Somogyi Ujsag, 1922. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

1922. november 1 . S0M0GTOSXG = kérem, ne tessék kinevetni, de ét­lapokat írok itt a Pannónia étterem­­ben, most senkinek sincs ilyen jó írása a pincérek közt. Én nagyon kérem a Szerkesztő urat, ne tessék a dolgot így egyszerre szellőztetni, mert most nem olyan idők járnak. Az apám apját Istvánnak hívták, az is korán elhalt, az egész dolog most nem olyan aktuális ... Itt jól keresek és mindent a fiamra áldo­zok, aki meglátja majd, világhírű zenész lesz. Úgy beszél Petőfi János, annyi fájdalmas mondással, annyi furcsa, kétségbeesett és elfojtott keserűség­gel, hogy hinni kell neki. És külö­nösen abban a percben, amikor a fiáról beszél, felgyullad kék szeme, megpirosodik a beesett halvány szőkebajuszos arca, angol bajusz, de az egész futognómia, a két ki­ugró pofacsont, a magyar homlok és az a pár lázas gesztus, amivel a szavait kíséri, nem is szuggesztív elképzelés, kifejezetten hasonlít Pe­tőfi Sándorhoz. És így hívják Pe­tőfi János kis­fiát is, a kilencéves művészt, így írja magát a füzeteire ifjú Petőfi. Négy esztendeje zongo­rázik. Pesten tanult Riesz Olgánál, az Andrássy után. Nyilvánosan vizs­gázott, hallatlan sikere volt, akkor egy estére mindenki arról beszélt, hogy a nagy Petőfi Sándornak va­lamilyen rokona zongorázik, akit ki kellene taníttatni, sőt egy buda­pesti napilap cikket is írt róla. De megint nem történt semmi, a re­likviákért ígért pénz sem érkezett meg, a pénz egyre drágább lett vagy olcsóbb, az már aztán egé­szen mindegy, nem lehetett már megélni odafenn, hát lejöttem a famíliával Aradra. Ifjú Petőfi a leg­jobb tanuló a negyedik elemiben, a tanító úr mindég őt szólítja fel elsőnek. És mindig így: „Ifjú Petőfi Sándor”. November közepén Petőfit ün­nepli a világ minden kulturnem­­zete. Itt Aradon, Petőfi János, az „István öcsémhez“ címzett örök vers adresszantjának unokája spric­­cereket hord a vendégeknek és ét­lapokat is. A kis Petőfi Sándor zongorázni tanul. S hogy mi ezen egy kicsit fejcsóválva tűnődünk, kérdezvén, nem lehetne-e máskép­pen is, azon nincsen semmi meg­lepődni való. De azon már inkább miért nem veszik észre Petőfiéket azok, akiknek a magyar kultúrához való hivatalos kapcsolatuk első­rendű kötelességükké teszi nem­csak a halott költő emlékének meg­őrzését, hanem az élő Petőfiek sor­sának intézését is. — A jószivü emberekhez. Ismét kopogtatunk a szivek ajtaján egy sze­gény, szerencsétlen asszony érde­kében. Ura Pöstyénben volt ma­gyar csendőr és a feldühödött tömeg, amikor jegyzőjét akarta megvédelmezni, darabokra tépte. A szerencsétlen asszony ekkor hogy valamiképpen megéljen ke­reskedést nyitott. De igy sem volt maradása. Addig üldözték, amig mindenéből kifosztva három kis gyermekével a napokban Kapos­várra érkezett. Napokig nem ettek, úgy hogy az egyik gyermek az éhségtől ájultan esett össze. Ko­pogtatunk a szivek ajtaján — nyíl­jék ki az a rejtekajtó, segítsünk a magyarságáért üldözött szerencsét­len asszonyon. Adományokat kér­jük a szerkesztőségünkbe leadni. Teljesen stagnál a magyar filmgyártás Idegen tőkével csinálnak tranzakciót — Az amerikai Kodak váci nyersfilmgyár­ fiókja januárban óriási üzemmel kezd dolgozni — Nagy művészi készülődések a jövő évre a Star-filmgyárnál Budapest, október 30. (A „Somo­­mogyi Újság“ tudósítójától.) A ma­gyar filmipart a többi magyar vál­lalatok válságokán, a zürichi 0,22 es koronán felül főként az okozta, hogy a tőke visszavonult minden invesztálás elől és könnyebb esélyű üzletekbe bocsátkozott. Ez a vesze­delem különben általános gazdasági vonatkozásokban is fenyegető és annak tudható be, hogy a Pénzin­tézeti Kö­pont hitelmegszorítása sú­lyos kimenetelű pénzszűkét okozott. A magyar filmipar válságáról ér­dekelt körök a következőkben nyi­latkoztak: — Magyar filmgyártás ma nincs. Ennek a ténynek megállapításával tudni kell azt, hogy a filmszínházak reportolrjaikat kizárólag importból állítják össze, ami milliárdos kül­kereskedelmi kiadást jelent. Pedig meg­volna a filmgyártás teljes le­hetősége Magyarországon Több mint félezer elsőrangú kvalifikált filmszínházunk volt kénytelen kül­földi szerződéseket elfogadni. Nyers­anyag termelés is egészen jó, úgy, hogy a Continental nyersfilmgyár produktumát olcsó magyar koro­náért külföldre exportálja, ami óriási veszteség külkereskedelmi mérle­günkre nézve a készfilm behozatal­lal szemben. — Filmgyáraink­­- hiszen kettő van csak tényleg produkcióra be­rendezve, a Star meg a Corvin — amerikai tőkeajánlkozást voltak kény­telenek elfogadni, amivel persze idegen művészeti és gazdasági jelleget is kaptak. A Star tavaszra komoly művészi munkára készül, de elsőbbségi jog szerint külföldi piacra van kötve termelése. A most folyó mesefilm-felvételek is Amerika megrendelésére készülnek, történ­nek, ezenkívül francia és legújab­ban olasz megrendeléseket fogadott el, hozzá természetesen a külkölt­ség társulást is.­­ Igaz, hogy ezzel kultúrvesz­­teség nem ér majd bennünket, mert a filmvállalat továbbra is magyar színészeket kíván túlnyomóan fog­lalkoztatni. A veszteség azonban a belföldi filmszínházak folyton foko­zódó szükségletében nyilvánul meg, amikor is egész terjedelemben be­hozatalra vagyunk utalva, hihetet­lenül drága idegen filmek impor­tálására.­­ Nem apasztja a veszteséget az se, hogy az amerikai Kodak­­gyár váci gyártelepe januárban nagyjelentőségű másolóüzemet állít akcióba és igy biztosított, hogy az Európában eddig egyetlen berlini filmmásoló vállalat üzletkörének egy részét áthozza, aminek állami jöve­delemrésze is tekintélyes lesz. A főnyeseség azonban nem gyarapítja a nemzeti vagyont és itt jól látszik már az a katasztrófáké veszedelem, amellyel az idegen tőke inváziója fenyeget. Munkagépei leszünk a beözönlő külföldi érdekeltségeknek, akik olcsó termelési lehetőségein­ket kihasználva, mind nagyobb tért hódítanak el a mi megfélemlített és majd csak későn ébredező magyar vállalkozóink elől. — Felölfizetések a pécsi sport­­versenyen. (II.) Dr. Erbach Kornél gyógyszerész Bonyhád 1000, mo­nostori Erreth Kálmán magánzó Pécs 200, monostori Erreth Ede mérnök Pécs 500, báró Fiath Ti­bor földbirtokos Puszta Apáti 3000, Folkmann N. gyógyszerész Villány 100, Friedrich István kávéháztulaj­donos Kaposvár 500, Gazdasági és Ipari Takarékpénztár R.-T. Ka­posvár 2000, Gőzsy Tibor földbir­tokos Alsóherend 500, dr. Grosz Imre földbirtokos Üszög 5000, üszögi Grosz Jenő földbirtokos Üszög 10000, Hackensollner Ka­­milló Pécs 10.000, Hangya Kiren­deltség Igazgatósága Kaposvár 500, Hanzely János földbirtokos Szentandrás 500, özv. Jeszenszky Feren­czné földbirtokos gyűjtése Bükkösd 30.500, dr. Jeszenszky József földbirtokos Alsóhidvég 1000, id. Kammerer Ferenc föld­­birtokos Magyartelek 2000, Ka­­posvár város Kaposvár 1000, Ka­posvári Cukorgyár Kaposvár 2000, Kaposvári Takarékpénztár R.-T. Kaposvár 500, Kaszás József föld­­birtokos Tamási 100, Kereskedelmi és Iparbank Pécs 2000, Klein Illés gazdálkodó Véménd 100, Koch Ede esp. plébános Villány 50, Kristóf József plébános Felsőmind­­szent 100, Körjegyzőség gyűjtése Bakócza 200, Körjegyzőség gyűj­tése Németbóly 600, Körjegyzőség gyűjtése Ráczkozár 200, Körjegy­zőség gyűjtése Sásd 1500, Kör­jegyzőség gyűjtése Szenna 2000, Körjegyzőség gyűjtése Versend 800, Községi elöljáróság gyűjtése Kaposmérő 200, Községi elöljáró­ság gyűjtése Kaposszentbenedek 100, Községi elöljáróság gyűjtése Kaposujlak 100, Községi elöljáró­ság gyűjtése Nagyatád 1660, Köz­ségi elöljáróság gyűjtése Szigetvár 530, Ladányi Sándor földbirtokos Kerekaljapuszta 3000, Lelbach Ke­­resztély földbirtokos Nagyatád 500, Liebert Ferenc plébános Rácz­­petre 500, Littke József pezsgő gyáros Pécs 10,000, Magyar Élelmi­szer R­T., Kaposvár 500, Fónay Lajos urad. felügyelő Pécs 1000. (Folytatjuk.) A realgazdasági ingatlanok iva­­gyonváltsága. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyon­­váltsága fejében fizetendő búza árát november hóra 11000 koroná­ban állapította meg. 3 Kik vannak javasolva a kórházi főorvosi állásokra ? A közegészségügyi bizottság ülése • Öt évig nem lehet gyógyszertárnyitást kérni Kaposváron Ma délelőtt 10 órakor tartotta ülé­sét Somogy vármegye közegészség­ügyi bizottsága Krieger Ödön vár­megyei főjegyző elnöklete alatt, a vármegyeház jobboldali kistermé­ben. A bizottság a közkórházi két főorvosi állásra beérkezett pályázó­kat bírálta felül. A szemész főorvosi állásra beér­kezett pályázatok alapján és Szigethy Sándor dr. főorvos véleményezé­sére elsősorban Szepesi Imre dr. (szr) devecseri orvost, másodiknak dr. Zimányi Vidort (r. k.) ajánlotta a bizottság. A boncoló főorvosi állásra Szász Béla dr. pécsi közkórházi főorvost javasolták, mint egyetlen pályázót, aki különben 2 évtizedes orvosi gyakorlatával garancia a hozzáfű­zött remények beváltására. A városban felállítandó hatodik gyógyszertár ügyében a bizottság helybenhagyta a városi tanács el­utasító határozatát, minthogy a la­kosság szükségletét a már meglévő 5 gyógyszertár teljesen kielégíti. A bizottság ezen elutasító javaslatá­val egyúttal elvben kimondotta, hogy Kaposvárott a törvény értel­mében 5 évig új gyógyszertár fel­állítását nem lehet kérni. A közegészségügyi bizottság ja­vaslatait felterjeszti a főispánhoz, aki ezek alapján dönt véglegesen. 9 kender és a szőnyeg Marczali, október 30. (A Somo­gyi Újság tudósítójától). A Somo­­gyi Újság pénteki számában be­számolt arról, hogy Marczaliban milyen nagy látogatottságnak örvend a szőnyegszövő tanfolyam. Nagyon kedves és szép foglalkozás ez — amely­ igazán nivós szórakozás is — az idő jól eltöltésére, de bizony nagyon költséges s igy csakis a tehetős osztály számára való. Nem lenne-e praktikusabb az egy­szerűbb szövő tanfolyam létesítése kenderből? Csak a tótszentpáli és buzsáki tótszármazásu magyarjain­kat kell meglátogatni — ott igazán kedvet lehet kapni a szövészet meg­tanulására , ha megnézük azokat a szép asztalterítőket, szalvétákat, törülközőket, amiket ott gyártanak. Ezt pedig nem is olyan költséges valóra váltani A nemzetes asszo­nyok és leányok korába kell visz­­szatérni, hol egy kúriában sem hi­ányzott az orsó, sőt az volt a ház dísze. Kenderhez — nem kell — nagy birtok. Pár száz négyszögöl föld­ben annyi kender terem, hogy egész téli szórakozásra elegendő anyagot nyújt. A női egyletek szebb — haszno­sabb üléseket nem tarthatnának — mint orsón a kenderszálakat fel­gombolyítani. Még a külföld szá­mára is tudnánk eredeti magyar szermunkáinkkal színezett darabo­kat szállítani. Nagyon megszívlelendő dolgok ezek, amelyeket meg is lehet való­sítani, csak egy kis odaadás kell hozzá.

Next