mai kormányzat között. Bejelenti, hogy a Konferencián résztvevő szociáldemokraták e határozták, hogy a magyarok felhívását visszautasítják. Elnök arra kéri a szónokot, hogy fejezze be beszédét, mert különben kénytelen lesz tőle megvenni a szót (Zajos helyeslés.) Bernstein valamennyi szocialista beszédében legmélyebb megbotránkozását fejezi ki a magyarországi állapotokkal szemben, (Lárma, közbeszólások a magyar delegátusoknál, taps a szocialistáknál) Ezután Apponyi Albert gróf szólalt fel. Miután az elnök ur megengedte — mondotta — hogy a tiszteit előttem szóló támadást intézzen Magyarország ellen, jogot vindikálok magamnak, hogy szintén felszólaljak A legerélyesebben visszautasítom a Magyarországot ért támadásokat. Az előttem szóló vaószinüjjeg ugyanazokból a forrásokból meríti értesüléseit, melyek bői az ismeretes memorandum származik és melyek még bizonyos összeköttetésben állanak Szovjetoroszországgal. Hogy mennyire téves Bernstein információja, kitűnik abból is, hogy a magyarországi szovjeturalmat vérfelennek mondja. Azok a szoc. képviseld urak, akik a szódái forradalmárok elitélése ellen tiltakoztak, maguk is ismerhetik azt a szellemet és azt a módszert, mely Magyarországon a kommunizmus alatt uralkodott. Teljesen ugyanaz volt az, mint az oroszországi, csak a számítások voltak mások — Bernstein képviselő ur rossz szolgálatot tett nekünk, akik a teljes konszolidáció érdekében küzdünk Magyarorszá gon Sajnálom, hogy a szocialista képviselő urak nem fogadták e! a mi meghívásunkat, végeredményben mi nem kényszerithetjük őket csak azt mondhatjuk, hogyha hitelt adnak az ellenünk szórt rágalmaknak, akkor kötelességük volna eljönni és a mi állításaink igazságáról meggyőződni. A kommunizmus után természetszerűleg bekövetkezet reakció alatt olyan dolgok történtek, melyeket nem akarok tagadni sem szépíteni, csak azt mondhatom, hogy ma már ebből a helyzetből lassankint kivergődtünk, ma már teljesen helyreállt az egyensúly. Nem szabad reakciót megítélni anél kül, hogy ismernők azokat az eseményeket, melyek azt előidézték. Nálunk teljesen feleslegesek voltak a forradalmak, mert azt a demokratikus átalakulást, melynek megvalósítására törekedtek, amúgy is tárcán nyújtottuk eléjük. A forradalom a kommunista felfordulás, a román okkupáciő és az ország újjáépítésének nagy munkája után nem hiszem, hogy még egy nép képes lett volna a konszolidációnak azt a fokát elérni, melyet ma már Magyarország elért. Csoportom nevében a leghatározottabban tiltako-A mai szám ára 5 K