Somogyi Ujsag, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
Kapsfár, 1922. 1?. évfolyam 274 szám Péntek, december 1 itBitiEHiE mITZiImt*JTSSÍ. nimttnrourauiuhuf eiöfuetési abík: «*«*"" j '“T!"»“"“1 Sso'iesztcseE « küutóMiatel: r<Mfa ISTTÍE Egyea mm ára 6 korona, | gj* ”! ? ’ Kaposvár, Karoaa-afoa 7. nm. pályaudvarokon 7 korona. 3 1UP * Ébredés A világ minden nemzete kezd fölocsudni abból a narkotikus álomból, amelybe a félszázados liberális uralom beleringatta. Csak nem régen kaptunk hirt arról, hogy az amerikai polgárság nemzeti öntudata is lázadozik a betolakodottak térfoglalása ellen és minden téren védelmezni akarja az angol szász faj erkölcsi és gazdasági érdekeit. Olaszország egy hatalmas fellépéssel csirává kicsinyítette a nemzetköziséget és állami életének minden megnyilvánulásában csak az olasz nemzeti érdeket tartja szeme előtt. Bajorország, amely már a forradalmak elején vérbe fullasztotta a kommunista törekvéseket, lassú szervezkedésével odáig jutott, hogy keresztény nemzeti célját teljes erővel szolgálhatja és magva lehet a régi nagy Németország megteremtődésének. Törökország nacionalistái rongygyá tépték a sévresi szerződést és követeléseik teljesedésével Ígéretes jövendő felé viszik a török nemzetet. Poroszországban is lealkonyuló félben van a nemzetközi gondolat. A vörösök szövetsége a francia legázoló akarattal napról-napra nyilvánvalobbá válik és a nemzeti elkeseredés kirobbanása a német eszme diadalra juttatása végett hatalmas lépésekkel közeledik. A lerongyolódott Ausztria, mióta keresztény szocialista kormánya van, tengődő életre kényszeritette a vörös hatalmat, majdnem megbuktatásig szorította az odamenekült magyarországi vándorpatkány hadat és ma keresztény ifjúsága megtorolja a prepotens faj elbizakodott sértegetéseit. Franciaországból kiutasították a sáska természetű siberhadat és már csak a politikában tartja a nemzetközi faj hadállásait. A tudomány emberei sorra látják a francia faj pusztulását és jósolják az ország vesztét a nagy gyűlölet miatt, amelyet a világ minden j nemzete kezd érezni iránta. Az egész világ ébred. Erőre! kap a nemzeti gondolat, hogy a keresztény világnézet alapján szervezze meg a társadalmakat, és érvényre juttassa a nemzetek egymással való érintkezésében a megértést, a szeretetet azzal a gyűlölettel szemben, amelyet a nemzetközi materializmus könyörtelenségén nevelődött faj oltott beléjük. Elkövetkezik az idő, mikor nem a Rotschild család ügynökei fogják fegyverbe szólítani a nemzeteket és a pusztulástól nem fog növekedni az a vagyon, amelynek {minden aranya átkot visz nemcsak annak, akitől elrabolták, hanem annak is, aki kapta. « 9 biztosítók kérték az állami felügyeletet Meg kellett védeni a közönség érdekét az elszaporodott zugintezetek ellen — Az állami Felügyeleti Hivatal nem fogja ajánlani a városok által kért 10 százalékos tüzkárbiztositási járnléket — A Népszövetség pénzügyi legfelső tanács« még nem döntött az utódállamokkal való biztositásügyi elszámolásról Budapest, november 29. (4 Somogyi Újság tudisitójátói.) Az utóbbi napok legnevezetesebb eseménye kétségtelenül az a pénzügyminiszteri rendelet, amely a magyar biztositó intézetek üzletmenetét állami felügyelet alá utalta. Bár a rendelkezés nem jött meglepetésszerűen, mégis erősen foglalkoztatta úgy a politikai, mint a gazdasági köröket. A rendelet ugyanis állami vizsgálat alá kényszeríti az összes biztosítók eddig folytatott biztosításait is abból a szempontból, vájjon a vállalt kötelezettségekre van e teljes fedezetük és a befolyó biztosítási összegeket milyen intézetcélu üzletekbe fektetik kamatoztatásra ? A pénzügyminiszter megokolása | az, hogy a biztosítók a biztosítottak magánvagyonát kezelik elsősorban, aminek megvédése államgazdasági érdek, de kötelesség is. A biztosítási üzlet állami kontrollja a nyugateurópai országokban rég folytatott és törvényesített feladat. Magyarországon a háború óta a békelétszám több mint háromszorosára nőtt a biztosító intézetek száma, ami a mai gazdasági zűrzavarban veszélyes jelenség A sokat tárgyalt ügyben kérdést intéztünk az ország egyik iegna gyobb intézetének, a Frankfurti Biztosító R T. nak vezérigazgatójához, Bergi