Somogyi Ujsag, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

Kapsfár, 1922. 1?. évfolyam 274 szám Péntek, december 1 itBitiEHiE mITZiImt*JTSSÍ. nimttnrourauiuhuf eiöfuetési abík: «*«*"" j '“T!"»“"“1 Sso'iesztcseE « küutóMiatel: r<Mfa ISTTÍE Egyea mm ára 6 korona, | gj* ”! ? ’ Kaposvár, Karoaa-afoa 7. nm. pályaudvarokon 7 korona. 3 1UP * Ébredés A világ minden nemzete kezd fölocsudni abból a narkotikus álomból, amelybe a félszázados liberális uralom beleringatta. Csak nem régen kaptunk hirt arról, hogy az amerikai polgár­ság nemzeti öntudata is láza­dozik a betolakodottak térfog­lalása ellen és minden téren védelmezni akarja az angol szász faj erkölcsi és gazdasági érdekeit. Olaszország egy hatalmas fellépéssel csirává kicsinyítette a nemzetköziséget és állami életének minden megnyilvánu­lásában csak az olasz nemzeti érdeket tartja szeme előtt. Bajorország, amely már a forradalmak elején vérbe ful­lasztotta a kommunista törek­véseket, lassú szervezkedésével odáig jutott, hogy keresztény nemzeti célját teljes erővel szol­gálhatja és magva lehet a régi nagy Németország megterem­­tődésének. Törökország nacio­nalistái rongygyá tépték a sév­­resi szerződést és követeléseik teljesedésével Ígéretes jövendő felé viszik a török nemzetet. Poroszországban is lealko­­nyuló félben van a nemzet­közi gondolat. A vörösök szö­vetsége a francia legázoló aka­rattal napról-napra nyilvánva­­lobbá válik és a nemzeti elke­seredés kirobbanása a német eszme diadalra juttatása végett hatalmas lépésekkel közeledik. A lerongyolódott Ausztria, mióta keresztény szocialista kor­mánya van, tengődő életre kény­­szeritette a vörös hatalmat, majdnem megbuktatásig szorí­totta az odamenekült magyar­­országi vándorpatkány hadat és ma keresztény ifjúsága meg­torolja a prepotens faj elbiza­kodott sértegetéseit. Franciaországból kiutasítot­ták a sáska természetű siber­­hadat és már csak a politiká­ban tartja a nemzetközi faj hadállásait. A tudomány em­berei sorra látják a francia faj pusztulását és jósolják az or­szág vesztét a nagy gyűlölet miatt, amelyet a világ minden j nemzete kezd érezni iránta. Az egész világ ébred. Erőre! kap a nemzeti gondolat, hogy a keresztény világnézet alapján szervezze meg a társadalmakat, és érvényre juttassa a nemze­tek egymással való érintkezésé­ben a megértést, a szeretetet azzal a gyűlölettel szemben, amelyet a nemzetközi materia­lizmus könyörtelenségén neve­lődött faj oltott beléjük. Elkövetkezik az idő, mikor nem a Rotschild család ügy­nökei fogják fegyverbe szólí­tani a nemzeteket és a pusztu­lástól nem fog növekedni az a vagyon, amelynek {minden aranya átkot visz nemcsak an­nak, akitől elrabolták, hanem annak is, aki kapta. « 9 biztosítók kérték az állami felügyeletet Meg kellett védeni a közönség érdekét az elszaporodott zug­­intezetek ellen — Az állami Felügyeleti Hivatal nem fogja ajánlani a városok által kért 10 százalékos tüzkárbiztositási járnléket — A Népszövetség pénzügyi legfelső tanács« még nem döntött az utódállamokkal való biztositásügyi elszámolásról Budapest, november 29. (4 So­mogyi Újság tudisitójátói.) Az utóbbi napok legnevezetesebb eseménye kétségtelenül az a pénz­ügyminiszteri rendelet, amely a magyar biztositó intézetek üzlet­menetét állami felügyelet alá utalta. Bár a rendelkezés nem jött meg­lepetésszerűen, mégis erősen fog­lalkoztatta úgy a politikai, mint a gazdasági köröket. A rendelet ugyanis állami vizsgálat alá kény­szeríti az összes biztosítók eddig folytatott biztosításait is abból a szempontból, vájjon a vállalt köte­lezettségekre van e teljes fedeze­tük és a befolyó biztosítási össze­geket milyen intézetcélu üzletekbe fektetik kamatoztatásra ? A pénzügyminiszter megokolása | az, hogy a biztosítók a biztosítot­tak magánvagyonát kezelik első­sorban, aminek megvédése állam­gazdasági érdek, de kötelesség is. A biztosítási üzlet állami kon­trollja a nyugateurópai országok­ban rég folytatott és törvényesített feladat. Magyarországon a háború óta a békelétszám több mint há­romszorosára nőtt a biztosító inté­zetek száma, ami a mai gazdasági zűrzavarban veszélyes jelenség A sokat tárgyalt ügyben kérdést intéztünk az ország egyik iegna gyobb intézetének, a Frankfurti Biztosító R T. nak vezérigazgató­jához, Bergi