Somogyi Ujsag, 1922. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-13 / 233. szám

Kapsvár, 1922 V. évfolyam 233. szám Péntek, október 13 «E8IELSEJE SERESZTÉBY FOLTOM UHUT ELŐFIZETÉSI áHAI: '«*» *m um I “ Tu­ta“"' 8«rkMítö«é8 «s kiadóhhalal: weife sserkesaló: LOVAS ISTYiJ. Ur« isi. ár. i k.r.n ■«»« » “J J • Kaposvár, gorova-utca 7. 38am. palyaadfarekec 7 herona. gl p Cselekvő tamzténység A lefolyt katholikus nagy­gyűlés valamennyi szónoka a keresztény világnézet előretö­résének legnagyobb akadálya­ként azt a megalkuvást jelölte meg, amely a keresztény tár­sadalom egy igen tekintélyes részében mutatkozik. A régi liberális korszak divatos és hasznos jelszavain felnőtt és érvényesülésre jutott megalku­vók tábora olyan akadály, ame­lyet minden áron el kell távo­lítani, ha úrrá akarjuk tenni országunkban a keresztény er­kölcsöket. Prohászka Ottokár püspök fejezte ki legszabatosabban az intelmet a következő szavakkal­­ .Óvakodjatok a megalkuvóktól, mert azok útjai mindig beka­nyarodnak a ghettóba“. Nagyon igazat szólt. Akár a gazdasági, akár a politikai, akár a kultu­rális életet figyeljük meg, bele­ütközünk ebbe az igazságba. Magyarul és még érthetőbben így is kifejezhetjük ezt az igaz­ságot : minden zsidónak meg van a házi kereszténye és min­den kereszténynek meg van a házi zsidója (tisztelet itt is, ott is a kivételnek). De a kettő kö­zött mégis valamilyen különb­ség van és pedig az, hogy nincs különbség csak a keresztény, meg a zsidó között, mert akár házi keresztény valaki, akár házi zsidója van, az teljesen egyre megy. A világtörténelem egész fo­lyamata tanúságot tesz a mel­lett, hogy a zsidó faj bármeny­nyire közeledik is a keresztény erkölcsökhöz, azok sohasem vál­nak benne uralkodóvá, az csu­pán alkalmazkodás a helyzet­hez. Azok a tulajdonságok, amelyek a faját jellemzik, min­den fajban megmaradnak és egy-egy faj csak akkor képes boldogulni, ha fajának jellemző tulajdonságait tudja érvényre juttatni. Ne áltassuk magunkat hiú reményekkel és ne gondol­juk azt, hogy az alkalmazkodás átalakulás. Nekünk különösen keserű tapasztalataink vannak, hogy csak saját fajunk legjobb­jai tudják megmenteni fajtán­kat, mert csak azokban lehet akkora önzetlenség, amely nagy áldozatra képes. Az egész katholikus nagy­gyűlés tulajdonképpen fajvé­delmi tanácskozás volt, mert nem is lehetett más. A mi fa­junk a kereszttel alapította ha­záját, a kereszttel fogja meg­menteni és régi nagyságába visszahelyezni. De ehhez cse­lekvő kereszténység kell, amely nem hallgat a megalkuvókra. A keresztény világnézetnek na­gyon sok vértanúja van és még igen sok lesz. Áldozatok nélkül nincs győzelem. Aki nem akar áldozatot hozni, az a győzel­met se akarja, csak a győze­lem ünnepén kívánja részét ki­venni, ahol a vértanúk már nincsenek ott. Cselekedjünk! Vörös zászló a görög hadseregben A Thrácia megmentésére szer­vezett görög sereg teljesen a for­radalom szolgálatába szegődött. Mint Konstantinápolyból jelentik a L’Journalnak, a Drinápoly körül ál­­lomásozó görög csapatok fellázad­tak. A fegyveres katonák bandákba verődve vonultak végig az utcákon. Fosztogatták az üzleteket és bán­talmazták a tiszteket. A katonák vörös zászlót lobogtattak, a bolse­vista „Himnusz“-t énekelték és él­tették a szovjetet. (MTI.) Az egész Versailles- szerződés összeomlik A mudéniai egyezmény aláírása után — Myngtalanság Belg­rádiján — Trácia török kormányzója — Menekül a lakosság a görög csapatok elöl Kemal basa okos ember Londen, október n. (Wolff.) Félhivatalos jelentések szerint a mudániai egyezmény határozatát a közzétett szöveggel szemben bizo­nyos módosításnak vetették alá. A terv szerint Trácia török megszál­lása a kiürítés után 30 nappal kezdődött volna, a törökök és gö­rögök azonban jónak látták, hogy az említett időszakot 45 napban állapítsák meg, még­pedig az egyezmény életbelépésétől szá­mítva. További félhivatalos jelentés szerint nem tartják valószínűnek, hogy a görög kikötések komolyan akadályozhatják az egyezmény létre­jöttét, miután azt elvben különben is elfogadták­ és az egyezmény lényegében Venizelosz javaslatain alapszik. (MTI.) Konstantinápoly, október 11. (Ha­vas.) A Mudániában aláírt jegyző­könyv azt a kötelezettséget tartal­mazza, hogy a görögök 14 napon belül kötelesek Tráciát kiüríteni A szövetséges tábornokok este 7 órakor nyújtották át Izmed basá­nak a megelőző tárgyalás alapján létrejött egyezményt. Izmed meg­ígérte, hogy az angorai kormányt erről rögtön értesíti. A görögök kijelentették, hogy a szövetségesek javaslatait elfogadják azzal a fenn­tartással, hogy a Trácia kiürítésére kitűzött határidőt meghosszabbít­ják és az 1914. óta fennálló Ma­­rica menti, határt fenntartják. A görögök ilyen engedékeny maga­tartása jó benyomást tett vala­mennyi kiküldöttre. (MTI.) Belgrád, október 11. Szerb poli­tikai körökben nagy nyugtalanság észlelhető a kisázsiai események és Kemal basa előrenyomulása miatt. Ennek a hangulatnak ad kifejezést a Novaja Vremja vezércikke is, amely aggodalommal számol be a legutóbbi eseményekről. A lap sze­rint az ántánt politikájának Görög­ország és Szerbia fogják kárát val­lani, de végeredményben mégis az ántánt hozza a legrövidebbet, mert az egész Versailles- szerző­dés semmivé válik. Kema­­basa okos ember és nem fog addig várni, amíg a nemzeti Oroszország feltámad, annál is inkább, mert Bulgária szövetségese. (MTI). Berlin, október 11. Izmed basa tábornok a Mudániában az United Press képviselőjével közölte, hogy az angolai nemzetgyűlés Rifat basát nevezte ki Thrácia kormány­zójává (MTI) Séei, október 11. (MTI magán­jelentése) A Neue Freie Presse jelenti Sonából. A nyugatthráciai lakosság ezer­számra menekül át a bolgár határon, hogy a görög csa­patok bántalmazása elől megszaba­duljon. A­­menekülők között nem­csak bolgárok, hanem törökök és zsidók is vannak. ­ Állandó Talaiztatni. A folyó évi november hó - án kezdődő rendes évegyedes közgyűlés tár­gyainak előkészítésére az állandó választmány október hó 1- én dél­előtt fél 11 órakor tartja ülését a vármegyeház jobboldali kistermében. A mai szám ára 6 %. Uszoda és üzlet­ i kabarédirektor és az uniósport A „Nemzeti Sport" folyó hó II. szerdai 87. száma a fenti cím alatt egy cikket közöl, amely a kapos­vári uszodával, azaz pardon — strandfürdővel foglalkozik. A cikk teljes egészében a következő, Éelmes üzletemberek rájöttek arra, hogy az uszodaépítés, rentá­bilis, sőt igen jövedelmező üzlet. Az utóbbi két esztendőben vidéken egymásután létesültek magántőké­vel uszodák, így legutóbb Kapos­várott épített egy pénzcsoport egy 662/s m. hosszú és 52 m. széles uszodát. A naiv szemlélő azt hi­­hetné, hogy az egymásután épülő uszodákkal rövidesen megoldást nyer a pálya­mizéria, amely eddig mindennél jobban akadályozta a magyar úszósport fejlődését. Pedig ez tévedés ! Ezek az uszodák ridegen nyerészkedési vágyból létesültek, nem pedig azért, hogy a magyar testi kultúrát egy lépéssel is előbbre segítsék. Az uszodatulajdonosok még mielőtt felépült az uszodájuk , rendszerint a helybeli sport­­egyesületek bevonásával igyekeznek meggyőzni a hatóságokat arról, hogy vállalkozásuk mennyire fon­tos sportérdek A legmesszebbmenő előnyöket ígérik a helybeli sport­egyleteknek és amikor elkészültek „üzletükkel“ és látják, hogy a nem sportegyesületi, de annál jobbmódú társadalmi rétegek bőven kielégítik üzleti aspirációikat, akkor a ballaszt­ként rájuk nehezedő úszókat, akik rendszerint a középosztályhoz tar­tozó emberek t­érületes belépti díjak szedésével riasztják el az uszodáktól. Ezt az állításunkat fényesen iga­zolja a kaposvári uszoda esete. A MUSz legutóbbi vidéki bizottsági ülésén a Kaposvári Turul Sport Egylet panaszt tett, hogy micsoda nehézségek akadályozzák az ottani úszósport fejlődését. Az egyesület több ízben kért az uszodabérlő Agricoldtól kedvezményes jegyeket az úszók részére, akik a horribilis jegyárak mellett kirekedtek az uszo­dából, azonban eredménytelenül. Schober igazgató, aki a bérlő Agri­­colo megbízásából legfőbb intézője az uszodának — azelőtt kabaré­direktor volt. Már most, hogy a kiváló és babérjain nyugvó kabaré­direktor hogyan támogatja a ma­gyar testi kultúrát, illetve Kaposvár úszósportját, azt legjobban jellemzi, hogy az uszodát verseny céljaira csak abban az esetben volt haj­landó átengedni, ha a rendező egyesület a bruttó bevétel 85 szá­zalékét biztosítja neki. Hát tisztelt Uszodadirektor úr, mi csak arra hívjuk fel nagybecsű figyelmét, hogy a kabaré és uszoda közönsége között disztingválni kell tudni. A kabaré egész közönsége csak élvvágyának kielégítésére láto­gatja ezeket a műintézeteket és így nincsen kifogásunk bármily

Next