Sándorhoz, aki a kö vetkezők szerint informált bennünket a oiztositás állami ellenőrzéséről és az utódállamokkal való biztosítási elszámolásról: — A biztosítók állami felügyelet alá való helyezését maguk a nagy intézetik kérték a pénzügy minisztenől. Ránk ez egyéb következményekkel nem járhat, mint hogy az üzleti fürgeséget, lassítja kicsit. A felügyelet szüksége azonban minden kétségen felül beigazolt, még ha egyéb szempontot nem is vennénk tekintetbe, mint azt a tényt, hogy a régi Nagymagyarországon volt biztosítók mellé erre a szegény csonkaországra a háború óta ép kétszer annyi alakult, amelyeknek szükségessége semmiképen sem indokolt. — Aztán a mi meglévő kereskedelmi törvényeink régiek, a mai viszonyok messze túlhaladták intézkedéseit. A fölénk rendelt állami Felügyeleti Hivatal pedig közvet lenül ténykedhetik majd vitás kérdésekben a megengedett határo kon belül. Az első elbírálás szerepe máris aktuális. A városok minden tüzkárbiztositásból 10 százalékos bruttórészt kérnek. A biztositó intézetek — amint ezt Ausztriában is teszik az ott bevezetett ,Feuerwehrabgabe“-val — kénytelenek lesznek átháritani ezt az összeget a biztosítottakra, ami kalkuláció szerint 300 millió koronát tesz ki és ami igy külön súlyos adóterhet jelent a közönségre. — Jelentős problémája a biztosításügynek az elcsatolt területek biztosítottjaival való elszámolás. A lefolyt különböző tárgyalások olyan megállapodás elfogadására kényszeritetlek bennünket, mely szerint az elemi károk biztosítási összegét a következő arányszámok alapján tartozunk kifizetni: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egy korona: egy szokol, illetve jug. korona, Romániában két korona: egy lei. Nagy követelmény ez a messzire eltolódott valutáris helyzetben. Az egyéb biztosítások ügyében azonban a Népszövetség legfelső pénzügyi tanácsa fog dönteni, ami előreláthatólag az egyősszegben való megegyezést rendeli majd el? A király által szentesített törvényeket megváltoztatják... Budapest, november 30 MOT. jelenti. Az erdélyi közállapotok teljes lezüllésére mutat rá az a könyv, amelyet Brandsch Rudolf erdélyi szász képviselő bocsájtott közre .Tények és élmények“ címmel. Az erdélyi és román ellenzéki sajtó széles mederben foglalkozik Brandsch vádjaival és egyben élesen támadja a román kormányt, sőt ezzel egyidejűleg erős oldalvágást intéz a korona ellen is Brandsch könyvével foglalkozik majdnem valamennyi lap és szemelvényeket is közölnek belőle, amelyek közül mi csak azokat ismertetjük, amelyeket a brassói lapok hoztak. .Egyik nagy kolozsvári bankigazgatóval beszélek. Egy urat jelentenek be neki, aki igen fontos üzleti ügyben akar vele beszélni. Magasrangu hivatalnok, aki 10 kiviteli engedélyt ajánl fel neki. Kijelenti, hogy ilyen kiviteli engedélyeket egy meghatározott ősz szegért bármikor korlátlan szám ban hajlandó .szállítani.“ Egy erdélyi megyeprefektus egy nagyiparostól 20.000 leit kért egy külföldi útlevél kiállításáért. — Egyik erdélyi megyeprefektus hatályon kívül helyezte az adóren deletet. Eme rendeletében arra szói ttja fel az adófizetőket, hogy kérvényüket az adó teljes vagy részbeni elengedése ügyében .neki személyesen adják át.“ A prefektus a kérelmeket .saját belátása szerint“ fogja elbírálni. — Az egyik megyeprefektus megtiltotta a szurómarha kivitelét, minden magasabb helyről jövő parancs, amely ezen törvénytelenség felfüggesztésére szólította fel, hiábavalónak bizonyult. — Egy nagyipari cégnek több mint egy évig kellett várni, hogy megkapja azt az őszszeget, amellyel a kormány neki tartozik. — A parlamentben vannak képviselők, akik több szavazatot adnak le, holott csak egyhez van joguk. Ugyanott olyan bizottsági ülések jegyzőkönyveit olvassák fel, amelyek nem is voltak megtartva. Egy olyan, a parlament által is elfogadott, sőt a király által is szentesített törvényt, amely a kormányra anyagi terheket ró, egyszerűen, valószínűleg pártpolitikai szempontból megváltoztatnak. Ha következne egy a kormány ellen indított per, amelyet törvényesen folytatnak le, csak a kormány elítélésével végződhetik. A brassói lapok ehez a következő kommentárt fűzik: Aki ezen esetekkel szemben A mai szám ára 6 IC