Sándorhoz, aki a kö vetkezők szerint informált bennün­ket a oiztositás állami ellenőrzé­séről és az utódállamokkal való biztosítási elszámolásról: — A biztosítók állami felügyelet alá való helyezését maguk a nagy intézetik kérték a pénzügy minisz­­tenől. Ránk ez egyéb következmé­nyekkel nem járhat, mint hogy az üzleti fürgeséget, lassítja kicsit. A felügyelet szüksége azonban min­den kétségen felül beigazolt, még ha egyéb szempontot nem is ven­nénk tekintetbe, mint azt a tényt, hogy a régi Nagymagyarországon volt biztosítók mellé erre a sze­gény csonkaországra a háború óta ép kétszer annyi alakult, amelyek­nek szükségessége semmiképen sem indokolt. — Aztán a mi meglévő keres­kedelmi törvényeink régiek, a mai viszonyok messze túlhaladták in­tézkedéseit. A fölénk rendelt állami Felügyeleti Hivatal pedig közvet lenül ténykedhetik majd vitás kér­désekben a megengedett határo kon belül. Az első elbírálás sze­repe máris aktuális. A városok minden tüzkárbiztositásból 10 szá­zalékos bruttórészt kérnek. A biz­tositó intézetek — amint ezt Ausz­triában is teszik az ott bevezetett ,Feuerwehrabgabe“-val — kényte­lenek lesznek átháritani ezt az összeget a biztosítottakra, ami kal­kuláció szerint 300 millió koronát tesz ki és ami igy külön súlyos adóterhet jelent a közönségre. — Jelentős problémája a bizto­sításügynek az elcsatolt területek biztosítottjaival való elszámolás. A lefolyt különböző tárgyalások olyan megállapodás elfogadására kény­­szeritetlek bennünket, mely szerint az elemi károk biztosítási összegét a következő arányszámok alapján tartozunk kifizetni: Csehszlovákiá­ban és Jugoszláviában egy korona: egy szokol, illetve jug. korona, Romániában két korona: egy lei. Nagy követelmény ez a messzire eltolódott valutáris helyzetben. Az egyéb biztosítások ügyében azon­ban a Népszövetség legfelső pénz­ügyi tanácsa fog dönteni, ami előre­láthatólag az egyősszegben való megegyezést rendeli majd el? A király által szentesített törvé­nyeket megváltoztatják... Budapest, november 30 MOT. jelenti. Az erdélyi közállapotok teljes lezüllésére mutat rá az a könyv, amelyet Brandsch Rudolf erdélyi szász képviselő bocsájtott közre .Tények és élmények“ cím­mel. Az erdélyi és román ellenzéki sajtó széles mederben foglalkozik Brandsch vádjaival és egyben éle­sen támadja a román kormányt, sőt ezzel egyidejűleg erős oldal­vágást intéz a korona ellen is Brandsch könyvével foglalkozik majdnem valamennyi lap és sze­melvényeket is közölnek belőle, amelyek közül mi csak azokat ismertetjük, amelyeket a brassói lapok hoztak. .Egyik nagy kolozsvári bank­­igazgatóval beszélek. Egy urat je­lentenek be neki, aki igen fontos üzleti ügyben akar vele beszélni. Magasrangu hivatalnok, aki 10 kiviteli engedélyt ajánl fel neki. Kijelenti, hogy ilyen kiviteli enge­délyeket egy meghatározott ősz szegért bármikor korlátlan szám ban hajlandó .szállítani.“ Egy erdélyi megyeprefektus egy nagyiparostól 20.000 leit kért egy külföldi útlevél kiállításáért. — Egyik erdélyi megyeprefektus ha­tályon kívül helyezte az adóren deletet. Eme rendeletében arra szói ttja fel az adófizetőket, hogy kérvényüket az adó teljes vagy részbeni elengedése ügyében .neki személyesen adják át.“ A prefek­tus a kérelmeket .saját belátása szerint“ fogja elbírálni. — Az egyik megyeprefektus megtiltotta a szurómarha kivitelét, minden magasabb helyről jövő parancs, amely ezen törvénytelenség felfüg­gesztésére szólította fel, hiábavaló­nak bizonyult. — Egy nagyipari cégnek több mint egy évig kellett várni, hogy megkapja azt az ősz­­szeget, amellyel a kormány neki tartozik. — A parlamentben van­nak képviselők, akik több szava­zatot adnak le, holott csak egy­hez van joguk. Ugyanott olyan bizottsági ülések jegyzőkönyveit olvassák fel, amelyek nem is vol­tak megtartva. Egy olyan, a parla­ment által is elfogadott, sőt a király által is szentesített törvényt, amely a kormányra anyagi terhe­ket ró, egyszerűen, valószínűleg pártpolitikai szempontból megvál­toztatnak. Ha következne egy a kormány ellen indított per, ame­lyet törvényesen folytatnak le, csak a kormány elítélésével vég­ződhetik. A brassói lapok ehez a következő kommentárt fűzik: Aki ezen esetekkel szemben A mai szám ára 6 IC

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék